Magyarország, 1862. szeptember (2. évfolyam, 201-224. szám)
1862-09-26 / 221. szám
miseknek és érvényteleneknek kimondattak, teljesen és végkép elenyészik. Köztudomás végett ezen § tartalma a záloglevelekre hatiratképen rájegyeztetik. 51. §. A jövedékjegyek, melyeknek alakját az ezen alapszabályok végén B alatt látható minta mutatja, oly birtokosoknak adathatnak, kik beruházások s forgalmi tőkék előállítása végett, vagy más körülményeknél fogva rövidebb idejű kölcsönt igényelnek. 52. §• Ezen jövedékjegyeknél a kamatláb és a lak olyan leend, mely a pénzpiacz időközi igényeinek olykép felel meg, hogy értékesítése könnyű legyen. Azonban a kamatláb 6 száztolit meg nem haladhat. A jelzálogi jövedékjegyek évenkint lejáró tőkerészlete és kamatja, úgy azok lejárati napja is, azokon magukon van kifejezve. 53. §. Az intézeti működés első éveiben, 5 és 10 éves 1000 ftról szóló 6%-tes jövedékjegyek adatnak ki. A kamat és a törlesztési járulék annyi részletre oszlik, ahány különböző évi lejáratra adattak ki a jövedékjegyek. 54. §. A jövedékjegyekben adott kölcsön a lekötött jelzálogi biztosítéknak az 5 éveseknél 15 száztaljáig, a 10 éveseknél 25 száztóljáig terjedhet. 55. §. Az ily jövedékjegyek mindazon előnyökkel és biztosítással bírnak, melyekkel a rendes záloglevelek. Természetökben azon különbség létezik, hogy bizonyos lejáratúak lévén, kisorsolás alá nem jönnek. 56. §. Ezen jövedékjegyek a kölcsönvevő által csak azon esetben törleszthetők idő előtt is, ha a számára kiadott jövedékjegyekkel felérő s hasonló lejáratú jövedékjegyek nyujtatnak be az intézetnél. V. Fejezet: A jelzálog kelléke és a becslési elvek. 57. §. A hitelintézet a földbirtok valóságos értékének első fele erejéig hitelez, tehát a valóságos tiszta jövedelem kiszámításánál minden adó és községi terhek levonás alá vétetnek. 58. §. Az intézet szabály szerint csak oly birtokra nyújt kölcsönt, amely még semmi betáblázással terhelve nincs, vagy amelyre nézve az előbbi hitelezők a betáblázási elsőséget az intézetnek átengedik. Ez általános szabály alól kivétel csak ott történhetik , ahol rendes telekkönyvek léteznek s ily birtokra az intézet megítélése szerint csak oly mértékben hitelezhet, hogy a már betáblázott tételek s az intézet kölcsöne együttvéve, a jószág valóságos értékének első felét túl nem haladják. Az ily birtokos mindazonáltal tartozik évről évre hiteles alakú nyugták által igazolni azt, hogy a korábban betáblázott tételek kamatait pontosan lefizette. Ez igazolás elmulasztása által az intézet kölcsönje önkényt és tettleg felmondottá válik. Ha azonban az előbbi hitelezők a betáblázási elsőséget az intézetnek átengedik, a kölcsön összegének meghatározásában az ily birtokra nézve is az 57. §. szolgál zsinórmértékül. Nem-telekkönyvezett birtokra csak azon esetben hitelez az intézet, ha a birtokos e birtok iránti jogczímét minden kétséget kizáró adatokkal igazolja. 59. §. A birtok becse meghatározásánál, mindaddig, mig részletes becslési szabályzat állíttatnék fel, az ideiglenes földadó szerint tiszta jövedelemnek tizenhatszoros összege fog mértékül szolgálni. 60. §. Azonban mind az intézetnek, mind a kölcsönt kérő félnek szabadságában áll, forma szerinti becslést tétetni, illetőleg kívánni, melynél, ha az intézet úgy rendeli, az illető vidéken vagy jószág szomszédságában, a legutóbbi tíz év alatt divatozott örökeladási árak vagy szokásos s valóban fizetett földhaszonbérek is fognak az értékkiszámítás alapjául vétethetni. 61. §. Az intézeti igazgatóság a felügyelő bizotmány kiküldött tagjaival a kezéhez jött adatok nyomán határozza el véglegesen a birtok becsértékét s hitelképességét, anélkül, hogy határozatát a kölcsönt kérő irányában indokolni tartoznék. 62. §. Az igazgató bizottmány az intézeti működés három első évében, a rendes közgyűlésre — a tapasztalásból merített alapokon egy általános becslési elveket és eljárást tartalmazó javaslatot fog benyújtani, mely három egymásután következő közgyűlésben felolvastatván, a 3-dik közgyűlésen netaláni módosításokkal fog véglegesen megállapittatni és a magyar kir. udvari kanczellária helybenhagyásával jövendőbeli szabályul szolgálni. 63. §. Ezen ekkép megállapítandó becslési szabályzat 10 évig változatlanul marad; azonban 10 év múlva változtatható, — ha a szerzett tapaszalások nyomán már a 8-ai évben az eziránti javaslat a közgyűlés elébe hozatik s harmadik olvasás után a tizedik évben el fogna fogadtatni, mely esetben a módosított becslési rendszer és eljárás a magyar kir. udv. kanczellária helybenhagyásával ismét 10 évig bir érvénynyel s csak a fentebbi eljárás szerint módosítható. 64. §. A kölcsönvevő jószága értékének s a kölcsön összegének megállapítása s az e czélra szükséges iratainak rendszeres és hiány nélküli kiállítása után a jószágra bekebelezett összes adósságainak az intézet által eszközlendő kifizetését is kérheti, ha összes terhei kielégíthetők azon készpénzből, amely a neki kölcsönkép engedményezett s folyóvá teendő záloglevelek eladásából befolyni fog. 65. §. Ezen esetben az intézet számára kiadott kötvényt, a kölcsönvevő telekkönyvileg betábláztatván, ezzel együtt átadja az igazgatóságnak tartozásai jegyzékét. Az igazgatóság ennek alapján az illető vidéki bizottmányt megbízza, hogy a hitelezőket követeléseik átvételére felszólítsa, s azokat kielégítvén, a netalán fenmaradt összeget a kölcsönvevőnek kezéhez szolgáltassa. A vidéki bizottmány azonban mielőtt a kifizetést teljesítné, a telekkönyvből pontos s biztos meggyőződést szerez magának az időközben netalán történt felültáblázásokra), s minden oly esetben, a midőn az eredeti hitelező s a felültáblázó közt az iránt , hogy a felültáblázott tétel kinek kezeihez fizettessék? egyesség nem jönne létre,— a felültáblázott követelést l etéteményül birói kezekhez adja. Midőn a kölcsönvevő összes adósságait az intézet által kifizettetni kéri, s a betáblázott tételekre vonatozó kamatfizetési nyugtákat is hiteles alakban bemutatni tartozik. E nyugtákban az időköz, amelyre a kamat fizettetett, világosan kifejezendő. A legutóbbi kamatjáradékról szóló nyugta felmutatása csak úgy elégséges, ha abban azon záradék , hogy korábbi kamatjáradékok hátralétben nincsenek, világosan benfoglaltatik. 66. §. Ha a bi ntokot annak '/20 értékét felülhaladó adóhátralék még akkor is terhelné, midőn a pénz fölvétele végett az érdekelt az intézetnél a folyóvátételt szorgalmazná: az igazgatóság az adóhátraléknak megfelelő zálogleveleket mindaddig visszatartja, még a hátralék kifizetéséről, az érdekelt, hivatalos bizonyítványt nem tud előmutatni. 67. §. A kölcsönkérésben, annak engedményezése körül s a becslések megtételénél követendő eljárást az ügyrend határozza meg, mely a magyar kir. ud. kanczellária által helybenhagyandó. VI. Fejezet: Az adóssági kötvényről s a fizetési kötelezettségről. 68. §. Azon birtokos, ki az intézettől kölcsönt kíván nyerni, köteles egy adóssági kötvényt törvényes alakban kiállítani, amelyben kifejezendő : a) az intézet mint hitelező, b) a kölcsön vett tőke összege, c) a kamatláb, törlesztési százalék s egyéb illetékek, d) a jelzálogul szolgáló birtoknak s tartozmányainak telekkönyvi pontos megnevezése, oly helyeken pedig, ahol telekkönyv még nem létezik, hivatkozás azon összeírásra, mely a kölcsön alapjául teljesíttetett, e) azon záradék, hogy a tőke, kamatok s egyéb illetékek, úgyszintén a 108. §-ban alapuló kölcsönös jótállási kötelezettség a jelzálogul kikötött birtokra betábláztathassanak. f) hogy az adós, mint az intézet tagja, magát az intézet szabályainak, habár ezek a köztörvénytől eltérők volnának is, szerződésszerűleg mindenben aláveti, g) hogy aláveti magát az 1836 : 20. és 1840 : 11. t. sz. által szabályozott sommás szóbeli eljárásnak; továbbá nemcsak az 1848. 14. t. ez. 6-ik §-ban kitűzött, hanem s az intézet részéről szabadon választhatandó bármely egyéb bíróságnak is, egyúttal pedig a felebbezésről szintúgy, mint a felfolyamodásról és semmiségi panaszról is akár a per, akár pedig a végrehajtás folyama alatt, végre a perújításról, s minden egyéb perorvoslatról lemond; h) végre hogy végrehajtási kielégítés esetében, lemond kijelölési jogáról s az intézetnek szabad választást enged. 69. §. A kötelezvény szintúgy, mint a pénzfelvétel és nyugtatványozás iránti meghatalmazás, az aláírások valódiságát igazoló törvényes bizonyság, a városokban és kerületekben pedig az ily eljárásra törvényesen hivatott tisztviselők által hitelesítendő. 70. §. Az adósági kötvény a záloglevelek kiadása előtt, telekkönyvileg bekeblezendő. Oly helyeken, ahol rendes telekkönyvek még nem léteznek, az intézet csak 1840 : 21. t. sz. 19. §-nak értelmében eszközlendő hiteles birtokösszeirás alapján s csak első helyre leendő betáblázás mellett nyújt hitelt. Az adóslevél a birtokra a kölcsön átadása előtt betáblázandó, de azon esetben, ha a betáblázástól fogva a pénz átadásáig az intéző számára lekötött birtokra más követelés is betábláztatott volna, az intézet a kölcsönszerződéstől visszalép. 71. §. A kiállított zálogleveleket és jövedékjegyeket az igazgatóság kiadatásuk előtt, átadja a felügyelő bizottmánynak azon betáblázott kötvénnyel együtt, melynek alapján azon záloglevelek vagy jövedékjegyek kiadandók lesznek. 72. §. A felügyelő bizottmány meggyőződvén arról, hogy több záloglevelek vagy jövedékjegyek ki nem adattak, mint amennyi a betáblázott kötvény után jár, erről szóló bizonyítványát a záloglevelekre és jövedékjegyekre jegyzi. 73. §. Hasonló eljárás követendő : a) ha a 47. § értelme szerint zál glevelek átváltoztatása, vagy pedig az intézetnél letéteményezett zálogleveleknek, jövedékjegyekrei átcserélése kívántatik. b) Ha törvényes úton megsemmisített záloglevelek helyett újaknak kiadatása kéretik. 74. §. A felügyelőbizottmány a betáblázott kötvényre jegyzi a kiadott záloglevelek számát, öszvégét és keltét. Ha záloglevelek cseréltetnek be , ezen jegyzés magára a beadott zálogvelekre, ha pedig megsemmisítés után adatnak új záloglevelek, a feljegyzés a megsemmisítési okmányra tétetik. 75. §. Minden kölcsönvevő köteles fizetési járandóságait az intézet pesti, vagy vidéken az intézettel viszonyban álló e czélra kijelölendő takarék- vagy más biztos pénztárba, kellő időben pontosan befizetni. 76. §. Ezen járandóságok az adóssági kötvényből láthatók s a következők : a) A kamatok azon kamatláb szerint, mely a kiadott zálogleveleken vagy jövedékjegyeken feljegyeztetett, b) a rendszeres törlesztési járulékok, c) az igazgatási költségek, és d) a tartalék tőke megalapítására meghatározott összegek. 77. §. A kölcsönvevő a kamatokat és tőketörlesztési járulékot, ha záloglevelekben vette fel kölcsönét, mindig félévenkint előlegesen, ha jövedékjegyekben vette fel, a kamat- és tőketörlesztési járulék lejárta előtt két hónappal tartozik fizetni. 78. §. Az igazgatási költségekre % százaléknál több, évenkint nem követeltethetik. VII. Fejezet- A törlesztési alap és a kölcsön vett összeg törlesztése. A törlesztési alap képeztetik az adósok által, a törlesztési terv szerint adósságaik törlesztésére befizetett járulékokból, f czélja az adósságok szabályszerű törlesztése. 80. §. A törlesztési alapba befizetett összegek egyedül a törlesztés eszközlésére fordíttathatnak. 81. §. A törlesztési évi járulék a záloglevelek és jövedékjegyek névbeli értéke után számítva, a zálogleveleknél 1 százlékban, a jövedék-jegyeknél pedig azok lejárati részletei szerint állapíttatik meg, s mindig készpénzben fizetendő. 82. §. Amint az adós kötelezi magát ezen törlesztési járuléknak az egész törlesztési határidő alatti pontos fizetésére, viszont az intézet is biztosítja az adóst, hogy a felvett kölcsönt a 142. §. eseteit kivéve, nem fogja felmondani. 83. §. Az adósnak jogában áll, adósságát a törlesztési járulékon felül bármikor egészben vagy részben törleszteni. 84. §. A záloglevelek törlesztése a törlesztési terven kívül kétféleképen történhetik: a) vagy a kölcsönzés alkalmával átvettekhez hasonló természetű záloglevelek visszaadása által, b) vagy készpénzben tett fizetések által. 85. §. A törlesztési sorozat a záloglevelek közt, kisorsolás útján határoztatik meg. 86. §. A kisorsolás az ügyrendben kidolgozandó eljárás szerint, mindenkor június és december utolsó napján, ha pedig az ünnep vagy vasárnap lenne,az azt megelőző napon történik. A kisorsolt számok július és januárius első napjaiban a pesti hivatalos lapokban és a bécsi újságban tétetnek közhírré. 87. §. A kisorsolt zálogleveleknek készpénzben, a teljes névérték szerinti kifizetése, a sorsolástól számított 6 hónap múlva az intézet pénztáránál törénik. 88. §. A kisorsolt záloglevelek birtokosa a záloglevelek kifizetésére kitűzött határidőn túl kamatot nem követelhet. 89. §. Ha a záloglevél a kisorsolás után tíz év alatt kifizetés végett be nem mutattatik , az intézet az elveszett okiratokra nézve fenálló törvényes eljárás utján azokat megsemmisítteti. Miután a megsemmisítés a bíróság által kimondatott, a záloglevélért járandó összeg a tartalék pénztár javára esik. 90. § Az intézetnek szabadságában áll, a kihúzott zálogleveleket leszámítolás útján, a fizetési határidő előtt is kifizetni. 91. §. Ha valamely adós a törlesztési terven kívül készpénzben törlesztett, a befizetett összegnek megfelelő több záloglevelek huzatnak ki az első sorsolási határidő alkalmával. 92. §. Habár valamely adós a törlesztési terven felül készpénzben vagy záloglevelekben is törlesztett, 1 százaléknyi törlesztési járuléka nem kevesedhetik mindaddig, míg egész kölcsöne le nincs törlesztve. Ha mindazáltal az érdekelt kívánja, rendes kamat illetősége annyival szállíttathatik alább, amennyit a törlesztési terven kivül beváltott kötvényekért kamatképen kellene fizetni. 93. §. Mihelyt az adós, rendes vagy rendkívüli után legalább 1000 frtnyi összeget törlesztett, azon összegnek telekkönyvi kiketeleztetését kívánhatja. 94. §. Ha valamely adós felvett kölcsönének egalább egy negyedét már letörleszté, s az évi járadékot ezen egész idő alatt pontosan fizette, szabadságában áll, a hátralévő tartozási összegnek, az eredeti kötés alkalmával megszabott évi járadékok szeinti eloszlatását kérni. Ugyanazon egy hypotheliára különböző időszakokban vett kölcsönöknél mindazáltal, az előbb kötöttekre tett lefizetések, a később kötöttek évi járadéka leszállítására nem szolgálhatnak. 96. §. Ha az adós rendkívüli törlesztés alkalmával kamatai aránylagos leszállítását nem kívánja, a kamattöbblet a törlesztés gyorsabb eszközlésére fog fordíttatni 96. §. Minden kisorsolt és beváltott, vagy az adós által rendkívüli törlesztés végett beadott záloglevelek vagy jövedékjegyek, azonnal haszonvehetetlenekké tételnek, s a szükséges felügyelet gyakorlása végett a felügyelő bizottmánynak adatnak át. A bizottmány a beváltás valódiságáról meggyőződvén, azt a záloglevelekre jegyzi, s az ekkép jelölt zálogleveleket vagy jövedék-jgyeket, az igazgatóságnak visszaszolgáltatja.Az ekép forgalomból kivett s haszonvehetetlenekké tett záloglevelek és jövedék-jegyek, időről időre a kormánynak egy megbizottja, egy igazgatósági és egy felügyelő-bizottmányi tag előtt nyilvánosan megégettetnek. VIII. Fejezet. Tartalékalap. 97. §. Mind az intézeti ügyvitel rendszeresítése, mind a kölcsönös jótállásból folyó kötelezettség nagyobb biztossága tekintetéből egy különös tartalékalap alapittatik. 98. § A tartalékalap első megalapítására az intézet alapító tagjai legalább 1 millió ftnyi értéket tesznek le. Minden egyes alapítványi részlet 5000 ftról szól. Egy alapító több alapítványi részletet írhat alá. 99. §. Az alapítók az általuk aláírt összlet első 10%-jét az engedmény megnyerése után 2 hónap alatt, az aláírásban megnevezett személyek felszólítására készpénzben befizetik, s ezen összeg a pesti kereskedelmi bankba, vagy a budapesti takarékpénztárba tétetik be időközileg kamatozás végeit. Betesznek továbbá az alapítók minden alapítvány után 9 darab, az alapított összeg egy egy tizedét tévő összegről szóló s bemutatás után 14 nap alatt fizetendő kötvényt, melyben nyilván ki lesz fejezve azon feltétel, hogy mihelyt a felügyelő-bizottmány szükségesnek látandja a további lefizetést, az aláíró egyszerű felszólításra tartozik azt teljesíteni. 100. §. Nagyobb biztosság tekintetéből az előbbi § ban érintett kötvények az alapító választása szerint, vagy: a) egy másik, a felügyelő bizottmány által elfogadott jótálló kezességi aláírását foglalandják magukban ; vagy pedig, b) az alapítónak valamelyik birtokára telekkönyvileg bekebleztetnek, vagy végre c) a 90%-nak megfelelő jóhitelű értékpapírok letétele által biztosíttatnak, ez értékpapírok kamatai természetesen a betevőt illetvén. 101. §. Az alapítványok másra át nem ruházhatók, s az azokkal járó köteleztetések és jogok az alapító azon magán örökösére szállanak, a ki azon jószág birtokába jött, amelyre a biztosítéki jelzálogi bejegyzés történt, vagy aki a befizetett összeg utáni kamatok élvezésére jogosítva van. Ha az elhunyt alapítónak több örökösei vannak , ezek hitelesen igazolni tartoznak azt, hogy az alapítvány betáblázásával terhelt birtok s ezzel együtt az alapítvánnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek melyik örökös osztályrészébe estek? addig, amig ez meg nem történt, az alapítványi tőke járadékai az örökösök közös gondnokának vagy meghatalmazottjának fizettetnek. Azon esetben, ha a birtok, melyre az alapítvány betáblázva van, több örökös közt feloszolnék, ezek az alapítói jogokat csak egy közös meghatalmazott által gyakorolhatják. 102. §. Az alapítók haszonosztalékban nem részesülnek, hanem a valósággal befizetett készpénzösszeg után 5% kamatot húznak. 103. §. A tartalékalap növekedik . a) az előre fizetett (77. §.) kamatok és tőketörlesztési járulékok kamatai, — b) az % százalék igazgatósági költségül évenkint fizetett összegek netaláni feleslege, — c) az 50. §. szerint elévült záloglevelek értéke és más jövedelmek, — d) a 104-ik §-ban elősorolt üzletek jövedelmei és e) a 109, 118. és 120. §§.-okban érintett járulékok által. 104. §. Jövedelmezővé tétetik a tartalékalap : a) a záloglevelek börzei értékének részére adott kölcsönzés által, mely azonban félévnél hosszabb időre nem terjedhet, b) a kihúzott és kifizetés végett kihirdetett záloglevelek s félév alatt bejárandó kamatszelvények leszámítolása által, c) az igazgatóságnak értékesítés végett átadott záloglevelek és jövedékjegyekre leendő előlegezés által, 6 d) végre legfeljebb félévi lejáratú s legalább három aláírással ellátott biztos váltók leszámítolása által, 105. §. A tartalékalapból a járulékok befizetésénél előfordulható hátralévő összletek előlegeztetnek s véletlen veszteségek eseteiben a kárpótoltatik. Az igazgatóság által a 120. §. értelme szerint egyes előre nem látható, vagy nem az érdekelt által okozott — nagyobb károsodások eseteiben az egyes egyleti tagoknak engedményezett kamat, és törlesztési járulékok előlegezése szinte a tartalék alapból teljesíttetik. Ha a tartalékalap készpénzösszlete másfél millió forintot meghalad, a közgyűlés határozza el, annak jövedelméből kelljen e azon túl és mennyiben az igazgatási költségeket fedezni s e czem alatt az érdekeltek által fizetett járulékot lehet-e és mennyiben megszüntetni. 106. §. Ha a tartalékalap fél millió forintnyi készpénz összegre szaporodott, a további növekedés 25 százalja, mindenek előtt az alapító tagok által először letett 10%-on felül netalán szükségessé vált készpénzbeli befizetések visszafizetésre fog fordíttatni. Ha pedig az érintett 10%-on túl felülfizetés nem történt, a további növekedésben említett negyed része (25%) szinte a tartalékalapba tétetik , és annak külön osztályát képezi. Ha ezen osztály 100,000 frton felül növekedik, akkor 100,000 ftnyi összeg az általános tartalékalapba tétetik át, minden alapitónak pedig egy egy 10%-os kötelezvény (99. §.) adatik vissza, — és igy tovább, mig minden kötvények az alapítóknak vissza nem adattak. Az első 10% részletbefizetés azonban, állandóan a tartalékalapban maradand. 107. §. A felügyelő bizottmány és igazgatóság egy közös tanácskozmányban alapítandja meg azon részletes eljárást, mely szerint a tartalék alap jövedelmeztetni s kezeltetni fog. 108. §. Miután a záloglevelek biztosításáról nemcsak az alapítványi összegek és különösen lekötött földbirtok, hanem az összes egyesületi tagok egymásért! jótállása is kezeskedik, a tartalékpénztárba minden egyes kölcsönvevő a kölcsönkötés alkalmával , kölcsöne 1%-jét tevő zálogleveleket teend le. 109. §. Ezen egy százalék letételben marad s a letevő javára kezeltetik mindaddig, míg kölcsöne egészen nem törlesztetett, akkor az első százalék és annak egyszerű kamatai az érdekeltnek kiadatnak, a kamatok kamatai a tartalékalap javára válván. 110. §. Azon nem várt esetben, ha az e képzetett összegből a kölcsönös jótállásnál fogva oly kárt kellene téríteni, mely az eredeti letételi összeget kevesítené : az e kép támadt különbség kiegyenlítéséhez, a vett értesítéstől számított első kamatfizetési határidőre, mindenki tartozik hozzájárulni. 111. §. Az ily hozzáfizetés 6 héttel előre fog a hivatalos lapok utján köztudomásra hozatni, mi a fizetés teljesítésére kötelező felszólításul fog tekintetni. IX. Fejezet. A hitelintézet viszonyai adósai irányában. 112. §. A hitelintézet követelései által az országfejedelmi adókat az 1840: 22. t. ez. értelmében is illető elsőbbség nem szenvedhet csorbulást. 113. §. A hitelintézet nincs kötve a betáblázás által kijelölt birtokhoz, hanem kielégítést az adósnak bámely ingó vagyonából, a fenálló végrehajtási rendtartás alapján szabad választással követelhet. 114. §. A hitelintézet mindazon esetekben, midőn tagjai vagy a még adósággal terhelt volt tagjai ellen felperesként lép fel, az 1848: 14. t. sz. 6. §. által kitűzött váltótörvényszéki eljáráson kivül, a szabad biróválasztás jogát is fentartja magának, ellenben mindazon esetekben, ahol mint alperes lenne érdekelve, magát ugyanezen törvényczikkhez képest a pesti mint illető váltótörvényszék illetősége alá veti. 115. §. Az intézetnek az 1840. 16. t. ez. értelmében vezetendő főkönyvei, mint nyilvános okiratok teljes bizonyságot megalapítóknak tekintetnek. Ennélfogva az igazgatóság által aláirt főkönyvi kivonatok az egyesületi tagok, vagy a 8. §. értelme szerint az azok helyébe a birtok átruházása által lépett egyének ellen formálható minden rendes és rendkívüli illetékek követelésénél, teljes bizonyságul szolgálnak. 116. §• Általános elvül mondatik ki, hogy a hitelintézet javára betáblázott kölcsön, mindaddig, míg vissza nem fizettetett, vagy egészen nem törlesztetett, mint a birtokkal válhatlanul összeolvadt követelés tekintendő. Ennélfogva bármely birtokváltozás esetében az intézet minden követelése az uj birtokosra,sőt csődület esetében a csődtömegre megy át, s a kötelezett illetékek fizetésénél hátramaradásnak vagy bármely az intézet szabályszerű joga gyöngítésének akármely körülmény vagy jogczímnél fogva hely nem adatbatik. Ennélfogva még a csődtömegi gondnokság is tartozik a rendes járulékokat a kötelezvényben kikötött rendes határnapokra pontosan fizetni, minthogy különben a hitelintézet az 1848: 14. t. sz. 5 §. értelmében feljogosítva van, összes követelését a tőkével együtt a csőd alatti birtokból, rövid szóbeli per utján követelni. 117. §. Minden adós azon nyilvános kötelezettséget vállalván magára, hogy illetékeit a kitűzött napra pontosan fizetendő, a fizetési nap lejárata után legfeljebb 5 nap múlva jogosítva van az igazgatóság a behajtást eszközlésbe vétetni. 118. §. Aki a fizetési határnapot elmulasztá anélkül, hogy legalább 14 nappal előbb az igazgatóságtól a hozzá benyújtott okadatok folyamodványára fizetési halasztást nyert volna, a lejárt tartozási összeg utáni késedelmi kamatokon és az igazgatóság által tett költségeken kívül, az elmulasztott illeték 1%-jét tevő bírságot köteles fizetni a tartalékalap javára. 119. §. Rendkívüli esetekben, midőn az adóst akaratától nem függő csapások, károsodások, váratlan halálozás s más ily fontos körülmények illetéke lefizetésében gátolják, ezen esetek közbejötte után legfeljebb 8 nap alatt tartozik azt mind az igazgatóságnak, mind a vidéki bizottmánynak halasztási kérelem mellett bejelenteni és igazolni. 120. §. Az előbbi §-ban érintett esetekben az igazgatóság, ha az intézet érdekeit veszélyeztetve nem látja, mi iránt a vidéki bizottmány véleményét is megkezdheti, a halasztást 6% késedelmi kamatok felszámítása mellett engedményezheti. (Vége köv.)