Magyarország és a Nagyvilág, 1865 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1865-10-22 / 4. szám
" ..........." ■ Első évfolyam. ______Pest oktober 22.1865.________ 4. szám. Megjelen minden vasárnap. Felelős szerkesztő : ELŐFIZETisi BIJ . Kiadó és laptulajdonos . Kiadó-hivatal: Pest, harminczad-utcza 3. sz. DEUTSCH TESTVÉREK: BALÁZS SÁNDOR. Ifj. Bartal György. (Arczképpel). „Beligazgatásunkban a magánosok ügyeit végkép elhanyagolva, gazdag városainkat közvagyonaiktól megfosztva és azonfölül adósságokkal terhelve, az árvák filléreit a legnagyobb zavarnak és visszaéléseknek kitéve, a nevelés ügyét megnehezítve és germanisationalis törekvéseknek alárendelve, az igazságszolgáltatás gyorsaságát fiscalitási tekinteteknek föláldozva, a közbátorságot veszélyeztetve , kiviteli kereskedésünket csökkentve , közhitelünk szűk forrásait még inkább megapasztva, pénzügyünket minden reális bázistól megfosztva, az ország javait elidegenítve, a status adósságok özönében elmerülve és az egyes honpolgárokat adóval és katonaszolgáltatással túlterhelve találjuk. — Készakarva nem említem a személyes, a vélemény és vallás szabadságának megszorításait, mert ezek az absolutismusnak kikerülhetlen következményei, de fájdalommal kell hogy megemlítsem a közerkölcsiségnek sülyedését, a családi kötelékeknek szerfölötti ujonczozások és házasságbeli akadályok általi meglazulását, a meg politikai, ismeretterjesztő és szépirodalmi képes hetilap, egész évre 12 frt., — fél évre 6 frt, — negyedévre 3 frt, — egy hóra 1 frt 10 kr. vesztegetés, zsarolás és sikkasztás átkos mételyeinek a bureaukratia minden zugaiban való megtelepedését.“ Ehi vonásokkal ecsetelé ifj. Bartal Gyikinek arczképe jelen számunk czimlapját diszíti, az 1861-ki országgyűlés 23-dik ülésén tartott remek beszédében a haza akkori állapotát. Nem mondhatnék, hogy az, a véget ért provisorium alatt bármi tekintetben is javult volna. A mostani magyar kormánytól és azon ismert jellemű férfiaktól, akiket tettleges közreműködésre sikerült maga részére megnyernie, bizalomteljen várja a nemzet a föntebbi idézetünkben foglalt mélyen gyökerező és idült bajok azon részének mihamarábbi orvoslását, melyre magas hivatalaik hatásköre kiterjed. A nm. magyar királyi Helytartótanácsnak szép osztályrésze jut e teendőkből, és nagy megnyugtatásul szolgálhat a régóta zaklatott népnek azon tudat, hogy annak élén most két oly férfiú áll, akiknek eddig tanúsított hazaszeretetük és minden közügy körül való buzgólkodásuk biztos zálognak tekinthető, hogy a mostani magasállású hivatalukban is (Ifj. Bartal György.)