Magyarország, 1957. március-június (1. évfolyam, 1-17. szám)

1957-03-06 / 1. szám

'V * #• « ’• , ' <. ?* ;c x in'** j\ T> r> ' r*7jATTv-y t >T ,‘ 1 iiiAu i iüÁ Ki-iL'i.-Ui i V -1 -i ii .. AUCiiiVUM MAGYARORSZÁG POLITIKA 9 GAZDASÁG ® TUDOMÁNY • IRODALOM MŰVÉSZÉT Kend, bizony, elporladt. De mink, akik élünk; Vagyunk bizalommal, Vagyunk új Táncsicsok S miként kend, remélünk. Kend új rendet akart: Mindenkit szeretni. Mi más rendre vágyunk: Vagy igaz világ lesz, Vagy nem lesz itt semmi. Kendet azért mégis Áldjuk mint egy szentet. Istenünk: az Eszme, Haló porában is Áldja-verje kendet. lis élet egyes területein. Türelme­sen meg akarunk vizsgálni min­den jószándékú ellenvéleményt; nyíltan és őszintén akarunk be­szélni saját hibáinkról; de kímé­letlenül fogjuk leleplezni ae el­lenforradalom bárminő nyilt, vagy burkolt mesterkedését. Ezt tekinti alapvető feladatának a forradalmi munkásmozgalom ki­próbált harcosainak Táncsics Mi­hály Köre is, mely a Magyaror­szág szellemi bázisa. Harcolunk ezeken kívül a ha­zánkra váró többi fontos és ne­héz feladat megvalósításáért is. Szolgálni akarjuk a magyar népgazdaság átszervezését hazánk nemzeti és természeti adottságai­nak megfelelően, és küzdünk azért, hogy gazdasági politikánk elsősorban népünk jólétének és kulturális emelkedésének eszköze legyen. Erősíteni kívánjuk a proletár- diktatúrát a kizsákmányoló osztá­lyok ellenséges maradványaival szemben, valamint a szocialista demokráciát is a dolgozó nép szá­mára. Küzdeni kívánunk azért, hogy az ország ügyeit hozzáértéssel és szakszerűen intézzék és biztosít­sák a tehetségek szabad érvé­nyesülését. Részt akarunk venni ifjúsá­gunknak a haza és nép önzetlen szolgálatára, emberiességre, er­kölcsös életre való nevelésében, i múlt különösen sok mulasztását kell e tekintetben helyrehoznunk. Ápolni lés erősíteni kívánjuk a dolgozó osztályok nemzetközi szo­lidaritását, a szocializmust építő országok baráti együttműködé­sét és az emberiség általános ér­dekeit szolgáló kapcsolatokat a világ békeszerető és haladó em­bereivel. Ugyanekkor arra is törekszünk, hogy lehetetlenné tegyük a múlt I. ÉVFOLYAM, 1. SZARÉ 1957. MÁRCIUS 6e Ára: 1.50 forint A TARTALOMBÓL Fogarusi Béla: Szocializmus, proletárdiktatúra, értelmiség Bölöni György: Az irodalom kérdései Rideg Sándor: Riígyfakadás a Szarka utcában Dobozy Imre : Fellegek, oszoljatok Hajdú Ferenc: Az ellenforradalmi erők bukása Tatabányán A Táncsics-kör vitája a munkástanácsokról Versek, riportok, tudósítások minden hibás, vagy bűnös veze­tési módszerének — a dogmatiz- musnak, a személyi kultusznak, a szavak és a tettek közötti ellent­mondásnak r— a felélesztését, akárhonnan, akárki részéről is tennének erre kísérletet. De ide tartozik eredményeink megbecsülése is. Bíráljunk! De ne engedjük túlozni a hibákat, Tem nődig tagadni a múlt és a je­len eredményeit, népünk, szocia­lista vívmányait! A hazánkra és népünkre váró nagy feladatok csak úgy valósít­hatók meg, ha a párt vezetésével minden igaz hazafi részt vesz nemcsak a végrehajtásban, ha­nem a helyes politika kialakítá­sában is. A TÁNCSICS MIHÁLY KÖR — a munkásmozgalom régi harco­sainak szabad, konstruktív vitafó­ruma — két népes vitadélelőtt és a szakcsoportokban rendezett számos zártkörű vita után, lapunk megjele­nésével kilép a nagy nyilvánosság, az ország közvéleménye elé. A munkásmozgalom régi harcosai­nak — az egykori illegalitás köz­katonáinak, a spanyolországi polgár- háború volt magyar önkénteseinek, a második világháború magyar par­tizánjainak és ellenállóinak többsé­ge régen rádöbbent a Rákosi-Gerő- féle vezetés hibáira és torzításaira és kemény harcot vívott a párt- és országvezetés marxi—lenini tisztasá­gáért. E régi harcosokban már egy esztendővel ezelőtt megérett a terv, hogy a párt és a kormány megsegí­tésére pártszerű vitafórumot hoz létre, s ennek keretében összesíti és közkinccsé teszi a munkásmoz­galmi harcokban, a pártépítésben, a gazdasági és politikai munkában szerzett sok évtizedes tapasztala­tait. A tragikus októberi és no­vemberi események után, az MSZMP vezetősége lehetővé tette, hogy a Táncsics Mihály Kör a múlt év végén megalakuljon. Lapunk más helyén részletesen beszámolunk a kör eddigi munkájáról és eredmé­nyeiről, itt csak az a feladatunk, hogy eloszlassunk két máris felbuk­kant félreértést. Az egyik félreértés, amely a köz­vélemény egy részében elterjedt: sokan hiszik, hogy a Táncsics-kör a Petőfi-kör ..jogutódja”. A Táncsics- kör azonban, a Petőfi-körrel ellen­tétben nem „az utcára viszi a bí­rálatot”, nem tömeggyűléseken tár­gyalja a magyar élet időszerű elvi és gyakorlati kérdéseit és az előfor­duló hibákat, hanem zárt körben, a legjobb szakemberek, a szocializmus magyarországi felépítése híveinek bevonásával. A Táncsics-kör, a Pe- tőfi-körrel ellentétben nem a hibák üres, imamalomszerű kiteregetésé­vel foglalkozik, hanem feltárja a hi­bákat, ha kell bírálattal segít a párt­nak és a kormánynak, de a viták so­rán megoldást keres az égető és éle­tünket alakító kérdésekre.- A Tán­csics-kör tehát nem az indulatokra, és a vak ösztönökre, hanem a hig­gadt emberi értelemre, a kommunis­ták felelősségérzetére épít. A másik félreértés, amely — jól­ismert körök aknamunkája nyo­mán — máris tért hódított a köz­vélemény egy részében, hogy a Tán­csics-kör — szektások gyülekezete. Ez sem igaz. A kör tagjai a vitákon szabadon mondják el véleményüket és szabadon bírálnak, ha kell. Vala­mennyien marxisták—leninisták. Éppen ez a biztosítéka annak, hogy a vitákban minden dogmatiz- mustól és minden elhajlástól és tor­zítástól mentes eredményekre és megoldásokra, elvi egységre jussa­nak. Reméljük, hogy a Táncsics Mi­hály Körben tömörült régi és új munkásmozgalmi harcosok és a szo­cializmus magyarországi felépítésé­nek más következetes hívei munká­jukkal hatékonyan elősegítik majd a tisztább, szebb és derűsebb ma­gyar élet kibontakozását. Ehhez a munkához kérjük olvasóink .támo­gatását, javaslatait és elemző, ala­pos bírálatait. HARC A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGÉRT Küzdeni a magyar nép jólétéért és kultúrájáért — ez a Magyaror- i szag célja és önként vállalt fel­adata. A szocializmus magyarországi felépítésének göröngyös az útja. A társadalmi haladásért vívott harc még sohasem követelt az anyagi termelés és a szellemi élet min­den területére kiterjedő olyan cél­tudatos és egyetemes erőfeszítést, mint hazánk mai rendkívül bonyo­lult és nehéz helyzetében. Az if-' jóság október 23-i tüntetéséhez munkáshatalom magyar és idegen j ellenségei véres, pusztító ellenfor­radalmat időzítettek. Az ellenfor- radalom kirobbantása lehetetlen-" né tette, hogy a párt és a dolgozm nép egészséges erői békés úton ve-^ zessék ki az országot abból a vál­ságos politikai és gazdasági hely-^ zetből, amelybe a Rákosi—Gerö-^ féle vezetés vitte. . A vezetés hibáinak és bűnéinél^ fokozatos jóvátétele részben má^ 1953-ban, de különösen az SZKfj XX. kongresszusa után, Magyar^ országon is megindult. Dolgozó né^ pünk, a párttagság egy része é különösen a hevesebb vérű, min dig lelkes ifjúság azonban tűr eh luétienül látta, hogy a hibá-v v javítása lassan, huzavonával tői ____ mik. Nem kétséges, hogy ez a til almetlenség indokolt volt. De ezetés tehetetlensége folytán ibák bírálata szinte teljesen ki súszott a párt irányító befolyás Jól. Ennek a következménye vol íogy a szocializmus ellensége íönnyen és tömegesen befurakod ak a türelmetlen kritizálok köze Í!S a párton belüli ellenzék jelsza rai mögött megbújva, egyre in sább magukhoz ragadták a veze tést. Ilyen módon az október vég események szélesre tárták a kapu kát az ellenforradalom előtt. Nen sok választott el attól, hogy a vé rés terrorral uralomra törő fasizj mus hazánkat a nemzetközi impe­rializmus felvonulási területévé, í szocialista országok elleni támadás központjává és végeredménybei második Koreává tegye. Csak « párt kipróbált harcosainak hatá­rozott és bátor fellépése, s a szov­jet népnek a nemzetközi szolida­ritás alapján nyújtott önfeláldo­zó segítsége mentette meg dolgozó népünk szocialista vívmányait. A közvetlen veszély elhárult, de nagy erőfeszítésekre van szükség, hogy a régi rossz vezetés, vala­mint az ellenforradalom okozta gazdasági nehézségeket legyőzzük és a talán még sokkal súlyosabb _ terhet: az ellenforradalom reánk - nehezedő eszmei hagyatékát fel­számoljuk. ^ Az októberi napokban a múlt ^ hibáinak elítélése és a kijavítá­sukra irányuló helyes és jogos kö- > vetélések teljesen összekeveredtek ; az ellenforradalmi célkitűzésekkel. Ez a legnagyobb zavart keltette a tömegek nagy részének gondolko­dásában is. Fokozta ezt még az a körülmény, hogy a fegyveres el­lenállás és a sztrájk fasiszta irá­nyítói nem kis súlyt helyeztek a tömegek eszmei befolyásolására is, egyebek közt például a félre­vezető röpiratok egész országot el­áisztó tengerével. Ennek a mesz- sz'e ható, hamis, ellenséges esz- rri befolyásnak a következménye, Így igen sokan még ma sem tud- ií tisztán megítélni a szándékos idösités nélkül is eléggé bonyo­lít októberi események politikai llegét, különösen pedig azokét, nelyek külső formája és tényle- ;s tartalma látszólag élesen el- ntmond egymásnak. így nem ér- k például azt, hogyan sodródha- >tt az ellenforradalomba számos lyan diák és munkás, aki nem olt ellenforradalmár és nem a épi demokrácia megdöntésére tö- ikedett. Sokan még ma is azt hi­úk, hogy a múlt súlyos hibáinak pors kijavítása — mint például a mnkásigazgatás kezdeteinek a legteremtése, a bürokrácia eré- -es leépítése, a begyűjtés meg- íüntetése és a parasztság egyéb ilyos sérelmeinek orvoslása, a írek és a normák rendezése és ik más ehhez hasonló, valóban lentős vívmány megvalósítása — rtóber 23-ának és nem november ének és az utána következő ese- ényeknek köszönhető, s ezért rilamosak az ellenforradalmat is uradalomnak minősíteni. S az ■m világos méjy vsykalc szántát», hogy a Nagy Imre—Losonczy-cso- port tevékenysége hazánk függet­lenségének és népünk szabadságá­nak elárulása volt. Igen sok más kérdésben is meg óriási felvilágosító munkát kell végeznünk, hogy az ország lako­sainak milliói teljesen megszaba­duljanak az ellenforradalom esz­mei örökségétől, amely helyes po­litikai állásfoglalásuk kialakulását is fékezi. Jól látja ezt a fegyveres harcban szétzúzott és a gazdasági szabotázs terén is megzavart, jó­részt már illegalitásba kényszerült ellenfoi-radalom is. A legmegve- tendőbb eszközöktől sem riad visz- sza, hogy akadályozza ezt az orszá­gos felvilágosító munkát, hogy né­pünk számára megnehezítse az igazság felismerését az októberi eseményekben. Igyekszik az isko­lákba is behatolni, hogy a leg­könnyebben megtéveszhető réte­gen —- a gyermekeken keresztül mérgezze az ország levegőjét. A Magyarország egyik fő fel­adatának tekinti, hogy az eszmei harc fegyvereivel segítse az ellen- forradalom szellemi befolyásának a leküzdését, akárhol és akármi­lyen formában jelentkezzék is a politikai, í?^zdas*í .-v kjitunj­4DY fNDRf : EMLÉKEZÉS TÁNCSICS MIHÁLYRA ■tend volt, Táncsics Mihály, \ mi kora lelkünk; Attila ugarján, Táblabírók földjén, Szenvedő szerelmünk. vendet ostorozták, tutya se becsülte. Iert kend senki se volt, lindenkiért hevült, araszt-anya szülte. , endnek sok fájdalmát- ívesen fájlaljuk, e fájó országban i i mdnek ős szerepét- ívesen vállaljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék