Magyarország, 1862. szeptember (2. évfolyam, 201-224. szám)

1862-09-26 / 221. szám

miseknek és érvényteleneknek kimondattak, teljesen és végkép elenyészik. Köztudomás végett ezen § tartalma a zálogle­velekre hatiratképen rájegyeztetik. 51. §. A jövedékjegyek, melyeknek alakját az ezen alapszabályok végén B alatt látható minta mu­tatja, oly birtokosoknak adathatnak, kik beruházá­sok s forgalmi tőkék előállítása végett, vagy más körülményeknél fogva rövidebb idejű kölcsönt igé­nyelnek. 52. §• Ezen jövedékjegyeknél a kamatláb és a lak olyan leend, mely a pénzpiacz időközi igényei­nek olykép felel meg, hogy értékesítése könnyű le­gyen. Azonban a kamatláb 6 száztolit meg nem ha­ladhat. A jelzálogi jövedékjegyek évenkint lejáró tőke­részlete és kamatja, úgy azok lejárati napja is, azo­­kon magukon van kifejezve. 53. §. Az intézeti működés első éveiben, 5 és 10 éves 1000 ftról szóló 6%-tes jövedékjegyek adat­nak ki. A kamat és a törlesztési járulék annyi rész­letre oszlik, a­hány különböző évi lejáratra adattak ki a jövedékjegyek. 54. §. A jövedékjegyekben adott kölcsön a le­kötött jelzálogi biztosítéknak az 5 éveseknél 15 száztal­jáig, a 10 éveseknél 25 száztól­jáig terjedhet. 55. §. Az ily jövedékjegyek mindazon előnyök­kel és biztosítással bírnak, melyekkel a rendes zá­loglevelek. Természetökben azon különbség létezik, hogy bizonyos lejáratúak lévén, kisorsolás alá nem jönnek. 56. §. Ezen jövedékjegyek a kölcsönvevő által csak azon esetben törleszthetők idő előtt is, ha a szá­mára kiadott jövedékjegyekkel felérő s hasonló lejá­ratú jövedékjegyek nyujtatnak be az intézetnél. V. Fejezet: A jelzálog kelléke és a becslési elvek. 57. §. A hitelintézet a földbirtok valóságos ér­tékének első fele erejéig hitelez, tehát a valóságos tiszta jövedelem kiszámításánál minden adó és köz­ségi terhek levonás alá vétetnek. 58. §. Az intézet szabály szerint csak oly bir­tokra nyújt kölcsönt, a­mely még semmi betáblázás­­sal terhelve nincs, vagy a­melyre nézve az előbbi hi­telezők a betáblázási elsőséget az intézetnek áten­gedik. Ez általános szabály alól kivétel csak ott tör­ténhetik , a­hol rendes telekkönyvek léteznek s ily birtokra az intézet megítélése szerint csak oly mér­tékben hitelezhet, hogy a már betáblázott tételek s az intézet kölcsöne együttvéve, a jószág valóságos értékének első felét túl nem haladják. Az ily birto­kos mindazonáltal tartozik évről évre hiteles alakú nyugták által igazolni azt, hogy a korábban betáblá­zott tételek kamatait pontosan lefizette. Ez igazolás elmulasztása által az intézet kölcsönje önkényt és tettleg felmondottá válik. Ha azonban az előbbi hitelezők a betáblázási elsőséget az intézetnek átengedik, a kölcsön össze­gének meghatározásában az ily birtokra nézve is az 57. §. szolgál zsinórmértékül. Nem-telekkönyvezett birtokra csak azon eset­ben hitelez az intézet, ha a birtokos e birtok iránti jogczímét minden kétséget kizáró adatokkal igazolja. 59. §. A birtok becse meghatározásánál, mind­addig, mig részletes becslési szabályzat állíttatnék fel, az ideiglenes földadó szerint tiszta jövedelem­nek tizenh­atszoros összege fog mértékül szolgálni. 60. §. Azonban mind az intézetnek, mind a köl­csönt kérő félnek szabadságában áll, forma szerinti becslést tétetni, illetőleg kívánni, melynél, ha az inté­zet úgy rendeli, az illető vidéken vagy jószág szom­szédságában, a legutóbbi tíz év alatt divatozott örök­eladási árak vagy szokásos s valóban fizetett földha­szonbérek is fognak az érték­kiszámítás alapjául vétethetni. 61. §. Az intézeti igazgatóság a felügyelő bizot­­mány kiküldött tagjaival a kezéhez jött adatok nyo­mán határozza el véglegesen a birtok becsértékét s hitelképességét, a­nélkül, hogy határozatát a kölcsönt kérő irányában indokolni tartoznék. 62. §. Az igazgató bizottmány az intézeti mű­ködés három első évében, a rendes közgyűlésre — a tapasztalásból merített alapokon egy általános becs­lési elveket és eljárást tartalmazó javaslatot fog be­nyújtani, mely három egymásután következő köz­gyűlésben felolvastatván, a 3-dik közgyűlésen neta­­láni módosításokkal fog véglegesen megállapittatni és a magyar kir. udvari kanczellária helybenhagyá­sával jövendőbeli szabályul szolgálni. 63. §. Ezen ekkép megállapítandó becslési sza­bályzat 10 évig változatlanul marad; azonban 10 év múlva változtatható, — ha a szerzett tapaszalások nyomán már a 8-ai évben az eziránti javaslat a köz­gyűlés elébe hozatik s harmadik olvasás után a tize­dik évben el fogna fogadtatni, mely esetben a módo­sított becslési rendszer és eljárás a magyar kir. udv. kanczellária helybenhagyásával ismét 10 évig bir érvénynyel s csak a fentebbi eljárás szerint módo­sítható. 64. §. A kölcsönvevő jószága értékének s a kölcsön összegének megállapítása s az e czélra szük­séges iratainak rendszeres és hiány nélküli kiállí­tása után a jószágra bekebelezett összes adósságai­nak az intézet által eszközlendő kifizetését is kérheti, ha összes terhei kielégíthetők azon készpénzből, a­mely a neki kölcsönkép engedményezett s folyóvá teendő záloglevelek eladásából befolyni fog. 65. §. Ezen esetben az intézet számára kiadott kötvényt, a kölcsönvevő telekkönyvileg betábláztat­­ván, ezzel együtt átadja az igazgatóságnak tartozá­sai jegyzékét. Az igazgatóság ennek alapján az illető vidéki bizottmányt megbízza, hogy a hitelezőket kö­veteléseik átvételére felszólítsa, s azokat kielégítvén, a netalán fenmaradt összeget a kölcsönvevőnek ke­zéhez szolgáltassa. A vidéki bizottmány azonban mielőtt a kifize­tést telj­esítné, a telekköny­vből pontos s biztos meg­győződést szerez magának az időközben netalán tör­tént felültáblázásokra), s minden oly esetben, a mi­dőn az eredeti hitelező s a felültáblázó közt az iránt , hogy a felültáblázott tétel kinek kezeihez fizettessék? egyesség nem jönne létre,— a felültáblázott követelést l etéteményül birói kezekhez adja. Midőn a kölcsönvevő összes adósságait az inté­zet által kifizettetni kéri, s a betáblázott tételekre vonatozó kamatfizetési nyugtákat is hiteles alakban bemuta­tni­ tartozik. E nyugtákban az időköz, a­mely­re a kam­at fizettetett, világosan kifejezendő. A leg­utóbbi kamatjáradékról szóló nyugta felmutatása csak úgy elégséges, ha abban azon záradék , hogy ko­rábbi kamatjáradékok h­átralétben nincsenek, vilá­gosan benfoglaltatik. 66. §. Ha a bi n­tokot­­ annak '/20 értékét felül­­haladó adóhátralék még akkor is terhelné, midőn a pénz fölvétele végett az érdekelt az intézetnél a folyóvá­­tételt szorgalmazná: az igazgatóság az adóhátraléknak megfelelő zálogleveleket mindaddig visszatartja, még a hátralék kifizetéséről, az érdekelt, hivatalos bizonyít­ványt nem tud előmutatni. 67. §. A kölcsönkérésben, annak engedménye­zése körül s a becslések megtételénél követendő eljá­rást az ügyrend határozza meg, mely a magyar kir. ud. kanczellária által helybenhagyandó. VI. Fejezet: Az adóssági kötvényről s a fizetési köte­lezettségről. 68. §. Azon birtokos, ki az intézettől kölcsönt kíván nyerni, köteles egy adóssági kötvényt törvé­nyes alakban kiállítani, a­melyben kifejezendő : a) az intézet mint hitelező, b) a kölcsön vett tőke összege, c) a kamatláb, törlesztési százalék s egyéb ille­tékek, d) a jelzálogul szolgáló birtoknak s tartozm­á­­nyainak telekkönyvi pontos megnevezése, oly helye­ken pedig, a­hol telekkönyv még nem létezik, hivat­kozás azon összeírásra, mely a kölcsön alapjául telje­­síttetett, e) azon záradék, hogy a tőke, kamatok s egyéb illetékek, úgy­szintén a 108. §-ban alapuló kölcsönös jótállási kötelezettség a jelzálogul kikötött birtokra betábláztathassanak. f) hogy az adós, mint az intézet tagja, magát az intézet szabályainak, habár ezek a köztörvénytől eltérők volnának is, szerződésszerű­leg mindenben aláveti, g) hogy aláveti magát az 1836 : 20. és 1840 : 11. t. sz. által szabályozott sommás szóbeli eljárás­nak; továbbá nemcsak az 1848. 14. t. ez. 6-ik §-ban kitűzött, hanem s az intézet részéről szabadon vá­­laszthatandó bármely egyéb bíróságnak is, egy­úttal pedig a felebbezésről szintúgy, mint a felfo­lyamodásról és semmiségi panaszról is akár a per, akár pedig a végrehajtás folyama alatt, végre a per­újításról, s minden egyéb perorvoslatról lemond; h) végre hogy végrehajtási kielégítés esetében, lemond kijelölési jogáról s az intézetnek szabad vá­lasztást enged. 69. §. A kötelezvény szintúgy, mint a pénzfel­vétel és nyugtatványozás iránti meghatalmazás, az aláírások valódiságát igazoló törvényes bizonyság, a városokban és kerületekben pedig az ily eljárásra törvényesen hivatott tisztviselők által hitelesítendő. 70. §. Az adósági kötvény a záloglevelek kia­dása előtt, telekkönyvileg bekeblezendő. Oly helyeken, a­hol rendes telekkönyvek még nem léteznek, az intézet csak 1840 : 21. t. sz. 19. §-nak értelmében eszközlendő hiteles birtokösszeirás alapján s csak első helyre leendő betáblázás mellett nyújt hitelt. Az adóslevél a birtokra a kölcsön átadá­sa előtt betáblázandó, de azon esetben, ha a betáb­­lázástól fogva a pénz átadásáig az intéző számára le­kötött birtokra más követelés is betábláztatott volna, az intézet a kölcsön­szerződéstől visszalép. 71. §. A kiállított zálogleveleket és jövedékje­gyeket az igazgatóság kiadatásuk előtt, átadja a fel­ügyelő bizottmánynak azon betáblázott kötvén­nyel együtt, melynek alapján azon záloglevelek vagy jö­vedékjegyek kiadandók lesznek. 72. §. A felügyelő bizottmány meggyőződvén arról, hogy több záloglevelek vagy jövedékjegyek ki nem adattak, mint a­mennyi a betáblázott kötvény után jár, erről szóló bizonyítványát a záloglevelekre és jövedékjegyekre jegyzi. 73. §. Hasonló eljárás követendő : a) ha a 47. §­ értelme szerint zál glevelek át­változtatása, vagy pedig az intézetnél letéteménye­­zett zálogleveleknek, jövedékjegyekrei átcserélése kívántatik. b) Ha törvényes úton megsemmisített zálogle­velek helyett újaknak kiadatása kéretik. 74. §. A felügyelőbizottmány a betáblázott köt­vényre jegyzi a kiadott záloglevelek számát, öszvé­­gét és keltét. Ha záloglevelek cseréltetnek be , ezen jegyzés magára a beadott zálogvelekre, ha pedig megsemmisí­tés után adatnak új záloglevelek, a feljegyzés a meg­semmisítési okmányra tétetik. 75. §. Minden kölcsönvevő köteles fizetési járan­dóságait az intézet pesti, vagy vidéken az intézettel viszonyban álló e czélra kijelölendő takarék- vagy más biztos pénztárba, kellő időben pontosan befi­zetni. 76. §. Ezen járandóságok az adóssági kötvény­ből láthatók s a következők : a) A kamatok azon kamatláb szerint, mely a kiadott zálogleveleken vagy jövedékjegyeken felje­gyeztetett, b) a rendszeres törlesztési járulékok, c) az igazgatási költségek, és d) a tartalék tőke megalapítására meghatáro­zott összegek. 77. §. A kölcsönvevő a kamatokat és tőketör­lesztési járulékot, ha záloglevelekben vette fel köl­csönét, mindig félévenkint előlegesen, ha jövedékje­gyekben vette fel, a kamat- és tőketörlesztési járu­lék lejárta előtt két hónappal tartozik fizetni. 78. §. Az igazgatási költségekre % százaléknál több, évenkint nem követeltethetik. VII. Fejezet- A törlesztési alap és a kölcsön vett ös­­­szeg törlesztése. A törlesztési alap képeztetik az adósok által, a törlesztési terv szerint adósságaik törlesztésére befize­tett járulékokból, f czélja az adósságok szabályszerű törlesztése. 80. §. A törlesztési alapba befizetett összegek egyedül a törlesztés eszközlésére fordíttathatnak. 81. §. A törlesztési évi járulék a záloglevelek és jövedék­jegyek névbeli értéke után számítva, a zá­logleveleknél 1 százlék­ban, a jövedék-jegyeknél pe­dig azok lejárati részletei szerint állapíttatik meg, s mindig készpénzben fizetendő. 82. §. A­mint az adós kötelezi magát ezen tör­lesztési járuléknak az egész törlesztési határidő alatti pontos fizetésére, viszont az intézet is biztosítja az adóst, hogy a felvett kölcsönt a 142. §. eseteit kivéve, nem fogja felmondani. 83. §. Az adósnak jogában áll, adósságát a tör­lesztési járulékon felül bármikor egészben vagy rész­ben törleszteni. 84. §. A záloglevelek törlesztése a törlesztési terven kívül kétféleképen történhetik: a) vagy a köl­csönzés alkalmával átvettekh­ez hasonló természetű záloglevelek visszaadása által, b) vagy készpénzben tett fizetések által. 85. §. A törlesztési sorozat a záloglevelek közt, kisorsolás útján határoztatik meg. 86. §. A kisorsolás az ügyrendben kidolgozandó eljárás szerint, mindenkor június és dec­ember utolsó napján, ha pedig az ünnep­ vagy vasárnap lenne,az azt megelőző napon történik. A kisorsolt számok július és januárius első napjaiban a pesti hivatalos lapok­ban és a bécsi újságban tétetnek közhírré. 87. §. A kisorsolt zálogleveleknek készpénzben, a teljes névérték szerinti kifizetése, a sorsolástól számított 6 hónap múlva az intézet pénztáránál tör­­énik. 88. §. A kisorsolt záloglevelek birtokosa a zá­loglevelek kifizetésére kitűzött határidőn túl kamatot nem követelhet. 89. §. Ha a záloglevél a kisorsolás után tíz év alatt kifizetés végett be nem mutattatik , az intézet az elveszett okiratokra nézve fenálló törvényes eljá­rás utján azokat megsemmisítteti. Miután a megsem­misítés a bíróság által kimondatott, a záloglevélért járandó összeg a tartalék pénztár javára esik. 90. § Az intézetnek szabadságában áll, a kihú­zott zálogleveleket leszámítolás útján, a fizetési ha­táridő előtt is kifizetni. 91. §. Ha valamely adós a törlesztési terven kí­­vü­l készpénzben törlesztett, a befizetett összegnek megfelelő több záloglevelek huzatnak ki az első sor­solási határidő alkalmával. 92. §. Habár valamely adós a törlesztési terven felül készpénzben vagy záloglevelekben is törlesztett, 1 százaléknyi törlesztési járuléka nem kevesedh­etik mindaddig, míg egész kölcsöne le nincs törlesztve. Ha mindazáltal az érdekelt kívánja, rendes ka­mat illetősége annyival szállíttathatik alább, a­men­­nyit a törlesztési terven kivül beváltott kötvényekért kamatképen kellene fizetni. 93. §. Mihelyt az adós, rendes vagy rendkívüli után legalább 1000 frtnyi összeget törlesztett, azon összegnek telekkönyvi kiketeleztetését kívánhatja. 94. §. Ha valamely adós felvett kölcsönének egalább egy negyedét már letörleszté, s az évi jára­dékot ezen egész idő alatt pontosan fizette, szabadsá­gában áll, a hátralévő tartozási összegnek, az eredeti­ kötés alkalmával megszabott évi járadékok szeinti eloszlatását kérni. Ugyanazon egy hypotheliára különböző idősza­kokban vett kölcsönöknél mindazáltal, az előbb kö­töttekre tett lefizetések, a később kötöttek évi jára­déka leszállítására nem szolgálhatnak. 96. §. Ha az adós rendkívüli törlesztés alkal­mával kamatai aránylagos leszállítását nem kívánja, a kamat­többlet a törlesztés gyorsabb eszközlésére fog fordíttatni 96. §. Minden kisorsolt és beváltott, vagy az adós által rendkívüli törlesztés végett beadott zálog­levelek vagy jövedékjegyek, azonnal haszonvehetet­­lenekké tételnek, s a szükséges felügyelet gyakorlá­sa végett a felügyelő bizottmánynak adatnak át. A bizottmány a beváltás valódiságáról meggyőződvén, azt a záloglevelekre jegyzi, s az ekkép jelölt zálog­leveleket vagy jövedék-jgyeket, az igazgatóságnak visszaszol­gáltatja.Az ekép forgalomból kivett s haszonvehetetle­­nekké tett záloglevelek és jövedék-jegyek, időről időre a kormánynak egy megbizottja, egy igazgató­­sági és egy felügyelő-bizottmányi tag előtt nyilváno­san megégettetnek. VIII. Fejezet. Tartalékalap. 97. §. Mind az intézeti ügyvitel rendszeresítése, mind a kölcsönös jótállásból folyó kötelezettség na­gyobb biztossága tekintetéből egy különös tartalék­alap alapittatik. 98. § A tartalék­alap első megalapítására az inté­zet alapító tagjai legalább 1 millió ftnyi értéket tesz­nek le. Minden egyes alapítványi részlet 5000 ftról szól. Egy alapító több alapítványi részletet írhat alá. 99. §. Az alapítók az általuk aláírt összlet első 10%-jét az engedmény megnyerése után 2 hónap alatt, az aláírásban megnevezett személyek felszólí­tására készpénzben befizetik, s ezen összeg a pesti kereskedelmi bankba, vagy a buda­pesti takarék­­pénztárba tétetik be időközileg kamatozás végeit. Be­tesznek továbbá az alapítók minden alapítvány után 9 darab, az alapított összeg egy egy tizedét tévő ös­­­szegről szóló s bemutatás után 14 nap alatt fizetendő kötvényt, melyben nyilván ki lesz fejezve azon fel­tétel, hogy mihelyt a felügyelő-bizottmány szükséges­nek látandja a további lefizetést, az aláíró egyszerű felszólításra tartozik azt teljesíteni. 100. §. Nagyobb biztosság tekintetéből az előb­bi § ban érintett kötvények az alapító választása szerint, vagy: a) egy másik, a felügyelő bizottmány által el­fogadott jótálló kezességi aláírását foglalandják ma­gukban ; vagy pedig, b) az alapítónak valamelyik birtokára telek­­könyvileg bekebleztetnek, vagy végre c) a 90%-nak megfelelő jóhitelű értékpapírok letétele által biztosíttatnak, ez értékpapírok kamatai természetesen a betevőt illetvén. 101. §. Az alapítványok másra át nem ruházha­tók, s az azokkal járó köteleztetések és jogok az ala­pító azon magán örökösére szállanak, a ki azon jó­szág birtokába jött, a­melyre a biztosítéki jelzálogi bejegyzés történt, vagy a­ki a befizetett összeg utáni kamatok élvezésére jogosítva van. Ha az elhunyt alapítónak több örökösei van­nak , ezek hitelesen igazolni tartoznak azt, hogy az alapítvány betáblázásával terhelt birtok s ezzel együtt az alapítván­nyal kapcsolatos jogok és kötelezettsé­gek melyik örökös osztályrészébe estek? addig, a­mig ez meg nem történt, az alapítványi tőke járadékai az örökösök közös gondnokának vagy meghatalmazott­jának fizettetnek. Azon esetben, ha a birtok, melyre az alapítvány betáblázva van, több örökös közt feloszolnék, ezek az alapítói jogokat csak egy közös meghatalmazott által gyakorolhatják. 102. §. Az alapítók haszonosztalékban nem ré­szesülnek, hanem a valósággal befizetett készpénz­­összeg után 5% kamatot húznak. 103. §. A tartalékalap növekedik . a) az előre fizetett (77. §.) kamatok és tőketör­lesztési járulékok kamatai, — b) az % százalék igazgatósági költségül éven­kint fizetett összegek netaláni feleslege, — c) az 50. §. szerint elévült zálog­levelek értéke és más jövedelmek, — d) a 104-ik §-ban elősorolt üzletek jövedel­mei és e) a 109, 118. és 120. §§.-okban érintett járulé­kok által. 104. §. Jövedelmezővé tétetik a tartalékalap : a) a záloglevelek börzei értékének­­ részére adott kölcsönzés által, mely azonban félévnél hos­­­szabb időre nem terjedhet, b) a kihúzott és kifizetés végett kihirdetett zá­loglevelek s félév alatt bejárandó kamatszelvények leszámítolása által, c) az igazgatóságnak értékesítés végett átadott záloglevelek és jövedék­jegyekre leendő előlegezés által, 6 d) végre legfeljebb félévi lejáratú s legalább három aláírással ellátott biztos váltók leszámítolása által, 105. §. A tartalékalapból a járulékok befizeté­sénél előfordulható hátralévő összletek előlegeztetnek s véletlen veszteségek eseteiben a kár­pótoltatik. Az igazgatóság által a 120. §. értelme szerint egyes előre nem látható, vagy nem az érdekelt által okozott — nagyobb károsodások eseteiben az egyes egyleti tagoknak engedményezett kamat, és törlesz­tési járulékok előlegezése szinte a tartalék alapból teljesíttetik. Ha a tartalékalap készpénzösszlete másfél mil­lió forintot meghalad, a közgyűlés határozza el, an­nak jövedelméből kelljen e azon túl és mennyiben az igazgatási költségeket fedezni s e czem alatt az érde­keltek által fizetett járulékot lehet-e és mennyiben megszüntetni. 106. §. Ha a tartalékalap fél millió forintnyi készpénz összegre szaporodott, a további növekedés 25 száz­al­ja, mindenek előtt az alapító tagok által először letett 1­0%-on felül netalán szükségessé vált készpénzbeli befizetések visszafizetésre fog for­díttatni. Ha pedig az érintett 10%-on túl felülfizetés nem történt, a további növekedés­b­en említett negyed ré­sze (25%) szinte a tartalékalapba tétetik , és annak külön osztályát képezi. Ha ezen osztály 100,000 frton felül növekedik,­­ akkor 100,000 ftnyi összeg az általános tartalékalapba tétetik át, minden alapitónak pedig egy egy 10%-os kötelez­vény (99. §.) adatik vissza, — és igy tovább, mig minden kötvények az alapítóknak vissza nem adattak. Az első 10% részletbefizetés azonban, állandóan a tartalékalapban maradand. 107. §. A felügyelő bizottmány és igazgatóság egy közös tanácskozmányban alapítandja meg azon részletes eljárást, mely szerint a tartalék alap jöve­­delmeztetni s kezeltetni fog. 108. §. Miután a záloglevelek biztosításáról nem­csak az alapítványi összegek és különösen lekötött földbirtok, hanem az összes egyesületi tagok egy­másért! jótállása is kezeskedik, a tartalékpénztár­ba minden egyes kölcsönvevő a kölcsönkötés al­kalmával , kölcsöne 1%-jét tevő zálogleveleket teend le. 109. §. Ezen egy százalék letételben marad s a letevő javára kezeltetik mindaddig, míg kölcsöne egészen nem törlesztetett, akkor az első százalék és annak egyszerű kamatai az érdekeltnek kiadatnak, a kamatok kamatai a tartalékalap javára válván. 110. §. Azon nem várt esetben, ha az e kép­ze­tett összegből a kölcsönös jótállásnál fogva oly kárt kellene téríteni, mely az eredeti letételi összeget ke­­vesítené : az e kép támadt különbség kiegyenlítésé­hez, a vett értesítéstől számított első kamatfizetési ha­táridőre, mindenki tartozik hozzájárulni. 111. §. Az ily hozzáfizetés 6 héttel előre fog a hivatalos lapok utján köztudomásra hozatni, mi a fi­zetés teljesítésére kötelező felszólításul fog tekin­tetni. IX. Fejezet. A hitelintézet viszonyai adósai irá­nyában. 112. §. A hitelintézet követelései által az or­szágfejedelmi adókat az 1840: 22. t. ez. értelmében is illető elsőbbség nem szenvedhet csorbulást. 113. §. A hitelintézet nincs kötve a betáblázás által kijelölt birtokhoz, hanem kielégítést az adós­nak bámely ingó vagyonából, a fenálló végrehajtási rendtartás alapján szabad választással követelhet. 114. §. A hitelintézet mindazon esetekben, mi­dőn tagjai vagy a még adósággal terhelt volt tagjai ellen felperesként lép fel, az 1848: 14. t. sz. 6. §. ál­tal kitűzött váltótörvényszéki eljáráson kivül, a sza­bad biróválasztás jogát is fentartja magának, ellen­ben mindazon esetekben, a­hol mint alperes lenne érdekelve, magát ugyanezen törvényczikkhez képest a pesti mint illető váltótörvényszék illetősége alá veti. 115. §. Az intézetnek az 1840. 16. t. ez. értel­mében vezetendő főkönyvei, mint nyilvános okiratok teljes bizonyságot megalapítóknak tekintetnek. En­nélfogva az igazgatóság által aláirt főkönyvi kivona­tok az egyesületi tagok, vagy a 8. §. értelme szerint az azok helyébe a birtok átruházása ált­al lépett egyének ellen formálható minden rendes és rendkí­vüli illetékek követelésénél, teljes bizonyságul szol­gálnak. 116. §• Általános elvül mondatik ki, hogy a hi­telintézet javára betáblázott kölcsön, mindaddig, míg vissza nem fizettetett, vagy egészen nem törlesztetett, mint a birtokkal válhatlanul összeolvadt követelés tekintendő. Ennélfogva bármely birtokváltozás ese­tében az intézet minden követelése az uj birtokosra,sőt csődület esetében a csődtömegre megy át, s a köte­lezett illetékek fizetésénél hátramaradásnak vagy bár­mely az intézet szabályszerű joga gyöngítésének akár­­mely körülmény vagy jogczímnél fogva hely nem adatbatik. Ennélfogva még a csődtömegi gondnokság is tartozik a rendes járulékokat a kötelezvényben ki­kötött rendes határnapokra pontosan fizetni, mint­hogy különben a hitelintézet az 1848: 14. t. sz. 5 §. értelmében feljogosítva van, összes követelését a tő­kével együtt a csőd alatti birtokból, rövid szóbeli per utján követelni. 117. §. Minden adós azon nyilvános kötelezett­séget vállalván magára, hogy illetékeit a kitűzött napra pontosan fizetendő, a fizetési nap lejárata után legfeljebb 5 nap múlva jogosítva van az igazgatóság a behajtást eszközlésbe vétetni. 118. §. A­ki a fizetési határnapot elmulasztá a­nélkül, hogy legalább 14 nappal előbb az igazgató­ságtól a hozzá benyújtott okadatok­ folyamodványá­ra fizetési halasztást nyert volna, a lejárt tartozási összeg utáni késedelmi kamatokon és az igazgatóság által tett költségeken kívül, az elmulasztott illeték 1%-jét tevő bírságot köteles fizetni a tartalékalap javára. 119. §. Rendkívüli esetekben, midőn az adóst akaratától nem függő csapások, károsodások, várat­lan halálozás s más ily fontos körülmények illetéke lefizetésében gátolják, ezen esetek közbejötte után legfeljebb 8 nap alatt tartozik azt mind az igazgató­ságnak, mind a vidéki bizottmánynak halasztási ké­relem mellett bejelenteni és igazolni. 120. §. Az előbbi §-ban érintett esetekben az igazgatóság, ha az intézet érdekeit veszélyeztetve nem látja, mi iránt a vidéki bizottmány véleményét is megkezdheti, a halasztást 6% késedelmi kamatok felszámítása mellett engedményezheti. (Vége köv.)

Next