Magyarország és a Nagyvilág, 1867 (3. évfolyam, 27-52. szám)
1867-07-06 / 27. szám
318 Azonban, ki ő, a csodaszépség, ki még e pompa és fény között és ő magában véve is annyira érdekes alkalommal is, habár egy pillanatra lekötni képes mindenki szemét és fülét? Valóban, oly lény, kit egyszer látni elég, hogy feledhetlen legyen, oly lény, kiről a próféta elmondhatta volna: e nő arra született, hogy hírneves legyen, vagy elbukjék! Lancy Margit egyetlen gyermeke volt egy magánzónak déli Francziaországból, s egy skót nőnek és külsejében, valamint kedélyében egyesülve voltak Európa déli és északi falának legszebb tulajdonai; a lángész és rajongás szenvedélyei a szellemi erő és büszkeséggel valának összeolvadva benne, mint külsőleg a dús barna fürtök, a pompás sötét szemek és az északi törzseknél sajátos tiszta, gyöngéd arczből oly bájos ellentétet képeztek. Mint a természet nemének legszebbjei fölött kitüntetést, külső viszonyaiban is nem kevésbé kedvező helyzetben élt. Miután édesanyját kora fiatalságában elveszte, atyja, egy szív és szellemben tökéletesen képzett férfiú a leggondosabb nevelésben részeltető. Leányának kedélyébe a szabadság és emberiség ama tisztább és magasztosb eszméit csöpögteté, melyek a franczia forradalom kitörésekor annak sötétebb oldalait némileg háttérbe szokták. A rémuralom első napjaiban, midőn az igazságos és szelíd gondolkozásu polgár fölszólalása ép oly veszélyes volt, mint egy királypártié, Lancy úr leányával Skótországba menekült, hol utóbbi édesanyja után egy a nyugoti partokon fekvő birtokot örökölt. Itt halt meg az apa, midőn leánya alig volt tizennyolcz éves, s egész roppant vagyonát reáhagyta, valamint szabadelvű gondolkozásához képest és Margit jellemszilárdságába vetett bizalmánál fogva, őt független, korlátlan úrnőjévé tette végrendeletében, az örökölt vagyonnak. Ez időtől Lancy kisasszony majd edinburgi díszes házában lakott, majd az anyjától örökölt birtokon, a cromartyi nyugati partok legvadabb vidékén, hol mint a birtok egyedüli úrnője szerepelt. Egyetlen társnője egy agg hajadon nagynéne, atyjának idősebb testvére, Teréz kisasszony, egy igen kegyes szivü hölgy volt. Szép, fiatal és tehetségekkel megáldott lévén, s ideje, vagyona és önmaga fölött korlátlan hatalommal bírván, Margit csakhamar bálványa jön körének, a városban úgy, mint falusi birtokán. Bár körül volt véve rangjabeli kérőkkel, kik imádták, szive és keze mégis szabad maradt, egész huszonharmadik évéig, oly körülmény, mely szerencsés helyzete irigylőinek alkalmat adott azt állítani, hogy Lancy kisasszony csak grófi koronára vár. Margit most látogatóban volt Londonban, barátnője, Compton kisasszonynál, kinek atyja, Compton ezredes atyjával szomszédos volt Skótországban, de már két év óta magas állást foglalt el Londonban. Ekkér jutott be, a D... hűnő által Wellington tiszteletére rendezett ünnepélyre is, a meghívott Compton családdal, és most, miután itt volt, élénk részt ven a mulatságban, melyre Angolország szépei és lovagjai összejöttek, a hazájába visszatért hős tiszteletére. Több kitűnő művész meg volt hiva, hogy működésük által emeljék az ünnepély kellemeit, és már néhány óra óta mulattaták énekükkel a társaságot. Előadásuk méltánylattal is találkozott, bár a vendégeknek már némileg terhére látszottak válni, midőn a szép háziasszony hirtelen új gondolatra jött. — Ha a pompás lényt — szólott férjéhez, Margitra mutatván, — rábeszélhetnék, hogy rögtönzési tehetségét a társaság mulattatására fordítsa ! — De ő vendégül van meghiva, kedvesem, — viszontá a herczeg meglepetve. — Igen, de a felföldről jött, hol az üledéket nem '■ , c , mtmw-'itm. H■■ j . \W| -1 1ILJ A KIRÁLYNÉ KORONÁZÁSA BUDÁN (június 8-án.) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG, 27. szám, 1867.