Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1871-05-07 / 19. szám

260 (Apa és fiú.) Pest városa törvényszéke előtt e napok­ban egy bőrkereskedő emelt panaszt, hogy kirakatából drága bőrdarab tűnt el s Taithy czipésznél találtatott meg. A czi­­pész azt vallotta, hogy neki Stein nagyfuvaros fia adta el a bőrt s ennek folytán a fiú apja is megidéztetett; az apa azonban nem csak nem védelmezte fiát, hanem a legrutább színekkel festette s igy fejezte be szavait: „ez a fiú semmi­­revaló gazember, tolvaj s naplopó s a tekintetes törvényszék legjobban tenné, ha felakasztaná.“ Ez atyai kívánságnak a törvényszék egyelőre legjobb akarattal sem tehet eleget, mert a fiút mindekkoráig még nem tudták megcsípni. He­lyette aztán elzárták a bűnrészes czipészt két hétre. (Hazatérő huszárok.) Pesten át még mindig tart a Galicziában és Csehországban volt huszárok átvonulása. A fővároson kivont karddal mennek végig s itt sok ugyan a bámulójuk, de az örökké elfoglalt városi nép nem ér rá, hogy futólagos megbámulásnál többet is tegyen a derék magyar fiuk üdvözlésére. Annál lelkesebben üdvözlik a vidékiek a huszárokat, kik maguk is nagy örömmel jönnek vissza hazá­­jukba. A császárhuszárok Tamovból húsvét után indultak a Kárpátokon át Temes felé, hol új állomásuk lesz. A tisztikar elhallgatta a legénység előtt a menet czélját. Mniseknél a határhoz érve, Erős ezredes megállítja a csapatot s a fiuk­tól azt kérdezi, tudják-e, merre mennek ? Lett is aztán ta­lálgatás. „Hová hát, ha nem a burkus ellen ?“ szólt egy ifjú káplár. „De lesz a taliánt verni, ugy­e bár ?“ vélekedett egy öreg őrmester. „No ez egyszer kigyelmedből is kifogyott a próféczia,“ mondá az ezredes, „megyünk haza Magyar­­országba!“ Képzelhetlen, hogy erre mily nagy lett a jó huszárok öröme. Megkérdezték, hol a határ, s a magyar földre érve leszálltak a lovakról, megcsókolták a földet, da­loltak, ujongtak, éltették a hazát, a királyt, az ezredest, a tiszteket. Már Lublón és a derék Bélán szívesen fogadták őket, de kivált Késmárktól kezdve indulásuk egész diadal­menetté és fogadtatásuk népünnepélyéé vált. Késmárkra épen húsvét napján értek. Volt is aztán jó élete a legénység­nek, mulatsága a tiszt uraknak. Lőcsére épen ápr. 11-én a 38. honvédzászlóalj zászlószentelésére ért az ezred. A tisztek részt vettek az ünnepélyen és este a honvédtisztek által ren­dezett fényes bálban. Másnap Markusfalván, harmadnap ismét vendégségre voltak hivatalosak, s igy ment ez tovább. Sajtó és könyvészet. („Erdészeti Lapok“) X. évf., IV. Szerk. ,­e­d . Alb. Tartalma : Erdély kincstári erdőségeiről. — Az erdő­törvényjavaslatról. — Georgicai fölolvasás az erdészetről. — Az államvagyon költségvetésének tárgyalása. — Erdőtermé­nyek árjegyzéke. — Különfélék. Halálozások. Köröösy Sándor, Nagyvárad városának érdemdús főbí­rája, szép jellemű férfiú, Nagyváradon, május 1-én. Szemerei Szemere Sándor főügyész, ki mint Sop­­­ron megye táblabirája sok éven át szolgálta a közügyeket, áp­rilis 24-én Kisfaludon, élete 75-ik évében. Thalberg Zsigmond, a nagy hírű zongoraművész, Nápolyban április 27-én, 69 éves korában. Pinterics József ügyvéd és egykor közjegyző, ki évek előtt figyelmet ébresztett röpiratot is írt jogi kérdések fö­lött. Pesten, április 29-én, öngyilkosság által. Az elhunyt 70 éves agglegény volt. Prantner Ferdinand udvari tanácsos Bécsben ápri­lis 28-án 55 éves korában. Prantner néhány év előtt nagy hírre jutott „Dissolving Views“ czimű irányregénye által, melyben az absolut korszak s az udvari élet titkait geniális vakmerőséggel tárta fel; Prantner ekkor miniszteri titkár volt, s később hivatalából elbocsáttatott; Beust gróf azonban ismét alkalmazta s osztálytanácsossá nevezte ki. SAKKFELADVÁNY. Márkus Elektől Pesten. Sötét, a bedelg­h Világos. Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. Magyarország és a Nagyvilág. 19. Szám. 1871. A 17-ik számban közlött sakkfeladvány megfejtései Világos. Sötét. 1) H. c7-b5 (üt)­­ Helyesen fejtették meg : Berke Tivadar, Keszthely.— Emődy József, Pozsony. — Márkus Elek, Pest. — Rosenberg Vilmos, Nagyvárad. — Kis Pál, Geszt. — Homolka János, Kethely. A 16-ik számban közölt (II.) sakkfeladvány utólagos meg­fejtését beküldötte még. Györössy Mihály H. Hadházról. . . mat. 2) a) F. g6 —d3 f b) II. h2—f2 (at) 3) a B. h6—d6 ) . b B. f2—a2 )­­és a) K. c4— c3 b) К. сЗ-Ъ2 a) K. ci—d5 b) K. b2—al Nagyvárad. R—berg V—os. A feladványok megfejtése­inek minden egyes változatát beküldeni kérjük. Ön ép a s szebbiket feledte ki. — H. Hadház, Gy. M. Most már értjük. A levelének második bekezdésében mondottakat soha sem vontuk kétségbe. — Kethely, H. J. Kétségkívül jó s e fölött variatióiban nagyon érdekes. Sakkrovatunk változatossága érdekében azonban csak 21-ik számunkban közölhetjük. Ad­­­­dig is köszönet. SAKK­JÁTSZMA. — Evans-gambit. — ') E remek sakkjátszma Rosenthal s a Sheffieldi sakk - clubb közt folyt le. A clubb részéről Mr. Cutler játszott . Közlését kétségkívül minden sakk-kedvelő szívesen veendi . * 1 Világos. Sötét. (Rosenthal.) (Cutler) 1. P. e2—el.... P. e7—eó 2. H. gl-fö. . • • 11. b8—c6 3. F. fl-cl .... F. f8—c5 4. P. Ь2-Ъ4. . .. . F. c5—Ъ4 (üt) 5. P. c2—c3 .... F. Ъ4—c5 6. P. d2—d4. . . . P. eö—d4 (üt) 7. Bástyáz. 2) P. d7 - d6 8. P. c3-d4 (üt) . . F. c5-b6 9. P. d4—d5 . . . H. c6—a5 10. F. cl-b2. . , . H. g8—e2 11. F. c4-d3. . . . Bástyáz. 12. H. M—c3 .... P. f7—f6 13. H. c3—e2 .... P. c7—c5 14. B. al—cl .... F. Ъ6—c7 15. H. e2—g3 .... F. c8-d7 16. H.f3-h4. . . . В. a8—b8 17. H.g3-h5. . . . P. Ъ7-Ь5 18. P. Í2-Í4 .... P, c5—c4 19. F. d3—M. . . . P. Ъ5-Ъ4 20. F. Ъ2—d4 .... F. c7 -Ъ6 21. F. d4—Ъ6 (üt.) . . V. d8 —Ъ6 (üt) f 22. K. gl—hl. . . . P. c4—c3 s) 23. P. Í4—f5 .... H. a6—c5 24. B.fl-f3 .... K. g8—h8 25. B. f3-g3 .... B. f8—f7 26. H. h5—f4 .... H. c4—e3 27. V.dl-h5. . . . K. h8—g8 28. H. f4—e6 .... F. d7—e6 (üt) 29. P. d5-e6 (üt.) . . B. f7— f8 30. V. h5—h6 4) . . . H. e3—f5 (üt) 31. P. e4—fö (üt) . . H. e7—g6 32. P. f5—g6 (üt) . . P. g7—h6 (üt) 33. P. g6—h7 + t • • K. g8—h8 34. H. h4—g6 t • ■ • K. h8—h7 (üt) 35. H.g6-f8(üt)tt- . K. h7—h8 36. H. Í8—g61 . • • K. h8—g7 37. H.g6—eöf . . . K. g7—f8 (1. j.) 38. H. e5—d7 t (V.B.) és sötét föladja a játszmát. ’) Evans gambitja abban áll, hogy az induló fél (a jelen esetben a világos) a 4-dik lépésre egy parasztot felad, ami által ellenfelét több veszteglő húzásra kényszerítve vé­delmi vonalának felállítására képtelenné teszi, míg saját ma­gának a kellő védelem mellett jó támadási vonalt szerez. A 4-ik húzást azonban szükségkép kell követnie az 5-diknek. 2) Nyelvtudósainktól kérünk a „Roeade“-ra netán találóbb magyar kifejezést, mint a minő „bástyázni.“ 3) Azon mivelet, melyet a s­ö­t­é­t b7 és cz paraszt - íjaival a 12—21-ik húzásokban véghezvisz, igen fáradságos s e mellett teljesen hasztalan erőlködés. 4) A leggyönyörűbb befejezés. Nagyon eredeti, hogy a világos vezérét, ennek 2-dik lépése után már f­öláldozza, hogy hat húzással rá a sötétet a sakk-királyné állásba kény­szerítve a játszma­ feladására bírja. Ipar. Gazdaság. Kereskedés. (A keszthelyi országos GAZD. tanintézet) szerkes­z­­tőségünkhöz csinos táblázaton, eredeti, tőből metszett példányokban küldé be az oltás és szemezés különféle mód­jait. Tizenkét takaros vesszőcske világosítja föl a gyümölcs­gaz­dát az egyszerű és kettős nyereglapozás, a hasítékba oltás, a héjalatti és nyereg­ oltás, párosítás, javított hasítékba oltás, kecskeláb-, héjalatti, gyümölcsbimbó- és oldalt oltás s végül a szemzés körüli eljárás miképen eszközölhető. Külön uton, könyvkereskedés vagy valamely itteni közvetítő intézet révén kaphatók-e ily táblázatok, nem tudjuk de nagyon, kívána­tosnak találjuk. - ---------------------­ Hortalény* Megfejtése­ a 21-ik számban. Az elsőnek kihúzott helyes megfejtő jutalma a „Borsszem Jankó Albuma“. A 17-ik számban közlött képtalány megfejtése : „Bazár vizkárosultak javára.“ Helyes megfejtők: Fuchsz B., Gy. Szt. Már­ton. — Botka F., Sopron (hiányosan.) — Morvánszky M., T. Füred (hiányosan.) — Somogyi A., Szabadka (hiányosan.)— Fischer S., Breznóbánya. — Eperjesi olvasó egylet----Toldy P., Horth. — Flesch S, Szobb (hiányosan.) — Láng, Jász­berény. — Pietz E., Vichodna. — Polkinházy L . D. ... (?) háza. — Tóth R., Csallóköz-Szt. Antal. — Kardos, J., Sop­ron.— Bezerédy Gy., Veszprém.— Dr. Mauer, Uj-Verbász.— Tóth Ilonka, Alba. — Tury A., Lepsény. — Szekula Gy. Pest. — Szenker E., Vácz. — Fejes G., Uj-Verbász.— Nais­­ser, Csolnok (hiányosan.) — Kobza-Grell Mária, Eger. — Véghely Matild, K. Nyék. — Gumberth J., Szt. Márton. — Herzenberger J., Pécs. — Jh­reing J., Tapolcza. — Gángel J . Bajna. — Ludvig J., Kolozsvár . - Wánkay R., Bécs.— Fischer G., Feldebró. — Bayer M., Baja. — Emődy J., Po­zsony. — Zelenay J., Kolozsvár. — Dr. Bene R., Pest. — Nagy Gy., Pécs. — Czvetkovits Gy., Pécs. — Bécsy Mal­vina, Szolnok.— Békeffy Anna, Versecz.—Gönczy­­ , Pest.— Kis Ilka, Geszt — Domoszlay Mari, Gyapjú. — Lángh R., Jászberény. — Belkémi A., Vasvár. — Korbuly A., P. Me­gyés. — Schatteres V., Szeged. — Turcsányi-Szabó Fanni.— Ifj. Kaczvinszky-Plank Mária. — Barabás K., Kolozsvár. — Erdőssy L., Pécs.— Szombathelyi legényegylet (hiányosan.)— Illés A., Szombathely. — Schrayner K. — Polgár J., Pécs. — Molnár D., Csorna. — Kinisy Giza, Szőkefalva. A megfejtők közül elsőnek kihúzatván Békeffy Anna, Versecz, számára a „Képes Világ“ negyed­évi folyama megküldetik. (Mi nincs e kettőben.) Szerkesztői üzenetek: Szolnok, K. M. Hiszen a jogosultságot nem vontuk kétségbe. De a sors­ kereke máskép határozott. Küldeményünk megérkezett? — N. Kőrös. Szívesen veszünk tudomást róla, hogy Nyáry P. koporsója fölött nem a körösi dalkör, hanem az ottani tanitó-képezde énekkara zengé el a gyászdalt. — Csikszentmárton, Cs. V. Önnek fölfedezése valóban érdekes. S ha már is megkezdett utánjárásunkból közös örömünkre kiderül az, hogy az ön birtokában lévő üvegtáblába karczolt nevek csakugyan Petőfi, Arany és Tompa sajátkezű karczai, úgy azokat hű másolatban közölni fogjuk. Addig is fogadja köszönetünket. — Dusnok, P. P. Az illető rovatban csak vi­lágszerte vagy országosan ismert kitűnőségek haláláról emlé­kezhetünk meg. Ha minden becsületes, jó hazafi nevét meg akarnék örökíteni, úgy reméljük, (vagy félünk tőle) hogy csakhamar kifogynánk a szűken szabott térből. Átadtuk egy napilapnak. — Pest, S. B. Ajánlatát szívesen fogadjuk s ha dolgozatai beválnak, áll az alku. — Ebed. Még nem jutott időnk a czikk elolvasására. — Baja S. J. Tehát nem k­i­h­ő 11, hanem k­i­f­ő­11, t. i. az ifjú erő. A magyar ifjú erők k­i­­fo­r­r­n­i szoktak. Németországban tán kifőzött állapotban élvezik, a mi nekünk egyébként nem imponál, wenn auch das „Mondlicht lacht.“ Csak nem törődhetünk együvé ! — Uj- Verbász Kísérletnek megjárja. De az ilyet nem lehet lefordí­tani — az ilyet csak utánkölteni lehet. — A. S. Infra crisim. Felelős szerkesztő : ÁGAI ADOLF kétsas-utcza 24. sz. „Holdról kívántál verset? Ábrándos vagy nagyon ? Hány költő gyakorló már Pennáját e tárgyon.* Bizony elegen ! De ilyen aligha látott még holdvilá­got. — Domony, N. I. „Dán“ ? Mi közünk nekünk a dán vizkárosultakhoz ? A rajzot és czikket köszönettel veszszük. — N. N. Egy szóval sem biztathatjuk önt. Még a helyesírással sincs tisztában ön. „A nyilláson“ betóduló szél — kint az utczán „mén“ el egy barátom,sat.hibák. Ezenfölül a mér­ték is tökéletlen. Mindez azonban nem zárja ki a költői te­hetséget — de ezt sem tapasztaltuk verseiben. — Kolozsvár. „Az ő emlékkönyvébe“ sat. A próza iskolai gyakorlat­nak elég jó, az epigrammákban mintha egy kis él nyilatkoz­nék, a lyrai vers azonban gyönge nyögdelés. Idővel tán vá­lik önből. — Árvaváralja. „Ráz a hideg árviz láttára.“ Bizony nem is tréfa az. A többiben eljártunk. — Bécs, S. J. Ha ismeretes, úgy annyira könnyű, hogy megsértenék vele az olvasót, ha nem az — érthetetlen. — Szabadka, „Ne felejts.“ Nem pereg és keveset mond. — „A két anya.“ Gyenge kisér­­let. — „Szeretlek!“ Hasztalan igyekeztünk versének fölösle­ges lábait, melyekkel ön a „nagy világba“ akar lépni, meg­amputálni.— N. Várad, M. J. Csinos verselés. Az „Újra szól“ meg fog jelenni. A másikra nézve, mustrát kérünk.

Next