Magyarország, 1861. november (1. évfolyam, 255-279. szám)
1861-11-22 / 272. szám
szól: „Nemcsak belügyeink rendezésével nyugtatjuk meg Európát s bírjuk rá, hogy szüntesse meg roppant költségeit, melyeket a hadsereg fentartására fordít. A bajt csak úgy hárítjuk el,ha akadályait megsemmisítjük. A súrlódás okai csak úgy tűnnek el, ha a szabadság és igazság jogai egész Európában mindenütt megnyerik törvényes elégtételüket. Hogy ez elégtétel aztán fegyver vagy diplomatia útján jöjjön létre, az mindegy, azonban órájának valahára ütnie kell. Vajjon egyezik-e a jog és igazsággal, hogy Velencze a nép akarata ellenére idegen hatalom kezében van. Megegyezik-e a jog és igazsággal, hogy Olaszország nem szervezkedhetik s egysége nem alakulhat meg, mivel a pápai szék körüli ármányok a rendetlenséget folyton fentartják. Megegyezik-e a jog és igazsággal Magyar- és Lengyelország állapota, s hogy a keleti keresztények fejetlenség és nyomor martalékai a török kormányzat tehetetlensége miatt; hogy a Jen szigetek hiában kérik Európát, hogy az angol védnökségtől megmentse? Nem, nem! ezeknek egyike sem egyezik a jog és igazsággal. Mind e függő kérdések nagyon terhelik Európát, s míg ezektől tart, le nem fegyverkezik, ha szintén mi le is rakjuk fegyvereinket. Pénzügyi valódi gazdálkodást csak a hadsereg leszállítása által nyerhetünk, ne ringassuk magunkat ábrándokban , mige félelmes feladatok, Róma Velencze sat. meg nem oldatnak, a leszállítás létre nem jöhet; meg kell tehát oldani azokat fegyver, vagy diplomatia útján. — A nov. 20-iki „Patrie“ úgy’’ véli, hogy a lefegyverzés csak Francziaországnak a szintén felfegyverzett hatalmakkal egyetértése folytán jöhet létre. Ciardini megérkezett Párisba. — A „Köln Zig“ párisi tudósítója szerint nov. 18-án Compiegneben zajos minisztertanács volt. Fould, ki először lépett fel, mint pénzügyér heves vitába keveredett a többi miniszterekkel, név szerint Walewskivel és Persignyvel. Ez utolsónak részvéte a Fould elleni ellenzékben annál feltűnőbb,mivel közelebbről azt állíták, hogy köztök teljes egyetértés uralkodik. A többi miniszterek ellene voltak Fould tervének, hogy a császár és a nagy államtestületek közt egyenes összeköttetés létesüljön. A császár anélkül, hogy egyik vagy másik fél javára nyilatkozott volna, az ülést felfüggesztette. Fould másik terve, azon általános szabályzatokról, hogy az egyes minisztériumok költségvetése megállapíttassék, szintén megtámadtatott a miniszterek által, azonban a császár egészen elfogadta. Végre Fould a számvevői hivatalnak egészen új szervezését vette kilátásba, mely nagyobb terjedelmet és fontosabb hatáskört nyerend. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a legközelebbi ülésében a törvényhozó testületnek előterjesztik. — A „Journal de Francfort“ magasztalólag szól a franczia pénzügyi reformokról. Ezen intézkedések — úgymond — Európának csak helyeslésével találkozhatnak. Azok valósággal megfelelnek a közvélemény szabadelvű óhajainak, s Francziaországnak Európával szemben sokkal őszintébb, nyíltabb és tisztábban körvonalazott helyzetet adnak. A franczia császári kormány ezen engedménye által szorosabbra fűzte azon viszonyt, mely közte és szövetségesei közt fenállott. Röviden szólva III. Napóleon császár nagy figyelemre méltó levele az európai béke kezességének tekintendő. A franczia császár ilymódon egyik kezét a népnek nyújtja, mely egész szabadságát rábízta és másokat Europa nemzeteinek, melyek tőle bizalmat követeltek. — A „Constitutionnel“ azon hírt közli, hogy Morny gróf a „Pays“ felett alkudozik, a lapot meg akarja venni tulajdonosától. E hír összetalálkozik — úgymond a „Constit.“ — a „Pays“-nek egy czikkével, mely a törvényhozó test elnöke ö excrát, jeles tulajdonait s szilárd jellemét méltán dicséri. A közönség mindenesetre örömmel venné, ha a kormányférfiak Laguerronniére példáját követve, a sajtóban a jelentékenyebb kérdések megvitatásába bocsátkoznának. A Mazzinisták most Garibaldi nélkül is czélt akarnak érni, az egyházi államot felizgatni s a római kérdés erőszakos megoldását siettetni akarják. A „Triest. Zig“-nak erre vonatkozólag Genuából jelentik, hogy a Mazzini comité egyik tagja Garibaldiról a közelebbi gyűlésben azt monda: ne hagyjátok magatokat tévútra vezettetni Garibaldi nyilatkozata által. Kezdjetek csak valamibe , ami gyorsan előmozdíthatja Olaszország felszabadulását, s Garibaldi rögtön életökre áll, még azon bizonyos meggyőződéssel is, hogy az életébe fog kerülni. E nyilatkozatot nem más mint Bertani tévé, s ezután a gyűlés elhatározá, hogy előre Garibaldi nélkül is, ő bizonyosan nem marad hátra. A tevékeny párt számára nagyban folynak a toborzások, fegyver van elég s hajó is rendelkezésükre. Továbbá jelenti a tudósító, mikép Bix io elnöklete alatt egy társulat alakult, melynek czélja Olaszország öt városából : Turin, Milano, Florencz, Genuából s később Nápolyból egy hajóhadra valót szedni össze. Ezen városok mindenike egy hajót állitna ki, mely a város nevét viselné, s nemzeti tulajdonná válnék, azonban nem osztatnék be a hajóhadba, hanem a szárazi önkénytesek módjára a vizi önkénytes hajórajt képezné. — Rómából semmi újság, írja a „Opinion nat.“, kivéve azon meglehetősen hiteles hírt, hogy a turini cabinet ismét kísérletet tett, ha a római székkel kiegyezkedhetnék. E szó „kiegyezkedés“—folytatja az „Opinion — görcsös rángásokba hozza a „Monde“-ot, azonban haragjától szerencsére senki sem fél. Most felhívja Európa kormányait, királyait és császárait, az eretnekeket és skismatikusokat is, égre földre biztatván, hogy egyesüljenek, mert különben ama „veres fenevad“ mindnyájokat elnyeli. Él bizony — folytatja az „Opinion,“ — c veres fenevad a forradalom, s éhes szája mindaddig nem lesz betömve, míg visszaélések, elnyomott népek lesznek. — Siciliában az utóbbi időben igen üdvös befolyást gyakorolt az uj olasz kormányrendszer. Palermót gázzal világítják, mindenfelé községi utakat vettek munkába, iskolákat alapítnak. Messinában „Sarkcsillag“ czimü népújságot szerkesztnek, mely különösen nemzeti javításokkal foglalkozik. — A franczia császár Compiegneben mulatása a Tuilleriákban munkába vett javítások miatt hihetőleg deczember 5-ikéig meghosszabbíttatik. — A porta panaszt emelt a párisi udvarnál több franczia nagy lap ellenséges magatartása miatt. — Varsói tudósítások szerint úgy látszik, hogy a tüntetésekben résztvett nőket is el akarják fogatni. Legalább ide mutat az, hogy több zárdában rendeletet adtak, miszerint nők számára szobákat és szolgálatot tartsanak készen. Az elfogatásokkal pedig mindig jobban visszahatólag működnek, így pl többeket fogtak el, kiknek bűnök az april havában tartott keleti testvérisülési ünnepély alkalmából keletkezett. Ugyane tudósítások szerint Wielopolskit Szentpéterváron azon bizottmányba nevezték ki, mely a cár rendelete folytán az orosz birodalom számára dolgozandó alkotmány alapvonalai maghatározásán működik. A madridi „Correspondenzia“ írja: Az egész portugálli királyi család betegsége és Ferdinand'infans halála miatt a nép nagyon fel van ingerülve. Többen a spanyol vasúttársaságot gyanúsítják, s be akarják vádolni azon gyanú miatt, hogy tagjai a közelebbről rendezett lakoma alkalmával a királyi családot megmérgezték volna. A „Constitutionnel“ egyik spanyol lap után azt írja, miszerint a nép e társulat tagjainak lakásait veres kereszttel jelölte meg, hogy rajtuk buszút vehessen. 10-én zavarok voltak, a nép a spanyol munkásokat megrohanta. Későbbi tudósítások szerint azonban a rend ismét helyre állt. — Rágásából írják 19-ről : Trebinjéből jött tudósítás szerint a ragusai út tele van felkelőkkel, s e miatt a tudósítások közlése meg vannak nehezítve. A felkelők Ljubovoból 16-ika óta elvonultak, azonban a törökök szemmeltartása mellett, kiknek száma rendes csapatok és basibozákokban összesen 10,000 főre növekedett. A felkelők tegnap ismét visszatértek Ljubovoba és pedig nagyobbodott számmal, Comiljaninál a törökökkel egy kis összeütközésök volt, azonban siker nélkül. Kasselből írják 20-ról: a választók válaszása az 1831-iki alkotmány és az 1849-iki választó törvény óvástétele mellett megtörtént. Az eddigi választók ismét megválasztattak. Berlinből jelentik 20-ról: A választók választása határozottan szabadelvűen ütött ki. A vidékről eddig beérkezett tudósítások hasonló eredményről szólnak. ~7 Párisi tudósítás szerint elhatározta a három mexicoi hadjáró hatalom, hogy St. Jean d’ Ulloát bombáztatni fogja. j «Iomsá «• * *» k. Pest, nov. 21. — A hivatalos bécsi újság mai számának élén következő legf. kézirat olvasható: „Kedves Mazuranics elnök. Horvát-szlavon udv. kaczellárommá nevezem ki s díjmentesen titkos tanácsosi méltósággal ruházom föl önt. Egyúttal megbizom, hogy a kir. horvát-szlavon udv. kanczellária szervezését s a Horvát- és Szlavonországban tárgyalt jogügyekre való legfelső törvényszék fölállítását illetőleg nekem haladéktalanul terjessze föl javaslatait, Bécs, nov. 20. 1861. „Ferencz József, m. k.“ — Ugyancsak a bécsi újság mai száma jelenti, hogy Bartakovics Béla hevesmegyei örökös főispán, gr. Zichy Ferencz nógrádi, gr. Haller Sándor bihari, Bohus János aradi főispánok megyéjök vezetésétől, s gr. Károlyi György szatmári és Lónyay Albert ugocsai főispánok méltóságuktól fölmentettek ; — kineveztettek pedig: főispáni helyettessé Hevesmegyébe Földváry János volt cs. megyetörvényszéki elnök; főispánná Szatmármegyébe Szerdahelyi Pál nyugalm. cs. orsz. törv.széki elnök; biztosokká , Ugocsamegyébe Ferenczy Ignácz nyugalm. cs. főtörv. széki tanácsos, Nógrádmegyébe gr. Dessewffy Károly volt cs. szbiró, Biharmegébe Petrák János volt cs. főtörv. széki tanácsos, Aradmegyébe Hoffbauer Lajos volt cs. megyefőnök. — Pestmegye főispáni helyettese tegnap vontatta be kir. Helytartó ő excjának Pestmegye kinevezett tisztikarát. ** A „Presse“ írja, hogy a miniszteri tanácskozmányok még sincsenek befejezve az erdélyi ügyek fölött. Schmidt Konrad s Salmen báró tegnapi kineveztetése a hivatalos lapban, a kormány politikájának előkészületben levő módosítását gyaníttatja. Gr. Mikó elbocsátása, minthogy nézetei az erdélyi kanczellár s miniszter gr. Nádasdy nézeteivel — ki a februári pátenshez szigorun ragaszkodik — ellenkeznek, kimaradhatlan. Az egyenes választások kiírásának eszméjével, Erdélyre nézve, felhagytak, s csak az országgyűlés egybejöttének siettetésére vonatkozó rendszabályokat várhatni. — Horvátországgal egészen elhallgattak s csak a lapokban felmerült ama hírt említjük meg, hogy Horvátország és Slavoniában egyenes választások rendeztetnének a birodalmi tanácsba. ** A „Kr. Ztg.“ szerint az erdélyi főkormányszékhez közelebb egy udv. kanczelláriai rendelet érkezett, melyben a fogarasvárosi német és magyar lakosság eddigi magatartása és iránya elvileg helyeseltetik s a vidék tisztviselőinek megparancsoltatik, hogy e város politikai szerkezetét jelenlegi állásában hagyják, mig királyi várossá emeltetése be nem következik. — Jó forrásból értesülünk — írja a „Korunk“ hogy Erdélyben a még ürességben levő öt prov. commissariusi állomásra a kinevezések meg vannak erősítve s e szerint tartományi biztos lett: a kolozsvári kerületben Inczédi László, a beszterczeiben Dorgó Gábor, a szebeniben Schelker Frigyes, a dévaiban Barcsai László és a brassóiban Sándor István. A Szebenszék egyetemi követeinek következő utasítást adott: a románok beczikkelyezését óhajtja, mert a románok jogos követelései törvényszerű teljesülését kívánja; az osztrák törvénykönyv módosítására nézve megjegyzi, hogy ragaszkodik azon joghoz, miszerint a szász nemzet saját maga határoz, a koronával egyetértve, beligazgatása, tehát a törvénykezésre nézve is ; a követség küldését Bécsbe pártolja az egyetem törvényszéki tanácsába csak a bírói hivatalra képes ülnökök jőjenek. — Szebenszék e hó 15-dikén tartott követválasztó gyűlésében a románok újból óvásokkal álltak elő; leginkább a nyelvügyi vita volt heves, noha a szólók, minden akadályozás nélkül beszélhettek román nyelven. Több órai heves és eredménytelen vita után a románok oda hagyák a gyűlést. A „H. Ztg.“ erre azt jegyzi meg: „Nem vesszük rész néven ; ők a jelszót pontosan követik.“ A székgyűlésben egyébiránt, a város részéről választott tagok nem vettek részt, hit szerint azon okból, mert a gyűlés politikai irányát nem pártolják. — Segesvár követválasztó gyűlésében, a mint a H. Ztg.“-nak irtózva közük, ügyvéd Bakon és szónok Kraft a követeknek adandó utasításba fölvétetni inditványozák, hogy a követek hagyják oda az erdélyi országgyűlést, ha a magyarok és székelyek nem mennének oda, s hogy ez országgyűlésre a választásokat az 1848 ki vagy 1791 kit. czikk értelmében ellene végrehajtani; továbbá, hogy a szász egyetem ne szóljon a nagyobb kérdésekhez, mint például a kir. tanács, a külön területek sat. ügye. A „Kr. Ztgot“ tudósítják a Maros mellől, hogy a kormányszéktől az országgyűlés helyiségei megszemlélésére kiküldött bizottmány úgy találta, hogy K.-Fehérvárt az országgyűléssel odaköltözni kellett hivatalokon kivül még 800 szállásra volna szükség, és ennyit ott lehessen találni. E tudósitó arról is hallott, hogy a kir. kormányszék tanácsosaiból egyik le akar köszönni. (K) — A magyarhoni „Egyetemes Evangy. Gyámintézet“ múlt évi működése felett jövő vasárnap, úgymint f. é. november 24-dikén délután három órakor az evangy. templomban német nyelven istentisztelettel vegyes előadás fog tartatni, melyre a hivek ezennel meghivatnak. ** Szerdahelyről írják a „H. Ztg.“-nak, hogy ott a fejetlenség szépen terjed. Néhány nap előtt egy jósz ílrű románt kisért két fegyveres rendőrszolga az ottani fogházból, hogy az alsó fejér megyei hatóságnak, mint szökevény lótolvajt, átadja, de alig pár ezer épésre a várostól több román kényszerité a rendőrszálákat a fogoly visszvitelére, mert a mint mondák: „a szász hivatalnokok uraságának e székben maholnap vége lesz s nem tűrhetik, hogy a fogoly e hivatalnokok parancsára onnan elvitessék.“ A marhavásáron a románok durva kihágásokat tettek; pogácsás sátrakat raboltak ki, s az ellentálló rendőröket elpáholták. Este a székbíró ablakát éktelen ordítások közt tővel és sárral bedobták. A hatóság ily meggyalázása még ez 1848 —1849-ki boldogtalan zavargások alkalmával sem fordult elő, de tétlen kell nézni, mert megakadályozására hiányzik a szükséges erő. — Lisznyay Kálmán Egerben Zalár és Erdélyi József közreműködésével s a közönség nagy részvéte mellett szavallati estélyt rendezett. Az estélyen ö exja az érsek-főispán ur is jelen volt. — A „Tigris“ szálloda nagy teremében Tomanek A. tanár úr által tartatni szokott franczia társalgási tanórák igen látogatottak. Nov. 20-tól kezdve ez érdekes tanórák vasárnapról szerdára tétettek át s az eddig tisztán csak franczia társalgás mellett szükség esetén a magyar is megengedtetik. ** A pesti magánhajógyár alapitói: Escher, Wyss és társa zürichi gépgyárosok, továbbá Martinsen, egy bécsi gépgyár vezetője; ezeken kivül hir szerint egy bécsi bankárház is a vállalkozók sorába akar lépni. Az illető gyártelek iránti haszonbéri szerződés már meg van kötve. ** Xantus János tudós hazánkfia, Amerikából f. hó 18-kán Győrbe megérkezett. Legyen üdvözölve a haza földjén, melynek a távolban is mindig hű fia volt! ** A budai viziváros Lenormand-ja, Sturzer Mária, kinek okosságát jóslási tehetségnek nevezék, f. hó 16-kán meghalt, mint száz éves asszonyság. ** Megjelent a „Gombostű,“ szépirodalmi, társaséleti- és divat-közlöny mutatvány-száma. Felelős szerkesztő Rózsaági Antal Szerkesztőtársak : Szokoly Viktor s Thaly Kálmán. Kiadják Engel és Mandelló. E mutatvány-szám tartalma : „Eljött az ősz...“ Költemény Flórától. Az „Egyesülésről“ — irányeszmék, gr. Batthyányi Júliától; „Zuav s Matrózka,“ vagy „Magyar ruha?“ Eszmecseréül a magyar hölgyekhez. Verőczy Júliától. „Recca la matta.“ Beszély, Vadnai Károlytól. Rege a Pitypangról, Stephanietől. Malvina költeményei birálata. Társalgó terem, a szerkesztőtől. „Gombostűk“ — csípős versek Dobsa Lajostól. A szépség és a szépités, dr. Pete Zsigmondtól. Ezenkívül: hircsarnok, divatczikkek, művészeti- s szinbirálatok sat. A „Gombostű“ jelen száma első tekintetre is kiváló csín, élénkség s gazdag változatosságával ajánlja magát. Megjelenik e divatlap hetenkint kétszer, szerdán és szombaton, két nagy idén s havonkint 2—3 értékes műmelléklettel, vagyis évenként 12—14 elegáns divat képpel és 12 művészileg készült arczképpel. Előfizetési ára egész évre 12 frt, félévre 6, évnegyedre 3 frt A szerkesztő — úgy látszik — érzi, hogy oly térre lép, hol számos versenytárssal kell megküzdenie, ezért máris oly oldalról mutatja be magát, mi a sikert számára alkalmasint leginkább biztosítandja. Az elmés, könnyed, eleven udvarló, ki legkevésbé sem unalmas, mindig szívesen látott vendége a hölgyeknek. ** A Huber testvérek, Kirchlehner és Spiller Aurak által, a Pachel féle zongorateremben (uriutcza 6. sz.) rendezett kamarai hangversenyek programja következő: I. Vasárnap, nov. 24-én. Haydn, négyes (D-dur). Hummel 1. II. zongora hármas (E-dúr) Zongora Stocker úr. Volkman R. négyes (G-moll). — II. Vasárnap, dec. 1 én. Schumann R. négyes (A-moll). Beethoven L., zongora hármas (Es-dur). 70. inll. Zongora Theindl J.ur. Cherubini négyes (Es-dur). — III. Vasárnap, dec. 8-kán. Kässmayer M. négyes (C-dur) uj. Schumann R., zongora Sonata (D-moll). Zongora Theindl J. ur. Beethoven L. négyes (F-dur). — II. Vasárnap, dec. 29-kén. Haydn négyes, I. Fuga a due Sogetti, II. Fuga a 3. Sogetti, III. Fuga a 4. Sogetti. Huber Károly, négyes, változatok a szózatra. Volkmann R. zongora hármas (F-dur). Zongora Stocker ur. Mendelsohn ötös (B-dur). 2-dik Viola Proksch ur. — V. Vasárnap, jan. 5-kén. Beethoven, zongora és gordonka Sonate (F-dur) 5-ik mű. Zongora Theindl J. ur. Volkmann R. négyes (Es-dur) uj. Schumann R. Zongora hármas (D-moll). Zongora Theindl J. ur.—VI. Vasárnap, január 12-dikén. Mendelsohn, négyes (D dur). Schumann , zongora négyes. Zongora Theindl J. ur. Mozart, ötös (G-moll). 2-dik Viola Proksch úr. — Kezdete '/25 órakor. Bérletjegyek a 6 hangversenyre: Körszék 8 ft, számozott szék 5 ft, beléptijegy 3 ft . — Egy hangversenyre: Körszék: 2 ft, számozott szék 1 ft 50 kr, beléptijegy 1 ft a. é. Jegyek minden mükereskedésben és Pachl urnál, uriutcza 6. szám alatt kaphatók. — Jókai Mór és neje Laborfalvy Róza, szomorodott szívvel jelentik, egyetlen leányuknak, Rózának, élete tavaszán f hó 20 -án délután 6 órakor agyszélhüdésben történt gyászos kimúlását. A megboldogult földi maradványai f. hó 22-kén délután 3 órakor fognak országúti 18-ik számú Ungerházból örök nyugalmuk helyére szállíttatni. — Az ég adjon neki üdvöt, a föld csendes nyugodalmat. ** A „Gombostű“ párisi tudósítója írja, hogy Madarász Győzőt, a „Zách Klára“ s „Hunyadi László“ stb. jeles történeti képek festőjét, „Zrínyi Ilona“ czimű festményéért, melyet a művész Párisban is kiállított, Walewszky gimi III. Napoleon császár nevében arany éremmel, és őt „történelmi festőnek“ kinevező diplomával jutalmazá meg. Ily nagy kitüntetés még egy magyarországi művészt sem ért. —■ Ugyan a tudósító írja, hogy a párisi hölgyvilágban a magyar divat nagy hódításokat tesz. Attilák, purge kalapok, ingvállak stb. szélben láthatók Párisban. Guyon, egykori magyar tábornok fia, ki a magyar légiónál mint hadnagy szolgált, f. hó 2-kán nem tudni mi okból, főbelőtte magát. — Baranyamegye lemondott tisztikara a főispánnak albummal akar kedveskedni, mely az összes tisztviselők arczképeit magában tartalmazná. (P.H.) Nemzeti színház. (—) Nov. 20-kán, először: „Job herczeg“, színmű 4 felv. Laya Leon után fordította Feleki Miklós. Egy ismerősünk, ki e darabot gyakran látta Párisban előadatni, azt állítja, hogy ottan legalább százszor adták már Job herczeget anélkül, hogy a közönség megunta volna. Nálunk, úgy látszik ez első előadással is untig jóllakott a közönség. S ennek igen természetes oka az, hogy előttünk teljesen idegen életet, társadalmi irányt s fogalmakat tüntet fel e szinmű, s meséje is annyira egyszerű, hogy legkisebb érdekfeszitő helyzetek sem bonyolódnak ki belőle. Job herczeg, egy jószivi szegény legény, kit nagybátyja a bankár nagyon is könnyelműnek tart, kivált miután egy barátjának 40,000 frankot ad kölcsön, a bankár a pénz, a hideg számítás embere, mig Job herczeg a nemes szivetséget képviseli. A bankárnak van egy leánya, kit egy szintén speculativ szellemű embernek szánt, — de a ki végre mégis Job herczegé lesz, s ki csak azt sajnálja, hogy Job herczeg többé nem szegény, mint a templom egere, mert barátja, kinek 40,000 frankot kölcsönzött volt, milliókat hagyott rá, miből az a tanúság, hogy a nemesszivűség is kifizeti magát! S ez, tanúságnak még megjárná, csak Laya Leon ur ne követné el a legesetlenebb dolgot, mit egy franczia elkövethet, az az ne érzelegne! Ez aztán kiállhatlan! Az előadás általában igen gyönge volt, talán szerep nem tudás, vagy a próbák hiánya miatt, de az egész nem vágott úgy egybe, mint az egy franczia conversationalis darabnál mulhatlanul szükséges. — Job herczegen (Feleki) nem igen látszott meg, hogy valaha katona is volt, — Komáromi teljesen elejté szerepét. Egyedül Szerdahelyi az, ki e hálátlan darabban,melyre kár volt a fordítást s betanulást vesztegetni, leginkább megállta helyét. — Nov. 22-én. „Lear király.“ Szomorújáték 5 felv. Shakespearetől. — Budai népszínház. Péntek nov. 22. Népelőadás : „Vén bakancsos“ népszínmű 3 felv. Felelős szerkesztő: POMPÉRY JÁNOS. Gazdasági szemle. Pest, nov. 21. (1.) Távirati tudósítások szerint a londoni gabonapiaczon élénk volt az üzlet s idegen búza igen szilárd. Hamburgból is kedvezőbb hirek érkeztek. — Helybeli piacziekon a búza keresett s nagyobb részletek adattak el a bejegyzett árak szerint. A zab, a télies időjárás következtében, ismét szilárdult, a rozs is keresettebb. Átalában a gabonaüzlet kedvezőbbnek mondható. — Pozsonyból jelentik, hogy a hetivásár 19-én nagyon látogatott volt, a gabonaforgalom 9727 mézőnyi, az árak következők : búza 4 ft 50—5 ft 60; rozs 3 ft 50—4 ft; árpa 2 ft 30—3 ft 45; zab 2 ft 15; kukoricza 2 ft 95—3 ft 20. Szeged, nov. 19-én. A gabnavásáron a következő jegyzeteket tettük alsó ausztr. mérőnkint : 84— 86 fontos búza 4 ft 60—80 kr., kétszeres 3 ft 80—90 kr., rozs 3 ft 25-30 kr., árpa 2 ft 30—35 kr., zab 2 ft 5 kr., uj szemes-kukoricza 2 ft 80—3 ft, köles 3—3 ft 10 kr., paszuly 4 ft 60 kr. Pest nov. 21. A borkereskedés igen élénk, külföldi borkereskedők vetélkedve kínálják a legjobb árakat a boros gazdáknak. A sör ára jelenleg is oly magas mint mikor a komló mázsája 350 ft. volt Jászberény, nov. 17. Piaczi árak: tiszta búzának kilója 4 ft 40 kr; kétszeres 3 ft 60; rozs 3 ft 55 kr; árpa 2 ft 50; zab 1 ft 85 ; kukoricza 3 ft. Széna mázsája 1 ft 85 ; finom liszt mázsája 10 ft 50; kemény fa öle 15 ft; marhahús fontja 18 kr; bor, cakója 8 ft új boré 5 ft. Pozsony, nov. 19. Behozatott 5877 mérő búza, á ft 50 kr — 5 ft 60 kr ; rozs 350 m. 3 ft 50 — 4 ft; árpa 1793 m. 2 ft 30 kr — 3 ft 45; zab 447 m. 1 ft 90 — 2 ft 15; kukoricza 1280 m. 2 ft 95 — 3 ft 20. Összesen 9727 mérő. Bécs nov. 18. A vágómarhapiaczra behajtatott: galicziai 255, német 627, s magyar vágómarha 1353; súlyérték 460 — 700 font; átalános ár : darabja 122 frt 50 kr. — 250 frt; mázsája 23 frt — 31 frt 50 kr. Eladatlanul maradt 57 darab. Nagy-Becskerek, nov. 16. Búza 4 ft 60— 90 kr. 5 ft. Kétszeres 3 ft 50—70 kr. 4 ft. Árpa 2 ft 60 kr. Zab 1 ft 70 kr. Kukoricza 2 ft 80 kr. Köles 3 ft 20 kr. Krumpli 2 ft 40 kr. Fa öle 15 ft. Pancsova, nov. 14. Búza 4 ft 20—60 kr. Kétszeres 3 ft 70 kr. Árpa 2 ft. Zab 1 ft 50 kr. Kukoricza 2 ft 80 kr. Krumpli 2 ft. Fa öle 12 ft. *