Magyarország, 1862. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1862-05-23 / 119. szám
melyben az alkotmányosan megválasztott s későbbig hivatalában maradt, városi kapitány részesítette. De elfordulok e sötét képtől s csak annyit jegyzek meg, hogy a zenetársulatnak az 1848. V. t. sz. szerint politikai jogok gyakorlatára képes két tagja ezen, az ideigl. törvénykezési szabályzat II. r. 5. §-ával összeütköző eljárás ellen — bár birtokon kívül, mert a 6. §. utasítása is mellőztetett — legfelsőbb helyen tevén panaszt, onnan várják és remélik az elégtételt. Végül még csak annyit, hogy a jókedvű vendégsereg d. u. 5 órakor oszlott szét, éltetve a vendégszerető főapátot, a puszta kedélyes öreg administratorát s a derék magyar szerzetet, a midőn aztán a még tovább is ott maradt Miska zenéje mellett a versenyző béresek bokázták a csárdásokat késő estig. 1. 1. Külföld. — A déli Tirol ellen tervezett garibaldista invázióra vonatkozólag, a ,,Vat.“ milánói levelezője e hó 16-áról írja : „Olvasóink emlékezni fognak azon jelentésünkre, hogy Garibaldi 12 legügyesebb ügynökét küldte ki Velenczébe s Tirolba, hogy ott kémszemlét tartsanak s a lakosságot a csínyre előkészítsék. Az ügynökök küldetésükből visszatértek, s aztán tett jelentéseik alapján megállapittatott a terv, mely a következő módon volt végrehajtandó: Veltlinben,Palmaconicában, Bresciában, Bergamóban s Bormióban mintegy 4000 önkénytes volt összegyűlve, s csak Garibaldi parancsát várták, hogy déli Tirolba betörjenek. A támadási terv a következőleg volt megállapítva. Az összes vállalkozók három részre voltak osztva, melyek mindegyike az elhatározó pillanatban a lombardiai lakosság közül szaporittatott volna, úgy hogy ilykép 10,000 embert véltek összehozhatni, kiknek számára elégséges fegyver s lőszer állott készen. Az első csapatosztály Nullo ezredes alatt Veltlinből, a másik Cattabeni alatt Rocca d’Anfoból, a harmadik pedig Garibaldi Menotti alatt Desenzanoból Riva felé volt nyomulandó, honnét Velencze ellen operáltak volna. Garibaldi az ugyanakkor fegyver alá szólítandott lombardok élére állani szándékozott. E vakmerő terv, mint tudjuk, maga a turini kormány által gátoltatott meg, s mintegy 500 önkénytes beljebbeztetett Alessandriába, s erős helyőrség küldetett Veltlinbe, Bormióba, Bergamoba s Bresciába.“ —Az „Opinione‘£ bergamoi levelezője ugyanerre vonatkozólag írja : „Több nap óta szokatlan mozgalom vétetett észre, sok fiatal utazó ment Genuából Milanóba s onnét Bergamóba. Beszéltek fegyver- és lőszerkészletekről. 14-én a hírek határozottabban hangzottak. A kávéházakban egy Ausztria ellen készülő expeditióról beszéltek. A rendőrség aztán házkutatásokat eszközlött s jelentékeny mennyiségű lőszert és fegyvert kobzott el. A támadás Tirol ellen volt tervezve. Az ausztriai rendőrség ezen Tirol ellen készült vállalatról, ügynökei által értesítve volt . Cattabeni ezredest a genuai Parodi ház kiraboltatása gyanújából fogták el. Ez alkalommal akadtak rá a déltiroli támadás tervére, s így jön felfedezve az egész. A Parodi rablási gyanúra pedig az adott okot, hogy az illető hajó kapitányánál, melyen a tettesek elfogattak, Cattabeninek egy szállítási szerződését találták meg, de e szerződés a görögországi útra vonatkozott, hová az ezredes a mozgalom idején szintén expeditióval készült indulni, mely alkalommal aztán az Adria keleti partjain szintén támadás lett volna intézendő. A támadás akkor elmaradt, mivel a király ellenezte, s egyik tábornoka által eltilta. Most azonban Déltirol ellen akarták megindítani s már mintegy 4000 főre ment a toborzottak száma. A terv szerint Nullo ezredes egyik csapattal Veltlinből Tirolba volt nyomulandó, Garibaldi fia Menotti a másik csapattal a Garda tón átkelve Riva felé törekedett, Garibaldinak pedig Lombardia népét kellett volna felfegyvereznie, s az innen remélt 7—8000 emberrel Velencze ellen támadást intéznie. Fegyver és lőszerkészlet közel 18,000 ember számára volt. — Garibaldit a király levele, melyet ez hozzá intézett, egészen lecsillapította, s rábírta, hogy Caprerára visszatérjen. — A Déltiral ellen intézett vállalatban Garibaldi, újabb tudósítások szerint, nem részes, sőt mint Turinból írják, a czéltalan támadást erősen kárhoztatta. De az elfogottakért magát kézbe vetette, s kiszabadításukra működik. Bergamoban beszédet tartott, mint a „Constitut“ irja, s a titkos sorozásokat és idétlen hadjáratot kárhoztatta, mint a melyek az olasz ügynek árthatnak. Nullo ezredest dicsérte ugyan, mint vitéz jó katonát, de a népet rendre és nyugalomra inté. — Az olaszországi újabb mozgalmakért 540-en fogattak el, s szállíttattak Alessandriába. — Garibaldi és az olasz felszabaditóegylet többi tagjai kérvényt intéztek az olasz parlamenthez, melyben a halálos büntetések eltörlését kérik. — Palermóban e hó 10-e s 11-e közti éjjel sok befogatás történt. — A turini minisztérium Nápolyból parancsot adott ki, a hajógyári munkálatok oly mérvü siettetésére, hogy a „Re Galantuomo“ csavargőzös, s a „Fulminante“ és „Tüköry“ csavarfregátok a legrövidebb idő alatt vízre bocsáttathassanak. Ezenkívül „San Giovanni“ gőzkorvett utasíttatott, hogy a hadgyakorlati hajórajhoz csatlakozzék, a„Terribile“ s „Formidabile“ pánczélos fregátok pedig Anconába küldettek. — Napoleonlig 18, 19-én Nápolyból visszaindul. E rövid idézés is azt mutatja, hogy útja nem pusztán üdülési, hanem hivatos jellemű volt. — A „S. C.“ irja Bécsből 21-ről : A hesseni választófejedelem távirati után jelentést tétetett itten, hogy változhatlan határozata a Poroszország részéről gyakorolt nyomásnak nem engedni. A kasseli minisztériumban eddig valószínűleg már változás történt volna, ha ezt nem épen a porosz ultimátum követeli. Egy Turinból tegnapi kelettel érkezett távsürgöny jelenti, hogy a kormány s Garibaldi között az önkényteseknek legközelebb történt elfogadása miatt kitört súrlódás közel áll a kiegyenlítéshez. Garibaldi a királynak személyesen hozzá intézett levele által állítólag békülékennyé lön, s szándéka rövid időn Caprerába visszatérni. — A ..Morning Post“ párisi levelezője kivonatban két levelet közöl, melyeket a hesseni nagyfejedelem a porosz királyhoz és osztrák császárhoz intézett. Az elsőben ezt írja: „Hogyan van az, hogy ön nálam annyira pártfogolja az alkotmányos demokratát, míg otthon, Berlinben, ugyanazon elvekért küzd, mint én magam ? Önnek vagy túl kell adnia miniszterein, vagy mint nekem, a korona jogait védenie. Mi ugyan egy ügyet képviselünk. Ön épen akkor hagy cserben, midőn Németország uralkodóinak egyetértése leginkább szükséges. Ön és az osztrák császár föláldoznak engem. Ez politikai balfogás, mely a bécsi és berlini udvarokon magát hovatovább érzékenyen meg fogja boszulni.“—Az osztrák császárnak pedig ezt irta: „Ausztria tanitá Németország fejedelmeit, hogy a korona jogait minden egyéb tekintetnek elébe tegyék. Midőn egykor Poroszország azzal fenyegetett, hogy a forradalom és a divatos póruralom előtt meghajol, akkor Ausztria lépett föl mint a trónok megmentője. Ausztria hadserege többször jőve segítségünkre és menté meg Németországot a demokratia veszélyeitől. De mit tesz Felséged most ? Hogy Németországban népszerűséget, azaz pórnépszerűséget szerezzen, saját magát hozza sokáig védettt elveinek áldozatául. A Habsburgok soha sem fognak úgy uralkodni a német nemzeten, mint uralkodtak a német fejedelmeken, sőt Hitelesek-e ezen levelek, vagy nem, arról természetesen a „M. Post“ levelezője feleljen. •— A „Saturday Review“ páratlannak mondja a képviseleti kormányok történeteiben azon esetet, hogy Poroszország miniszterei országgyűlést hívtak össze, s benne maguknak nemcsak hogy pártjuk nincs, de még maguk sem választattak meg bele. S ami legcsodásabb, folytatja, e miniszterekről még azt hiszik Poroszországban, hogy meg is maradnak. Ha t. i. nem a király nyitja meg az országgyűlést, a fölirat fölösleges ; és ha a kormány törvényjavaslatot nem terjeszt elé, az országgyűlés el sem is vetheti, s igy a minisztérium megmaradhat. — A berlini börzén azon hir terjedt el, hogy Hohenloherg helyett Bismark-Schönhausen fogná átvenni a miniszterelnökséget. A berlini „Börs. u. H. Zig“ szerint, e személyváltoztatás kihívás lenne Ausztria és a középállamok ellen. — Varsóból jelentik, miszerint a folyó hó 10-ről a lengyel határokról érkezett táviratok valótlanok. Magasb állású katonatiszteknél semmi házmotozás sem történt. Május 15. s 16-kán csak a templombóli kimenetelkor eszközöltetett néhány befogatás. A rendőrséggel semmi összeütközés sem történt. Az összecsoportozás könnyen szétoszlattatott Az érsek semmi levelet sem irt Krizanewski főkormányzóhoz, hanem igen illendő kifejezésekkel a császári helytartóhoz irt, hogy a népnek hasznos közbenjárását ajánlja fel, a tiltott dalok megszüntése végett. — Trebinjéből írják 20-ról: Tegnap este a montenegróiak s fölkelők megtámadták Zubzit. Az egész éjen át élénk tüzelés folyt. A trebignei lakosok odamennek, hogy az ottani katonasággal egyesüljenek. — A bécsi és párisi udvarok közt ismét feszültség állt be. Mint mondják, az orosz-franczia közeledés folytán. Ez valóban kétségtelen — mint bécsi tudósítás jelenti, — hogy Orosz- és Francziaország a keleti kérdésre nézve annak idejében követendő egységes működésben egyeztek meg. A londoni kabinet mindent elkövet, s eziránt összeköttetésbe lépett a bécsivel, hogy az orosz-franczia kiegyezkedésnek, hol lehet, ellene működjék. — Persigny rendeletet bocsátott a kerületi főnökökhöz, melyben kimondatik, hogy mindazon francziák, kik pápai szolgálatba lépnek, franczia polgársági jogukat elvesztik. — Párisban hírlik, hogy lord Cowley angol követ Thouvenelnek egy jegyzéket nyújtott át, melyben a st.-jamesi cabinet Lorencez tábornoknak mexikói újabb fellépése ellen tiltakozik, mert a tábornok egyenesen az ottani kormány erőszakos megbuktatását czélozza, ez pedig ellenkezik a szövetségesek közt kötött egyezmény pontjaival. — Veracruzi, ápril 24-én kelt tudósítás szerint. A francziák Orizaba megszállása után előnyomultak, s több apró erődöt elfoglaltak. A francziák a soledadi szerződés meg nem tartásának okául ezeket hozzák fel: a Juarez részéről történt hadüzezenetet, több franczia katona meggyilkolását, a Juarez általi háborgattatást, s az élelmiszerek elvágását. — Új-Yorkból május 15-ről írják : Miután a déliek Williamsburgot kiürítették, Mac Clellan tábornok a Chikahoming folyóig üldözte őket. Westpointban 20 mérföldnyire Williamsburgtól, Franklin tábornok alatt 20,000 unionista szállott ki. MacClellan Franklinnal egyesült. A konfederáltak visszavonultak, s a James folyót átlépték. Az angol lapok, a „Daily News“ és „Star“ kivételével, New Orleans bevétele óta is folyvást azt mondják, hogy a délt nem lehet legyőzni s az Egyesület helyreállítása lehetetlenség. Újdonságok, Pest, május 22. — Most jelent meg a „Budapesti Szemle“ 46. és 47-dik füzete. Addig is, míg a jeles folyóirat ezen kettős füzetéről tüzetesebben szólanánk, csak érdekes tartalmáról értesítjük olvasóinkat. Az első czikk „Machiavelli és Montesquieu“ politikai tanulmánynak Machiavellit tárgyazó szakasza b. Kemény Gábortól; ezután következnek : Az 1817-diki Ínség és éhhalál Erdélyben, id. gr. Teleki Domokostól; Zichy Mihály czímü, Gautier Teofil után közlött művészi jellemrajz. „Él-e Árpád fiága?“ czímű értekezés első közleménye, Botka Tivadartól; továbbá socialista és a communista rendszerek ismertetésének folytatása Kautz Gyulától, negyedik közlemény, melyben a legujabbkori socialisták és communisták, különösen Proudhan vannak tárgyalva; Szilágyi Sándortól első közleménykép: Újabb adalék a török uralom történetéhez Magyarországon; Oroszország jelen belviszonyai, Mazade után Reviczky Szevértől; a magyar tud. akadémia 1862. márczius—áprilisi tárgyalásai; Kassa történelmi évkönyvének (Tuskótól) ismertetése Szilágyi Sándortól; az edinburghi Review czikke a keleti egyház történelmét tárgyazó újabb orosz, angol és görög munkákról Tóth Dénestől; Macaulay angol történelmének végkötetei, az endinburghi Review nyomán ismertetve Dallos Gyulától; hazai könyvészet. — Az „Alföld“ a londoni világkiállítási épület rajzával kedveskedik olvasóinak. — A „Kor- és börtöndalok“ szerzője, kit a közönség Zajzoni név alatt ismert, Rab István, e hó 14-én Brassóban meghalt. Irodalmunk tehetséges és sokat ígérő munkást vesztett benne. — Balassa-Gyarmatról a „M. Sajtó“nak irja Jeszenszky Danó ur, hogy az ott megjelenő, vegyes tartalmú lap megindításában Madách Imre nem vett részt. — Violet Otto egri könyv-, más hangjegykereskedő előfizetési felhívást bocsát ki ily czímü munkára: „Magyar ipar és kereskedelmi levelező és az egyszerű könyvvitel “ Előfizetési díj 1 frt, határidő június 1-seje. A könyv június közepén, legfeljebb végén hagyja el a sajtó. — Ormody Bertalan jull én „Sopronyi füzetek“ czíme alatt havi folyóiratot indít meg, mely szépirodalmi s kimondó rovatain kívül hónaponkint a legközelebb lefolyt időszak politikai történetét fogja adni, azonkívül pedig közlönye lesz az első magyar biztosító társulat életbiztosítási osztályának, oda működve, hogy az életbiztosítás eszméjét mindinkább terjessze. Előfizetés akár helyben (Soprony) akár vidékre egész évre 4 frt, félévre 2 frt 50 kr. Az előfizetések junius 15-ig az első magyar ált. bizt. társulat főügynökségéhez Sopronyba intézendők. — Vassel Alajos városi mérnöksegéd tervet készített és rajzolt egy lipótvárosi plébánia-lak s azzal egybekötött elemi iskola számára a templomtéren. Ezen terv egy kétemeletes épületet ábrázol, a plébános szállásához és az elemi leányiskolához szükséges helyiségekkel. A földszintet boltok és raktárak foglalják el, ez utóbbiak a lipótvárosi tűzoltó intézet számára. — Szumrák Pál, városi főmérnök, az itt felállítandó nagy vízvezeték érdekében hat heti útra indult Londonba s a continens azon városaiba, melyek elismert jó’vizvezetékekkel birnak, hogy ott e tekintetben gyakorlati tapasztalatokat szerezve, majdan nálunk annál nagyobb sikerrel alkalmazhassa. Ugyane czélból később Preisz Móricz reáliskolai tanár is kiutazik külföldre. — Reményi Ede azon, Cseh- és Magyarország koronáival s czímereivel díszített ezüst billikomot, melylyel a cseh hazafiak Prágában megtisztelték, a nemzeti múzeumnak ajándékozta. — Prágában, mint a „Neueste Nachrichten“nek sürgönyözik, tegnap az ipar-egylet közgyűlésén a németek és csehek közt elkeseredett harcz folyt. A németek jelöltje Salm gr. választatott elnökké. A polgármester a választás érvényessége ellen tiltakozott s nagy zavargás keletkezett; a biztos azonban a választást érvényesnek nyilatkoztatta. — A bécsi „Autogr. Korr.“ irja, hogy az angol királyné e nyáron krainburgi várát, Felső-Ausztriában, meglátogatja. Bécset nem érinti. — Az „Ung. Nachr.“-nek írják Bécsből, hogy Hedry, a helytartótanács eddigi alelnöke, Nyáry báró, Fiuck eddigi causarum director, Popovics Márk és Popovics Simon urak hétszemélynökökké neveztettek ki. Fluck eddigi causarum director helyét Kossalko k. táblai ülnök foglalja el. A váltó-feltörvényszék elnökévé Kiss hétszemélynök neveztetett ki. — Majthényi Ágost, cs. k. kamarás, Barsmegye főispánjává neveztetett ki. A m. k. udvari kanczellária a rendelkezés alatti megyei, illetőleg másodosztályu kerületi biztosokat, u. m. Romy Vincze, Sixel János és Rónay Amádét, a rendelkezés alatti harmadosztályú megyei biztosokat, b. Hems Ferencz, Valencsics Antal és a helytartótanácsi fogalmazókat: Grumum Ferencz, Spatina János, Marsovszky Gyula, Oettl Ferencz, Lovetzky Adolf, Aranyossy Sándor, és Peöcz Eleket valóságos első osztályú fogalmazókká; továbbá ezen helytartó tanácsi fogalmazókat: Torkos László, b. Zedlitz Lajos, Marceglia Antal és Tibolth Lajost, — László Kálmán rendelkezés alatti szolgabirói segédet, Kuncz Péter pénzügyi fogalmazót, — Szokoly Gyula, Dessewffy József, Kraft Ede és Lipthay István rendelkezés alatti szolgabirói segédeket, — dr. Gross Lipót fogalmazó-gyakornokot, és végre Papp János krasznamegyei alügyészt, — a m. k. helytartótanácsnál valóságos másodosztályú fogalmazókká nevezte ki. — A tegnapelőtt Bécsben tartott futtatás alkalmával gr. Hunyady József 4 éves pej kanczája „Confidense“ nyerte az 1000 db aranyból álló császárdijat. A megnyitási futtatásnál, hol az egylet-dij 500 ftot tett, ugyanannak sárga kanczája „Ruby“ második ért czélhoz. — Illetékes forrásból értesülünk, írja a „P. N.“, hogy a „Sürgöny“ 114-ik számában hihetőleg a „N. N.“ után közölt azon hir, mintha a zugligetbe nem gőz-, de lóerejü vasút fogna építtetni, — alaptalan, a mennyiben a társulat az eredeti tervről, mely a gőzerőt állapitá meg, még nem mondott le. — Az engedélyérti folyamodás most van a helytartótanácsnál tárgyalás alatt, s fog onnét hihetőleg a kanczellária elé fölterjesztetni. Csak miután már a concessio meg lesz adva: fog eldöntetni külön gyűlésen, vajjon gőzerejü, centrifugál vagy lóerejü vasút építtessék-e ? — A részvény-aláírások jó eredménnyel folynak. A communismus hívei a budai pályafőnél is kezdik űzni működésüket. A napokban egy fiatalember esti 10 óra után a budai városmajorból hazajövet egy ilyen kommunista polgártárssal találkozott, a pályafő alatti után. A gyanús külsejű egyéniség megszólítja a fiatalembert, nem tudná-e, hol lehetne városi rendőrökre találni, s azon feleletre, hogy e tájon nincsenek, kommunista polgártársunk a fiatalember órája után nyúlt. Fiatal emberünk azonban nem értette a tréfát, s ökölre fogott marokkal oly gyöngéden érintette a communista orrát, hogy az bőgve összerogyott. Most az a kérdés, hogy ha ketten lettek volna a czinkosok, vájjon hazavihette volna-e a bátor fiatal óráját és bőrét épen? Valószínűleg nem, mert a rendőrök ott állnak ugyan az utcza szegleten, s ha a vigczimborák kissé zajosabban mennek haza, azokat csendességre intik, de ily helyt, hol rájuk valóban szükség volna, se hírök se hamvak. Ajánljuk e kis kalandocskát a Buda városi kapitányság figyelmébe. — Érsek-Újvárról f. hó 19-kén kelt következő levelet küldtek a „P. Napló“nak: „A f. hó 1-én Komáromból Érsek-Újvárba jövő posta kirablója, s a postakocsis és szabadságos katona gyilkosa, szombaton este 17-én itt Érsek-Ujvárat elfogatott. Bűntársai, saját vallomása szerint, nincsenek. A pénz — egy pár szász forint hijján —— lakásán megtalálatott. Neve Horváth Imre , 1/2 év óta érsek-újvári lakos és szabómester, különben bácskai származású. Az ezen rablógyilkosságra vonatkozó levelek csakugyan tőle vannak, s fölfedeztetését nagy részben előmozdították.“ — F. hó 13 áról irja a P. H. gyomai levelezője, tűz ütött ki e városkában, mely egy órai dühöngésében 20 házat és egy pajtát hamvasztott el, az erélyes hatósági intézkedések, valamint a forgó szélnek, mely az egész tűz alatt egy helyben kanyargott, köszönhető, hogy a vészes elem több áldozatot nem követelt. A szerencsétlenség egy különösen megható tragikuma ez alkalommal a szülői szeretet megragadón szép példájában nyilvánult. Egy 70 éves parasztnő kisded unokáját a zavar közepett a kigyűlt házban feledettnek hívén, a lángok közé rohant, azt megmentendő; az unoka már ezelőtt biztos helyen volt, de az aggódó derék öreg anya odaégett. — A „Bistritzer Wochenblatt“ írja: „A naszódi kapitánysághoz tartozó, előbb határőrvidéki községek támadásai Péntek, N.-Demeter és Jáád szász községek birtoka ellen megújultak s Borgó-Rusz is a támadókhoz csatlakozott. Különösen Jáád községe határának szintén egy negyedét foglalta el az ellenfél, a mely a legelőt felszántotta s bevetette. E rabló megtámadások ellenében teljesen tehetlen szász községek távirati után azonnal panaszoltak mind a kormányzó önmagának, mind ő Felségének. A kormányzó artól érkezett is távirati rendelet, hogy fegyveres erő vegye oltalmába a szászok birtokát, de mindezzel nincs segítve a dolgon. Ahogy a katonaság elvonul, a mulatság újból kezdődik, mint már több hónap óta. A baj mélyebben gyökerezik, s ha a fejsze nem a gyökeret éri, nehezen hiszik kiirthatni. Nálunk minden gondolkozó ember ezt kérdi: miként volt lehetséges az előbbi cs. kir. Kreisamtnak a határszéli helységek rablását megakadályozni, s honnan van az, hogy a naszódi kapitányság erre nem képes ? — A „K. K.“ e tudósításhoz azt adja, hogy a kormányszék egy tanácsost küldött ki a szükséges hatalommal ellátva, aki e határvillongási pernek véget fog vetni. — A „Kolozsvári K.“ után általunk is közlött gyalui erdőégésre a „Korunkéban czáfolat jelent meg, mely szerint az erdőégés nem a gyalui, hanem a kincstár topánfalvi havasain volt, nem is 5000 öl, hanem csak 1400 öl égett el, végre nem égnek még jelenleg is rengeteg fenyvesek, hanem a tűz a szomszéd községek segedelmével még múlt csütörtökön elnyomatott. A „Magyarország“ magántársirgényei. SZEBEN, május 22. A szász nemzeti egyetem fölterjesztését Schmidt comeshelyettes elnöklete alatt Rannicher szebeni és Gull segesvári követből álló küldöttség viszi föl. MOSTAR, május 21. Dervis basa a montenegróiakat a Duga-szorosban megverte. Bacsevics Iván vajda elesett. Dervis pasa Niksicsbe bevonult. A montenegróiak Zubzi ellen intézett támadásai visszavezették. ATHEN, május 17. Az amnestia még többekre terjesztetett ki. Az országgyűlés ma megnyilt. Elliot megérkezett. Nemzeti színház. — Máj 21-dikén először. Míg a férj távol van, dráma 2 felvonásban, Seribe után fordította Feleki Miklós. A mű, mely ezúttal először hozatott színpadra, Seribe egyik leggyöngébb műve, s eredetileg, ha jól tudjuk „La faute“ czimet visel. Egy megbánó nőnek szenvedései képezik tárgyát — ami épen nem drámai tárgy — egy folytonos haldoklás, mely nem bír halállá vesztegülni. A darab vége után is vég nélkül foly. Az egész egy nagy dissonantia, mely miatt az egyes, alárendelt, sikerült dallamokat sem élvezhetjük ; befejezése pedig — egy még nagyobb dissonantia. A nemzeti színháznak különben elég szegény szinmatára nem gazdagodott a termékeny franczia iró ezen, hogy úgy mondjuk, tragikomikus müve által. Száz meg száz munkás közül igen könnyen lehetett volna sikerültebbet s érdeklöbbet választani, mint épen ezt, a melynek [még az is a baja, hogy benne az író saját eleméből is kilép s oly téren mozog, melyre nem volt hivatva. Egyébiránt, ha már lefordították, egyszerű czímét nem kellett volna elváltoztatni. Az előadásban különösen Felekiné tüntette ki magát. A drámát Offenbach egyfelvonásos operettje, „Eljegyzés lámpafénynél“ követte. — Budai népszínház. Péntek, május 23. „A szegedi kupecz.“ Népszínmű 3 fölv. Gazdasági szemle. Pest, május 22. Az esőzések hatása a vidéken még nem tudatik, eddig mindenünnen üzletpangásról tesznek jelentést. Csak helyi piaczunkon kezd emelkedni a buzaüzlet. Tegnap Felső-Ausztria számára vettek 8000 mérőt ismeretlen áron, ezenkívül több ezer mérő fehérvári búzát is vett egyik itteni kereskedőház. Más czikkekben, változatlan árak mellett nem volt forgalom. Herzberg S., Pesten, váltóiroda a nagyhid- és bécsi-utcza sarkán. Ideiglenes felelős szerkesztő: Greguss Ágost. Nyilttér. Kifejtette e folyó év január havában, hogy Fagerlin „A halászcsalád“ czímü s 1000 ft értékű pompás genreképet, midőn a bécsi műtárlatban a köztetszést magára vonta — 4 hónappal később, azaz május 31-én, 50 ktért megnyerni lehessen? Nagyon megfogható, hogy a Concordia-sorsjegyek eladása folyvást szaporodik, miután a húzás ideje is közeledik. El ne mulasszon tehát senki még ideje korán egy ily jegyet megszerezni.