Magyarország, 1861. november (1. évfolyam, 255-279. szám)

1861-11-22 / 272. szám

szól: „Nemcsak belü­gyeink rendezésével nyugtatjuk meg Európát s bírjuk rá, hogy szüntesse meg roppant költségeit, melyeket a hadsereg fentartására fordít. A bajt csak úgy hárítjuk el,ha akadályait megsemmisít­jük. A súrlódás okai csak úgy tűnnek el, ha a szabadság és igazság jogai egész Európában mindenü­tt megnye­rik törvényes elégtételüket. Hogy ez elégtétel aztán fegyver vagy diplomatia útján jöjjön létre, az mind­egy, azonban órájának valahára ütnie kell. Vajjon egyezik-e a jog és igazsággal, hogy Ve­­lencze a nép akarata ellenére idegen hatalom kezé­ben van. Megegyezik-e a jog és igazsággal, hogy Olaszország nem szervezkedhetik s egysége nem ala­kulhat meg, mivel a pápai szék körüli ármányok a rendetlenséget folyton fentartják. Megegyezik-e a jog és igazsággal Magyar- és Lengyelország állapota, s hogy a keleti keresztények fejetlenség és nyomor mar­talékai a török kormányzat tehetetlensége miatt; hogy a Jen szigetek hiában kérik Európát, hogy az angol védnökségtől megmentse? Nem, nem! ezeknek egyike sem egyezik a jog és igazsággal. Mind e függő kér­dések nagyon terhelik Európát, s míg ezektől tart, le nem fegyverkezik, ha szintén mi le is rakjuk fegyve­reinket. Pénzügyi valódi gazdálkodást csak a hadse­reg leszállítása által nyerhetünk, ne ringassuk ma­gunkat ábrándokban , mige félelmes feladatok, Róma Velencze sat. meg nem oldatnak, a leszállítás létre nem jöhet; meg kell tehát oldani azokat fegyver, vagy diplomatia útján. — A nov. 20-iki „Patrie“ úgy’’ véli, hogy a le­fegyverzés csak Francziaországnak a szintén felfegy­verzett hatalmakkal egyetértése folytán jöhet létre. C­i­a­r­d­i­n­i megérkezett Párisba. — A „Köln­ Zig“ párisi tudósítója szerint nov. 18-án Compiegneben zajos minisztertanács volt. Fould, ki először lépett fel, mint pénzügyér heves vitába ke­veredett a többi miniszterekkel, név szerint Wal­e­w­s­­kivel és Persignyvel. Ez utolsónak részvéte a Fould elleni ellenzékben annál feltűnőbb,mivel köze­lebbről azt állíták, hogy köztök teljes egyetértés ural­kodik. A többi miniszterek ellene voltak Fould tervé­nek, hogy a császár és a nagy államtestületek közt egyenes összeköttetés létesüljön. A császár a­nélkül, hogy egyik vagy másik fél javára nyilatkozott volna, az ülést felfüggesztette. Fould másik terve, azon álta­lános szabályzatokról, hogy az egyes minisztériumok költségvetése megállapíttassék, szintén megtámadta­tott a miniszterek által, azonban a császár egészen el­fogadta. Végre Fould a számvevői hivatalnak egészen új szervezését vette kilátásba, mely nagyobb terjedel­met és fontosabb hatáskört nyerend. Az erre vonat­kozó törvényjavaslatot a legközelebbi ülésében a tör­vényhozó testületnek előterjesztik. — A „Journal de Francfort“ magasztalólag szól a franczia pénzügyi reformokról. Ezen intézkedések — úgymond — Európának csak helyeslésével talál­kozhatnak. Azok valósággal megfelelnek a közvéle­mény szabadelvű óhajainak, s Francziaországnak Eu­rópával szemben sokkal őszintébb, nyíltabb és tisztáb­ban körvonalazott helyzetet adnak. A franczia csá­szári kormány ezen engedménye által szorosabbra fűzte azon viszonyt, mely közte és szövetségesei közt fenállott. Röviden szólva III. Napóleon császár nagy figyelemre méltó levele az európai béke kezes­ségének tekintendő. A franczia császár ilymódon egyik kezét a népnek nyújtja, mely egész szabadsá­gát rábízta és másokat Europa nemzeteinek, melyek tőle bizalmat követeltek. — A „Constitutionnel“ azon hírt közli, hogy Morny gróf a „Pays“ felett alkudozik, a lapot meg akarja venni tulajdonosától. E hír összetalálkozik — úgymond a „Constit.“ — a „Pays“-nek egy czikké­­vel, mely a törvényhozó test elnöke ö excrát, jeles tu­lajdonait s szilárd jellemét méltán dicséri. A közönség mindenesetre örömmel venné, ha a kormányférfiak Laguerronniére példáját követve, a sajtóban a jelentékenyebb kérdések megvitatásába bocsátkoz­nának.­­ A Mazzinisták­ most Garibaldi nélkül is czélt akarnak érni, az egyházi államot felizgatni s a római kérdés erőszakos megoldását siettetni akarják. A „Triest. Zig“-nak erre vonatkozólag Genuából jelen­tik, hogy a Mazzini comité egyik tagja Garibaldiról a közelebbi gyűlésben azt monda: ne hagyjátok maga­tokat tévútra vezettetni Garibaldi nyilatkozata által. Kezdjetek csak valamibe , a­mi gyorsan előmoz­díthatja Olaszország felszabadulását, s Garibaldi rög­tön életökre áll, még azon bizonyos meggyőződéssel is, hogy az életébe fog kerülni. E nyilatkozatot nem más mint B­e­r­t­a­n­i tévé, s ezután a gyűlés elhatá­­rozá, hogy­ előre Garibaldi nélkül is, ő bizonyosan nem marad hátra. A tevékeny párt számára nagyban folynak a toborzások, fegyver van elég s hajó is ren­delkezésükre. Továbbá jelenti a tudósító, mikép Bi­­x i­o elnöklete alatt egy társulat alakult, melynek czélja Olaszország öt városából : Turin, Milano, Florencz, Genuából s később Nápolyból egy hajóhadra valót szedni össze. Ezen városok mindenike egy hajót állit­­na ki, mely a város nevét viselné, s nemzeti tulaj­donná válnék, azonban nem osztatnék be a hajóhadba, hanem a szárazi önkénytesek módjára a vizi önkény­­tes hajórajt képezné. — Rómából semmi újság, írja a „Opinion nat.“, kivéve azon meglehetősen hiteles hírt, hogy a turini cabinet ismét kísérletet tett, ha a római székkel ki­egyezkedhetnék. E szó „kiegyezkedés“—folytatja az „Opinion — görcsös rángásokba hozza a „Mon­­de“-ot, azonban haragjától szerencsére senki sem fél. Most felhívja Európa kormányait, királyait és csá­szárait, az eretnekeket és skismatikusokat is, égre földre biztatván, hogy egyesüljenek, mert különben ama „veres fenevad“ mindnyájokat elnyeli. Él bizony — folytatja az „Opinion,“ — c veres fenevad a forrada­lom, s éhes szája mindaddig nem lesz betömve, míg visszaélések, elnyomott népek lesznek. — Siciliában az utóbbi időben igen üdvös befo­lyást gyakorolt az uj olasz kormányrendszer. Palermót gázzal világítják, mindenfelé községi utakat vettek munkába, iskolákat alapítnak. Messinában „Sarkcsil­lag“ czimü népújságot szerkesztnek, mely különösen nemzeti javításokkal foglalkozik. — A franczia császár Compiegneben mulatása a Tuilleriákban munkába vett javítások miatt hihető­leg deczember 5-ikéig meghosszabbíttatik. — A porta panaszt emelt a párisi udvarnál több franczia nagy lap ellenséges magatartása miatt. — Varsói tudósítások szerint úgy látszik, hogy a tüntetésekben résztvett nőket is el akarják fogatni. Legalább ide mutat az, hogy több zárdában rendele­tet adtak, miszerint nők számára szobákat és szolgá­latot tartsanak készen. Az elfogatásokkal pedig min­dig jobban visszahatólag működnek, így pl többeket fogtak el, kiknek bűnök az april havában tartott ke­leti testvérisülési ünnepély alkalmából keletkezett. Ugyane tudósítások szerint Wielopolskit Szentpéter­váron azon bizottmányba nevezték ki, mely a c­ár rendelete folytán az orosz birodalom számára dolgo­zandó alkotmány alapvonalai maghatározásán mű­­ködik.­­ A madridi „Correspondenzia“ írja: Az egész portugálli királyi család betegsége és Ferdinand'­in­­fans halála miatt a nép nagyon fel van ingerülve. T­öbben a spanyol vasúttársaságot gyanúsítják, s be akarják vádolni azon gyanú miatt, hogy ta­gjai a kö­zelebbről rendezett lakoma alkalmával a királyi csa­ládot megmérgezték volna. A „Constitutionnel“ egyik spanyol lap után azt írja, miszerint a nép e társulat tagjainak lakásait veres kereszttel jelölte meg, hogy rajtuk buszút vehessen. 10-én zavarok voltak, a nép a spanyol munkásokat megrohanta. Későbbi tudósítá­sok szerint azonban a rend ismét helyre állt. — Rágásából írják 19-ről : Trebinjéből jött tu­dósítás szerint a ragusai út tele van felkelőkkel, s e miatt a tudósítások közlése meg vannak nehezítve. A felkelők Ljubovoból 16-ika óta elvonultak, azonban a törökök szemmeltartása mellett, kiknek száma ren­des csapatok és basibozákokban összesen 10,000 főre növekedett. A felkelők tegnap ismét visszatértek Lju­­bovoba és pedig nagyobbodott számmal, Comiljaninál a törökökkel egy kis összeü­tközésök volt, azonban siker nélkül. Kasselből írják 20-ról: a választók válasz­­ása az 1831-iki alkotmány és az 1849-iki választó törvény óvástétele mellett megtörtént. Az eddigi vá­lasztók ismét megválasztattak. Berlinből jelentik 20-ról: A választók válasz­tása határozottan szabadelvűen ütött ki. A vidékről eddig beérkezett tudósítások hasonló eredményről szólnak. ~7 Párisi tudósítás szerint elhatározta a három mexicoi hadjáró hatalom, hogy St. Jean d’ Ulloát bombáztat­ni fogja. j «I­o­m­s­á «• * *» k. Pest, nov. 21. — A hivatalos bécsi újság mai számának élén következő legf. kézirat olvasható: „Kedves Mazuranics elnök. Horvát-szlavon udv. kaczellárommá nevezem ki s díjmentesen titkos tanácsosi méltósággal ruházom föl önt. Egyúttal meg­­bizom, hogy a kir. horvát-szlavon udv. kanczellária szervezését s a Horvát- és Szlavonországban tárgyalt jogügyekre való legfelső törvényszék fölállítását ille­tőleg nekem haladéktalanul terjes­sze föl javaslatait, Bécs, nov. 20. 1861. „Ferencz József, m. k.“ — Ugyancsak a bécsi újság mai száma jelenti, hogy Bartakovics Béla hevesmegyei örökös főis­pán, gr. Zichy Ferencz nógrádi, gr. Halle­r Sán­dor bihari, Boh­us János aradi főispánok megyéjök vezetésétől, s gr. Károlyi György szatmári és Ló­­ny­ay Albert ugocsai főispánok méltóságuktól fölmen­tettek ; — kineveztettek pedig: főispáni helyettessé Hevesmegyébe F­ö­l­d­v­á­r­y János volt cs. megyetör­vényszéki elnök; főispánná Szatmármegyébe Szer­dahelyi Pál nyugalm. cs. orsz. törv.széki elnök; biztosokká , Ugocsamegyébe Ferenczy Ignácz nyugalm. cs. főtörv. széki tanácsos, Nógrádmegyébe gr. Dessewffy Károly volt cs. szbiró, Biharme­gébe Petrák János volt cs. főtörv. széki tanácsos, Aradmegyébe Hoffbauer Lajos volt cs. megye­főnök. — Pestmegye főispáni helyettese tegnap von­tatta be kir. Helytartó ő excjának Pestmegye kine­vezett tisztikarát. ** A „Presse“ írja, hogy a miniszteri tanácskoz­­mányok még sincsenek befejezve az erdélyi ügyek fölött. Schmidt Konrad s Salmen báró tegnapi kine­veztetése a hivatalos lapban, a kormány politikájának előkészületben levő módosítását gyaníttatja. Gr. Mikó elbocsátása, minthogy nézetei az erdélyi kanczellár s miniszter gr. Nádasdy nézeteivel — ki a februári pá­tenshez szigorun ragaszkodik — ellenkeznek, kima­­radhatlan. Az egyenes választások kiírásának eszmé­jével, Erdélyre nézve, felhagytak, s csak az ország­gyűlés egybejöttének siettetésére vonatkozó rendsza­bályokat várhatni. — Horvátországgal egészen elhall­gattak s csak a lapokban felmerült ama hírt említjük meg, hogy Horvátország­ és Slavoniában egyenes választások rendeztetnének a birodalmi tanácsba. ** A „Kr. Ztg.“ szerint az erdélyi főkormány­székhez közelebb egy udv. kanczelláriai rendelet ér­kezett, melyben a fogarasvárosi német és magyar la­kosság eddigi magatartása és iránya elvileg helyesel­­tetik s a vidék tisztviselőinek megparancsoltatik, hogy e város politikai szerkezetét jelenlegi állásában hagy­ják, mig királyi várossá emeltetése be nem követ­kezik. — Jó forrásból értesülünk — írja a „Korunk“ hogy Erdélyben a még ürességben levő öt prov. com­­missariusi állomásra a kinevezések meg vannak erő­sítve s e szerint tartományi biztos lett: a kolozsvári kerületben Inczédi László, a beszterczeiben Dorgó Gábor, a szebeniben Schelker Frigyes, a dévaiban Barcsai László és a brassóiban Sándor István. A Szebenszék egyetemi követeinek következő utasítást adott: a románok beczikkelyezését óhajtja, mert a románok jogos követelései törvényszerű telje­sülését kívánja; az osztrák törvénykönyv módosítá­sára nézve megjegyzi, hogy ragaszkodik azon joghoz, miszerint a szász nemzet saját maga határoz, a koro­nával egyetértve, beligazgatása, tehát a törvényke­zésre nézve is ; a követség küldését Bécsbe pártolja az egyetem törvényszéki tanácsába csak a bírói hiva­talra képes ülnökök jőjenek. — Szebenszék e hó 15-dikén tartott követvá­lasztó gyűlésében a románok újból óvásokkal álltak elő; leginkább a nyelvügyi vita volt heves, noha a szólók, minden akadályozás nélkül beszélhettek ro­mán nyelven. Több órai heves és eredménytelen vita után a románok oda hagyák a gyűlést. A „H. Ztg.“ erre azt jegyzi meg: „Nem ves­szük rész néven ; ők a jelszót pontosan követik.“ A székgyűlésben egyéb­iránt, a város részéről választott tagok nem vettek részt, hit szerint azon okból, mert a gyűlés politikai irányát nem pártolják. — Segesvár követválasztó gyűlésében, a mint a H. Ztg.“-nak irtózva közük, ügyvéd Bakon és szó­nok Kraft a követeknek adandó utasításba fölvétetni inditványozák, hogy a követek hagyják oda az erdé­lyi országgyűlést, ha a magyarok és székelyek nem mennének oda, s hogy ez országgyűlésre a választá­sokat az 1848 ki vagy 1791­ ki­t. czikk értelmében ellene végrehajtani; továbbá, hogy a szász egyetem ne szóljon a nagyobb kérdésekhez, mint például a kir. tanács, a külön területek sat. ügye.­­ A „Kr. Ztgot“ tudósítják a Maros mellől, hogy a kormányszéktől az országgyűlés helyiségei megszemlélésére kiküldött bizottmány úgy találta, hogy K.-Fehérvárt az országgyűléssel odaköltözni kellett hivatalokon kivül még 800 szállásra volna szükség, és ennyit ott lehessen találni. E tudósitó arról is hallott, hogy a kir. kormányszék tanácsosaiból egyik le akar köszönni. (K) — A magyarhoni „Egyetemes Evangy. Gyám­intézet“ múlt évi működése felett jövő vasárnap, úgy­mint f. é. november 24-dikén délután három órakor az evangy. templomban német nyelven istentisztelettel vegyes előadás fog tartatni, melyre a hivek ezennel meghivatnak. ** Szerdahelyről írják a „H. Ztg.“-nak, hogy ott a fejetlenség szépen terjed. Néhány nap előtt egy jósz ílrű románt kisért két fegyveres rendőrszolga az ot­tani fogházból, hogy az alsó fejér megyei hatóságnak, mint szökevény lótolvajt, átadja, de alig pár ezer é­­pésre a várostól több román kényszerité a rendőrszál­­ákat a fogoly visszvitelére, mert a mint mondák: „a szász hivatalnokok uraságának e székben mahol­nap vége lesz s nem tűrhetik, hogy a fogoly e hiva­talnokok parancsára onnan elvitessék.“ A marhavá­sáron a románok durva kihágásokat tettek; pogácsás sátrakat raboltak ki, s az ellentálló rendőröket elpá­holták. Este a székbíró ablakát éktelen ordítások közt tővel és sárral bedobták. A hatóság ily meggyalázása még ez 1848 —1849-ki boldogtalan zavargások alkal­mával sem fordult elő, de tétlen kell nézni, mert meg­­akadályozására hiányzik a szükséges erő. — L­i­s­z­n­y­a­y Kálmán Egerben Zalár és Er­délyi József közreműködésével s a közönség nagy részvéte mellett szavallati estélyt rendezett. Az esté­lyen ö exja az érsek-főispán ur is jelen volt. — A „Tigris“ szálloda nagy teremében Toma­­nek A. tanár úr által tartatni szokott franczia társal­gási tanórák igen látogatottak. Nov. 20-tól kezdve ez érdekes tanórák vasárnapról szerdára tétettek át s az eddig tisztán csak franczia társalgás mellett szükség esetén a magyar is megengedtetik. ** A pesti magánhajógyár alapitói: Escher, Wyss és társa zürichi gépgyárosok, továbbá Martin­­sen, egy bécsi gépgyár vezetője; ezeken kivü­l hir sze­­rint egy bécsi bankárház is a vállalkozók sorába akar lépni. Az illető­ gyártelek iránti haszonbéri szerződés már meg van kötve. ** Xantus János tudós hazánkfia, Amerikából f. hó 18-kán Győrbe megérkezett. Legyen üdvözölve a haza földjén, melynek a távolban is mindig hű fia volt! ** A budai viziváros Lenormand-ja, Sturzer Má­ria, kinek okosságát jóslási tehetségnek nevezék, f. hó 16-kán meghalt, mint száz éves asszonyság. ** Megjelent a „Gombostű,“ szépirodalmi, tár­saséleti- és divat-közlöny mutatvány-száma. Felelős szerkesztő R­ó­z­s­a­á­g­i Antal Szerkesztőtársak : Szo­­koly Viktor s Thaly Kálmán. Kiadják Engel és Man­delló. E mutatvány-szám tartalma : „Eljött az ősz...“ Költemény Flórától. Az „Egyesülésről“ — irány­eszmék, gr. Batthyányi Júliától; „Zuav s Matróz­ka,“ vagy „Magyar ruha?“ Eszmecseréül a magyar hölgyekhez. Ver­őczy Júliától. „Recca la matta.“ Beszély, V­a­d­n­a­i Károlytól. Rege a Pitypangról, Stephanietől. Malvina költeményei birálata. Tár­salgó terem, a szerkesztőtől. „Gombostűk“ — csípős versek Dobsa Lajostól. A szépség és a szépités, dr. Pete Zsigmondtól. Ezenkívül: hircsarnok, divat­­czikkek, művészeti- s szinbirálatok sat. A „Gombostű“ jelen száma első tekintetre is kiváló csín, élénkség s gazdag változatosságával ajánlja magát. Megjelenik e divatlap h­e­t­e­n­k­i­n­t kétszer, szerdán és szom­baton, két nagy idén s havonkint 2—3 értékes mű­­melléklettel, vagyis évenként 12—14 elegáns divat képpel és 12 művészileg készült arczképpel. Előfize­tési ára egész évre 12 frt, félévre 6, évnegyedre 3 frt A szerkesztő — úgy látszik — érzi, hogy oly térre lép, hol számos versenytárssal kell megküzdenie, ezért már­is oly oldalról mutatja be magát, mi a sikert szá­mára alkalmasint leginkább biztosítandja. Az elmés, könnyed, eleven udvarló, ki legkevésbé sem unalmas, mindig szívesen látott vendége a hölgyeknek. ** A Huber testvérek, Kirchlehner és Spiller A­urak által, a Pachel féle zongorateremben (uriutcza 6. sz.) rendezett kamarai hangversenyek program­ja következő: I. Vasárnap, nov. 24-én. Haydn, négyes (D-dur). Hummel 1. II. zongora hármas (E-dúr) Zongora Stocker úr. Volkman R. négyes (G-moll). — II. Va­sárnap, dec. 1 én. Schumann R. négyes (A-moll). Beethoven L., zongora hármas (Es-dur). 70. inll. Zon­gora Theindl J.­ur. Cherubini négyes (Es-dur). — III. Vasárnap, dec. 8-kán. Kässmayer M. négyes (C-dur) uj. Schumann R., zongora Sonata (D-moll). Zongora Theindl J. ur. Beethoven L. négyes (F-dur). — I­I­. Vasárnap, dec. 29-kén. Haydn négyes, I. Fuga a due Sogetti, II. Fuga a 3. Sogetti, III. Fuga a 4. Sogetti. Huber Károly, négyes, változatok a szózatra. Volk­­mann R. zongora hármas (F-dur). Zongora Stocker ur. Mendelsohn ötös (B-dur). 2-dik Viola Proksch ur. — V. Vasárnap, jan. 5-kén. Beethoven, zongora és gordonka Sonate (F-dur) 5-ik mű. Zongora Theindl J. ur. Volkmann R. négyes (Es-dur) uj. Schumann R. Zongora hármas (D-moll). Zongora Theindl J. ur.­­—VI. Vasárnap, január 12-dikén. Mendelsohn, né­gyes (D dur). Schumann , zongora négyes. Zon­gora Theindl J. ur. Mozart, ötös (G-moll). 2-dik Viola Proksch úr. — Kezdete '/25 órakor. Bér­letjegyek a 6 hangversenyre: Körszék 8 ft, számozott szék 5 ft, beléptijegy 3 ft . — Egy hangversenyre: Körszék: 2 ft, számozott szék 1 ft 50 kr, beléptijegy 1 ft a. é. Jegyek minden mükereskedésben és Pachl urnál, uriutcza 6. szám alatt kaphatók. — Jókai Mór és neje Laborfalvy Róza, szomorodott szívvel jelentik, egyetlen leányuknak, Ró­z­án­ak, élete tavaszán f hó 20 -án délután 6 órakor agyszélhüdésben történt gyászos kimúlását. A megboldogult földi maradványai f. hó 22-kén délután 3 órakor fognak országúti 18-ik számú Ungerházból örök nyugalmuk helyére szállíttatni. — Az ég adjon neki üdvöt, a föld csendes nyugodalmat. ** A „Gombostű“ párisi tudósítója írja, hogy Madar­ás­z Győzőt, a „Zách Klára“ s „Hunyadi László“ stb. jeles történeti képek festőjét, „Zrínyi Ilona“ czimű festményéért, melyet a művész Párisban is kiállított, Walewszky gimi III. Napoleon császár nevében arany éremmel, és őt „történelmi festőnek“ kinevező diplomával jutalmazá meg. Ily nagy kitün­tetés még egy magyarországi művészt sem ért. —■ Ugyan a tudósító írja, hogy a párisi hölgyvilágban a magyar divat nagy hódításokat tesz. Attilák, purge kalapok, ingvállak stb. szél­ben láthatók Párisban. Guyon, egykori magyar tábornok fia, ki a magyar légiónál mint hadnagy szolgált, f. hó 2-kán nem tudni mi okból, főbelőtte magát. — Bar­anyamegye lemondott tisztikara a főispánnak albummal akar kedveskedni, mely az ös­­­szes tisztviselők arczképeit magában tartalmazná. (P.H.) Nemzeti színház. (—) Nov. 20-kán, először: „Job herczeg“, szín­mű 4 felv. Laya Leon után fordította F­e­l­e­k­i Miklós. Egy ismerősünk, ki e darabot gyakran látta Pá­risban előadatni, azt állítja, hogy ottan legalább százszor adták már Job herczeget a­nélkül, hogy a közönség megunta volna. Nálunk, úgy látszik ez első előadással is untig jóllakott a közönség. S ennek igen természetes oka az, hogy előttünk teljesen idegen éle­tet, társadalmi irányt s fogalmakat tüntet fel e szin­­mű­, s meséje is­­ annyira egyszerű, hogy legkisebb ér­­dekfeszitő helyzetek sem bonyolódnak ki belőle. Job herczeg, egy jószivi­ szegény legény, kit nagybátyja a bankár nagyon is könnyelműnek tart, kivált miután egy barátjának 40,000 frankot ad kölcsön, a bankár a pénz, a hideg számítás embere, mig Job herczeg a nemes szivetséget képviseli. A bankárnak van egy leánya, kit egy szintén speculativ szellemű embernek szánt, — de a ki végre mégis Job herczegé lesz, s ki csak azt sajnálja, hogy Job herczeg többé nem szegény, mint a templom egere, mert barátja, kinek 40,000 frankot kölcsönzött volt, milliókat hagyott rá, miből az a tanúság, hogy a nemesszivű­ség is kifizeti magát! S ez, tanúságnak még megjárná, csak Laya Leon ur ne követné el a legesetlenebb­ dolgot, mit egy franczia elkövethet, az az ne érzelegne! Ez aztán ki­­állhatlan! Az előadás általában igen gyönge volt, talán szerep nem tudás, vagy a próbák hiánya miatt, de az egész nem vágott úgy egybe, mint az egy franczia conversationalis darabnál mulhatlanul szükséges. — Job herczegen (Feleki) nem igen látszott meg, hogy valaha katona is volt, — Komáromi teljesen elejté szerepét.­­­ Egyedül Szerdahelyi az, ki e hálátlan darabban,melyre kár volt a fordítást s betanulást vesz­tegetni, leginkább megállta helyét. — Nov. 22-én. „Lear király.“ Szomorújáték 5 felv. Shakespearetől. — Budai népszínház. Péntek nov. 22. Népelő­adás : „Vén bakancsos“ népszínmű 3 felv. Felelős szerkesztő: POM­PÉRY JÁNOS. Gazdasági szemle. Pest, nov. 21. (1.) Távirati tudósítások szerint a londoni ga­­bona­piaczon élénk volt az üzlet s idegen búza igen szilárd. Hamburgból is kedvezőbb hirek érkez­tek. — Helybeli piacziekon a búza keresett s nagyobb részletek adattak el a bejegyzett árak szerint. A zab, a télies időjárás következtében, ismét szilárdult, a rozs is keresettebb. Átalában a gabonaüzlet kedve­zőbbnek mondható. — Pozsonyból jelentik, hogy a hetivásár 19-én nagyon látogatott volt, a gabona­for­galom 9727 mézőnyi, az árak következők : búza 4 ft 50—5 ft 60; rozs 3 ft 50—4 ft; árpa 2 ft 30—3 ft 45; zab 2 ft 15; kukoricza 2 ft 95—3 ft 20. Szeged, nov. 19-én. A gabnavásáron a követ­kező jegyzeteket tettük alsó ausztr. mérőnkint : 84— 86 fontos búza 4 ft 60—80 kr., kétszeres 3 ft 80—90 kr., rozs 3 ft 25-30 kr., árpa 2 ft 30—35 kr., zab 2 ft 5 kr., uj szemes-kukoricza 2 ft 80—3 ft, köles 3—3 ft 10 kr., paszuly 4 ft 60 kr. Pest nov. 21. A borkereskedés igen élénk, kül­földi borkereskedők vetélkedve kínálják a legjobb árakat a boros gazdáknak. A sör ára jelenleg is oly magas mint mikor a komló mázsája 350 ft. volt Jászberény, nov. 17. Piaczi árak: tiszta bú­zának kilója 4 ft 40 kr; kétszeres 3 ft 60; rozs 3 ft 55 kr; árpa 2 ft 50; zab 1 ft 85 ; kukoricza 3 ft. Széna mázsája 1 ft 85 ; finom liszt mázsája 10 ft 50; kemény fa öle 15 ft; marhahús fontja 18 kr; bor, c­­akója 8 ft új boré 5 ft. Pozson­y, nov. 19. Behozatott 5877 mérő búza, á ft 50 kr — 5 ft 60 kr ; rozs 350 m. 3 ft 50 — 4 ft; árpa 1793 m. 2 ft 30 kr — 3 ft 45; zab 447 m. 1 ft 90 — 2 ft 15; kukoricza 1280 m. 2 ft 95 — 3 ft 20. Összesen 9727 mérő. Bécs nov. 18. A vágómarhapiaczra behajtatott: galicziai 255, német 627, s magyar vágómarha 1353; súlyérték 460 — 700 font; átalános ár : darabja 122 frt 50 kr. — 250 frt; mázsája 23 frt — 31 frt 50 kr. Eladatlanul maradt 57 darab. Nagy-B­e­c­s­k­er­ek, nov. 16. Búza 4 ft 60— 90 kr. 5 ft. Kétszeres 3 ft 50—70 kr. 4 ft. Árpa 2 ft 60 kr. Zab 1 ft 70 kr. Kukoricza 2 ft 80 kr. Köles 3 ft 20 kr. Krumpli 2 ft 40 kr. Fa öle 15 ft. Pancsova, nov. 14. Búza 4 ft 20—60 kr. Két­szeres 3 ft 70 kr. Árpa 2 ft. Zab 1 ft 50 kr. Kukoricza 2 ft 80 kr. Krumpli 2 ft. Fa öle 12 ft. *

Next