Magyarország, 1862. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1862-06-03 / 127. szám

R­i­c­a­s­o­l­i­t tapintatlansággal vádolja, s Ratazzit sem tartja képesnek feladata megoldására.­­ Az angol parlament elé terjesztett mexikói hivatalos levelezés alkalmat nyújt a „Times“-nek, hogy újólag nyilatkozzék Francziaország politikájá­ról. Megint kijelenti, hogy Angolország inkább hálá­val, semmint féltékenységgel tekintheti a francziák eljárását Mexikóban. Ha ők — úgymond — Mexikó­nak visszaszerzik régi helyét a nemzetek közt, csak jót tesznek a világgal. Aztán a „Times" még tovább megy, s azon hiedelmét nyilvánítja, hogy Franczia­ország vállalata nem is ellenkezik a londoni egyez­mén­nyel. Az eredeti tervnek az meglepő, de — kö­zelebbről tekintve — koránsem épen önkényes kifej­lődése. Magukból az egyezmény óvásaiból és kikö­téseiből világosan látszik, hogy a mexikói állam ilyen vagy olyan újjászervezését az expeditió igen valószinű­ mellék következéséül tekintették. A három szövetséges közül bizonyosan egyik sem akarta Me­xikót, a kinyert elégtét után, előbbi szomorú fejetlen­ségében hagyni, s ha jogosítva voltak kezességet kívánni a jövőre nézve, ez által azon várakozásukat is kifejezték, hogy az expeditió a kormányzat gyöke­res megváltoztatását, valamely új kormány — ha nem is múlhatlanul monarchia — megalapítását fogja eredményezni. Hogy a mostani kormány lejárta ma­gát, azt a három szövetséges, mint bizonyost tekin­tette. De Juarez e részben nem akarta őket segí­­teni, nem akart közreműködni saját maga letételében, hanem háborút üzent, meglövette a francziák véden­­czeit, s így történt, mintegy magától és keresetlenül, a „kifejlődés.“ — A mexikói ügyre vonatkozólag írják Páris­­ból, hogy a franczia cabinet igen heves jegyzéket intézett a madridi kormányhoz. Ezen jegyzék, írja a kölni lap levelezője, könnyen kiindulási pontul szol­gálhatna egy, a spanyol cabinet irányában követendő új politikának s ezt Párisban leginkább onnan követ­keztetik, hogy a kormánykörökben éles megkülön­böztetést igyekeznek tenni Spanyolország és Anglia magatartása között a mexikói kérdést illetőleg. A jegyzék két vádpontra fektet különös súlyt, először, hogy Spanyolország, a másik két hatalmasságot a szerződés ellenére megelőzve, 8000 emberrel sietett Veracruzba, s ezáltal elvileg úgy, mint tényleg köte­lezte magát, hogy a francziákkal Mexikó fővárosába is bevonul. Spanyolország értesítve volt jó eleve Ar­­monte küldetéséről, annál kevésbbé vonhatja ki magát tehát utólagosan kötelezettsége alól. A vád­pontok másodika Prim tábornokra vonatkozik, ki nemcsak Francziaország iránt ellenséges sürgönyö­ket intézett kormányához, hanem még leveleket is irt Európába oly szándékkal, hogy azok közzététesse­­nek, melyekben Francziaország ellen igaztalan váda­kat szór s Mexik­ó népességét a francziák ellen feliz­gatni törekszik.­­ A „Vaterland“ párisi tudósítója hivatkozván az orizabai értekezletről tett angol hivatalos jelentés­re, kimutatja, hogy Miksa főhgnek mexikói trónje­löltsége nem puszta koholmány. Almonte tick ugyanis kiszállása után rögtön tudata mind az angol, mind a spanyol meghatalmazottal, hogy küldetése Mexikóban monarchiát felállitni élén Miksa főhiggel, ki arra hajlandónak látszik, s ebben a nevezett urak támogatására számit. A titkot Lorencez franczia főparancsnok maga vitte Mexikóba, s miután azon nyilatkozatát, melyet Prim tbknak tett, hogy a fran­cziák támogatásáról bizonyos, sőt miután Loren­cet töb franczia kísérettel látta el, bátran lehet állít­­ni, hogy a jelöltség a főleg, Almonte és a párisi cabi­net közt előre elrendezett dolog volt, ebből azonban még nem következik — írja a tudósító — hogy a terv valósulásba menjen át.­­ A spanyol miniszteri „Correspondencia“ ki­emeli, hogy a Spanyolország s Mexikó közt megkö­tött szerződés nem hrathatott alá, mivel a francziák nem tartották meg a soledadi katonai egyezmény azon pontját, mely szerint a veracruzi hadvonalra kellett volna visszatérniük, ha az ellenségeskedése­ket megújítani szándékoztak. — A Mexikóban működött spanyol sereg első had­osztálya ápril 30-án érkezett Kuba szigetére, hova néhány nap múlva a másodikat is várták. — Rubal­­caba tengernagy, ki a spanyol hajórajt vezényelte, szintén Havannába érkezett, de visszatérendő volt Veracruzba, hogy további utasításokig a franczia hajó­rajjal együtt a mexikói partok körül czirkáljon. — Havannai, május 15-kén kelt távsürgöny szerint, a francziák Pueblába bevonultak. — Az angol alsóház máj. 29-dikén tartott ülé­sében Palmerston­e, Gr­iffith interpellátiójára kijelenti, hogy nem Perzsia, hanem csupán néhány afghan törzs látszik a Jurrah körüli harczban részt venni. Nem tart attól, hogy Anglia beavatkozása szükségessé váljék.­­ A Monitor és Merrimac közti csata követ­keztében az angol kormány meghagyta a védelmi bi­zottságnak,adjon véleményt, meg kell e Portsmouth és Spithead védelmére nézve az erődök mellett maradni, vagy nem. A bizottság most egyhangúlag azon véle­ményt adta, hogy meg, s hogy az erődök és úszó üte­gek egyesített rendszere legtakarékosabb s egyszer­smind leghathatósabb. — Az „Opinion nat.“ pétervári levél nyomán jelenti, hogy az orosz kormány véglegesen elhatárzó, miszerint a birodalmat alkotmán­nyal ajándékozza meg. Lengyelország külön alkotmányt fog nyerni. — Az „Independance beige“ május 30-án azon általunk is közlött hír alkalmából, hogy az orosz kor­mány keleti alattvalóit figyelmezteté, miszerint üzle­tükben a fenyegető esélyek miatt szélesre ne terjesz­kedjenek, (mit azonban későbbi számában maga az »Independ.“ meghazudtol,) e hir alkalmából, mond­juk, jelenti a belga lap, hogy az bizonyos körökben nagy hitelt nyert. Azt állítják ugyanis,­­ hogy az orosz udvar és a porta közt diplomátiai szakí­tás készül a török csapatoknak montenegrói terü­letre betörése miatt, s hogy a párisi kabinet — a­mi­ben már alig lehet kétség — a pétervárival teljesen egyetért. Anglia és Ausztria pedig egyelőre támoga­tásukról biztosították a portát.­­ A montenegrói fejedelem tiltakozott a scu­tarii és mostari consuloknál területének a törökök ál­­­­tali megrohanása ellen. A montenegrói területre, mint­ sürgönyeink jelentik, A­b­d­i­basa délen, H­u­s­s­e­i­n­­ és Dervis basák északon és északnyugoton tör­tek be. _ I — Raguzából írják : Miután Abdi basa Bjelo-­j pavlejevice kerületet (Montenegrói ésszakkeleti ré­­­­szén) megszállotta, a töröknek egy szárnya Mirko ál­tal (a fejedelem atyja) a főhadtesttel elvágatott s Mar­tiniéinál megveretett. A törökök 500 embernyi vesz­teséggel Spucsba visszavonultak. — Mostarból jelentik: Ferik basa körülbelül 2000 embernyi fris csapatokkal tegnap Stolacba in­dult, Dervis basával egyesülendő. Az albániai oldalon állítólag Mirko, Herczegovina felé Miklós fejedelem vezényel. Az utolsó tudósítások szerint Niksics még mindig tartotta magát. •— Tangerből érkezett tudósítások szerint, Marok­kóban a felkelés mindenfelé terjed s a lázadók már a nagyobb városokba vezető utakat csaknem mind megszállva tartják. — A „Triest. Ztg“ május 31 ikén közli a török­osztrák kereskedelmi szerződés főbb pontjait. A ha­józásra vonatkozó szabványok a török-angol s a török-franczia szerződésben foglaltakkal összhang­­zanak. A behozatali vám a szárazföldön 6%-ra szállíttatott le. Az ausztriai birodalomból a só Bosniába s Herczegovinába 10% behozatali vám mel­lett megengedtetik. A szerződés a ratificátió kicse­réléséig megszabott egy havi időköz után lép hatályba .— A porosz képviselőház felirati bizottmányá­ban Ab­eken kijelenté Bernstor­ff küld­gyér nevé­ben, hogy Poroszországnak sem kül, sem német poli­tikája nem szenvedett változást. Hessenben a jog visszaállítását követeli. Ha Hessen a jogfolytonossá­got csupán az 1849-ki választási törvény alapján összehívandó országgyűlésről feltételezi, Poroszor­szág nem fogja ellenezni, noha meg van győződve,­­ hogy az 1­831 -ki választási törvény szerint eszköz­­lendő választások által az alkotmányviszály sokkal biztosabban és könnyebben véget ér. — Campbell ezredes, M’C 1 e 11 an­tik által felhatalmazva, hivatalosan jelenti, hogy az éj­szakiak pánczélos ágyúnaszádait, a Monitort, Galena­tt, Nangatuckot, Port Royalt és Aristockot a déliek ütegei Darling mellett visszaverték. Was­hingtoni sürgönyök jelentik, hogy a James folyó 8 mértföldig Richmondtól szabad. Ott azonban egy ki­ugró magaslaton elhelyezett üteg gátolja a hajók to­vább haladását, míg a hajózást lánczok, elsüllyesztett kövek, hajók s gerendák zárják el A „Monitor“, mert ágyúit eléggé magasra nem irányozható, haszonvehe­­tetlen volt a magasan fekvő erőd megtámadásánál. A Nangatuckon az egyik százfontos ágyú első lövés­nél elpattant. A part mentében lövészrejtekek valának ásva, melyekből az erődöt 600 yardnyira megközelített éjszaki ágyunaszádokra erősen tüzeltek. Az éjszakiak­nak négy óráig tartott harcz után vissza kellett vo­nulni s maguk is 1000—1100 emberre mondják vesz­teségüket. A hajóraj Jamestown Izlandig vonult vis­­­sza, az elesteket a folyam partján temették el. Újdonságok, Pest, junius 2. — „A magyar nemzeti politika helyes iránya“ czí­­mű röpirat szerzőjének,mint a „Lloyd“ bécsi levelezője irja, Zsedényit tartják, s jól értesültek szerint, a ma­gyar udv. kanczellária nézetei vannak benne kife­jezve. Még bővebben visszatérünk rá. — A reichsrath pénzügyi bizottmánya máj. 31- dikén tárgyalta Plener úr legutóbbbi javaslatát az 50 milliónyi kölcsön iránt. „Egy kitűnő tag“ — mint az „Ostd. Post“ írja — e javaslat ellen nyilatkozott, mert a kölcsön jóváhagyása bizalmi szavazat volna a pénzügyminisztérium iránt, ez pedig nem érdemli azt. Mások megjegyezték, hogy a javaslat elfogadása még nem bizalmi szavazat, csak segítség az állami pénztárak szükségén. Egy másik tag, 27 autonomista nevében kijelentette, hogy csak úgy fognak a köl­csönre szavazni, ha ez idén föl nem emelik az adót. E föltételt mellőzték, s a javaslat végül, némi módo­sításokkal elfogadtatott. Ezután a hadi költségvetés tárgyalását folytatta a bizottmány, jóllehet már csak 28-an voltak jelen. E körülménynek tulajdonítja a „Morgenpost,“ hogy a hadügyminiszter által kívánt 92 millió, békeévi költségvetésül, 16 szavazattal 12 ellenében, jóváhagyatott. (Az osztály csak 82 milliót kívánt jóváhagyatni.) Az ülés reggeli 8 órától dél­utáni negyedfélig tartott.­­ A helytartótanács fölszólította a magyaror­szági nyilvános iskolákat és tanintézeteket, írják ös­­­sze a körükben találtató szerb tanulókat, s a­hol nem volnának is, pontos kimutatást terjesszenek föl. — Az első magyar általános biztosítótársaság életbiztosítási osztályának május havi kimutatása: a kiállított kötvények száma 315. Ebből esik : A) 197 darab kötvény halálesetre történt biztosítással, a biztosított összeg:............................. 390,250 ft. B) 118 db kötvény, életben fizetendő : 160,000 „ Összesen 550,250 ft. — Pesten gazdasszonyképezdét akarnak állí­tani s ez iránt a folyamodványt már be is adták a városi hatóságnál. —■ A múlt napokban a József téren Carl ur kioszkja megnyitása alkalmával szemünkbe öt­lött az azt körülvevő vasrostély, mely azon közeleső s Bécsben készült másik kioszk összehasonlításánál azon gondolatra vezetett, hogy annak mind díszét, mind kiviteli modorát, mind pedig árát illetőleg nem lesz többé szükségünk Bécsre vagy bárhova külföldre szorulnunk, miután az Budáról, Schlick Ignáczár vas­öntödéjéből származott. — A kolozsvári nyomdászgyakornokok m. hó 25-kén tartották első műkedvelői előadásukat, mely­nek fele jövedelme a magyarországi vizkárosultak felsegélésére van szánva. — A csekei Kölcsey-ünnepélyről írják a „P. Naplónak,“ hogy az I. hó 28-dikán Szathmárnak igen szép számban összesereglett fiai és leányai je­lenlétében ment véghez. A sirhoz zarándokoló menet az elhunyt költő Hymnusát zengedezé: „Isten áld meg a magyart ....!“ Majd a szobor előtti emel­vényről Szilágyi József, mikolai ref. lelkész mon­dott imát, s az ünnepély jelentőségéről szóló beszé­dét. Utána az egész megye által szeretve tisztelt ősz D­o­mah­i­dy Pál tartott a dicsőült felett emlékbe­szédet. Erre a sírszobor a Hymnus éneklése közben virágkoszorúkkal diszittetett föl; majd a „Rákos nymphájához“ és „Zrínyi dala“ szavak­at van el, a lélekemelő ünnepélyt Illyés Bálint, tisza­ becsi ref. lelkész rekeszté be. A föllelkesült közönség a szózattal hagyá oda a sírkertet. Este majd egész 10 óráig Kende Lajos ur e czélra fölszerelt épületében műkedvelői szini előadás tartatott, költemények sza­­valtattak ; azután táncz és nagyszerű áldomás követ­kezett, melyből a mindenkinek nyitva álló udvarra nagy számmal egybesereglett népnek is kijutott a maga része. A lakomázás közben a szathmári zene­banda játszott, s Fátyol Károly is hallata országos hirii gordonkáját. Kende Lajos urnak, mint a ünne­pély létrehozójának és rendezőjének díszes küldött­ség mondott köszönetét, melyet ő az irodalom kép­viselőitől — mint a nagy költő szellemi utódjaitól — , s méltán kiérdemelt. — A k.- szolnokmegyei gazd. és r­ovar­egylet f. évi junius 29-kén, d. e. 9 órakor, Török-Szent-Miklóson, az ottani kaszinó teremében, közgyű­lést tart, mi is az illető részvényes tagokkal azon kéréssel tudatik, hogy a mondott napon és helyen minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. Török-Szent-Miklóson, junius 1. 1862. Az egylet elnöksége. — A magyar kereskedelmi bank közgyűlése jun. 14-én, d. e. 10 órakor lesz. —■ A pesti lóversenyekre a városi kapitányság a két lovas bérkocsi díját 7, az egy lovasét 4 forint­ban állapította meg, ki és vissza. Az omnibusok­ban, szintén ki és vissza, egy-egy személy 1 frt 40 krt fizet.­­ A lembergi rendőrség magyar zenészeket kiutasított a városból, mert igazolási jegyeik magya­rul voltak írva. — Felhőszakadások és jegek által Horvátor­szágban is sok vidék szenvedett. Varasd környékén Bisztricza és Kassina községek határain az idei ter­més tönkre van téve. —• A hadsereg leszállítása folytán, Horvát- és Tótország több városában körülbelől 2000 katonalo­vat adnak el. — Zimonyból írják a bécsi lapoknak, hogy az ottani dandárnok, Filipovics tánok egy Vasziljevics nevű, 70 éves kereskedőt bezáratott, mivel neki, mi­kor mellette az utczán elhaladt, csak ülve köszönt, s a tbk felszólítására, hogy máskor felállva köszönjön, azt felelte, hogy ezzel nem tartozik. Vasziljevicset reggeli 8 órától esti 6-ig tartották fogságban, minden­­ kihallgatás és ítélet nélkül. Vasziljevics a hadügymi­nisztériumnál panaszt tett.­­ A sajtóper folytán súlyos börtönre ítélt Osiecki lovag már megkezdte fogságát, s a vasat sem engedik el neki. A „Postep“ meg van szün­tetve. — Pfeiffer Antal, a zenede aggastyán fuvolása, a napokban meghalt. Nemzeti Színház. Máj. 31. Artöt Désirée k. a. föllépteül: „Nor­ma.“ Opera Benillitől. Artöt kisasszony jeles éneké­vel ma is elragadta a nagyszámú közönséget, s Adal­­giza szerepe nehézségeit művészien legyőzte. Vog­­genhuber Vilma k. a. a czímszerepet várakozáson felül szépen éneklé. Ellinger (Sever) annyira megfe­­szíté hangját az opera kezdetén, hogy két oly zavaró hangcsuklás érte, mely miatt a legszebb hármas kor­ba ment. Az énekes túlbuzgóságának mérséklésére talán elég e figyelmeztetés. Kőszegi (Oroveso), mint tőle megszoktuk, ma is jó volt. — Budai népszínház. Kedd, jun. 3. „A tü­csök.“ Életkép 3 fölv. Gazdasági szemle. Pest, junius 2. Gabnapiaczunkon az üzlet valahogy önálló­ságra kezd vergődni. A gabona birtokosai még min­dig visszatartják készleteiket s ez által oly magasra csigázzák az árakat, melyek a várandó szép termés­sel sehogy sincsenek arányban. A zárüzlet nagyon korlátolt volt s az árak 35,000 mérőnyi kelet mellett újra 10 krral emelkedtek. A helybeli piaczi árak : búza 4 ft 80 — 5 ft 25 kr, rozs 3 ft 20—30 kr, árpa 2 ft 80 kr — 3 ft, tengeri 3 ft 50—60 kr. Az aradi, máj. 30-diki heti vásárra kevés búza­­szállítmány érkezett, az árak csökkentek, mi a köze­lebbi áldásos esőnek köszönhető- Búza 4 frt 30—75 kr, vagy 3000 mérő kelt el; tengeri 4 frt 30 kr. Más gabnaneműekben alig volt tudakozás. Győrött a szombati heti vásáron élénk vétel­kedv mutatkozott; még a külföld számára is nagyobb vételek történtek. A búza ára 4 ft 30—50 kr, kétsze­res 3 ft 10—20 kr, rozs 2 ft 80—3 ft 10 kr, árpa 2 ft 20—40 kr, zab 1 ft 60—70 kr, tengeri 3 ft 40—60 kr, köles 3 ft 10—30 kr, bab 3 ft 60—80 kr. Szegeden nem csökkentek az árak, de kevés szállítmány is jelentkezett a piaczon; a vétel csupán helybeli szükségletek fedezésére fordult. A repete mérője 7 fton kel. Távirati tudósítás a bécsi börzéről jan. 2. 5­70 met. 70.65 Nemz. kör. 83.95. Hitelint 217.20. Arany 6.22. Ezüst 128.50. Ideiglenes felelős szerkesztő Greguss Ágost. -------------------------------------------------------------p---------------------------------------------------------------------------­A szépítószerek korából a nagyon tisztelt hölgyvilág pipereasztalára és minden kopaszfejünek ajánljuk az 1000 szerencsés siker által meghitüvé vált s MALLY 31. által készített Meditrina hajnövesztő és erősítő pomádé, keleti haj- és szakállnövesztő vízzel, 1399 mely már európai hírnevet szerze magának. 12—4 Ezen szerek tégely- és palaczkokként 1 frt 80 krjával következő lakhelyeken kaphatók : Bécsben : MAUIY M. középponti raktárában, alte Wieden, Hauptstrasse a Paulinusok templomán felül 339. sz. a. 1-ső emeleten, úgy szinte a cs. k. udvari gyógyszertárban. PESTEX: a magyarországi főraktárban TÖRÖK HIRDETÉSEK. .. r . -r ' Verőcze : Demetrovich­ J. M­iskolcz : Böszörményi J., gyógysz. cs. k. szab. egybekapcsolva a JÓZSEF gyógyszerész urnái, király utcsía 8 sz. iszoíx: Bakacs Lajos, udvari gyógyszerész urnái. Arad : Tones és Freyberger. Nyíregyháza : Forgách G. „ Elias Hermann. Nagy-Szom­bath­­: Pfitzner György. Alsó-Rubin : Tyroler Gábor. Pancsova­­• Krancsevics Péter. Baja : Herzog József. I Péch • Zách Károly. Csaba Laczay J., gyógyszerész. Pétervárad : Junginger L. C. Csik-Szereda : Szabó A. C. Pétervásár : Orondy A. gyógysz. Debreczen: Kothschneck Kár., gyógysz. Petrinia : Turopolck­ János. Eger : Wessely J., gyógysz. Pozsony : Grossmann A. F. Érsekújvár : Conlegner Ignácz. Rima-Szombath : Krätschmar C. A. Fiume: Catti G. és Prodang gyógysz. Sassin : Mike A. gyógysz. Göllnitz : Boldoghy Ed. Sátor-Alja-Ujhely : Szerepy C. Gyöngyös: Kocianovich J. gyógysz. Segesvár: Miselbacher J. B. fia és Gyula : Lukács A., gyógysz., Teutsch. Győr : Kindermann János.­­ Siklós : Nyers Sándor, gyógysz. Hárszeg : Lengyel A. és fia. Szombathely : Pillisch F. gyógysz. Igló : Tirscher Gusztáv, gyógysz. Székesfehérvár : Legmann .­Komárom : Burián András. Szatmár : Weiss János. Kassa : Eschwig Ede. Szeged : Kovách Mih., gyógysz. Kaposvár : Kohn Jakab. Szentes : Prohászka J. gyógysz. Kézsmárk : Genersich A., gyógysz. Soprony : Rupprecht J., gyógysz. Kolozsvár : Khudy József, gyógysz. Szolnok : Scheftsik István, gyógysz. Losoncz : Body J. E. Temesvár : Kraus Ede. Lőcse: Steinhausz Lajos. „ Jeney és Solquir. Labló : Glatz J. Tokaj : Krötzer Ágost, gyógysz. Lugos Kronetter F., gyógysz. Torda : Wolf G. gyógysz. Makó : Nagy Adolf, gyógysz. Trencsén : Kulka Isidor. Marm.-Sziget : Kiebling Pál. Újvidék : Schreiber Ford. M. Vásárhely : a magyar koronához“ hvár . Pollak Fülöp. Me dia seb forendT IF. Udvarhely : Beczassy Sz. Imre. m.. , . „ Csáthy J., Szabó István, gy. Varasd : Lellisch Ede,­ gyógysz. Mitrovicz : Kerstonovics Sándor. Werschetz : Bücher József. Magyar Óvár : Chehs A. Zágráb : Mihics G. gyógysz. Nagy-Be­cskerek : Wegling s Harsányi n Bannert gyógysz. Nagy-Várad : Janky Antal. Zimony : Joannovics D. fia. Nagy-Bánya : Horacsek József. Zombor : Popics István. A feh­érruhavarratás fölösleges, miután az árak oly olcsóra szabták, hogy senki sem képes azokat olcsóbban adni, sem pedig olcsóbban elkészíttetni. A legnagyobb fehérnemű kereskedésben, a váczi­ utczában, „YPSILANTIMioz PESTEN bámulandó olcsó áron találtatnak. * 12,000 darabnál több férfi-ingek rumburgi és hollandi vászonból, a 3 frt., 3 frt. 25 kr., 3 frt 50 kr., 4 frt., 4 frt. 50 kr., 5 frt., 5 frt 50 kr., 6 frt., 6 frt. 50 kr., 7 frt., 8 frt., 10 frt., 12 frt. 10,000 darabnál több színezett férfi-ingek 1000 különbféle mintában, és pedig régibb 1 frt. 50 krért, uj minták 2 frt. és 2 frt. 50 krért, legújabb mintájuak legújabb divat szerint varrva 3 frt. és 3 ft. 50 krt. Fehér férfi ingek madapolam­ból á 1 ft. 25 kr., 1 ft. 50 kr., 1 ft. 75 kr., 2 ft., 2 ft. 50 kr., 3 ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft. Hímezett férfi ingek m­adapolamból 2 forinttól, 3 forint 50 krajczárig, vászonból 6 forinttól 24 forintig. Továbbá legnagyobb raktár minden fajú hölgy-ingekben, szerezi mellrés­szel és hímezve. Nagy választékban leány-, fiú-és gyermekingek, férfi- és gyermek­­lábravalók, hölgy- és leány - jelöltek s lábravalók , hölgy - alsóruhák, wallis, pereail, parket és piquetből. Továbbá sok egyébb fehérnemű czikkek, melyekről az árjegyzék kívánatra bérmentesen postán elküldetik. Egyszersmind nagy raktárt tartunk ramburgi, hollandi és creas-vásznak­, minden fajú vászon és batiszt zsebkendőkben. Minden fent nevezett áruk legolcsóbb gyári árakon adatnak. A fent nevezett kereskedésben megvásárlott czikkeknél nagy előnyül szolgál az, hogy minden itt megvett, az árjeg­gyel ellátott czikk 8 nap alatt nem csak kicserélhető, hanem egyszersmind ki nem elégítési esetben az ár vissza is adatik. Szállítások minden irányban, a­hova gyorskocsik, gőzhajók vagy vasutak jár­­nak, a díj előleges beküldése után gyorsan és legjobban eszközöltetnek. Főraktár a legjobb 5 föf széles amerikai Krinolin-n­ak [darabja 3 frt. 50 k­r. — 7_fL_______________________(1533)_______(*—2) * *

Next