Magyarország és a Nagyvilág, 1869 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1869-01-03 / 1. szám

V. ÉVFOLYAM. Főmunkatárs : CSUKÁSSI JÓZSEF. Előfizetői­ díj : Negyedévre 2 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt — „PESTI HETILAP“-pal együtt : Negyedévre 3 frt. — Félévre 6 frt. — Egész évre 12 frt. Felelős szerkesztő : VÉRTESI ARNOLD. Megjelen minden vasárnapon. — Szerkesztő- és kiadó­hivatal . Pest, Dorottya­ utcza 11. sz. Kiadja a Deutsch-féle könyvnyomda és kiadói­ részvény-társaság. Szöveg : Zsabrák Artemiz ; beszély Lauka Gusztáv­tól. — Rákóczy Ferencz ; költemény Tóth Endrétől. — Török diplomaták : III. Zsa­bey ; Reményi Károlytól. — A babona a kunyhóban és a salonokban ; Csukássi Józseftől. — Urak völgye Zólyom megyében. — A bécsi congressus; történelmi visszapillantás Vértesi Arnoldtól. — Egy hallott gunyka­­szaja ; orosz beszélyke Odojeffsky Wladimir herczegtől. — A hét története ; Hevesi Lajostól. — Grant tábornok baráti kö­rében. — Újdonságok. — Irodalom és művészet. — Színház és zene. — Ipar és kereskedelem. — Szerkesztői üzenetek. Képek : A javas asszony; eredeti rajz Gyulaitól. — Zia bey, a török reform-párt feje; eredeti fénykép után. — Urak völgye Zólyom megyében ; eredeti rajz Keleti Gusztáv­tól. — A bécsi congressus , Isabey nagy olajfestménye után. — Grant tábornok baráti körében. Zsabrák Artemiz. Irta : Lauka Gusztáv. Zsabrák Artemiz eredetéről hallgatni fogok. Ő nem azon emberek közé tartozik, kik eredetök ellenében ma­­gasbulnak, ő irá­nyában az ilyen felfedezés lealázási kulcs fogna lenni, miután ő hernyó­ból nem jön arany­­szárnyú pillangó­vá, hanem határo­zottan, hernyó ma­radt. Őt sorsa meg­lehetős magasra emelte, de ha a kö­tél felülről szakad­na, ő egy perczig sem birná magát fenntartani, hanem múlhatatlanul le kellene pot­tyan­­nia. — Istennek hála, a kötelékek, — sok eszes és ügyes ember szo­morúságára— még csak meg sem tá­gultak, a miért hő­sünk ez időben, még nemcsak nem szerencsétlen, ha­nem vannak embe­rek, kiket még sze­rencsésekké is te­het. Ő valódi úr, a mostani korszellem értelmében, pa­rancsol és paran­csolnak neki, enge­delmességet köve­tel, de ő is enge­delmeskedik. Mil­liókkal nem cse­rél­e, de vannak rencsésekké is te­het. Ő valódi úr, a mostani korszellem értelmében; pa­rancsol és paran­csolnak neki, enge­delmességet köve­tel, de ő is enge­delmeskedik. Mil­liókkal nem cse­rélne, de vannak milliók, kik vele nem cserélnének. Ez állása. Most lássuk egyéniségét és jellemét. Zsabrák Artemiz 60—61 éves öreg. Épen élet­ével kölcsönöznek e történetnek comicumot, — miután az — a felebaráti szeretet szempontjából tekintve — tragicum. Szép soha sem volt, kellemes soha sem volt, szeretetreméltó sohasem volt. Képzeljetek magatoknak egy nyúlánk magas egyéniséget, szelenczeszájjal és koppantó­ orral, hosszú fülekkel, alacsony homlokkal és kisded szemekkel. Képzeljetek magatoknak görbe haj­longó karokat és lábszárakat. Rakjátok teli az ilyen egyéniség fejét semmivel, kebelét irigységgel, buta gőg­gel, és hajhászi nagyravágyással, és előttetek áll Zsab­rák Artemiz. Az időszak­­ szellemi képzettségét tekintve őt ártatlannak nevezi. Szia! az ész sok zavart csinált idő­szakunkban, illő tehát, hogy mártyrját megbecsülje sőt pártfogolja. Zsabrák Artemiz 61 éves korában megálmodta, hogy megnősül, s a világ valóra ébredt fel. Alkalmasint bol­dogabb leendett, ha álma álom maradt volna. Én látom olva­sóimat mosolyogni. Ők mosolyogja­nak csak, mi mind­­n­y­áj­a­n mosoly­­gunk, kivéve Gir­­gucz Terézt, kit Zsabrák — h­i­t­e szerint — boldog­gá tett. Kell a Girgucz­­családról is pár szót szólanunk. A Girgucz család­­ három tagból ál­lott. Girgucz Elek családfő s atyából, Girgucz Formosá­­ból az anyából, és Girgucz Terézből, — kit a világ hite szerint — Zsabrák Artemiz boldoggá tett. Girgucz és Gir­­guczné nagyon mindennapi embe­rek valának. Gir­gucz úr marhák­kal kereskedett, Girguczné ő nagy­sága pedig egész nap ü­lt, vagy he­vert , madaraival enyelgett, vagy egy harmadrangú n­­ót. A JAVAS ASSZONY. Eredeti raj­ Gyulaitól. Bm Fest, Január 3-án 1869. I. SZÁM. fi­a

Next