Magyarország, 1957. július-december (1. évfolyam, 18-44. szám)

1957-10-09 / 32. szám

FOGTUK A MESTERSÉGES HOLD JELEIT! A mesterséges hold több mint öt napja folytatja szédületes sebességű útját a Föld körül Nemcsak híre, hanem hangja is eljutott a Föld valamennyi részébe. Sőt, látták is. A hivatalos megfigyelő állomá­sokon kívül amatőr rádiósok tíz­ezrei is éjjel-nappal készülékeik mellett ülnek azzal a reménnyel, hogy ők is felfoghatják a kishold rádiójeleit. Felkerestük a Rádiótechnika szer­kesztőségét, hogy néhány felvilágo­sítást kapjunk az újabb események­ről . Érkeztek-e már jelentések arról, hogy magyar amatőröknek sikerült fogni a jeleket? — kérdezzük. — Abban biztosak vagyunk, hogy sok rádióamatőr ül ezekben a napok­ban készüléke mellett. Eddig azon­ban csak egyetlen hiteles megfigye­lésről tudunk. Köcze Pál, HG 5 CK hívójelű amatőr társával, Gerencsér Lászlóval már rendszeresen veszi a jeleket A vételről magnetofon fel­vételt is készítettek. Köcze Pál, akivel a Rádiótechnika szerkesztőségében találkozunk, el­mondta: — Szombat délután, munkám be­fejeztével még felszaladtam a Rádió­­technika szerkesztőségébe, hogy bő­vebben tájékozódjak a megfigyelé­sekről Füvesi Gyulát és Kun Jó­zsefet találtam ott, mondanom sem kell, hogy a „kishold“ volt a beszéd­téma. Igen sok értékes adatot gyűj­töttem, majd gyorsan megkerestem a Laci barátomat, hogy mielőbb be­kapcsolódhassunk a megfigyelések­be. Még aznap délután és késő este összeállítottuk a szükséges antenna­­rendszert, felszereltük a magnetofont és figyelni kezdtünk. — Mikor sikerült a jeleket meg­fogni? — Vasárnap a délelőtt sikertelenül telt el Néha-néha hallottunk távoli jelzést, de ez nem egyezett a leírás­sal Így hát csalódva folytattuk to­vább a figyelést. Előfordult, hogy pontosan a 20 MHz-es sávban dol­gozó adó TS és EE mérse jeleit fog­tuk. A rendelkezésünkre álló frek­vencia-táblázatból és az adási idő­pontból azonban megállapítottuk, hogy ez a Nemzetközi Geofizikai Év keretében működő mérőadó rendszeres jelzése! No sebaj! Pon­tosan ráálltunk a két nagyérzékeny­ségű készülékkel a 20102 és 40008 kHz-es sávra és tovább figyeltünk. Rövid idő múltán fokozatosan erő­södő jeleket hallottunk, amelyek hangképe megegyezett a szovjet Rádió című szaklapban ismertetett jellel Ezek a gyors, szaggatott jelek élesen eltértek a megszokott rádió­jelektől — És valóban a mesterséges hold jelei voltak ezek? — Feltétlenül. Hogy meggyőződ­• ÖREG MAR, AKI 45 ELMÚLT című cikkében így ír a New York Post: Nagyon nehezen kap munkát a 45-ik életévét betöltött amerikai polgár. A vállalkozók utolsónak ve­szik fel és elsőnek bocsátják el őket, tehát a munkanélküliek zöme is kö­zülük kerül ki. Jóformán megfoszt­ják őket a létfenntartás lehetőségei­től­­ünk a jelek valódiságáról, azonnal áthangoltuk a készüléket a 40 MHz-es sávra, és itt is ugyanezt hallottuk! E sávban nem működnek mérőadók, s így most már biztosak voltunk a dolgunkban. — Mit éreztek, mikor először hallották a „földöntúli’’ hangokat? — Gondolhatja! A világ első földöntúli rádióadását a magyar amatőrök közül elsőnek fogni — hal­latlanul érdekes esemény! Mi ama­tőrök rendszeres összeköttetésben állunk a Föld legtávolibb pontjával is, de mesterséges hold rádióadásá­nak megfigyelését csak most első­­ízben tette lehetővé a nagyszerű szovjet technika. Az első sikeres megfigyelést kö­vette a többi. Most már percnyi pontossággal figyeljük az útitárs érkezését, s időben megtesszük a szükséges műszaki intézkedéseket is mint például az antennarendszer megfelelő irányba állítása, stb. — Mit észleltek még a megfigye­lések során? — Az egyes periódusok vétel­erősségének változása is igazolja, hogy az útitárs valami spirális-féle pályán mozog. Lehetségesnek tart­juk, hogy ezért erősebb jeleket is sikerül majd venni. Azt is megfi­gyeltük, hogy a 20 MHz-es sávban hosszabb ideig — csaknem 15—20 percig — lehetett venni a jeleket, mint 40 MHz-en. Viszont itt nagyobb volt a rövidhullámon közismert f a­d d i­n­g jelenség. — Melyek a további terveik? — Új antenna-rendszerrel akarjuk fokozni az észlelt jel erősségét. Ezen­kívül speciális, erre a célra elkészí­tett műszaki berendezéssel ponto­sabb helymeghatározást szeretnénk végezni. A hangfelvételnél is kísér­letezni fogunk még, ugyanis már eddig is olyasmit észleltünk, mintha egy-egy rövid jel apró, igen gyors jelekből lenne összerakva, s csak a fül bizonyos érzéketlensége miatt hallatszik folyamatosnak. Megkísé­reljük ezt gyorsított magnetofon­felvétellel és lassított visszajátszás­sal kideríteni. A beszélgetés bizonyára jócskán elhúzódott volna, ám a „Holdacska“ ismét közeleg, ilyenkor minden amatőrnek a készülék mellett a helye.­„Igazolásul" Köcze elvtárs a tele­fonhoz lépett, tárcsázott és „Lacikám, légy szíves bekapcsolni a magnót“ felhívásra már mi is halljuk a 900 kilométeres magasságból magne­tofonra vett, majd végül távbeszélőn ide továbbított földöntúli hangot: bip-bip-bip... Lehet, hogy rövid idő múlva már e kis rejtélyes jelek helyett talán ezt fogjuk hallani: „...Itt a Hold 10-es állomása! Halló Föld 5­2-es, jelentkezzen!...“ .K.) A HÉT KÖNYVEI Mikszáth Kálmán: Szent Péter eser­nyője (Akadémiai Könyvkiadó). Be­szélő házak. Szerk. bev. Hatvany La­jos. Füst Milán: Ez mind én voltam egy­kor. (Bibliotheca Könyvkiadó.) Pap Ká­roly: Szerencs. Válogatott elbeszélések. (Dunántúli Magvető.) Hasek: Svejk. Egy derék katona kalandjai a világháború­ban. (Európa Könyvkiadó.) Erdei Fe­renc: Futóhomok. A Duna—Tisza köze. Mauriac: Viperafészek. Regény. (Európa Könyvkiadó.) Larbaud: Fermina Mar­quez. Regény. Szathmári Sándor: Kazo­­■hirnia: Szatirikus regény. Apuleius: Az Aranyszamár. Regény. Ignácz Rózsa: Tegnapelőtt. Kästner: Az eltűnt minia­tűr. (Vidám könyvek.) Nádasi József: Emberi szó. Versek. Szántó György: Lackson avagy a valóság és képzelet határa. (Magvető Könyvkiadó.) Bakó József: Kapaszkodók. Regény. Bíró La­jos: Szolgák országa. Válogatott elbe­szélések. Cseres Tibor: Különféle sze­relmek. Elbeszélésnek. Justh Zsigmondi Fuimus. Regény. Rippl-Rónai József em­lékezései. — Beck ö. Fülöp emlékezé­sei. Széchenyi Zsigmondi Giuil... Af­rik­ai vadásznapló. (Olcsó Könyvtár 1957.) Tersánsz­ky J. Jenő: Két zöld ász. Buzikán Mátyás a hamiskártyás emlékiratai. Regény. Szabó Pál: Talp­alatnyi föld. Regény. Waldapfel József: Irodalmi tanulmányok. Válogatott cik­kek, előadá­sok, glosznák. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Zisuigray Julianna: A Su­gár úti palota. Erkel Ferenc életregé­nye. (Zeneműkiadó.) Priestley: Sötét város. Kalandos kémtörténet a második Világháborúból. Zrínyi Miklós hadtudo­mányi munkái. (Zrinyi Honvéd Könyv­kiadó.) SOLOHOV CSENDES DON-jának új, háromrészes, színes filmválto­zata készül a moszkvai Gorkij film­stúdióban. A monumentális alkotást Sz. Geraszimov rendezi. A külső fel­vételeket Kamenszk-Sahtyinszkij vá­ros közelében, egyes jeleneteit pedig az Északi-Donyec partján, élethű kör­nyezetben készítették. A hivatásos színészeken kívül — epizódszerepek­ben és tömegjelenetekben — a Don menti kozákfalvak lakosai is szere­pelnek. Grigorij Meljehov szerepét P. Glebov, a moszkvai Sztanyisz­­lavszkij Színház művésze játssza. (Glebovot eredetileg kisebb epizód­­szerepekre szerződtették, de Gera­szimov a próbáit során felfigyelt a tehetséges színészre és felajánlotta neki az egyik főszerepet.) Akszinját E. Bisztrickaja, a nálunk is nagy si­kert aratott Befejezetlen elbeszélés orvosnője alakítja. A film kísérőze­néjét J. Levityin komponálja. ★ • A VARSÓI RENDŐRSÉG nagy­arányú razziákat tartott a feketézők ellen. Sok valutát és különböző csem­­pészárut koboztak el a több mint há­romszáz letartóztatottól. ★ A HARMADIK DÉL-SARKI KOMPLEX-EXPEDÍCIÓ elindult a kalinyingrádi kikötőből. Az expedí­ció zászlóshajója az Ob dieselmoto­ros hajó. A Mirnij lakótelepen part­ra teszi utasait és kirakja a repülő­gépeket, traktorokat, üzemanyagot és egyéb felszerelést, tovább foly­tatja útját az Antarktisz vizein. Ok­tóberben kiköt Génuában, ahol a szovjet kutatók és tudósok részt vesznek a Kolumbusz Kristóf szü­letésének 500. évfordulója alkalmá­val tartandó tudományos értekezle­ten. Hogy az autók már nem dudálnak, Mert az utcámban kissé élénk Gyerekcsapatok kiabálnak. Megkérek ma egy taxisofőrt, Hogy míg a srác­ had ordít, visít, Dudáljon feketén fülembe, Hadd kapcsolódjam ki egy kicsit. HIDVÉGHY FERENC • TÖBB TÍZEZER SKÓT tünte­tett Glasgow utcáin a hadügyminisz­térium intézkedése ellen, amellyel egy szoknyát viselő gyalogos ezredet nadrágos lövészezredbe olvasztott be. Ily módon ugyanis veszélybe ke­rült a hírneves szoknyaviselet, ami a derék, népviseletükhöz ragaszkodó skótokat módfelett felbőszítette. • KANADÁBAN 174 000 teljes és 357 000 részleges (heti 35 óránál ke­vesebbet dolgozó) munkanélkülit tar­tanak nyilván. Emellett mindkét számadat emelkedőben van. Ok: el­bocsátások az autóiparban, a mező­­gazdaságban és a gépiparban. • A HOLDRA INDULÓ legelső em­bernek dr. Pepinsky, ohiói egyetemi tanár szerint olyan alacsonynövésű mérnöknőnek­ kell lennie, akinek erős hajlama van az egyedülléthez. • IRENE DUNNE-T az Egyesült Államok ENSZ-képviseletének tagjá­vá nevezték ki. A megnyerő egyéni­ségű filmszínésznő új megbízatását nyilvánvalóan nem külpolitikusi ké­pességeinek köszönheti, hanem az amerikai reklámszakma messzire ter­jedő hatásának. „VÉDJÜK A MUNKÁSOK VÖRÖS ZÁSZLAJÁT...“ Zeng a dal, a híres Warszawianka. Száz férfi hangja tölti meg a termet, tisztán, erősen, bátran énekelnek. Végső csatáknak most scél fel a napja, ki tudja, milyen sors és milyen este vár..­. A hallgató szivét melegség s büszke­ség önti el, öreg, barázdáltarcú mun­kások nekifeled­kezve, kipirulva, szí­­vüket-lelküket dalba öntve énekel­nek. Próbál a Munkásőrség Központi Énekkara. Az ország legfiatalabb együttese ez, mindössze három hó­napja alakult meg. S mégis mily messzire jutottak! Első fellépésük al­kalmával, a néphadsereg napján ren­dezett ünnepségen, méltán keltettek nagy feltűnést és arattak forró si­kert. Megérezte a közönség, hogy nem pusztán egy új énekkar bemu­tatkozását üdvözölheti, hanem igazi munkáskórus művészetében gyönyör­ködhet. Sok idő, sok fáradtság kell még természetesen ahhoz, hogy össze­szokjon az énekkar, hogy valóban művészi teljesítményt nyújtson. Nem kétséges, hogy az Állami Férfikar szebben adja elő a munkásindulókat, szebben szárnyalnak dallamívei, tisz­tábban énekli a piandiszimókat. Az Állami Férfikar hivatásos művészek­ből áll, aki­k nem végeznek fizikai munkát, nem járnak fárasztó fegyve­res kiképzésre. A Munkásőrség fia­tal kórusa azonban munkásokból, nyugdíjasokból, a munkásőrség so­raiból verbuválódott. Tulajdon­kép­pen egy fegyveres mun­kásőr-század, amely szabad idejében, kedvtelésiből — énekek Tudatosan törekednek az énekkar vezetői — elsősorban Révész László zenetanár, karnagy — maga is mun­kásőr — a régi, híres munkásdalár­­dák jó hagyományainak felélesztésé­re. Összegyűjtik a munkásdalokat, főleg 1919-ből. A gyűjtés annál is könnyebb, mert a kórus tagjainak kiválasztásánál — nagyon igényes volt a karmester s csak a kiváló hangnak jutottak be az együttesbe — kiderült, hogy sokan husz-harminc­­negyven éve énekelnek s jól ismerik az egykori munkásdalokat. A november 7-i ünnepségekre ké­szül most az énekkar, fellép az Ope­raházban. Műsora: Juhász Frigyes— Rossa Ernő Munkásőrindulója, ame­lyet a kórusnak írtak, a Warsaw­­janka, a Vörös Gárda induló és egy 1919-es vöröskatona-dal. Az énekkar veteránja Messinger Sándor nyugdíjas vasmunkás, aki immár ötven éve mustkásdalárdista. A Budapesti Általános Munkásdalár­dában kezdte annak idején Tagja volt a Haladás és a Jövő vasas munkás­kórusoknak is. 1908-ban lépett be a Szociáldemokrata Pártba, 1918-ban pedig a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjába. A fehérterror első évei­ben emigrált, de ott sem hagyta abba az éneklést, a szófiai Petőfi Kórus tagja lett. A hatvanhat éves vasmun­kás a munkásőrség megalakulása­kor gondolkodás nélkül fegyveres szolgálatra jelentkezett. Boldog, hogy ismét igazi munk­ástkórusban énekel­het. Ugyancsak gazdag múltra tekint­het vissza az együttes „Ödön b­ácsi­ja”, Ulbrich elvtárs is. 1921-ben együtt jártak a Haladás dalárdába Messinger Sándorral. Utána harminc évig dolgozott a csepeli Csőgyárban és szerepelt a gyár dalárdájában. A csepeli munkásmozgalom élő lexi­kona Ulbrich Ödön. Ő is nyugdíjas. A proletárhatalom védelmére fogott fegyvert a munkásőrség soraiban. Kutas Ferenc csepeli martinász a fiatalabb generációhoz tartozik az énekkarban. „Csak” harmincöt éve énekel. Tavaly ő is fegyveresen szállt szembe az ellenforradalommal, s fegyverét azóta sem tette le. Dol­gozik, munkásőr-szolgálatot teljesít — és tenort énekel a kórusban. Ilyen embereikből, igaz kommunis­tákból alakult az énekkar. Nincs könnyű dolguk. De ennyi lelkese­déssel, akarással csatát lehet nyerni. Sok s­zert kívánunk további műkö­­désihiöz. I. T. Ulbrich Ödön elvtárs, az énekkar egyik legidősebb tagja, MAGYARORSZÁG 1957. OKTÓBER 9. MILYEN KÁRTALANÍTÁST KAPHATNAK A NÁCIZMUS ÜLDÖZÖTTEI? Egymásnak adják az emberek a hírt: „Ha a nácizmus üldözöttje vol­tál, csak egy „kérdőív“-et kell né­metül kiállítanod — hat forintért le­het kapni bármelyik OTP fiókban —, és már rövidesen jelentős összegeket utal ki számodra a nyugatnémet kor­mány" ... Egyidejűleg pedig kérdve­­kérdik egymástól az emberek: „Hogy’ is áll ez a dolog tulajdonképpen? És megindul a találgatás.. . Nos, mi a kérdést egyenesen a leg­­­illetékesebbekhez: a Nácizmus Ma­gyarországi Üldözötteinek Országos Érdekvédelmi Szervezete vezetőihez intéztük — hadd szűnjék meg a ta­lálgatás.­­ Azon kell kezdenünk, hogy a nyu­gatnémet kormány, a vele szemben támasztott igények egységes rendezé­sére — amely igényeket a nemzet­közi jog alapján így vagy úgy, ki kell elégítenie — 1956. június 29-én a nemzetközi szocialista üldözés ál­dozatainak kártalanításáról „Szövet­ségi kártalanítási törvényt” alkotott. Ennek alapján elkészítik most az igények összeírását. Ez az összeírás a nyugati országokban is mostanában folyik. Hiszen a benyújtás határide­jét az NSZK nemrég hosszabbította meg 1957. október 31-ről 1958. április 1-ig. Ezért tolták ki nálunk is a ha­táridőt szeptember 30-ról október 15-re , de további meghosszabbí­tásról is tárgyalnak. Mindenesetre jó tudni: a jelenlegi határidő azt jelen­ti, hogy az október 15-én postára adott ívek még nem késtek el. S most nézzünk néhány kérdést: Kik tölthetik ki a kérdőívet? — Mindenki, akit a német meg­szállás napja, 1944. március 19. után a német fasizmus üldözése következ­tében anyagi kár ért, vagy aki sza­badságában bármilyen mértékben korlátozva volt. Tehát: 1. Minden faji, vallási üldözött, akit sárga csil­lag viselésére köteleztek, aki munka­­szolgálatot teljesített (akár fehér vagy nemzetiszínű karszalagos században), aki gettóba kényszerült, vagy depor­tálták. — 2. Mindenki, akit a meg­szállás napja után németellenessége miatt — bármilyen pártállású is volt — korlátoztak szabadságában. — 3. Azoknak az egyeneságú rokonai (szü­lő, gyermek), vagy volt eltartottjai, akik fentiek miatt életüket vesztet­ték. A zsidónak számított személyek faji, vagy vallási üldözöttnek mi­nősülnek-e? — Mindkettőnek. Nyugodtan beír­hatják tehát mindkét indokot. A kérdőív kitöltésénél egyébként ügyel­ni kell, hogy aki saját jogon jelenti be igényét, a „B“ kérdéscsoportot húzza át. Milyen okmányokat kell mellé­kelni? — Semmilyet. De hivatkozni kell arra, hogy adatait okmányokkal vagy tanúkkal tudja-e igazolni. És az ok­mányokat mindenesetre kéznél kell tartani, hogy majdan, ha kell, azt, vagy fotómásolatukat bemutathassa. Sokan megsemmisítették már az ilyen igazolásaikat. Nincs valami nyilvántartás, amely ezt pótol­hatná?­­— Megtaláltuk jónéhány tábor lis­táját, és a továbbiak felkutatása is folyamatban van. Mindenesetre hasz­nosak az olyan tanúk, akiknek van­nak megfelelő iratai. Milyen összegben lehet a kár­igényt megállapítani? — A német kormány a törvényben „normáikat” állított fel, hogy bizo­nyos esetekben milyen igényt le­het támasztani. Az 1400 oldalra terjedő törvénynek jelentős részét képezi ez az összegszerű részletezés. A Náciz­mus Üldözötteinek Szervezeténél ala­kult Bizottság azután úgyszólván minden kérdőívvel külön foglalkozik majd, hogy az igényelt összegeket ezekre a reális alapokra helyezze. Egy-egy személlyel kapcsolatban csak egy ívet lehet kiállítani? — Nem. Hiszen egy elpusztított ember eltarthatott vagy támogatha­tott volna több gyermeket és szülőt is — ha életben marad. Külön-külön íven igényt jelenthet be tehát min­den gyermek, szülő és eltartott. A nyomtatványért 6 forintot kell fizetni. Milyen célt szolgál ez az összeg? — A német kormánynak átnyúj­tandó jegyzék összeállítására admi­nisztrációs irodát kellett felállítani, helyiségeket berendezni, munkatár­sakat fizetni. Költséggel jár a köz­vetlen levelezés, telefonálás az igény­lőkkel, a külföldi tárgyalások stb. A pénz felhasználásáról pontos elszá­molás készü, ha pedig végül fenn­maradna valami, erről tájékoztatás történik. Soron kívül kaphat-e magyar ál­lampolgár kártérítést? — Igen. Egyes személyeknek — például akiken kísérleteket végeztek — soron kívül­ fizetnek. Helyes is, ha ezek külön jelentkeznek. Fel kell hív­nunk a figyelmet, hogy ez a kérdő­ív független attól az igénytől, ame­lyet az IG Farbeniindustrie-val szem­­ben le­het támasztaniok mindazok­nak, akik e vállalat részére dolgoz­tak az időben fizetés nélkül. És nem azonos a volt németországi lakosok részéről külön benyújtható igénylés­sel sem. ★ Ha egyéb kérdés is felmerülne, a Szervezet V., Beloiannisz utca 16. sz. alatti központja a 121—681. telefonon, és az V., Alkotmány utca 12. sz. alatti külön tájékoztató irodája a 314—580. telefonon szívesen áll az ér­deklődők rendelkezésére. (B-J)

Next