Magyarország, 1957. július-december (1. évfolyam, 18-44. szám)
1957-10-09 / 32. szám
FOGTUK A MESTERSÉGES HOLD JELEIT! A mesterséges hold több mint öt napja folytatja szédületes sebességű útját a Föld körül Nemcsak híre, hanem hangja is eljutott a Föld valamennyi részébe. Sőt, látták is. A hivatalos megfigyelő állomásokon kívül amatőr rádiósok tízezrei is éjjel-nappal készülékeik mellett ülnek azzal a reménnyel, hogy ők is felfoghatják a kishold rádiójeleit. Felkerestük a Rádiótechnika szerkesztőségét, hogy néhány felvilágosítást kapjunk az újabb eseményekről . Érkeztek-e már jelentések arról, hogy magyar amatőröknek sikerült fogni a jeleket? — kérdezzük. — Abban biztosak vagyunk, hogy sok rádióamatőr ül ezekben a napokban készüléke mellett. Eddig azonban csak egyetlen hiteles megfigyelésről tudunk. Köcze Pál, HG 5 CK hívójelű amatőr társával, Gerencsér Lászlóval már rendszeresen veszi a jeleket A vételről magnetofon felvételt is készítettek. Köcze Pál, akivel a Rádiótechnika szerkesztőségében találkozunk, elmondta: — Szombat délután, munkám befejeztével még felszaladtam a Rádiótechnika szerkesztőségébe, hogy bővebben tájékozódjak a megfigyelésekről Füvesi Gyulát és Kun Józsefet találtam ott, mondanom sem kell, hogy a „kishold“ volt a beszédtéma. Igen sok értékes adatot gyűjtöttem, majd gyorsan megkerestem a Laci barátomat, hogy mielőbb bekapcsolódhassunk a megfigyelésekbe. Még aznap délután és késő este összeállítottuk a szükséges antennarendszert, felszereltük a magnetofont és figyelni kezdtünk. — Mikor sikerült a jeleket megfogni? — Vasárnap a délelőtt sikertelenül telt el Néha-néha hallottunk távoli jelzést, de ez nem egyezett a leírással Így hát csalódva folytattuk tovább a figyelést. Előfordult, hogy pontosan a 20 MHz-es sávban dolgozó adó TS és EE mérse jeleit fogtuk. A rendelkezésünkre álló frekvencia-táblázatból és az adási időpontból azonban megállapítottuk, hogy ez a Nemzetközi Geofizikai Év keretében működő mérőadó rendszeres jelzése! No sebaj! Pontosan ráálltunk a két nagyérzékenységű készülékkel a 20102 és 40008 kHz-es sávra és tovább figyeltünk. Rövid idő múltán fokozatosan erősödő jeleket hallottunk, amelyek hangképe megegyezett a szovjet Rádió című szaklapban ismertetett jellel Ezek a gyors, szaggatott jelek élesen eltértek a megszokott rádiójelektől — És valóban a mesterséges hold jelei voltak ezek? — Feltétlenül. Hogy meggyőződ• ÖREG MAR, AKI 45 ELMÚLT című cikkében így ír a New York Post: Nagyon nehezen kap munkát a 45-ik életévét betöltött amerikai polgár. A vállalkozók utolsónak veszik fel és elsőnek bocsátják el őket, tehát a munkanélküliek zöme is közülük kerül ki. Jóformán megfosztják őket a létfenntartás lehetőségeitőlünk a jelek valódiságáról, azonnal áthangoltuk a készüléket a 40 MHz-es sávra, és itt is ugyanezt hallottuk! E sávban nem működnek mérőadók, s így most már biztosak voltunk a dolgunkban. — Mit éreztek, mikor először hallották a „földöntúli’’ hangokat? — Gondolhatja! A világ első földöntúli rádióadását a magyar amatőrök közül elsőnek fogni — hallatlanul érdekes esemény! Mi amatőrök rendszeres összeköttetésben állunk a Föld legtávolibb pontjával is, de mesterséges hold rádióadásának megfigyelését csak most elsőízben tette lehetővé a nagyszerű szovjet technika. Az első sikeres megfigyelést követte a többi. Most már percnyi pontossággal figyeljük az útitárs érkezését, s időben megtesszük a szükséges műszaki intézkedéseket is mint például az antennarendszer megfelelő irányba állítása, stb. — Mit észleltek még a megfigyelések során? — Az egyes periódusok vételerősségének változása is igazolja, hogy az útitárs valami spirális-féle pályán mozog. Lehetségesnek tartjuk, hogy ezért erősebb jeleket is sikerül majd venni. Azt is megfigyeltük, hogy a 20 MHz-es sávban hosszabb ideig — csaknem 15—20 percig — lehetett venni a jeleket, mint 40 MHz-en. Viszont itt nagyobb volt a rövidhullámon közismert f ad d ing jelenség. — Melyek a további terveik? — Új antenna-rendszerrel akarjuk fokozni az észlelt jel erősségét. Ezenkívül speciális, erre a célra elkészített műszaki berendezéssel pontosabb helymeghatározást szeretnénk végezni. A hangfelvételnél is kísérletezni fogunk még, ugyanis már eddig is olyasmit észleltünk, mintha egy-egy rövid jel apró, igen gyors jelekből lenne összerakva, s csak a fül bizonyos érzéketlensége miatt hallatszik folyamatosnak. Megkíséreljük ezt gyorsított magnetofonfelvétellel és lassított visszajátszással kideríteni. A beszélgetés bizonyára jócskán elhúzódott volna, ám a „Holdacska“ ismét közeleg, ilyenkor minden amatőrnek a készülék mellett a helye.„Igazolásul" Köcze elvtárs a telefonhoz lépett, tárcsázott és „Lacikám, légy szíves bekapcsolni a magnót“ felhívásra már mi is halljuk a 900 kilométeres magasságból magnetofonra vett, majd végül távbeszélőn ide továbbított földöntúli hangot: bip-bip-bip... Lehet, hogy rövid idő múlva már e kis rejtélyes jelek helyett talán ezt fogjuk hallani: „...Itt a Hold 10-es állomása! Halló Föld 52-es, jelentkezzen!...“ .K.) A HÉT KÖNYVEI Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (Akadémiai Könyvkiadó). Beszélő házak. Szerk. bev. Hatvany Lajos. Füst Milán: Ez mind én voltam egykor. (Bibliotheca Könyvkiadó.) Pap Károly: Szerencs. Válogatott elbeszélések. (Dunántúli Magvető.) Hasek: Svejk. Egy derék katona kalandjai a világháborúban. (Európa Könyvkiadó.) Erdei Ferenc: Futóhomok. A Duna—Tisza köze. Mauriac: Viperafészek. Regény. (Európa Könyvkiadó.) Larbaud: Fermina Marquez. Regény. Szathmári Sándor: Kazo■hirnia: Szatirikus regény. Apuleius: Az Aranyszamár. Regény. Ignácz Rózsa: Tegnapelőtt. Kästner: Az eltűnt miniatűr. (Vidám könyvek.) Nádasi József: Emberi szó. Versek. Szántó György: Lackson avagy a valóság és képzelet határa. (Magvető Könyvkiadó.) Bakó József: Kapaszkodók. Regény. Bíró Lajos: Szolgák országa. Válogatott elbeszélések. Cseres Tibor: Különféle szerelmek. Elbeszélésnek. Justh Zsigmondi Fuimus. Regény. Rippl-Rónai József emlékezései. — Beck ö. Fülöp emlékezései. Széchenyi Zsigmondi Giuil... Afrikai vadásznapló. (Olcsó Könyvtár 1957.) Tersánszky J. Jenő: Két zöld ász. Buzikán Mátyás a hamiskártyás emlékiratai. Regény. Szabó Pál: Talpalatnyi föld. Regény. Waldapfel József: Irodalmi tanulmányok. Válogatott cikkek, előadások, glosznák. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Zisuigray Julianna: A Sugár úti palota. Erkel Ferenc életregénye. (Zeneműkiadó.) Priestley: Sötét város. Kalandos kémtörténet a második Világháborúból. Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. (Zrinyi Honvéd Könyvkiadó.) SOLOHOV CSENDES DON-jának új, háromrészes, színes filmváltozata készül a moszkvai Gorkij filmstúdióban. A monumentális alkotást Sz. Geraszimov rendezi. A külső felvételeket Kamenszk-Sahtyinszkij város közelében, egyes jeleneteit pedig az Északi-Donyec partján, élethű környezetben készítették. A hivatásos színészeken kívül — epizódszerepekben és tömegjelenetekben — a Don menti kozákfalvak lakosai is szerepelnek. Grigorij Meljehov szerepét P. Glebov, a moszkvai Sztanyiszlavszkij Színház művésze játssza. (Glebovot eredetileg kisebb epizódszerepekre szerződtették, de Geraszimov a próbáit során felfigyelt a tehetséges színészre és felajánlotta neki az egyik főszerepet.) Akszinját E. Bisztrickaja, a nálunk is nagy sikert aratott Befejezetlen elbeszélés orvosnője alakítja. A film kísérőzenéjét J. Levityin komponálja. ★ • A VARSÓI RENDŐRSÉG nagyarányú razziákat tartott a feketézők ellen. Sok valutát és különböző csempészárut koboztak el a több mint háromszáz letartóztatottól. ★ A HARMADIK DÉL-SARKI KOMPLEX-EXPEDÍCIÓ elindult a kalinyingrádi kikötőből. Az expedíció zászlóshajója az Ob dieselmotoros hajó. A Mirnij lakótelepen partra teszi utasait és kirakja a repülőgépeket, traktorokat, üzemanyagot és egyéb felszerelést, tovább folytatja útját az Antarktisz vizein. Októberben kiköt Génuában, ahol a szovjet kutatók és tudósok részt vesznek a Kolumbusz Kristóf születésének 500. évfordulója alkalmával tartandó tudományos értekezleten. Hogy az autók már nem dudálnak, Mert az utcámban kissé élénk Gyerekcsapatok kiabálnak. Megkérek ma egy taxisofőrt, Hogy míg a srác had ordít, visít, Dudáljon feketén fülembe, Hadd kapcsolódjam ki egy kicsit. HIDVÉGHY FERENC • TÖBB TÍZEZER SKÓT tüntetett Glasgow utcáin a hadügyminisztérium intézkedése ellen, amellyel egy szoknyát viselő gyalogos ezredet nadrágos lövészezredbe olvasztott be. Ily módon ugyanis veszélybe került a hírneves szoknyaviselet, ami a derék, népviseletükhöz ragaszkodó skótokat módfelett felbőszítette. • KANADÁBAN 174 000 teljes és 357 000 részleges (heti 35 óránál kevesebbet dolgozó) munkanélkülit tartanak nyilván. Emellett mindkét számadat emelkedőben van. Ok: elbocsátások az autóiparban, a mezőgazdaságban és a gépiparban. • A HOLDRA INDULÓ legelső embernek dr. Pepinsky, ohiói egyetemi tanár szerint olyan alacsonynövésű mérnöknőnek kell lennie, akinek erős hajlama van az egyedülléthez. • IRENE DUNNE-T az Egyesült Államok ENSZ-képviseletének tagjává nevezték ki. A megnyerő egyéniségű filmszínésznő új megbízatását nyilvánvalóan nem külpolitikusi képességeinek köszönheti, hanem az amerikai reklámszakma messzire terjedő hatásának. „VÉDJÜK A MUNKÁSOK VÖRÖS ZÁSZLAJÁT...“ Zeng a dal, a híres Warszawianka. Száz férfi hangja tölti meg a termet, tisztán, erősen, bátran énekelnek. Végső csatáknak most scél fel a napja, ki tudja, milyen sors és milyen este vár... A hallgató szivét melegség s büszkeség önti el, öreg, barázdáltarcú munkások nekifeledkezve, kipirulva, szívüket-lelküket dalba öntve énekelnek. Próbál a Munkásőrség Központi Énekkara. Az ország legfiatalabb együttese ez, mindössze három hónapja alakult meg. S mégis mily messzire jutottak! Első fellépésük alkalmával, a néphadsereg napján rendezett ünnepségen, méltán keltettek nagy feltűnést és arattak forró sikert. Megérezte a közönség, hogy nem pusztán egy új énekkar bemutatkozását üdvözölheti, hanem igazi munkáskórus művészetében gyönyörködhet. Sok idő, sok fáradtság kell még természetesen ahhoz, hogy összeszokjon az énekkar, hogy valóban művészi teljesítményt nyújtson. Nem kétséges, hogy az Állami Férfikar szebben adja elő a munkásindulókat, szebben szárnyalnak dallamívei, tisztábban énekli a piandiszimókat. Az Állami Férfikar hivatásos művészekből áll, akik nem végeznek fizikai munkát, nem járnak fárasztó fegyveres kiképzésre. A Munkásőrség fiatal kórusa azonban munkásokból, nyugdíjasokból, a munkásőrség soraiból verbuválódott. Tulajdonképpen egy fegyveres munkásőr-század, amely szabad idejében, kedvtelésiből — énekek Tudatosan törekednek az énekkar vezetői — elsősorban Révész László zenetanár, karnagy — maga is munkásőr — a régi, híres munkásdalárdák jó hagyományainak felélesztésére. Összegyűjtik a munkásdalokat, főleg 1919-ből. A gyűjtés annál is könnyebb, mert a kórus tagjainak kiválasztásánál — nagyon igényes volt a karmester s csak a kiváló hangnak jutottak be az együttesbe — kiderült, hogy sokan husz-harmincnegyven éve énekelnek s jól ismerik az egykori munkásdalokat. A november 7-i ünnepségekre készül most az énekkar, fellép az Operaházban. Műsora: Juhász Frigyes— Rossa Ernő Munkásőrindulója, amelyet a kórusnak írtak, a Warsawjanka, a Vörös Gárda induló és egy 1919-es vöröskatona-dal. Az énekkar veteránja Messinger Sándor nyugdíjas vasmunkás, aki immár ötven éve mustkásdalárdista. A Budapesti Általános Munkásdalárdában kezdte annak idején Tagja volt a Haladás és a Jövő vasas munkáskórusoknak is. 1908-ban lépett be a Szociáldemokrata Pártba, 1918-ban pedig a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A fehérterror első éveiben emigrált, de ott sem hagyta abba az éneklést, a szófiai Petőfi Kórus tagja lett. A hatvanhat éves vasmunkás a munkásőrség megalakulásakor gondolkodás nélkül fegyveres szolgálatra jelentkezett. Boldog, hogy ismét igazi munkástkórusban énekelhet. Ugyancsak gazdag múltra tekinthet vissza az együttes „Ödön bácsija”, Ulbrich elvtárs is. 1921-ben együtt jártak a Haladás dalárdába Messinger Sándorral. Utána harminc évig dolgozott a csepeli Csőgyárban és szerepelt a gyár dalárdájában. A csepeli munkásmozgalom élő lexikona Ulbrich Ödön. Ő is nyugdíjas. A proletárhatalom védelmére fogott fegyvert a munkásőrség soraiban. Kutas Ferenc csepeli martinász a fiatalabb generációhoz tartozik az énekkarban. „Csak” harmincöt éve énekel. Tavaly ő is fegyveresen szállt szembe az ellenforradalommal, s fegyverét azóta sem tette le. Dolgozik, munkásőr-szolgálatot teljesít — és tenort énekel a kórusban. Ilyen embereikből, igaz kommunistákból alakult az énekkar. Nincs könnyű dolguk. De ennyi lelkesedéssel, akarással csatát lehet nyerni. Sok szert kívánunk további működésihiöz. I. T. Ulbrich Ödön elvtárs, az énekkar egyik legidősebb tagja, MAGYARORSZÁG 1957. OKTÓBER 9. MILYEN KÁRTALANÍTÁST KAPHATNAK A NÁCIZMUS ÜLDÖZÖTTEI? Egymásnak adják az emberek a hírt: „Ha a nácizmus üldözöttje voltál, csak egy „kérdőív“-et kell németül kiállítanod — hat forintért lehet kapni bármelyik OTP fiókban —, és már rövidesen jelentős összegeket utal ki számodra a nyugatnémet kormány" ... Egyidejűleg pedig kérdvekérdik egymástól az emberek: „Hogy’ is áll ez a dolog tulajdonképpen? És megindul a találgatás.. . Nos, mi a kérdést egyenesen a legilletékesebbekhez: a Nácizmus Magyarországi Üldözötteinek Országos Érdekvédelmi Szervezete vezetőihez intéztük — hadd szűnjék meg a találgatás. Azon kell kezdenünk, hogy a nyugatnémet kormány, a vele szemben támasztott igények egységes rendezésére — amely igényeket a nemzetközi jog alapján így vagy úgy, ki kell elégítenie — 1956. június 29-én a nemzetközi szocialista üldözés áldozatainak kártalanításáról „Szövetségi kártalanítási törvényt” alkotott. Ennek alapján elkészítik most az igények összeírását. Ez az összeírás a nyugati országokban is mostanában folyik. Hiszen a benyújtás határidejét az NSZK nemrég hosszabbította meg 1957. október 31-ről 1958. április 1-ig. Ezért tolták ki nálunk is a határidőt szeptember 30-ról október 15-re , de további meghosszabbításról is tárgyalnak. Mindenesetre jó tudni: a jelenlegi határidő azt jelenti, hogy az október 15-én postára adott ívek még nem késtek el. S most nézzünk néhány kérdést: Kik tölthetik ki a kérdőívet? — Mindenki, akit a német megszállás napja, 1944. március 19. után a német fasizmus üldözése következtében anyagi kár ért, vagy aki szabadságában bármilyen mértékben korlátozva volt. Tehát: 1. Minden faji, vallási üldözött, akit sárga csillag viselésére köteleztek, aki munkaszolgálatot teljesített (akár fehér vagy nemzetiszínű karszalagos században), aki gettóba kényszerült, vagy deportálták. — 2. Mindenki, akit a megszállás napja után németellenessége miatt — bármilyen pártállású is volt — korlátoztak szabadságában. — 3. Azoknak az egyeneságú rokonai (szülő, gyermek), vagy volt eltartottjai, akik fentiek miatt életüket vesztették. A zsidónak számított személyek faji, vagy vallási üldözöttnek minősülnek-e? — Mindkettőnek. Nyugodtan beírhatják tehát mindkét indokot. A kérdőív kitöltésénél egyébként ügyelni kell, hogy aki saját jogon jelenti be igényét, a „B“ kérdéscsoportot húzza át. Milyen okmányokat kell mellékelni? — Semmilyet. De hivatkozni kell arra, hogy adatait okmányokkal vagy tanúkkal tudja-e igazolni. És az okmányokat mindenesetre kéznél kell tartani, hogy majdan, ha kell, azt, vagy fotómásolatukat bemutathassa. Sokan megsemmisítették már az ilyen igazolásaikat. Nincs valami nyilvántartás, amely ezt pótolhatná?— Megtaláltuk jónéhány tábor listáját, és a továbbiak felkutatása is folyamatban van. Mindenesetre hasznosak az olyan tanúk, akiknek vannak megfelelő iratai. Milyen összegben lehet a kárigényt megállapítani? — A német kormány a törvényben „normáikat” állított fel, hogy bizonyos esetekben milyen igényt lehet támasztani. Az 1400 oldalra terjedő törvénynek jelentős részét képezi ez az összegszerű részletezés. A Nácizmus Üldözötteinek Szervezeténél alakult Bizottság azután úgyszólván minden kérdőívvel külön foglalkozik majd, hogy az igényelt összegeket ezekre a reális alapokra helyezze. Egy-egy személlyel kapcsolatban csak egy ívet lehet kiállítani? — Nem. Hiszen egy elpusztított ember eltarthatott vagy támogathatott volna több gyermeket és szülőt is — ha életben marad. Külön-külön íven igényt jelenthet be tehát minden gyermek, szülő és eltartott. A nyomtatványért 6 forintot kell fizetni. Milyen célt szolgál ez az összeg? — A német kormánynak átnyújtandó jegyzék összeállítására adminisztrációs irodát kellett felállítani, helyiségeket berendezni, munkatársakat fizetni. Költséggel jár a közvetlen levelezés, telefonálás az igénylőkkel, a külföldi tárgyalások stb. A pénz felhasználásáról pontos elszámolás készü, ha pedig végül fennmaradna valami, erről tájékoztatás történik. Soron kívül kaphat-e magyar állampolgár kártérítést? — Igen. Egyes személyeknek — például akiken kísérleteket végeztek — soron kívül fizetnek. Helyes is, ha ezek külön jelentkeznek. Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy ez a kérdőív független attól az igénytől, amelyet az IG Farbeniindustrie-val szemben lehet támasztaniok mindazoknak, akik e vállalat részére dolgoztak az időben fizetés nélkül. És nem azonos a volt németországi lakosok részéről külön benyújtható igényléssel sem. ★ Ha egyéb kérdés is felmerülne, a Szervezet V., Beloiannisz utca 16. sz. alatti központja a 121—681. telefonon, és az V., Alkotmány utca 12. sz. alatti külön tájékoztató irodája a 314—580. telefonon szívesen áll az érdeklődők rendelkezésére. (B-J)