Magyarország, 1997. július-december (1. évfolyam, 17-43. szám)
1997-08-07 / 22. szám
Gárdonyi Géza tér Hódítsuk vissza tereinket! Lelkem rejtett zúgai kihalt termek - csak csend és üresség, nyoma sincs egykori zsibongásnak, cikázásnak, megannyi üres koporsó. Csak a teste. Lelkem rejtett zúgai kihalt termek - de valaki az ezerkarú gyertyás csillárokon még minden este világosságot gyújt. Csak a teste. Nyoma sincs egykori zsibongásnak, cikázásnak - de ez a csend hallani engedi a szív monoton hangjait - a tenger ostromolja így a sziklákat s életet jelez ott, hol már régen nem lenne szabad életnek lennie. Csak a teste. Ugyan Fortunátus! A Palatínuson kellene lenned egy lánnyal - Annával -, s te megint a lelkeddel s a tereiddel bíbelődsz. Hát rendben: hódítsuk viszsza tereinket! Gárdonyi Géza szobra körül is a Bartók Béla úton. Fortunátus Károly Grafika: Balogh Lajos RETOMQUSTA 31