Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1871-01-29 / 5. szám

60 Vegyes. (Kristóf bőre.) A pesti állatkert azon szolgája, kit a medve megtámadott volt, fölépült bajából s közelebb tel­jesen egészséges lesz. A meglőtt medve, a „Kristóf“ bőré­ből, mint a „Föv. L.“-ban olvassuk, Deák Ferencz számára lábszőnyeget készíttetnek, mintegy viszonzásául ama figyelem­nek és pártolásnak, melyben Deák az állatkert előmenetelét részesíti. (Iszonyú jelenetet) ír a „Hon“-nak egy szemtanú : Az állam-vaspálya indóháza felől 25-én reggel egy nagy fekete veszett kutya iramodott a városba befelé. Rögtön üldözőbe vették, de nem bírták utolérni, mig nem egy kis fiú akadt útjába, a kit csúnyán összemarczangolt. Egy konstabler ki­vont karddal rohant feléje s egy csapást mért a dühödt eb fejére, de szerencsétlenségre eltéveszte az irányt s a kutya he­lyett a kis fiúnak levágta a kezét, mire az eb odább futott. A váczi­ ut 63-ik számú háza előtt megtámadott egy urat s azt oldalba harapva, a földre rántotta s marczangolni kezdte. Az oda gyűlt emberek aztán agyonverték a veszett állatot. Törvénykezés. (Az apraxin-figdor botrány-pekben) kihirdetett íté­let a következő: Apraxin gróf négy évi börtönre ítéltetett, vizsgálati fogsága bet­dásával. Figdor a váltóhamisítás alól felmentetett, de ítéletet ellene csak akkor hoz­­nak, ha egyéb, függőben levő 22 csalási perét letárgyalják. Az if. Figdor vád alá helyezése ügyében felebbezett. SAKKFELADVÁNY. IVé­n télen, tői Lillében. Világos indul, és a második lépésre a sötétet patt­adásra kényszeríti. Sötét, a bedefg . Világos. A 3-ik számban közlött sakkfeladvány megfejtése Zagyva Imrétől. Világos. Sötét. 1) B. c6-f6.....................B. g6—f6 2) H. e8—g7.....................B. f6—c6 3) H. d7—f6f . . . . B. c6-f6. 4) V. el—b4 f. és . . . mat. Helyesen fejtették meg: Szabó K., Bécs. —Márkus Elek, Pest. Az 1. és 2-ik számban közlött sakkfeladványok helyes megfejtését utólag — de a megfejtés közlése előtt — bekül­­dötték: Homolka János, Letenye. — Castiglione György, Szávnyik. — Szőllősy Pál, Jászberény. — Reitl Ferencz Pápa. — Kiss Andor, Gladna. Ujarad G—­ Imre. A sakkfejtés nem tűr petroyt. Az ön indulására (V. el—fi) a sötét nemcsak g3—f2-vel, de e5—f6-tel is felelhet s ez esetben a negyedik lépésre nincs matt. A jelen számban közlött helyes megfejtés szerint a világos vezér a lépésről lépésre fenyegető matt miatt mind­végig biztosítva van a sötét ellen.—Triest Fr. J. és Jászberény Sz. P. Detto.— Zsáka Á. J. Ez egyszer nem sikerült.— Tetét­­len, P. Zs. Legyen meggyőződve, szives jóakaratunkról, ha még élesen nyilatkozott volna is. Ön csak a legjobb bizonyít­­ványt állítja ki magáról, midőn figyelmeztetéseink csak újabb kitartásra ösztönzik, s mi e bizonyítványt készséggel aláír­juk. Csak előre! Egyébiránt ajánljuk, hogy a feladványok megfejtését a sakk­táblán kísértse meg ; ez által könnyíteni fogja az áttekintést. Héptal­ánye Megfejtése a 7-ik számban. Az elsőnek kihúzott helyes megfejtő jutalma a „K­é­­p­e­s V­i­l­ág“ n­egyedévi folyama. A 3-ik számban megjelent 1-ső képtalány megfejtése: „Hanyatlóban (hanyatt­­óban) тап a nap.“ Helyes megfejtők : Bezerédy Gy. Veszprém. — Boróczy Kornélia és Mariska, Csém. — Tarnay J., Gyula. — Nagy M., Ó-Pályi. — Barabás K., Kolozsv. — Kiss P., Geszt. -­­Czepf Katalin, Baja. — Korbuly B„ P. Megyes. — Hajnal Teréz, T. Bábolna. — Egey I., Debreczen. — Mark F., Rad­nótii. — Kovacsics B„ Doroszló. — Baranyay J., Stridó. — Sztmihályi olvasó-egylet.— Martini A., Pest. — Kaczvinszky Plank Mária, Pest. — Buda J., R. Palota. — Pruczka J., cs. k. főhadnagy N. Várad. — Kratochvill J., Gyula. — Zsilka L. (hol ?) — Gubicza I. N. Várad. — Sólymossy L., T. Földv. — Keményfi I., H. Komárom. — özv. Danes Szt. György mester Terézia, Kövesecs. — Vlasic A., Gusztáv műve (hiányosan). — Kardos J., Sopron. — Nagy Gy., Pécs. — (Meg nem állhatjuk e helyen a fölötti csodálkozásun­kat kifejezni, hogy l­ső számú képtalányunkra végtelen ér­keztek „Napoleon'‘-megfejtések. A „nap“-pal egyet értünk , de azt a szegény lovat, hogy nézhették „leó“-nak, megfog­hatatlan.) Ugyancsak a harmadik számban megjelent 2-ik képta­lány megfejtése „Disznó“. Helyes megfejtők : Kiss P., Geszt. — Horváth Sá­­muelné, M. Vásárhely. — Carl Mauer, Doctor der Medicin, Uj Verbász. — Gönczy B., Pest. — Gubicza I., N. Várad. — Kis Orbán J., Debreczen. — Stephany I., Tornya. — Nagy Gy., Pécs. Az első számú megfejtők közül elsőnek kihúzatván Egey I. Debreczenben, számára a jutalom „Tóth Kálmán költeményei“ megküldetnek. (Reclamatio esetére Dobó László költeményei cserekép készen állnak s a té­nyezőt kérjük, szíveskedjék a kiadó­ hivatallal választását hova előbb tudatni.) A 2-ik számú megfejtők közül elsőnek kihúzatván Horváth Sámuelné M. Vásárhelyt. Számára, noha külön jutalom nem volt kitűzve, a „h­a­ld­o­kló anya“ czimü rajzot postára tettük. Felelős szerkesztő : ÁGAI ADOLF kétsas-utcza 24. sz. I­­UNKÁCSY M­IHÁLYNAK a párisi jury által ez arany éremmel kitünte­tett eredetije után Kollárz által kőre rajzolt nagyszerű jutalomképünk: „SIRALOM HÁZ“ semmi áron nem kapható, és csakis új elő­fizetőinknek küldjük meg ezen 23" magas és 30" széles megkapó jeles művet csupán az előállítási költségért, 1 forintért. —6Oö— Egyben arról is értesítjük t. előfizetőinket, hogy elsőrendű lipcsei könyvkötő intézettel léptünk viszonyba, mellyel diszes bekötési táblákat készíttetünk e lap számára. Egy-egy teljes évfolyamra való bekötési tábla angol­vászonban arany nyomással, cso­magolási dijjal együtt csak 95 kr. Kérjük a megrendeléseket hova előbb megtenni. A „Magyarország és a Nagy­világ“ kiadói hivatala. Magyarország és a Nagyvilág. 5. Szám, 1871. Forgalom. (Takarékpénztári betétek.) Mint Pesten, a magyar kormány a budai takarékpénztárnál is 600,000 frtnyi össze­get ten le takarékpénztári könyvecskékben, mely az ottani betétek közt a legnagyobb tételt képezi. Halálozások. Bandon tábornagy, III. Napóleon császár egyik meghitt embere és volt hadügyministere, Genfben, január 17-én, élete 75-ik évében. Bossányi, cs. kir. kamarás, volt huszártiszt, ki végig harczolta az I. Napóleon elleni nagy háborúkat, Budán, 81 éves korában. Ghyczy Ilona, Ghyczy Kálmán orsz. képviselő test­vérének, Mátyásnak leánya, Komáromban, január 19-én, éle­tének virágzó korában , 18-ik évében. Lambert, a nagy franczia forradalom idejéből hírhedt Fouquier-Tinville titkára, az 1790—2-ki szörnyű napoknak talán utolsó tevékeny szereplője, ki még élt, Parisban, 97 éves korában. Singer József, osztrák altábornagy, Bécsben jan. 9. Manno Sándor ismert angol szobrász január 1-én Cannesban. Schüller Ede tanár, hírneves rézmetsző, ki Rafael Madonnájának metszése által különösen nagy hírre jutott, Frankfurtban, január 3-án, 67 éves korában. Szerkesztői üzenetek: M. Bogdán, Br. J. Mig ez időjárásban tart, a közleke­dés jobbra fordultát nem várhatjuk. — Dancsháza, B. Gy. A nagy-rábei postamester azon válaszát, hogy csak ,,j­ó em­berének“ szolgáltat ki 5­áros utalványokat, kiadó hivata­lunk illető helyen följelentette s reméljük, hogy ama hetyke urat megtanítják­­arra, hogy ő van a közönség kedvéért s­ nem megfordítva. Általán, a kiadóhivatalok részéről nagy a panasz azon visszaélések ellen, misét egyik-másik vidéki postatiszttől szenved az előfizető közönség, így egyik olva­sónk arról panaszkodik, hogy a­z M. O. és a N. V. úgy kerül kezébe, mintha a lapot „marha szájából“ húzták volna ki. A jutalomkép is piszkosan és gyűrődött állapotban érkezek hosszú idő után, rendeltetése helyére. Innen, s erről a t. közönség meg lehet győződve, már szombaton d. e. s a legtisztábban kerülnek a példányok a postára, a ju­talomképek pedig oly gondos göngyben, hogy csakis erő­szakkal lehet azokat hüvelyükből kibontani. Gondoskodva van róla, hogy ily esetek ne forduljanak elő többet. Még csak annyit, hogy a piszkos példányért az utósó posta­állomás felelős. — Doroszló, A. E. Miért kettős boríté­kot? Nem értjük az óvatosságot. Tán hogy ne mi bontsuk föl a levelet ? Ha úgy, mikép bocsássuk versenyre a tar­talmat? — R. K. Sz. Ismét „barátim biztatására!“ Majd meglássuk, mikép ítélnek a barátok. — Abony, A. L. A bá­jos nyivákolás ujholdkor megeredhet. — Szeged, A. I. Az első csinos. A népdal mintha nem a Tiszamentén fakadt volna. Önnek tehetségéről azonban semmi kétség. — Kecskemét, R G. Mi is eleget tűnődtünk az u. n. „Petőfi körön,a mely fo­gyatékosan stylizált programomjában előadja, hogy mert a ko­molyabb tudományok elég vonzerővel nem bírnak dal és táncz pedig kedvesebb a fiatalság előtt, majd danol­­nak és tánczolnak Petőfi tiszteletére. Hogy a napi sajtó, mely különben ébren szokta az ily társulásokat ellenőrizni, meg nem ütközött e programmon, sőt hogy minden meg­jegyzés nélkül nézte, hogy egy nyilván jobb dologra érde­mes, ünnepelt név legyen e végére a „dall“-nak és „táncz“­­nak, megfoghatatlan. „Csernátoni ifjak ellenére, hol készél az éji homályban?“—Így kiált fel ön s mi is önnel. A töb­bire nézve: köszönet és buzdítás. A könyvet megrendeltük. — Z. Szt. Gróth, M. Janka. Fájdalom, nem. — Nyitra, Saky. Persze, hogy nem Zrínyi Miklós, hanem Péter végezte­tett ki B. Ujhelyen. Köszönjük a figyelmeztetést, melynek folytán a télihibát ezennel kiigazítjuk. — Sopron,­­r os ! Elismerő sorai igen jól estek. A m­unkakedv, távol attól, hogy csökkenjen, csak annál inkább élénkül, ha ily méltánylat buzdítja. Szives viszonüdvözlet. — Buda, Sz­ó S. A „csap­­lárleány“ nem érdektelen, de csak egyes simításokkal "volna adható. A másikba szántak jo­bban sikerültek. — Pest, Sz­ó. Dr. Hirschfeld Henriette nem válnék be inkább a „Divat“-nál? Bécsi magyar­ egylet. Köszönet a szives meghívá­sért. Talán. — Szendrő G. A. Inkább divatlapba valónak tartjuk. Egyébkint köszönet a buzgalomért s azért hogy — leszokott a porzóról. — Pécs, K. KI. Valóban oly sok oldal­ról veszünk dicséretet, hogy egyszer csak megszenved alatta szerénységünk. — Jelen számunk már hozza a kívánt fölvi­­lágosítást. — Pest, A. B. Gondos verselés, csin és gördület; csak valamivel több, poezis volna benne.—Triest, T—­ Zsófi. Sőt ellenkezőleg. Örülünk, hogy lapunk kedves előtte. — Frankfurt, N—It S. Azóta tán birtokába lesz a kívántnak. Becsüljük önben, hogy nem feledkezik meg hazájáról. — Me­ran L. G. Rajzot és czikket adtunk már, de a jó azért nem fölösleges. — Boros­ Jenő G. N. „Homály födi artzomat.“ Egy kis pirosság is födhetné pedig, — ezért az orthográfiáért. A „tály-czikkekből“ nem kérünk s ha már épen nem lehet el ön anélkül, hogy keble „sugallattyába“ tollat ne fogjon — úgy legalább fossza meg. — Pest, E. A „Béranger“-for­­ditás, a végstrófa s a refrain kivételével, eléggé sikerült. A „combien­­e regrette mes bras­si dodus“ játszi versszak nem csak hogy nehézkes az ön magyarításában, de nem is adja vissza annak értelmét. Az „előre“ jelszót becsüljük a fiatal költőkben - csak a honoráriumra nézve vagyunk más véleményen. — Pest S. E. Alkalmilag kérni fogjuk. — Buda, P. Gy. A k­é­t utósó versszak két végsorán nem változtat­hatna ? Az első prózai, a második közhely. Tisztelt előfizetőinket ismételve kérjük, hogy a lap anyagi részét illető küldeményeiket, mint előfizetési p­énzeket, reclamatiókat sat., a kiadó hivatalhoz, annak szel­­emi részét illető küldeményeiket pedig a szerkesztőhöz szí­veskedjenek intézni s ne megfordítva. Az Innen eredő zava­rokért a t. beküldők csak magukat okolhatják. Nyomatott a Deutsch-féle könyvnyomda és kiadói­ részvény­társaság intézetében Pesten.

Next