Magyarország és a Nagyvilág, 1867 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1867-04-20 / 16. szám
16. szám. 1867. váltó ajka, melyet habár számosan nem értettek meg, s a melyet még számosabban ferdítettek el, s a mely végett felfeszittetett, de még is volt egy tábora az embereknek, kik nagyobb felvilágosodottsággal bírtak a mai emberek sok táboránál, s kik lelkükbe szedve az isteni igéket úgy magyarázták, miként azokat érteni kellett. A kereszténység nem azon vízben rejlik, melyet születésünk után fejünkre csepegtetnek, de az emberi lélekben; a kereszténység nem a kiváló vallásoknak, de az egész emberiségnek tulajdona, hite, ha azt úgy fogjuk fel, mint a megváltó tanította. Nincs emberi fő, mely ne úgy gondolkoznék, nincs emberi szív, mely ne úgy érezne, mint az gondolkozott és érzett, akit megfeszítettek. Kell azonban, hogy e gondolkozáshoz az emberi fő józan, s az emberi szív tiszta legyen. Ki az, ki nem látja be, hogy az emberi jogok egyenlők, hogy a természetben nincs kiváltság, hogy a pár és a gróf egyenlően születik, egyenlő természeti változásokon megy keresztül, s egyenlően hal meg. A kereszténység az egész emberiség, az egyenlőség, a testvériség tana. Ezt 1867 évvel ezelőtt mondta ki Krisztus, és még most se értik többen, mint akkor értették. A kereszténység a democratia, s épen úgy vagyunk a vallással, amint vagyunk az elvvel: valljuk, de nem tartjuk meg. Húsvét van egy szent emlék ünnepe annak, hogy a nép azt feszítette meg, aki személyében és tanaiban az istent képviselte, — nem annak hitt a ki maga a hit volt, de azoknak, a kik a hitet elferdítették, — a fariseusoknak. Sok isteni ember jutott már azóta az isten ember sorsára; sok prófétát követett már meg és ítélt el a nép, azok tanácsára, kik a próféta által elszórt morzsalékon híztak meg. Sok szent tan lett azóta elferdítve, s a tömeg külömbféle csavarodásokon át arra vezettetett az elferdített tan által, mely ellen ama tan eredete kikelt, és óvta őt: a kárhozatra. Húsvét van! A harangok zengése megnémul, halotti fátyolt von magára a templom, s oltára előtt egy sír nyílik meg: A megfeszített istenember sírja. Egyik sírtól a másikhoz zarándokolnak a hívők, imádni a megfeszített testből tovaröppent istent, s dicsőíteni emlékében az embert, és a kik járnak, és a kik imádkoznak, a kik áhitatos ajakkal csókolják a sebhelyek jegyeit, ha feltámadna, talán újra felfeszítenék őt, mert újra nem értenék, hogy mit akar. A kereplyék tompa kopogással zúgnak a tornyokban, mintha a koporsó szegeit vernék, s azt jelentenék, hogy még most se támadt fel az igazság. Krisztus elhagyta sírját, az égbe repült s az emberi keblekbe hintett tanainak sikerét nézi, — ha nincs megelégedve tűz, mert tűrni és szenvedni megtanult akkor, midőn az igazságot, midőn az egyenlőséget hirdeté! De a harang újra megkondult, az emberek homlokáról szétrebbentek a bánat felhői, mindenki örül, mindenki vndorabban tekint a felette kerekedő égboltra; már ott van az, aki csak az imént feküdt halva köztünk. Támadjanak fel veled azon népjogok is, amelyek veled meghaltak! Husvét másodnapján, midőn a piros tojásokat, a feltámadás jelvényeit, s a figyelem gyengéd tárgyait fogják osztogatni gyengéd női kezek, midőn az év egyik legnagyobb ünnepének legkedvesebb napján élvezni, és gyönyörködni akar minden ember, a legnemesebb telkekre számítva, melyek a költészet magasztosságát felfogni, s az irodalmat mint az erkölcsiség, hazafiság, s tudomány leghathatósabb emeltyűjét, becsülni tudják, kik részvéttel viseltetnek azok sorsa iránt, kik lelkükkel táplálták a nemzetet, s az anyagra kevesebb gondot fordítva elszegényedtek, vagy csupán a nemzet nagylelkűségének átadott családokat hagytak hátra, s azon lelkesekre számítva, az irói segélyegylet az akadémiai palotában jótékony hangversenyt fog rendezni. Mi nem hívjuk fel a közönség figyelmét, nem ajánljuk e hangversenyt pártolásába, mert sokkal fogékonyabbnak ismerjük, mint sem hogy ily felírást, vagy ajánlatot szükségesnek látnánk. A hangversenyek úgyis megszűnnek már, s ez lesz a legszebb befejezés. Valóban, nemcsak a hangversenyek, de minden téli mulatságok megszűnnek már, a tavasz beköszöntött, s a szabadba siet mindenki. A közönség nagy része csak azt várja, hogy a 1. hónap kiaprilisozza magát, hogy az ég kiderüljön, és hogy a nap kisüssön, egyszerre mint a fészkéből kikelt madár fog szétröppenni, erdőt és lombos vidéket keresve , ahol a csalogányok dalolnak A múlt évben ilyenkor már fecskéktől feketéllettek a háztetők, virágoktól tarkáltak a fák, és ma még alig lehet látni egy fecskét, s alig lehet látni egy virágot , és épen azért hisszük, hogy se a fecskék, se a virágok nem fognak megfázni. A május kedves vendég lesz minden tekintetben, a provisorium varjúi nem fogják pusztítani vetéseinket, mint tavaly tették, s a megyék új tisztviselői vidor kedéllyel fognak fel s lejárni a megyeházak termeiben, és kirándulni a zöldbe. Lesznek virágos lakodalmak, sok ifjú, ki borzadva húzódott vissza a nemzet által gyűlölt hivataloktól, eddig csak szerette, csak szerelmével s hű kitartásával biztatta szép kedvesét, — és most, megnyitva Arcadia völgye, Hymen oltárjához fogja vezetni aráját. Sok homlok, melyeken a honfiúi fájdalom, s talán a honfiúi nyomor, redőket vésett, fogja lassan lassan elveszteni azokat s bátrabban néz a szem szeretett családjára, és a jövőbe. A kik a hazáért szenvedtek, a kik erényben gazdag szivüknek szegényei voltak, — csak boldogok lesznek talán végre is valahára, csak nem kitűzött osztaléka a honfinak : a szenvedés ? A nagy kő, mely a nemzet szivét nyomta, ha még el nem gördittetett is, de ketté vált, egyik fele lehullt, s a másikkal majd csak könnyebben el fogunk bánni tudni, s reméljük, hogy a korona nemcsak a király homlokán, de a nemzet felett is ragyogni fog. Az ünnepélyre erősen készülnek, s a budai vártemplomot oly sietve díszítik, hogy amiatt a rendes böjti prédikátiókból is sok elmaradt. Az Európa vendéglőben 50 szobát két hétre 25.000 forintért béreltek ki az udvarhoz tartozó herczegek számára. Egy-egy, a lánczhidtérre nyíló ablak ára egy pár órára, míg a négy kardvágás tart, 150 —200 forint. A vidékről mindenesetre számosan fognak betolulni, ritka ünnepe, és nagy ünnepe lesz ez a nemzetnek. TÓVÖLGYI TITUSZ. MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG. Vegyesek. Újdonságok. A koronázási ünnepély tárgyában kinevezett városi bizottság hét tagból álló albizottmányt választott a maga kebléből, mely múlt szombaton tartotta első ülését. Ezen alkalommal és a következő napokon tartott ülésekben a koronázási ünnepély rendjére nézve többek közt következő megállapítások történtek : 0 Felségeik már két héttel a koronázásnak még meghatározandó napja előtt fognak Buda-Pestre érkezni, és a koronázás után szintén két hétig a fővárosban mulatni. 0 Felségeik, megérkezésük alkalmával a pályaudvaron mindkét főváros küldöttsége által fogadtatván, más után, mint az eddig történni szokott, fogják bevonulásukat tartani. Ezúttal t. i. a váczi utón végig, a Deák-téren a Deák-utczán, a színház-téren és a Dorottya-utczán át fog a bevonulási menet a lánczhíd felé haladni. Ő Felségeik megérkezte és a koronázás közötti napok egyikén fogadandja a király az országos küldöttség kezéből a koronázási hitlevelet. A szent korona, valamint a koronázási jelvények három napig lesznek közszemlére kitéve. A koronázási napot megelőző estén a két testvérváros minden harangja egy óra hosszat fog szólni. A koronázás napján a budai tábormezőn országos költségen nagy népünnep rendeztetik! 400 akó bort ütnek csapra, s több ökröt nyársra húznak. Hogy a kivilágítás benyomása nagyobbszerű legyen, az csak egyszer, mégpedig a koronázási estvén rendeztetik. A kivilágítás alkalmával nagyszerű tűzijáték is fog tartatni. A népünnepnél nem fog hiányozni sem a hordók nyilvános csapraütése, sem a szokásos sült ökör. A boros hordók és a kiszemelt állat ünnepélyesen feldiszítve fognak a város főutczáin át a városligetbe vitetni stb. A menet alatt vagy lóháton szabad menni; a kocsin való járás nem fog megengedtetni. Azonnal a koronázási tény bevégezte után királyné ő Felsége átöltözködvén, palotahölgyei kíséretében gyalog indul a palotakerten át a Duna-part felé. Itt 5 Felségét ünnepélyesen díszített gőzhajó várandja, melyen ő Felsége és kísérete Pestre átjővén, a Lloyd-épület erkélyéről nézi a koronázási menetet. A Lloyd-épülettől oldalvást, a Duna-part mellett lesz fölállítva a diplomaták és külföldi követek díszes állványa. A parton felé fölállítandó többi állványokat és karzatokat a város fogja megrendelni, az árakat úgy szabván meg, hogy a túlterhelés kikerültessék. A Lloyd-épület mindkét felén pompás diadalívek fognak emeltetni. Azon utczák újból való kövezése, melyeken a menet áthalad, már megkezdetett. A királydomb a Ferencz József-tér közepén, szemben a lánczhíddal, ugyanazon helyen, hol most a lámpaoszlop áll, fog emeltetni, három följárattal: egyik a Dorottya-utcza, másik a lánczhíd, harmadik az akadémia felől. A város kidiszítésére, úgyszinte a kivilágításra nagy terjedelmű előkészületek fognak történni. A koronázási díszmenet, miután ő Felsége először az egyházi szertartást a Mátyás király templomában, s az úgynevezett helyőrségi templomban a sarkantyús lovagok fölavatását bevégezte, Pest felé fog indulni. Azon esetre, ha a tervezett koronázási út út addig el fog készülni, a bécsi kapun át, ha nem, az Albrecht után, innen a lánczhídra vonul a menet. A pesti parton jobbra fordulván, a Dunapart mellett halad el a menet a pesti főtemplomhoz, melynek piaczán, a szentháromság szobra előtt fog végbemenni az eskütétel. Innen a városháztéren át, keresztül a váczi és Dorottya utczán a Ferencz József-téren fölállított királydomb felé megy a menet, hol a kardvágás történik. A koronázást következő napon a redoute nagy termében 1000 terítékű országos ebéd lesz, melyben az ország méltóságai, az alsó és felső ház tagjai részt fognak venni. Az ebéd végével meg fognak jelenni ő Felségeik, a megkoronázott király és királyné, és a prímás ősi szokás szerint áldomást fog inni az ország nevében ő Felségeikre. — A királyné megkoronázása a budai plébániás templomában fog végbemenni. A koronázási bandérium ügyében működő bizottmány vasárnap tartott ülésében bemutattatott és elfogadtatott a következő öltözet: kék mente és nadrág, fehér attila, kék és fehér kalpag, nemzeti szín öv és fehér lótakaró. Az öltözet-darabok zsinórozása ezüstből lesz , a lószerszám még nincs megállapítva. A koronázási ünnepély napjára a lánczhidtéren lévő házak ablakai igen keresettek s nagy összegekért béreltetnek ki. Az akadémiai palota ablakai is már jobbára ki vannak véve, a melyekért ígért és befolyó összegeket az akadémia, mint testület, el nem fogadván, azokat az irói segélyegyletnek ajánlotta föl. E helyes ajánlat folytán az irói segélyegylet alaptőkéje pár ezer forinttal fog gyarapodni. A nagy terem ablakai — mint halljuk — Császárné Ő Felsége kísérete számára vannak kibérelve. — A volt Nákó-féle házban, a lánczhiddal szemben, egy-egy ablak ára 280—300 frtra rúgott föl. Egy holnapos szoba havi bére azon utczákon, hol a menet el fog haladni, 500—800 ftra rúgott. Az,Európai“ vendégfogadóban ötven szoba béreltetett ki a diplomatiai kar számára. A lakbér, mint értesülünk, nem oly exorbitáns, mint azt némelyek állították. 50 szobáért két hétre 25.000 forintot fizetnek. A műegylet a Diana fürdő épület erkélyén pedig 15. ülőhelyet fog 50 ftjával, s mind ülés megött egy állóhelyet 20 írtjával bérre adni az ünnepélyes menet idejére. A tavalyi hadjárat veszteségei a bécsi statistical central-comissio kiszámítása szerint következők : meghalt 3 tábornok, 29 törzstiszt, 392 főtiszt, 36,472 altiszt, és közember ; megsebesült 10 tábornok, 53 törzstiszt, 1087 főtiszt, 40,738 altiszt, és közember. — Szép szám, főleg ha hozzáveszszük, hogy a fogságba estek száma körülbelül szintén kitett annyit, mint az elestek és sebesültek együtt véve. — Gr. Péchy Manó, erdélyi kormánybiztos, f. hó 20-án fog Kolozsvárra érkezni. — Horváth Sándor, erdélyi pénzügyi miniszteri biztos, ápril 12-én érkezett Kolozsvárra, honnan már Szebenbe tovább utazott. Irodalom és művészet. — Emich Gusztávnál következő könyvek jelentek meg legújabban : „Petőfi elbeszélő költem.“ diszkötésben. Ara 2 ft 80 kr. Ensel S. „A fenyitő hazai eljárásra vonatkozó szabályrendeletek II. Ára 80 kr. Ensel S. „Népszokások.“ Ára 1 frt 80, kr. Hanthó, „Történelmi csarnok.“ Ára 1 frt 50 kr. Tolnai „Életképek.“ Ára 1 frt 50 kr. „Tolnai beszélyei“ II kötet. Ára 2 frt 50 kr. Ez utóbbiak szerzőnek ritka alakrajzolói tehetségéről tanúskodnak s a népéletnek szorgalmas és alapos tanulmányozását mutatják. — Már több ízben hallottuk, hogy egyik-másik magyar vidéki színigazgatónak azon ötlete jött. — Fiumének a magyar szimüvészetet bemutatni. A színigazgató urak akkér gondolkoztak, hogy a fiumeiek, kik annyi lelkesedéssel ragaszkodnak Magyarországhoz, lelkesedéssel fogják fölkarolni falaik között a magyar szímüvészetet is. Dr.Gacch Antal, fiumei polgártársunk, Aradi Gerő vidéki színigazgatóhoz, ki ajánlatot tett a fiumeieknek, társulatával néhány előadásra odarándulni, egy levelet intézett, melyben az ottani viszonyokról őt felvilágosítván, hihetőleg sok időre véget vet minden édes illusiónak. Giacici úr levelében igen elismerőleg nyilatkozik a magyarok részéről tanúsított rokonszenvről, kénytelen azonban kijelenteni hogy ott kizárólag az olasz nyelv az uralkodó és bár az egész nép magyarul érez, mégis kettő kivételével egyik sem érti az édes magyar szót. Giacich úr azért nem javalhatja a tervezett kísérletet. Talán — mondja Giacich — az uj nemzedék szerencsésebb lesz nálunknál. Adja a magyarok istene ! — Mosonyi „Álmos“-át csakugyan a koronázás alkalmával adják először. A szerepek jól vannak kiosztva; a női főszerep Cárinak, a kezében van, aminek a szerző, a dalmű és az előadás érdekében egyaránt örvendünk. — Dózsa György húsvét utáni kedden kerül ismét színpadra. Erkel sokat rövidített rajta s igy hisszük, hogy e kitűnő dalmű a tavaszi és nyári estéken is nagy közönséget fog vonzani. — A bécsi „Presse“-t Zangtól megvette Geitler prágai nagykereskedő, mint több kereskház képviselője, melyek között néhány külföldi német czég is fordul elő. — Avatottak állítják, hogy Geitler ur háta mögött tulajdonképen a jelenlegi osztrák pénzügyminiszter, K. Becke ur áll. A lap különben eddig is oly — magyarfaló lesz mint volt. Sakkfeladvány. Sötét. Nyilt-tér. Tisztelt Török József gyógyszerész urnak. Több év óta szenvedtem fogfájásban, minden ismeretes szert megpróbálva, végre kihuzatáshoz kellett folyamodni ; de a kihúzáskor a foggyökerek nagy része benn maradt,és fájdalmin most már gyakoriabbak és kiállhatatlanabbak lettek, míg végre az uraságod által feltalált fogszivarkákat próbáltam meg, és ebből csak kettőnek kiszívása elegendő volt arra, hogy engemet fogfájásomtól úgy látszik, véglegesen megszabadítson. De nemcsak én, hanem rajtam kivül kis fiacskám, Pueh asztalos neje és Topf vendéglősné mindnyájan hálával vannak eltelve turaságod iránt, mert becses találmánya kínos fájdalmaktól mentette meg őket. Maradok alázatos tisztelője. (514) 2—2 Pest, 1866. decz. 4. Id. Fodor István, 191