Magyarország, 1862. március (2. évfolyam, 50-73. szám)

1862-03-01 / 50. szám

melytől a török kormány a bosnyákok megnyugtatá­sát várja. — A „S. K.“ írja, mikép hire jár, hogy Vaclik a montenegrói fejedelem titkára Bécsben kölcsönt akar kötni, mivel a franczia segélypénzek kimarad­tak. A „S­ K.“ e hírekkel szemben nem vonván két­ségbe a kölcsönkötés szükségességét s a titkár erre vonatkozó küldetését, kijelenti, mikép nem való, hogy a franczia segélypénz kimaradt volna, az rendesen küldetik Cettinjébe mint eddig, valamint orosz rész­ről szintén segélyben részesítik a fejedelmet . A „Kr. Zig“ bukaresti tudósítója írja : Ös­­­szeesküvést fedeztek fel, melynek czélja a fejedelem élete ellen intézendő merénylet volt. Ennek következ­tében mintegy 60-an elfogattak, s az utczákon éjjel­­nappal sürít őrjáratok járnak. — A­­ Journ. de St. Petersbourg“ febr. 27 -i szá­mában a lengyel ügynek a franczia senatusban sző­nyegre hozatala tárgyában így szól: szerencsés jövő és jóllétre biztosan számíthat Lengyelország, ha jó­zan ész és kötelességérzettel fogadják a czár szándé­kait, egyedül Lengyelországtól függ, hogy a lehető legjobb állapotot elérje. Azonban csupán a szerződé­sek és jogok tisztelete vezet a haladáshoz, és a czár által előkészített javításokhoz, ellenkező esetben keserű csalódás az eredmény. — A „Morgenpost“-ban olvassuk: Jelinski érsek, kitől azt várták, hogy a kedélyeket megnyug­tatja, úgy látszik, nem mutat fel óhajtott eredménye­ket, sőt naponként népszerűtlenebbé válik. Múlt pén­teken következő felhívás forgott Varsóban : „Len­­gyelnek ! Nem a mi számunkra nyitották meg a temp­lomokat, melyekben, a muszka küldöncz tegnapelőtti utasítása szerint,a czárt istenként kellene tisztelnünk. Más Istenünk van nekünk, ki lépéseinket régidő óta vezérli. Még néhány pillanatnyi türelem, s eljön az idő, melyben az egyházakban felharsog azon hymnus, mely Isten és a nemzet előtt kedves.“ — A tulai kormányzóság hivatalos közlönye részletesen közli Dolgorukoff Péter hgnek, a„La vérité sur la Russie(f Oroszország valódi állása) czimü könyv írójának elitéltetését. A herczeget Londonban értesitette az ottani orosz fökonzulság, mikép a czár a hgre vonatkozó kedvezőtlen hireknél fogva megpa­rancsolta, hogy rögtön jöjjön haza, s hogy addig ja­vai bírói zár alá vették. A hg. az értesítésre oly han­gon szerkesztett levéllel válaszolt, hogy a levelet el nem fogadván, visszaküldötték. Ennek következtében a zserni kerületi törvényszék a hget az ellene felho­zott vádakban elmarasztalta, s a czár iránti engedet­lenségéért örökös száműzetésre, vagyoni és rendi jo­gai elvesztésére, valamint a levélben foglalt válaszért felségsértés bűne alatt, ha valaha Oroszországba visszatérne, nyolc­évi bányakényszermunkára ítélte. A kormányzó az ítéletet megerősítette, de csak első részét, miután a felségsértést, visszaküldetvén az il­lető levél — nem lehetett bebizonyitni. — Athénéből jelentik 22-ről: A király ide vis­­­szaérkezett. A cergosi csapatok negyed órányi tá­volra közeledtek Naupliához, Nauplia szárazon és vizen el van vágva, 60 ember jött onnan át a királyi hadakhoz. Tripolicában szintén forradalmi nyilatkoz­vány történt. A kormány a fenyegetett tartományok­ban általános népfelkelést akar rendezni. Itt minden nyugodt, a kávéházak azonban bezárva s az utczák katonailag megszállva vannak. — A „S. K.“ Konstantinápolyból arról értesül, hogy a fényes kapu a naupliai események s az egész görög királyságban uralgó izgatottság folytán, görög szabad­csapatok betörésétől tart. Ezen aggodalma annál igazoltabb, mivel már régebben értesülve volt konzul-ügynökei által a Görögországban növekedő ingerültségről, mely miatt a török határtartományok nyugalma és biztonsága fenyegetve van. A török kormány a nála megbízott Zenos görög követet ér­tesítette is az ügyek ezen állásáról s arról, mikép a jelen viszonyok közt határai biztosítására katonai elővigyázati intézkedéseket kell tennie. Az athenei udvarhoz közelebbről kinevezett Z­s­a­b­e­l követ is hasonló értelmű utasításokat nyert. A „Európa“ gőzös Konstantinápolyból febr. 22-ről következő híreket hozott :Hussein Daim basa a Kuleli-összeesküvők kegyelmet nyert feje előbbi rangjába ismét visszahelyeztetett, s az anató­liai hadsereg főparancsnokává neveztetett. Az osz­trák, orosz, franczia és török gőzhajó-társulatok egyenlő árszabályt állapítottak meg.­­ A franczia állandó műtárlati bizottmány, mint remélik, jövő ápril havában az építkezéseket meg fogja kezdeni. A társulat Páris kebelében 100,000 méternyi területet vásárolt, s felét a kiállí­tóknak bérbe adta. A kiállítás kereskedelmi, ipar és művészeti lesz. újdonságok. Pest, febr. 28. —­ A kir. magyar természettudomá­nyi társulat febr. 26-diki gyűlésén Kondor Gusz­táv csillagászati közleményeit azzal kezdte meg, hogy dr. Winnecke csillagász a sz.-pétervári csillagdán f. év jan. 8. egy uj távcsős üstököst fedezett fel, mely üstökös világos, 3'—4'-nyi nagy, meghatározott mag nélküli, közepe felé erősen sürüdött. Továbbá előadá miként lehet az Üstökös-kémlővel az üstökösöket fel­találni, azok pályáit meghatározni és évkönyveit el­készíteni, melyet egy példával, t. i. az 1861-dik évben III. szám alatt Amerikában felfedezett uj üstökössel világosított fel. Azután előadá Merkúrnak a nap előtti átvonulását, mint az a paduai csillagdán 1861. nov. 11. észleltetett, ennek, de különösen Vénusnak át­vonulását a nap korongja előtt, kiemelvén ez utól­­sóknak, mint ritka égi tüneményeknek fontosságát. Végre egy fénymérőt ismertetett, melyet Kayser (Dantzigban) talált fel, és mely a csillagok viszony­lagos fénye meghatározására szolgál. Azután Szily Kálmán úr a halványzati függvényről értekezett, ér­tekezése terjedelmessége miatt azonban annak csak első általános részét adh­ató elő, tartalma közlését te­hát későbbre kell halasztanom. Végre Thann Károly vegytani közleményeit folytatva, megismertette rövi­den Graham-nek „A folyadékok átömlésének alkal­mazása a vegytani elemzésben“ czimű értekezését. E szerint a jegen szedhető anyagok az enyvnemű­ fehér­­nye, enyv, csersav, mézgá st. anyagokkali keveréke­ikből, pergamenthártyáni átömlesztés (dialysis) által kiválaszthatók, a­mennyiben a jegeszedhető anyagok gyorsan, ellenben az enyvneműek igen lassan ömle­­nek át. Graham e módszer segítségével több igen ér­dekes uj vegyü­leteken kívül vízben oldh­ató kavasa­vat, aluminumot és vaséreghydrátott állított elő.*) Dr. Tóth Sándor. — A Pannónia magyar viszontbiz­tosító intézet igazgatósága emlékezteti a társulati részvényeseket a múlt évi deczember hó 1-én kibocsátott s e lapokban is megjelent körlevél azon pontjára, miszerint az alapszabályilag elrendelt 20% második felének, vagyis minden egyes rész­vény után 100 ftnak befizetésére nézve kitűzött h­a­­tár­idő jövő márcziushó­l—3- ig t­e­r­j­e­d­ Ezenkívül figyelmezteti a helybeli részvényese­ket arra is, hogy a pénz befizetésekor — mely tőlök az intézet hivatali helyiségén (Erzsébet tér 4. sz. 2-ik emelet) naponként délelőtti 10 órától 12-ig fogadta­tok el, — az első részlet befizetéséről szóló ideiglenes nyugtát a további nyugtatvá­nyozás eszközlése vé­gett mutassák be, — a vidékiektől a pénz bérmen­tesen váratván el. Pest febr. 28. 1862. — A pesti Jótékony Nőegylet f. hó 23-án a Lloyd teremben rendezett, és­z-adrészben az árvízkárosultak javára adott hangversenyről nyil­vános számadást tesz. Ugyanis: Bevétel: Eladatott 150 körszék 4 ftjával 600 ft, 142 zártszék 2 ft 50 ktjával 355 ft, 72 bemeneti jegy 1 ftjával 72 ft, 3 karzat jegy 2 ftjával 6 ft, 15 a, b, c-vel jelölt szék 4 ftjával 60 ft, külön ajándéko­zások: Cziráky grófnő ő nagyméltósága ajándéka 6 ft, Zichy grófnő ö­nm­aga 6 ft, Pejacsevits grófnő ö­nmaga 13 ft, gróf Győry ur ö­nm­aga 16 ft, Orczy-Be­­rényi bárónő ö nagysága 4 ft Atzél-Ottlik asszony 4 ft. Összesen : 1142 ft. Kiadás: 250 szék bérlete, darabját 8 krjával 20 ft, a terem rendezése és jegyszedők dijja 18 ft, bérkocsi 1 ft 50 kr., zongoravitel 9 ft, nyomdai költ­ségek 14 ft. Összesen 62 ft 50 kr., ezt levonván a tiszta jövedelemből, marad 1080 ft 50 kr., ennek egy­­harmada az árvizkárosultak javára teszen 360 ft 16% kr., mely összeget mai nap a PMagyarország“ szer­kesztőségének a pesti jótékony „Nőegylet“ átküldött. ** A bekövetkezett enyhe időjárás folyóinkon mindenfelé elősegíti a jégtömegek elvonulását. Sze­ged alól már eltakarodott, Szolnokról is a jég megin­­dultát jelentik. * A magyar kir. helytartótanács elnökségénél ismét következő adakozások érkeztek a magyaror­szági viz-károsultak javára : Az eperjesi takarékpénztártól 200 frt. Dr. Szabó Alajos m. kir. állatgyógyintézet igazgatójánál rende­zett műkedvelői szint-előadás alkalmával gyűjtött 81 frt 10 kr., egy 2 frtos és egy 1 frtos ezüstpénz. A nagyváradi polgármester utján : nmltságu Szaniszló Ferencz, ottani deák-szertartásu megyés-püspöktől 425 ft; az ottani deák-szertartásu káptalantól 200 forint és az ottani kisebb papságtól 43 frt, össze­sen 668 forint. Bécsi csász. kir. helytartóság ut­ján Reder Ferencz nyug. cs. kir­ ezredestől 2 forint. Szintén a bécsi cs. kir. helytartóság utján, az ottani orvosi és sebészeti József-Academiában a tanárok és növendékeknél tett gyűjtések folytán 50 ft. A bé­csi birodalmi tanács képviselőházától 700­0. Pest­városi gyűjtések folytán 8602 ft 74 kr., egy arany, két ezüst forint, egy negyedforintos és két huszas. Esztergomi káptalantól 500 ft. Budai gyűjtések foly­tán 1000 ft, egy darab arany, egy 5 frank értékű pénz és két huszas. Az alakulófélben levő pesti né­­met-helvét községtől 50 ft. Esztergomi gyűjtések folytán 410 ft 1 kr. „Pécsi lapok“ szerkesztőségétől 107 ft 20 kr. »Pester Lloyd“ szerkesztőségétől 2000 ft. és 1 húsz ftos nemzeti kölcsön-kötvény kamat-szelvé­nyekkel együtt, ugyanily kötvényre egy igazolvány, egy 20 frtos kamat­ szelvény, két arany, 1 koronás tallér, 1 bir. tallér, három ezüst frtos, 11 huszas, öt negyed frt és egy porosz tallér utalványban. Az al­­csuthi és kisjenői uradalmak nevében Hannig János úrtól 2000 frt. A „Pesti Napló“ szerkesztőségétől 1378 frt 40 kr. A németbolyi fiatalság által eszközölt gyűjtések folytán 45 frt. A „Magyarország“ szerkesz­tőségétől 1220 frt. Az aradi izraelita hitközségi va­gyonból 100 frt. A február 21-kén közzétett kimuta­tás szerint pedig volt 45,901 frt 97 kr., három Napo­­leon-bor, egy húszforintos nemzeti kölcsöny-kötvény, — tizenöt arany, — egy öt frank értékű pénz, — egy ezüst rubel, — hat ezüst frt, — nyolcz huszas, egy tallér és három negyed­ forint,összesen 65,016 frt 50 kr. és három Napo­ eond’or, — két husz-forintos nemzeti kölcsön-kötvény, — és egy ilyen kötvényre szóló iga­zolvány, — husz­ forintos kamat­szelvény, — tizen­­nyolcz arany, — két öt frank értékű pénz, egy ezüst rubel, — tizenkét ezüst forint, — huszonnyolcz hu­szas, — három tallér és egy porosz tallér utalvány­ban, — kilencz negyed forint és egy kétforintos ezüst­­pénz. Ezen utóbbi pénzek Malvieux G. J. pesti bankár mai nap kelt számadásai szerint és pedig a két nem­zeti kölcsön-kötvény 33 ft. 86 kr, a többi pénzek pe­dig 220 ft. 82 krral beváltatván, részen az összes ott­levő pénz­készlet 65,271 ft és 26 krt­, egy húszforin­tos nemzeti kölcsönre szóló igazolványt és egy húszast. Budán, febr. 27-én 1862. (S­ny.) ** Paks mezőváros, noha határában 300 ház ke­rült viz alá és 150 veszendőben van, s az ezen házak­ból kivonultak száma az 1000-et megközeliti, mégis felebaráti készséggel adott menhelyet a laki, szt.-be­­nedeki és uszódi menekülteknek, kiknek száma szin­*)h­ely­reigazitás. E lap febr. 14-diki számában egy tudósítás jelent meg a kir. magyar természettu­dományi társulat febr. 12-diki gyűléséről, melynek a „dynami körre“ vonatkozó adatát másnap egy az új­donságok közt közölt czikk némileg máskép magya­rázta. Ma azon helyzetben vagyunk, hogy ez utolsót hitelesen tévedésen alapultnak nyilváníthatjuk. Jén 1000-re tehető. Szent-Benedek községben 300 házból csak 40 maradt szárazon és Babylon pusz­tulása vár rájuk. A ló és szarvasmarhában a veszte­ség, a sertéseket nem is számítva, 50-re megy. ** A „Magyar gazdasszonyok“ egylete 160 ke­nyéren kívül, nagymen­nyiségü liszt, sajt s főzelék készlettel s 150 frttal járult az árvizkárosultak segé­lyezéséhez. A pénz s élelmi szerek kiosztásával Kon­koly Ferenczné urhölgyet bizta meg az egylet, ki febr. 26-án a gőzösön Paksra elutazott. ** Solti levelezőnk írja, febr. 22-ről: Sajtó utján értesülvén a nagymélt. kir. helytartótanácstól az al­­dunai árvíz vizsgálatára küldött bizottmány jelenté­séről, fájdalmasan tapasztaltuk, hogy a küldöttség által kérdezett D.-Földvári elöljáróság reánk nem is emlékezett, holott D.­Földvár nemeskeblü polgárai tanusiták irányunkban a legmelegebb önzéstelen részvétet. — Közöljük tehát ama jelentés kiegészíté­séül, hogy Soltnak az ár sodrában két hétig alig állt egy ötöde szárazon; — összedült összesen 170 ház és melléképület, s több ezer hold termését hiusitotta meg a viz. — Lehet, hogy az alsóbb községekhez képest még mi szerencsések vagyunk; de szeren­csénk hasonlít azon hajótörést szenvedőéhez, ki rongyfoszlányokban a partra vetődvén, hálát ad Istenének, hogy életét megmentette. ** Komáromi levelezőnk irja febr. 27-én : A magyar folyam­hajózási társulat elnöke, ml­gos Wald­­stein János ur, ladikra kelve vizsgálja a csallóközi vizáradást és okozott károkat, s hó 25-én Ekelen megállapodott s némely tájismerővel az ár rohamáról értekezett. Mivel fenálló zsilipeink és vízvezetéseink létre­jöttét eddig is neki köszönhetjük, most pedig ezen veszélyes vállalatban fáradozni látjuk, ennélfogva bizton reméljük azt, hogy jótékony részvétét tőlünk továbbra sem vonja meg. Megrongált töltéseink kijavítása, és némely he­lyeken új töltésvonalak felállítása, első szükségünk­ké vált, ennek általános elismerése legcsalhatlanabb bizonyságul szolgál arra, hogy ezen munkát egyesült erővel végrehajtani készek vagyunk, csak legyen oly vezetőnk, kinek szakismeretéről, és a közügy iránti tiszta szándékáról meg vagyunk győződve. Ilyennek ismerjük pedig a mltgos gróf urat. ** Temesvári levelezőnk irja febr­ 24-kén : Mi­ként előre gyanítottuk, a Béga vizének sekélysége, mely hasonló volt a nyári időszakéhoz, nem tartott soká. Tegnapelőtt vettük észre, hogy a csatorna ára­dási vízzel telik meg, és a víz színe oly gyorsasággal növekedett fél nap alatt, hogy a partokkal mindenütt egyenlő volt. Jégtáblák is úsztak a folyóban, habár gyéren is. Tegnap a víz már több helyen medrét át­hágta, és hogy a veszély növekedőben van, a víznek nyílsebessége mutatta, mely nagyobb víztömeg nyo­másából eredett. Már tegnap a Gyár-külváros és a­ Majorok egyes utczái víz alatt álltak, a rékási útra csak nagy kerülőkkel lehetett kiérni és ejtve a ve­szély helyiségeit szeneiébe vett bizottmány 18 bedőlt házról tehetett jelentést. Ma a víz lassabban ugyan, de még mindig emelkedik, és mintegy 200 ház áll már vízben. Nagyon aggódunk az 1859. évi áradás is­métlésétől, a Béga nem hord ugyan már jeget magával, de a helyett a tegnapi szép időjárást ma sűrű hóval ve­gyes eső válta fel. Pedig még el sem értük bajaink végét, — a zabolátlan Temes még hozzánk nem ereszté árjai egész hatalmát, melyeket még némileg leszegezve tart Krassó hegyei közt. —■ Alólirottak kedves kötelességünknek ismer­jük a t. ez. közönséget értesíteni, hogy a folyó hó 22-ikén a nemzeti muzeum dísztermében, a magyar­­országi vizkárosultak javára általunk rendezett hang­verseny tiszta jövedelme 670 frt 28 frt tesz ki. Ez alkalommal el nem mulasztjuk a közreműködő művész­nek és művészeknek hálás köszönetünket kifejezni, név szerint : a betegsége daczára közreműködő A­r­­tot Desirée kisasszonynak, Bognár Vilma, Fe­­l­e­ki-Munkácsi Flóra, Wohl Janka urhölgyeknek, Bognár Ignácz, E­g­r­e­s­s­y Gábor, Elf­i­n­g­e­r Jó­zsef, L­a­u­k­a Gusztáv, Sipos Antal uraknak és S­á­r­k­ö­z­y Ferencz összes zenekarának, B­e­r­e­g­­szászy urnak, ki zongoráját e czélra dijnélkü­l en­gedte át, Engel és Mandello nyomdász uraknak, kik a belépti jegyeket és a műsorozatot ingyen állí­tották ki. Továbbá köszönetünket nyilvánítva a jó­tékonyságban kimeríthetetlen pesti közönségnek szi­ves részvétéért, utoljára említjük azt: ki hálánkban első helyre érdemesn­é magát, értjük a nemzeti mu­zeum lelkes igazgatóját méltóságos Kubiny­i Ágos­ton urat, kinek szives készsége, melylyel a termet a muzeum parkjára fordítandó s meghatározott cse­kély dij mellet átengedő, a jelenleg nem említhető körülmények által annyira gátolt hangversenyünk megtartását lehetővé tette. Végre kötelességünknek ismerjük köszönetünk nyilvánítása mellett, a jegyek árán felül begyült, de már az összegbe befoglalt ön­kényes adományokat kijegyezni. Bicskey Kálmán­nál gr. Festetics Ágostonná 14 ft, Karap Fe­rencz 3 ft, báró Podmaniczky Frigyes 7 ft, gróf Csáky Tivadar 7 ft. Dobsa Lajosnál Gróf Káro­­l­y­i György 14 ft, R. L­a­j­o­s 2 ft. gróf K­e­g­l­e­v­i­c­h Béla 6 ft. Huszár Imrénél Gróf Cziráki Jánosné 7 ft. Pesten, 1862. febr. 24. Bicskei Kálmán sk. Dob­sa Lajos sk. Huszár Imre sk. Rózsaági Antal sk. ** Boros Sebes-ről írják a„P.N.“-nak, hogy egy ottani, köztiszteletben álló ősz hazafi, a hazai ár­vizkárosultak fölsegélésére gyűjteni akarván, alá­írási ivet készített, s azt — hogy az adakozásban szép példával először is a hatósági személyek járhas­sanak elő —­ a szolgabirói hivatalhoz küldő. Ott azonban az ivet, aláírás helyett — letartóztat­ták, okul adván, „hogy semminemű — bár szent czélu — aláírási ivet körözni addig nem szabad, mig erre a megye-kormányzótól engedély nem adatik.“ **Mohácsról írják a„P—iLapok“ nak,hogy a szigetet a viz elborította és sok embert odaszoritott. A beállt hideg vastag jégbástyával bob­ta el a vizet úgy hogy Mohácsról éppen lehetetlen a szerencsétle­nek segélyére sietni; kénytelenek tehát Batina táján átmenni a Dunán s a bácskai oldalon föl, honnan ta­lán könnyebben jutnak a szigetbe. Azt mondják, hogy az éhség a szigetben levők közt már oly nagy, hogy száraz babbal táplálják magukat. A Duna jege Mohács alatt még áll, s igy e város még nincs túl a veszélyen. ** Eperjesen f. hó 19-kén az árvizkárosultak ja­vára színi előadás rendezhetett. ** Szegeden a hazai vizkárosultak javára mart. 25-kén, nagyszerű, sorshúzással egybekötött hangver­seny rendeztetik. ** A „Kol. K “ irja • A királyi tábla elnöke b. Aper a főkormányi elnökségnek 655. számára, mely a törvényes királyi tábla folytonosan székelő másod bírósággá alakítását rendelé el, kéri, hogy most mi­dőn az első fokozatú biróságnál a törvénykezés foly­tonossága szempotjából és azon tekintetből, mivel az eddigi hazai viszonyok következésében megakadt törvénykezés folyóvá tétetik, egészben nagyobb mun­kásság fog kifejlődni, és így a másod bíróságnál is több teendők vannak kilátásban, hogy az ügyek me­netele hátrányt ne szenvedjen, az előadók hiánya miatt, megrendelendő lenne, hogy a számfeletti bírák mint rendes előadók használtassanak, s nemcsak az ítélőmesterek, hanem a tábla rendes és számfeletti bírái is kötelezve legyenek pereket előadni; a szóza­tolásra pedig a számfeletti ülnökök, mint segédbirák kisebb tanácsgyülésekben is, mint a bűnügyi osztály ülései, felvehetők, s ha a szükség úgy hozza magával, a tanács jegyzőkönyve vitelével is megbizattatnának. Továbbá, hogy a kir. tábla tagjainak fizetése a biro­dalom más tartományai másod bíróságainak fizetése mértékére arányosítta­ssék. Hogy mint állandó má­sod bíróság megfelelhessen, és az ügyek a kezelési személyzet hiánya miatt hátramaradást ne szenved­jenek, a megkívántató ügykezelő személyzet felállí­tása iránt intézkedést kér, még­pedig mint megjegy­zi : „egy igazgatónak, a meglevő levéltárnok mellett még egy segédnek, 4 irodatisztnek, 2 járulnoknak és 4 dijnoknak már jelenlegi alkalmazása elkerülhetet­lennek tűnik fel.“ A szolgai személyzet nagyobbitása iránt úgy vélekedik, hogy a meglevők mellé 1 tanács-, s 1 irodai szolga volna egyelőre felállítandó, s fizető­sökön orvoslás történjék. A fennebi projectumok, melyek a tábla tagjainak kötelességein lényeges változtatást tesznek, valószínűleg nem fognak elfo­gadtatni, legalább mi nem hisszük, hogy a tábla rendes bírái a referadákra s a számfelettiek a tollvi­­telre kényszerittessenek. Ez valóban annyi volna, mint azon alkotmányos szerkezetű törvényszék bu­­reaucratikus berendezése. A mennyiben az e körüli nézeteket kivehettük, a tábla marad azon szerkezet­ben és tagjai azon hatáskörben, a mint voltak. ** Martonosról irja levelezőnk febr. 23-kan: Községi gyűlésünk febr. 7-én igénytelen indítványom­ra a tömeges — a község pénztára által fedezendő — tüz elleni biztosítást elfogadta, s az ekörüli munkála­tok 7—8 napok alatt be lesznek végezve, s márcz. elején az első magyar általános biztositó társasággal a biztosítási szerződést 10 évre megkötendjük. Zsótér Andor szegedi főü­gynök urnak felszólításomra tör­tént szívélyes közreműködéséért köszönettel tarto­zunk. — F .... Vicenzából a magyar akadémia épüle­tére 20 irtot küldött szerkesztőségünkhöz. Egy refor­mátus tanító Pacsérról 1 forintot a magyar írók se­gélyegylete részére. ** Várady Gábor, a marmarosmegyei kiállítási bizottmány elnöke, felszólította a múzeum igazgató­ját, hogy a Londonba küldendő tárgyak közül szabad tetszése szerint válassza ki azokat, melyeket a kiál­lítás után a muzeum részére óhajtana megtartani. A hazai kiállítók ez után nemzeti múzeumunkat becses tárgyakkal gazdagíthatnák! ** Budán az előkelőbb körökből műkedvelő­­társulat alakult, mely a böjt elején a budai várszín­házban a paksi s kalocsai vízkárosultak javára elő­adást rendezend­** Brailában levő hazánkfia, Csíki indítványára a budai népszínház javára 32 1/2 húszast ezüst pénz­ben gyűjtöttek s ezt a népszínház igazgatójának el­küldték. ** A Pető­fi-szoborra Reményi Edénél f. hó 17-ig összesen 7140 frt 64 kr., 6 darab arany, 1 tallér, 3 frtos, 7 huszas és 1 tízes gyűlt be. Reményi felszó­lítja mindazon honleányokat és honfiakat, kiknél e czélra gyüjtőivek vannak, hogy azokat hozzá annál inkább beküldeni szíveskedjenek, miután szándéka a Petőfi-szobor ügyében legközelebb Pesten gyűlést tartani­** Gr. Zichy Jenő, a kertészeti társulat alel­­nöke, ez egyletnek átszállítható virágcsarnok tervét mutatá be. E vasból készült csarnok, már jövő tavasz­kor fog a Dunaparton felállittatni s melléje kioszkot épitnek, hol az egyleti tagok el is mulathatnak. ** Megjelent: Abuska. Csagataj török szógyűj­temény. Török kéziratból fordította Vámb­éry Ár­min. Élőbeszéddel s jegyzetekkel kisérte Budenz Jó­zsef. A m.­­ akadémia kiadása. Pest, 1862. Eggen­­berger Ferdinánd, m. akab könyvárusnál. Mivel lennének szántóföldeink folytonos termő­erőben tartandók ? Egy tapasztalt gazdától. Pécsett, a lyc. nyomdában 1862. Kritikai lapok, a magyar tudományosság, szép­­irodalom s művészet érdekében. Szerkeszti : Riedl Szende, főmunkatárs, Hegyi Gyula, 1-ső szám. Meg­jelennek minden hó 1-ső és 15-dik napján 3—4 félivnyi tartalommal. Előfizetési díj márc­iustól jú­niusig 3 frt — márc­iustól dec­emberig 7 frt. Egy-

Next