Magyarország és a Nagyvilág, 1865 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1865-10-22 / 4. szám
I. évfolyam. Egyébiránt nem csépeljük tovább e szalmát, a választásokat okoskodással influálni akarni — hiú öröködés. „Az eszmék a népre, mondja Eötvös, csekély hatással vannak, a többségnek anyagi szenvedések vagy anyagi jólét reménye adja kezébe fegyvereit s a jelszó, mely az egészet összetartja, (legyen az „felirat“ vagy határozat,“ 48 vagy febr. 20) csak azért szolgál kötelék gyanánt, mert ez ezek által ezer értelemben vétetik.“ Szakértelmes és indokolt eljárást csak a felsőbb körökben lelünk, hol e pillanatban szintén erősen hangoztatják: „Ki a vivát ?“ „Hunyadi,“ „Bánk bán,“ „Melinda,“ „Miss Sahra“ kiáltják különféle oldalról s ha plebejusi szemed e történeti és eszményi nevek képviselőihez emeled — vékonylábú jockeyket látsz, kik ép akkor vezetik ki azokat agyepre, hol nehány percz alatt nagyobb összegeket szereznek, mint a képviselői széken esztendő alatt lehetne. Nagy Sándor büszkén mondá: Ha Nagy Sándor nem volnék, Diogenes szeretnék lenni, egyegy akaratlan modern Diogenes azonban, ki százfokú mentéjében dideregve hurczolja kétkerekű taligáján dunavizes hordáját, aligha nem irigyli e négylábú „Nagy Sándorokat,“melyeket aggódó szeretettel csavarnak pokróczaikba, s extra portrókkal tartanak gazdáik. A lóversenyek exclusiv színezetüknél fogva átalános népszerűséggel soha sem birtak nálunk, e pillanatban pedig épen semmi érdekeltséget se ébresztenek. A népnek most más, kellemes szórakozása van s jelöltjeit élteti , nem győztes lovakat. Jól teszi. Szándékunk volt a „Sürgöny“ egy indítványához is hozzászólni, mely a nemzeti színháztól elkülönített operaházat hoz javaslatba. Ez ügy azonban sokkal fontosabb, hogy sem néhány szóval elintézhetnék s azért máskorra tartjuk fönn nézeteink elmondását, midőn a számunkra kiszabott térből nem fogyunk ki anynyira, mint ma. Bármily kívánatosnak lássék is a felületes szem előtt a nagy városok e fő luxusát nálunk is meghonosítani, mi nem pártoljuk, nem pártolhatjuk ez óhajt. A hazai dráma sorsát, a drámai előadások jövedelmét minden áron biztosítani kell, nem pedig oly konkurrenst teremteni mellette, milyet a főváros csekély lakosszámánál most még nem bír el. Jó, a mostaninál mindenesetre jobb operát mi is követelünk a nagy subventióval rendelkező igazgatóságtól, de egy külön dalszínház megölő hetűje leendne minden egyéb drámai művészetnek. A bizonyítással nem fogunk adósok maradni. Áldor Imre: Politikai vegyes hírek. * A követválasztási mozgalmak országszerte folynak. A jelöltek nagy része programmot is bocsátott ki. Az újabban fölmerült nevek közül kiemeljük a következőket: Szepes megye kézsmárki kerülete a külföldön élő Lu d vig h jeles hazánkfiát akarja megválasztani. Visszatérhetését remélik. Miskolcz város 61-diki követte Vadnay Lajos mellett nyilatkozik. A másik borsodi kerület eddigi képviselője Szathmári Király József alkalmasint az edelényi járásban foly megválasztatni, helyette Horváth Lajost emlegetik, a dédesi kerületben gr. Serényi László lép föl, ellene Benőfi Soma lelkész, a szirma-besenyői járásban b. Vay Béla, a csábiban b. Vay Lajos a jelöltek; a keresztesi kerületben a 61-diki képviselőnek Prónay Józsefnek nincs ellenpártosa. Mocsári Lajos, Szeghő József és Ipolyi Arnold a kövesdi kerületben emlegettetnek. Zentán jelöltül egyhangúlag Jankovich Gyula kiáltatott ki. Nyíregyházán Bánó József versenyez Rissdorferrel a képviselőségért, az előbbennek megválasztását biztosítottnak nézik. Makón Návay Tamás, Faragó Ferencz és Dobsa Lajos közt oszlik meg a választók bizalma. Balassa-Gyarmaton az elhunyt Madách Imre helyett Szontagh Pál lesz megválasztva. Debreczen harmadik választókerületének Kiss Lajos a jelöltje. Nagy Körösön Tanárky Gedeon figyelemreméltó, de még a bécsi lapok által is méltatott programmot bocsátott ki, főkép a közös ügyek tárgyalására nézve fontosat. Győrben Kautz Gyula mellett újabban Xántus Jánost emlegetik, kit Veszprém megye pápai kerülete is kíván. — Szabolcs megyében Bónis Sámuel, gr. Degenfeld Gusztáv, Böszörményi József jelöltettek ki. A nádudvari kerületben Kállay Ödön ellenében Nagy István, s a kisvárdaiban Erős Lajos ellen Pilissy Lajos van fölléptetve. Tolna megye pinczehelyi kerületben Bartál György; a kölesdiben Perczel István; a bonyhádiban Perczel Béla; a szegzárdiban Szluha Benedek; a szakcsiban Ürményi József; a paksiban Kurz György. Komárom megye gesztesi járásban Sárközy József; a tatai járásban Ghyczy Ignácz. Csallóközben: Waldstein gr.; az udvardi járásban Madarassy Mór vannak jelölve. Mármarosmegyében oly egyezség jött létre, mely szerint országgyűlési képviselőül 2 magyar, 2 román és 2 ruthen fog az országgyűlésre küldetni. Baja városában az 1861-diki követ mellett Tóth Kálmán is föllépett, s a napokban otthon jártában pártja által fényes kitüntetéssel fogadtatott s fáklyászenével megtiszteltetett. * A megyék nagyrészt megkezdték előmunkálati működésüket. Majdnem mindenütt hasonló eljárást követnek. A voltaképi megyei közgyűlést bizalmas értekezlet előzi meg, melyben a rendőki iránt megállapodnak. A következő gyűlésben megalakul a központi bizottmány, legtöbb helyt a 61-diki tisztviselők közreműködése mellet, s számba véve a megoldandó fontos kérdések súlyát, tiltakozik ugyan a törvényellenes állapot ellen, de azért elfoglalja a tért, s mert komoly elhatározással teszik ezt mindenütt, a remény is nagy, hogy sikerülni fog mindazon kérdések megoldása, melyek általában az országra, de közvetve ép azon megyei lakosokra, is üdvösen viszsza fognak hatni, kik most annyi mérséklettel és tapintattal működnek a megoldás lehetősítésén. * A szász nemzeti egyetem a Comes által f. hó 9-dikére hivatott össze. A „H. Z.“ szerint Comes Schmidt Conrád egy beszéddel nyitotta meg, mely sajnálkozását fejezi ki a felett, hogy az act, diploma és febr. patens által megnyílt osztrák alkotmányosság ege, főleg a magyarok ellentörekvése miatt borulni kezd. Fölemlíti, hogy Magyarországnak a reichsrathba be nem lépése, a kiegyezést mind szükségesebbé tette , hanem ezen kiegyezkedésnek Erdélyre is kiterjesztése szerinte nem volt szükségesség, miután Erdély a diplomát és pátenst beczikkelyezte, s a reichsrathban is megjelent, azonban az által, hogy Kolozsvárra hongyülés jön hirdetve, s az unió revisiója elrendeltetett, Erdélynek az egyezkedésbe vonatása már megtörtént. Ezen tény által a szászok is érdekelve vannak, s ez által szerinte azon kérdés áll előttük, minő helyzeteit foglaljon el a szász nemzeti egyetem, mint a szász nemzet közege, hogy ez egyetem államkérdésekbe vegyülni jogosítva van, szerinte az az erdélyi alkotmány természetében fekszik, s ezen jogát századok óta gyakorolja s azt a kormány 1848-ban mikor az unió ellen, 1862-ben mikor a birodalom egysége mellett küzdöttek, kedvesen is vette. Végül hivatkozva a szept. manifestumra, s idézve belőle azon passust, mely a népeknek alegitim jogok tisztelete mellett megnyitja a kiegyezésre a tért — óhajtja, hogy e nemzeti egyetem a nemzet történetét a becsület egy uj lapjával szaporítsa. Következett ő Felsége háromszoros éltetése. Erre Ranicher főkorm. tanácsos, szebeni követ emelt szót. — Mint mondá a szokása volna, hogy Segesvár követje szólaljon fel a nemzet nevében, de nem lévén jelen, nekifutott a szerencse. Rövid beszédében megköszönte, hogy a comes a gyűlést öszszehitta, festé a jelen helyzetet, mely nemcsak a szászok, de a Gessammtstaatot is fenyegeti ; s állásukat az 1613-kihoz hasonlitó, midőn a szászok Segesvárt a szász jog és szabadság megvédésére összeesküdtek, most is hasonló érett tanácskozásra, egyetértésre hivja fel a képviselőket. Ezután jegyzőt s verificáló bizottmányt nevezve, az első ülés eloszlott. *Torontál megyéből a kerületek képviselőjelöltei ezek: a bessenyői kerületben: Rónay Lajos; a zichyfalviban Dániel Pál; a párdányiban rudnai Nikolics Sándor; a zsombolyaiban b. Nikolits Fedor; a billetiben b. Lipthay Béla; a szentgyörgyiben: beodrai Karácsonyi Fer. Nagybecskereken: Hadzsics Lázár; Nagy-Szent-Miklóson: Rónay János, Bogdán Vincze és Vidacs János; Nagy-Kikindában Raczkovics Kozma. * Nógrád megyében képvisőjelöltek a következők : Dessewffy Ottó, Fráter Pál, Balogh Antal, Básthy Miklós, id. Kubinyi Ferencz, Török Sándor, Beniczky Gyula, Kubinka Ferencz, Szontagh Pál, Frideczky Lajos és Huszár István. * A Hajdu-kerületben Böszörmény részéről : Farkas István és Oláh Miklós; a hatház -szoboszlói, V. pircsi kerületben: Gönczy Pál, Kovács Miklós, Thury Samu temesvári ügyvéd, Kiss Dániel, Fogthái Sámuel és Hadházi Dániel. *Sterka-Sulucz érsek Bécsben. A „K. Z.“ bécsi levelezője e hó 12-éről irja: „Sokat emlegették a napokban itt ennek földijét, Sterka- Sulucz ő exoláját, annak „nyilt levele“ és ide hivat (A sivatag királya). (Lásd szöv. az 59. lap.) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGY VILÁG. eu