Magyarország és a Nagyvilág, 1865 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1865-10-22 / 4. szám

" ...........­­" ■­­ Első évfolyam. ______Pest oktober 22.1865.________ 4. szám. Megjelen minden vasárnap. Fele­lős szerkesztő : ELŐFIZETi­si BIJ . Kiadó és laptulajdonos . Kiadó-hivatal: Pest, harminczad-utcza 3. sz. DEUTSCH TESTVÉREK: BAL­ÁZ­S SÁNDOR. Ifj. Bartal György. (Arczképpel). „Beligazgatásun­kban a magánosok ügyeit végkép elhanyagolva, gazdag városainkat közvagyonaik­tól megfosztva és azonfölül adósságokkal terhelve, az árvák filléreit a leg­nagyobb zavarnak és visszaéléseknek kitéve, a nevelés ügyét megne­hezítve és germanisa­­tionalis törekvéseknek alárendelve, az igaz­ságszolgáltatás gyorsa­ságát fiscalitási tekin­teteknek föláldozva, a közbátorságot veszé­lyeztetve , kiviteli ke­reskedésünket csök­kentve , közhitelünk szűk forrásait még in­kább megapasztva, pénzügyünket minden reális bázistól megfoszt­va, az ország javait el­­idegenítve, a status adósságok özönében el­merülve és az egyes honpolgárokat adóval és katonaszolgáltatás­sal túlterhelve találjuk. — Készakarva nem em­lítem a személyes, a vé­lemény és vallás szabad­ságának megszorításait, mert ezek az absolutis­­musnak kikerülhetlen következményei, de fáj­dalommal kell hogy megemlítsem a közer­­kölcsiségnek sülyedé­­­sét, a családi kötelé­keknek szerfölötti ujon­­czozások és házasság­beli akadályok általi meglazulását, a meg­ politikai, ismeretterjesztő és szépirodalmi képes hetilap, egész évre 12 fr­t., — fél évre 6 frt, — negyedévre 3 frt, — egy hóra 1 frt 10 kr. vesztegetés, zsarolás és sikkasztás átkos méte­lyeinek a bureaukratia minden zugaiban való megtelepedését.“ Ehi vonásokkal ecse­telé ifj. Bartal Gyi­kinek arczképe jelen számunk czimlapját di­­szíti, az 1861-ki ország­gyűlés 23-dik ülésén tartott remek beszédé­ben a haza akkori álla­potát. Nem mondhat­nék, hogy az, a véget ért provisorium alatt bármi tekintetben is ja­vult volna. A mostani magyar kormánytól és azon is­mert jellemű férfiaktól, akiket tettleges köz­reműködésre sikerült maga részére megnyer­nie, bizalomteljen vár­ja a nemzet a föntebbi idézetünkben foglalt mélyen gyökerező és idült bajok azon részé­nek mihamarábbi or­voslását, melyre magas hivatalaik hatásköre ki­terjed. A nm. magyar ki­rályi Helytartótanács­nak szép osztályrésze jut e teendőkből, és nagy megnyugtatásul szolgálhat a régóta zak­latott népnek azon tu­dat, hogy annak élén most két oly férfiú áll, akiknek eddig tanúsí­tott hazaszeretetük és minden közügy körül való buzgólkodásuk biz­tos zálognak tekinthető, hogy a mostani magas­­állású hivatalukban is (Ifj. Bartal György.)

Next