Magyarország és a Nagyvilág, 1867 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1867-03-23 / 12. szám

12. szám, 1867. Vegyes rovatok. Újdonságok. — A képviselőház folyó hó 20-kán kezdé meg a 65-ös, vagyis a közösügyi bizottság jelentésének tárgyalását. A zsúfolásig megtelt ház, a nagy érdekeltség, melylyel a gyűlés megnyitását várták, mutatta, hogy nagy fontosságú tárgy felett fog tanácskozni a képviselő testület. A miniszterek mindnyájan jelen voltak, a főrendi páholyban sok felsőházi tag és vendég volt, többi közt: Beust, Wüllerstorf, Becke stb. A gyűlést B­ö­­szörményi kezdte meg azon indítványnyal, hogy a tárgyalás koronázás utánra halasztassék. Indítványa elvettetvén, a tár­gyalás megkezdődött. A vita hosszúra fog nyúlni, mert már eddig mintegy nyolc­van képviselő jegyeztete fel magát a szólásra.­­ Hogy a franczia journalisták mily hiá­nyos tájékozottsággal bírnak az európai országok műveltségi állá­sáról, mutatják ama bosszantásig elferdített közlemények, me­lyeket rólunk a franczia lapok hoznak. Nyelvünkről még leg­újabban is mint „barbár“ nyelvről beszélnek, pedig nem hihet­jük, hogy Thales Bernard vagy Chassin Petőfi-fordításairól ne hallottak volna. Nem rész akarat- hanem azon egyszerű okból teszik, hogy magyarul nem értvén, kénytelenek hazug bécsi la­pok vagy levelezők után adni közleményeiket. Azért helyes a „Hon“ párisi levelezőjének indítványa, hogy Pesten egy franczia nyelven szerkesztett lap állíttassák, honnan a francziák tudósí­tásokat meríthessenek, vagy alakuljon néhány tagból egy társu­lat, mely feladatává tűzné ki a franczia lapokat tudósításokkal ellátni, azok bizonyosan szívesen vennék ezt.­­ Az alkotmány visszaállításával min­denütt megkezdődtek az értekezletek a megyei és városi tiszt­viselők választása ügyében. Pesten Szentkirályi Mórt jelölte ki a többség a főpolgármesteri székre. Rottenbiller Lipót jelenlegi polgármester, mint halljuk, egészen a magánéletbe vonul vissza. — Vidéki olvasóink tájékozásául megemlítjük, hogy Pest és Bécs között a gyorsvonat ápril 1-étől fogva napon­kint fog járni. Indulási óra Pesten reggeli 7 óra 34 perc­, Bécs­ben délutáni 2 óra 30 perc­.­­ Horváth Boldizsárt, a magyar minisztérium egyik legkitűnőbb tagját, méltán éri minden oldalról a kitünte­tés. Néhány nap előtt egy küldöttség tisztelgett nála, mely vá­lasztóinak üdvözletét hozta meg. Szombathely városi közgyűlése pedig elhatározó, hogy Horváth Boldizsár, mint városa szülöttének miniszterré kineveztetését egy „Horváth Boldizsár ösztöndíj“­­ alapításával örökre emlékezetessé teszi. — A múlt héten és Buda várának nagyhírű­­ bécsi vendégei voltak. Itt volt Beust miniszterelnök, Becke, a pénzügyminisztérium vezetője, K. Wüllersdorff-Urbair kereske­delmi miniszter és Schäffer, rendőrminiszteriumi osztályfőnök, kik mindannyian tanácskozásra hivattak ide. — Matcovich fiumei polgár, ki a magyar alkotmány visszaállítására tartott ünnepély alkalmával elfoga­tott, f. hó 16-án Fiuméban ismét szabadon bocsáttatott.­­ A fiumeiek minden alkalommal kimutatják ra­gaszkodásukat. A márcz. 16-ára tervezett, de időközben elha­lasztott rrói estélyre Sgardelli a fiumeiek nevében következő táv­sürgönyt küldött a pesti hírlapírókhoz : „Jókai e szavainak : a sajtó szabadsága a szabadságok anyja, — a szabadságszerető fiumeiek is hódolnak. Ezer éljent budapesti derék hírlapíró test­véreinknek.“ Erre az estély­rendező következőleg válaszolt: „Fo­gadjátok, fiumeiek, az összes magyar hírlapirodalom legbenső­bb rokonérzetét. Estélyünket 23-ára halasztottuk. Jöjjetek el ti is, testvéri áldomásra.“ — Rácz Bálint, biharmegyei kábái napszámos, egy általa készített verses üdvözlő költeményt küldött Deák Ferencz­­hez azon kéréssel, hogy azt az uralkodónak József napkor adná át, mit Deák Ferencz csakugyan meg is tett. — Demeter Endre szászrégeni plébános értesülvén, hogy Magyarország pénztárát, mielőtt a m. pénzügyminiszter átvehette volna, már jó eleve kiürítették, 10 irtot küldött az üres pénztárba, azon ígérettel, hogy ezt minden félévben ismé­telni fogja.­­ A minisztérium körüli mozgalmakról röviden mi is értesítjük olvasóinkat. Miniszteri tanácskozások az ural­kodó elnöksége mellett majd mindennap tartatnak. Eddig állam­titkárokká kineveztettek Tanárky Gedeon az oktatásügyi-, Szlávy József a belügyi- s Nopcsa Ferencz báró a király személye körüli miniszterek mellé. A magyar czimereket a minisztériumok helyi­ségei előtt már felrakták.­­ A polgárőrség felállítása végett, hir szerint, egy küldöttség fogja a napokban a miniszterelnököt megkeresni. — A m. t­u­d. akadémia igazgató-tanácsába Szci­­tovszky helyére Simor eszterg. prímás választatott meg. — A nemzti színház drámabiráló választmányába közelebb Zichy Antal választatott meg. — Márczius tizenötödikét Debreczenben, mint ren­desen, úgy az idén is megünnepelték. Délután 3 órakor nagy számú fiatalság és polgárság vonult ki az 1849-diki csatában elesett honvédek sírjához s a helyszínen nemzeti ének s alkalmi beszédek tartása által nyilvániták kegyeletüket. — Pesten, mint a hivatalos összeírásokból kitűnik, az 1842 —1846-ban születtek közt 1432 hadkötelezett egyén van, ezek közül az első korosztályra esik 124, a másodikra 151, a harmadikra 166, a negyedikre 550, és az ötödikre 441. A leg­utóbbi sorozás alkalmával 442-en váltották meg magukat. — Pestet erősítni szándékoznak , e hír ismételve föl­merül a bécsi lapokban. Nem hisszük, mondja a „Pesti Hírlap“ — és nem is óhajtjuk. Fővárosunk nem strategikus pont, de ha az volna is, mi egy ostrom esélyeinek soha sem óhajtanék kitenni. Három nap tönkre teheti itt, mit egy század épít, anélkül, hogy egy hadjárat sorsa eldöntetnék az által. — Rónay Jáczintot, irodalmunk jeles tagját, ki több éven keresztül, mint menekült, becsületet szerzett külföldön a magyar névnek, a péri választó kerületben 1674 szavazattal a lelépett Kálóczy Lajos helyébe képviselőül választották. — Az „Országos lelenczügyi társulat“ alapszabályai, királyi udvari rendelet alapján, helybenhagyattak s igy ezen testület megalakulása megengedtetvén , ennek folytán gr. Nádasdy Lipót, mint az „országos lelenczügy“ elnöke, közzé teszi, hogy az alakuló nagygyűlés f. évi márcz. hó 25-kén fog megtartatni. A gyűlést Pest város tanácsházának nagyter­mében tartják ; tárgyai következők lesznek : a) az alapszabályok s az ide vonatkozó ügyiratok felolvasása; b) 1 elnök, 2 alelnök s 24 igazgató választmányi tag megválasztása ; c) netáni indítvá­nyok tétele. — A losonczi vasúti társulat egész belső ügykezelése német; nyomtatványok, könyvek kivétel nélkül német nyel­ven vannak szerkesztve. Szégyen, hogy „Magyar vasut-társulati“ nevet visel; szégyen, hogy Magyarország kellő közepében német nyelvvel akar végig futni. — Máramarosmegye hölgyei a múlt héten adták át Deák Ferencznek azon diszalbumot, melyet még múlt év ele­jén Deáknak azon évi febr. 22-én mondott beszédének alkalmá­val ajándékozni elhatároztak. — Mig nálunk a sónak, a legelkerülhetlenebb élelmi­szerek egyikének, feltűnő magas ára van, addig a bécsi kormány egyes vállalkozóknak, kik azt Szerbiába és Törökor­szágba szállítják, valóságos potom áron engedi át. Reméljük, a magyar minisztérium nemsokára véget vet az ilyen bécsi gaz­dálkodásnak. — Balázs-Bognár-Vi­­­ma asszony a német szín­házhoz szerződött. — Beust báró itt mulatása alkalmával meglátogatta az országgyűlést, nemzeti színházat és kaszinót. Érdekkel tekint a közönség feléje, mintha azt iparkodnék kiolvasni arczából: kü­lönb ember-e, mint elődei voltak ? — Egy új német lap jelent ismét meg „Pannonia“ czimmel. Nem tudjuk, minek Magyarország fővárosában az a sok német lap. Nagyon helyesen jegyzi meg rá a „Főv. Laphogy ha igazi Pannonia akar lenni, hát beszéljen magyarul. ” Most, midőn a koronázás közeledik, érdekesnek találtuk a „Somogy“ után mi is közölni Détsy Sámuel „1790-iki korona­őrző somogyi bandérium“ czímű munkájából e következő kivo­natot : Somogy vármegyei őrálló seregnél díszesebbet nem min­den bokorban lehetett volna találni. Királyszin-veres kis függőjü kalpagjokat magas kócsagtoll és gazdag arany vitézkötés tette kellemetessé. Fekete, apró bárány bőrrel prémzett világos zöld mentésüket aranyos gombok, lánczolás és paszománt borították. Királyszin­ veres dolmány formára vágott kamizolyok és általkö­­tött nadrágjuk tündöklött a sok aranytól. Piros sarkú arany rojtos és aranyzott sarkantyus világos zöld csizma nagyon emelte a királyszin nadrágot és lócsatárt. Kannazsin szinü szíja­kon függő aranyozott kard volt bal oldalokon. Széles arany paszamánttal körül kerített fekete tarsolyoknak közepén egy bagoly állott hármas zöld hegyen és kivont görbe kardot tartott szájában. Lovaikat réz csatos és bogláros fekete szil-szerszám és széles arany paszamánttal, s ezenkívül franczia kék selyemből készült bojttal körülkerített királyszin-veres csatok ékesítették. Két szép zászlók lobogtak felettek Budára lett utazásokban. A régibbnek veres selyem damast matériája, arany paszománttal, melyen egyfelől a Boldogságos Szűznek képe, másfelől a várme­gye czimere tündöklött. A másik zászlót különösen ez örvendetes alkalmatosságra készítette a n. vármegye, melynek matériája zöld selyem damast, arany paszománttal és bojtokkal körülvéve. Ennek egyik oldalán a Boldogságos Szűz, a másikán a mezítelen görbe kardot szájában tartó bagoly vagyon. — A „Pesti Hetilap“ tárczája rendkívül érdekes czikksorozatot indít meg, ily czímmel: „Az erdélyi hadjárat tör­ténete,“ írta Czecz, Bem táborkari főnöke. E hadjárat a világ legragyogóbb hadi fényeivel vetekedik s Czecz, mint szemtanú, mesteri tollal festi a megragadó eseményeket, mik sok helyen a csodálatossal határosak s melyekre a magyar ember örökké büszke lehet, mert utolsó betűig — igazak. — Zimay László jeles ifjú zeneszerzőnktől érdekes zenemű jelent meg, az első magyar nocturne. Czime : Éji hangok a Balatonon, ajánlva van Ordódy Pálné szül. Ghiczy Teréz ur­­hölgynek, kiállítása igen szép, ára 80 kr. Alkalmunk volt hal­lani e darabot, mely eredetiség és dallamosság tekintetében ze­neirodalmunk egyik kiválóbb termékének nevezhető és Zimay nevét jelesebb compositoraink sorába emeli. Óhajtjuk, hogy ki­váló tehetségével csüggedetlenül törjön előre az áttörés nehéz ösvényén. MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG. Irodalom és művészet. — A Telek - pályázat e­redményét az aka­démia 18-án tartott ülésében hirdették ki. A beérkezett pálya­munkák közül a bírálók egyet sem méltattak jutalomra. Mint­hogy azonban a rendszabály szerint a pályadíjt okvetlen ki kell adni, bírálók a „Kedv és hivatás“ czímű 3 felvonásos vígjátéknak kívánják kiadatni, de a rendszabály egyik pontja értelmében csak akkor, ha a szerző megnevezi magát, ellenkezőleg a jövő pályázat­hoz lenne csatolandó. Ehhez hasonló eset már máskor is történt. Elmondják, ilyen amolyan rész a darab, így úgy nem méltó az akadémia koszorújára s csak azért adják ki, mert ki kell adni. Az ily módon nyert jutalomban kevés a köszönet. S mért nem változtatják az alapszabályokat ? Az alapító végrendelete iránti kötelesség, tisztelet tiltja-e azt ? Ha véletlen a „kiemelt három darab“ nem pályáz, azok közül adják-e ki valamelyiknek a jutal­mat, melyeket a bírálók szóra sem tartjak érdemesnek ? Az ily féregmunka, mely homlokán hordaná a Teleky nevet, nem na­gyobb tiszteletlenséget árulna-e el az alapító iránt, mint az előre eléggé át nem gondolható szabályok módosítása ? Az alapító czélja csak egy lehetett: hatni az irodalom emelésére. Ha idők múltával, vagy a viszonyok változtával kiderül, hogy a mód, melyet az alapító megszabott, nem alkalmas többé a kitűzött czél elérésére, úgy az akadémia csak kedves szolgálatot tesz a boldogult hagyományozó szellemének, ha a czélszerűtlen rend­szabályt oda módosítja, hogy az, az általa kitűzött czélnak jelen körülményeink közt is megfeleljen. Igazítsa ki tehát az akadémia az alapszabályt, hogy a díj csak önálló becsű műnek adassék ki s száz darab arany helyett két­százat hirdessen ki minden máso­dik esztendőben — Fáy Antal zeneszerző : „Pihenj! emlékhangok István főherczeg halálára“ czimmel egy zeneművet szerzett zon­gorára s azt a m. gazdasszonyok egyletének rendelkezése alá bocsátá. —■ R é­s G Ensel Sándortól Heckenast kiadásában nem sokára ily korszerű munka fog megjelenni: „Az esküdtszékek Magyarországon.“ — Ápril elsejétől kezdve lesz a szélső bal­oldalnak is lapja. Böszörményi László szerkesztése és Heckenaszt Gusztáv kiadása mellett fog az a jövő évnegyed elején „Magyar Újság“ czím alatt megjelenni. A lap híve lesz a „valódi jogfoly­tonosság elvének, a 48-i teljes törvényes alapnak.“ — Néhány nap múlva. „A honvédelmi bizottmány keletkezése s a forradalom kitörése 1848-ban“ czimű munka fog megjelenni, melynek szerzője Szeremley, kiadója Pfeifer Fer­dinand. — Egressy Gábor műveinek kiadói tudatják, hogy e könyvet e hó folytán minden előfizető megkapja. A mű elkésé­­sének oka az volt, hogy az ígért 14 ív helyett 29-et adnak. A várakozásért tehát bő­ kárpótlás ! — Új operáknak nem leszünk szűkében. „Dózsa“, „Álmos“, „Rienzi“ és „Don Carlos“ előadásra, „Zrínyi“ bírálatra vannak kijelölve. Ezenfelül K. Orczy Bódog és Böhm Gusztáv is írtak egy-egy operát. Párisban nemsokára Bizet „La jolie Fille de Pesth“ (A pesti szép leány) czimű dalműve kerül színre. — A képző­műv. társulat régiség kiállitása f. hó 15-én megnyílt s három hónapig fog tartani, minden hóban más tárgyakkal. A kiállított tárgyak értéke 60,000 frt. —­Udvar­dy Géza költeményei rövid idő alatt kike­rülnek a sajtó alól. Költeményeire­­ írtjával még mindig elfo­gadtatnak az előfizetések, melyek bérmentve Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatalába intézendők. Reméljük, hogy olvasóink tömeges megrendelések által fogják a szép tehetségű ifjú költő első vállalatát pártfogolni. — Cervantes „Don Quixotte“-ja lefordításával Gre­guss Gyulát bízta meg a Kisfaludy-Társaság. Ipar és kereskedelem. — A párisi világkiállításon küldeményeink ,,Magyarország“ czim alatt lesznek kiállítva. Az erdélyi, hihető­leg a horvátországi tárgyak is ez osztályba fognak soroztatni. — A nagyváradi takarékpénztár multévi üzletforgalma 3,319637 frt, 57 kr.— az aradi takarékpénztáré 3,262626 frt — a székesfehérvárié pedig 1,998.682 frt. volt. — A tiszai vaspályas a kormány között, mint a bécsi lapok írják, — tárgyalás foly a Pest és Miskolcz közötti összekötő vasút építését illetőleg, mely,külön vonalként, a hatvani vonaltól indulna ki. — A magyar gőzhajó-társaság egyik hajója, a „Buda-Pest“, már teljesen elkészült, s már meg is tették vele az első próba­utat. Sakk fel­állvány. Jacoby úrtól — Königsbergában. Sötét, d­e Világos. Világos indul és harmadik lépésre matot mond. A 11-dik számban közlött feladvány megfejtése. 1.­­ 2. 2. e 4. mat. 1. 2. 3. 4. 4. 5. 5. 3. 4. 3. 3. Nyilt­ tér. A „W­­er Medizinische Wochen­­s­c­h­r­i­f­t“ deczember 12-ik­i számában olvassuk : Török József pesti gyógyszerész fogszivarkáiban egy jeles készítmény van előttünk, mely elmés találmány és szép előlépés a foggyógyá­szat mezején. Egy módszerrel lettünk gazdagabbak, mely a hathatósság legbiztosabb feltételeivel bír, mely okszerűsége és könnyű alkalmazása által múlhatatlanul gyorsan el fog terjedni. E hathatós gyógyszer gőz-füst alakban szivatik a száj­üregbe és ott az idegekkel való közvetlen érintkezés által kell jótékony hatását kifejteni. A füstnek a szájban huzamosb ideig való tartása, különösen az orrlyukakon lassú kibocsátása által a hatás fokozható; e mellett nincs ennek semmi alkalmatlan és ártalmas mellékhatása, a­mi az eddigi foggyógyszerekkel együtt jár ; a puha részek nem ingereltetnek és gyuladást nem kaphat­nak. Röviden szólva, ezzel egy igen elmés módja ki van találva egyik nem csekély ellenség — a fogfájás — helyhez kötött és a legalkalmasabb orvoslásának. 143

Next