Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1871-04-23 / 17. szám

228 Magyarország és a Nagyvilág. 17. Szám. 1871. (Magas életkori.) Nagy-Kanizsán a napokban temették el Mert Babette asszonyt ki 100 évesnél idősebb volt; koporsójánál több mint 150 unoka és dédunoka könyezett. Az elhunytnak egy testvére pedig Szombathelyen él és 10 évvel még idősebb. (Egy Uj vallás.) Nevezetes jelensége napjainknak, hogy épen most, miután annyi nagy szellem fejtegette már a vallási dolgokat, miután oly erős az áramlat arra, hogy a miveit társadalomban minden csak tisztán emberies alapokra fektettessék s a vallás az egyén legbensőbb, mindentől és mindenkitől független érzelmét képezze, s most kerülnek a vallási kérdések napirendre jobban mint valaha. Míg egyrészről a merev orthodoxia igyekszik visszaszerezni régi uralmát, másrészt mindig újabb kísérletek történnek furcsánál furcsább új vallások alapítására, így Bécsben e napokban alakult meg „az igazság, szabadság és szeretet” felekezete és mint törvényesen be nem vett felekezet bejelentő magát a kormánynál. Hitágazata a következő: 1. A világot térben és időben vég nélkül való egységnek ismerjük, melynek teremtő erejét világszellemnek nevezzük. 2. Hisszük, hogy az emberiség egyike azon végtelen számú alakoknak, melyekben a világszellem fejlődési fokozataiban nyilatkozik. Valljuk, hogy az emberi nem folyvást halad, s minden egyes embernél kötelességnek tartjuk, hogy a tökéletesülésnél közreműködjék. 3. Hisszük, hogy a lényeg a világszellem minden jelentkezésében elpusztíthatlan, tehát az emberben is az, s azért hisszük, hogy a halál csak átmeneti alak egy másik tételre. 4. Hisszük, hogy minden cselekvény elnyeri a maga jutalmát vagy büntetését, mely azonban csak véges. 5. Hisszük, hogy azon cselekmények a jók, melyek a lény alapelvének, az emberek egyenlőségének megfelelnek s az emberi haladást elősegítik. Az ezzel ellenkező cselekedetek elvetendők. 6. „Isten” eszméjét az absolut tökély eszméjének ismerjük el, mint a melyre az emberi értelemnek szüksége van.“ — E felekezet tízparancsolatja a következő: „A szabadság parancsai : légy mérsékletes, nyugodt, igaz, tiszta, szorgalmas, takarékos. Az igazság parancsai : ne sérts mást, ne bánj mással roszul, ne ölj, ne csalj, ne lopj, ne rabolj. A szeretet parancsai: légy barátságos mindenkihez, szánakozó a szerencsétleneken, örvendő az örvendőkkel, segéld a szegényeket, ápold a betegeket, oltalmazd a gyengéket.“ — A felekezet kéri a kormányt, hogy e bejelentést vegye tudomásul. (A magyar nyelv MÜNCHENBEN.) Az „Ellenőr“ egy mulatságos okmányt tesz közé egyik közelebbi számában, magyarázatul a következőket adván hozzá: Egy derék müncheni gyáros és magyar barát, Biasch J. egy étkező helyiségben gyaláztatni hallván a magyarokat, Münchenben élő honfitársainkat figyelmeztetni kívánta az illető urakra és pedig hírlap útján és magyarul. Megírta tehát a hirdetést németül s aztán egy állítólag magyarul tudó ember által lefordittatta s a hirdetés a müncheni „Neueste Nachrichtenben következőkép volt olvasható, vagyis inkább látható, mert olvasni nem lehet: „Magyarok! Minek erzélemked karaktroz az néboli nacionek minek ez proleghek aminzsélem naki, csak bolongban dez nésolemk ez moralik as magyrok itt vadyoikat noteszlem, az locoromek Neuner az sequeznek boralni jaroni esek, attek ur Dr, med, sem ezen jutason, ki varozsnanek esztudient emploinek esálja, dizénken, menjek az most arrogantok voiszek as ausztriai imperatrok kislessébek már, az magyarok nacionokoz lepkédnek. Moleken nezen allék dollni uruel Dr. med. dallarosni, melyiket az redesnok niklafonak reszliamak paralemeknek ez reszemeszkem. Izenkon utoiskom, komelsadik erkenszedemek letem menikét lebkennek, az tudorosz magyarok isnem mantarozni, is mennyek leteknek uszaval is az aroszlomak diznikat per renni pusze. 89618 München 17. IV. 1871. J. A. H. i a s, familyaket a Porta. Herrenstrasse 28a* A ezim helyesen lévén írva, természetesen megragadta a Münchenben levő magyarok figyelmét, kik aztán bámulva kérdezték egymástól, vájjon miféle mandsu vagy tatár beszél hozzájok. Végre figyelmeztették Biäsch urat is a dologra s ez aztán elküldte az eredeti német szöveget Pestre , az „El.” szerint pedig ama érthetlen betűtömegnek ezt kellett volna jelentenie: „Magyarok ! Miután lekötelezve érzem magamat e nemes nemzet iránt, melyhez őseim is tartoztak, de csak a törvény és illem körén belül kívánván síkra szállni jelleméért, tudtára adom az itt lakó magyaroknak, hogy Neuner korcsmájában egy beszélgetést hallottam, melyet egy itt lakó orvos és egy hivatalnok folytattak egymással. Az orvos azonkivül, hogy az osztrák császárt gúnytárgyává tette, a magyar nemzetet söpredék népnek mondta. Én nem tehettem mást, minthogy az illetőknek megmondtam, mely után fogok e sértések ellen föllépni. Mindenekelőtt tehát szükségesnek tartom az itt élő magyarokat ez esetről értesíteni, ami által az illető követség is tudomást szerezhet magának a dologról. München, april. 1. 1871. Biäsch J. A. H. a Porta-családból Bärenstrasse 28. sz. Ipar. Gazdaság. Kereskedés. (Magyar kiállítók Londonban). A folyó évben Londonban tartandó nemzetközi kiállításra jelentkezett magyarok névsora már közététetett. E szerint a II. kiállítási csoport mindegyikében lesznek képviselőink. Az I. osztály: festmények, s itt 8 hazai festész nevét olvassuk u. m. Brodszky, Keleti, Lotz, Markó Ferencz, Markó Károly, Molnár, Országh és Than. A 2-ik osztályban szobrászati és metszési művek 112 jelentkezett, köztük Kugler, Dunaiszky, Szabó József műasztalos stb. A 3-ik osztályban: xilo- és photográfia, 13-an vannak; 4-ikben: építészeti tervek és rajzok, hárman, névszerint Lindley, Petz Armin és Reitter József. Az 5-ik osztályba : hímzések és kézművek, csak két kiállító küld műveket, úgyszintén a 6-ik osztályba is : régi műtárgyak másolatai, csak két pesti cég jelentkezett. A 7-ik osztályban: porczellán és terracotta tárgyak, négyen vannak, köztük a herendi gyár is; a 8-ik osztályban: gyapjú és gyapjúszövetek, tizen állítanak ki, és pedig úgy gyapjút, mint szöveteket. A 9-ik osztályba: iskolai tervek és berendezések, kettő jelentkezett. A 10-ik osztályban: könyvek, térképek és tudományos eszközök, legtöbben jelentkeztek : 39-en, köztök a nevezetesb pesti kiadók és nyomdászok ; ugyanezen osztálynak két másik alszakába, melyekben különféle tanminták állíttatnak ki, jelentkeztek nyolcan. Végre a 11-ik osztály- Iban : találmányok és javítások, lesznek l1-en, köztök Bereg- Iszászy zongorakészítő, Csasznek hajókapitány, Kralik és Auer órások, Török gyógyszerész stb. Összesen tehát lesz 114 magyar kiállító, — nem sok valóban a magyar korona egész területéről. Sajtó és könyvészet. („Omnibus“) czírnen indult meg Bilázs Sándor, az ismert beszélyiró szerkesztése mellett Nosék Gy. kiadásában egy politikai napilapocska, melynek első két száma élénkségről tanúskodik. Tárczájában érdekfeszítő elbeszélés kezdődik, mely az angol „rendőri regények” alakjában, a titokzatos módon meggyilkolt Beniczky honvédezredest választá tárgyául. Czime „Ki a gyilkos?“ Óhajtjuk, hogy, ami a rendőrségnek nem sikerült, sikerüljön a regényírónak — süsse ki a tettest. Ára a lapnak negyedévre 3 frt. félévre 5 frt. („Hajnalka költeményei“) igen csinos kiadásban jelentek meg. Tartalmát szelíd zengelmek képezik, melyek közt, noha jobbára a tavasz és csalogánydal jellemeit énekelik nem épen uj és meglepő hangokon, vannak egyesek, me-lyek föléje emelkednek a hétköznapi czinczogásnak. Az ízletes kiadás a Deutsch-féle részv. társ. nyomdájának érdeme. A könyvecske ára nincs kitéve. („A MAGYAR KIRÁLYSÁG ALKOTMÁNYTÖRTÉNETE) a szatmári békekötésig.“ Az olvasó közönség számára (tán laikusokat ért a szerző) irta Ladányi Gedeon. I. füzet 556 lap. (Taksonyi Zsigmond királyig.) Megjelent Csáthy Károlynál Debreczenben. Három kötet előfizetési ára 5 frt. („Abauj vármegye monographiája“) XIV füz. Irta Korponay J., Abauj vm. levéltárnoka, és m. t. a. t. Kassa, a szerző tulajdona. („Erdészeti lapok“) az eddiginél sokkal diszesebb kiállításában. Divad A. és Wagner K. kiadósága mellett szerk. Bedő A. 10 évf. III. füz. Tartalma: Erdély kincstári erdőségeiről. — Az erdő tervjav. (polemikus czikk.) („Nevelés-tudomány“) czimű szaktudományi mű második kiadására hirdet 10 írtjával előfizetési felhívást Lubrich Á. k. egy. tan. Ritkított hetükkel írjuk ezt, hogy „második“, örömmel jegyezvén meg, hogy hazánkban pedagógiai munka is elkel. Csakis a mű jeles voltának tulajdonítható ez örvendetes tünemény. („Noahiád és Battéria“.) Első „furcsa” hősköltemény „férfiak számára* (80 kr.) a másik (20 kr.) epigrammokat tartalmaz. Amattól a több helyen nyilatkozó humort — noha itt-ott vastag —, utóbbiaktól az élt el nem lehet tagadni. Mindkettő szerzője Sümegi. Kiadja Fekete B. („Nyilas Samu költeményei“.) Két kötet. Az I. köt. tartalma : balladák, románczok, ódák, genreképek ; a 2-iké : vegyes lyrai költemények. Permacsin, melegség, itt-ott magasabb röpülés, ritkán ellaposodó leírás és zamatos magyarosság kiválókép teszik ajánlatossá e gyűjteményt, mely a költő barátjainak kiadásában jelent meg. Óhajtunk neki bő keletet. Ára (?) („Az erdélyi mezedmegylet évkönyvei.“) 5 köt. 2. és 3. fűz. Tartalmát képezik ezen Brassai Sámuel által kitűnő gonddal szerkesztett időszaki folyóiratnak, a hazai történelem kutatására bő forrásokat megnyitó könyvtárnak és az erdélyi bogár-fauna füzetes leírása. Mellékletek : egy okmány hasonmása és három rézmetszett alattani rajztábla. Ára a 2-ik füzetnek 50 kr., a 3-iknak 75 kr. Uj zeneművek. („Palityi csárdás“) zongorára szerzé Czapiki. Kiadják Burger és Dörner Szegeden. Ára 60 kr. („Jackson Haines polkamazurka“) Szerző Carl Bislein. Kiadják Táborszky és Parsch. Ára 50 kr. („Bombardirt !“) Polka. Zong. Josef Schindler. Kiad. Táborszky és Parisch. Ára 50 kr. Halálozások. Oppolzer János, a nagyhírű orvostanár, Bécsben, április 16-án, élete 63-dik évében. Brauer Ferencz, a pest-belvárosi egyházi zenekar igazgatója s egyike legérdemesb zenészeinknek, Pesten, ápril 17-én, 74 éves korában. B. Nyáry Alfons, huszárszázados, a vaskoronarend vitéze, legmiveltebb főuraink egyike, virágzó élete 31-ik évében, Pesten, április 16-án. Marsano altábornagy, ki mint író is jó hangzású névvel birt, április 14-én Gőrzben, 77 éves korában. Dósa Géza, jeles képzettségű fiatal festész hazánkfiia, ki a történelmi képpályázatnál „Bethlen Gábor tudósai közt* czimű vázlatával figyelmet keltött, Marosvásárhelytt, öngyilkosság következtében, április elején. Rötscher, a jelesebb német dramaturgok egyike, Münchenben, április elején. Született 1802-ben s számos széptani munkát hagyott hátra. Stotz József, pesti házbirtokos, Arad városának volt polgármestere ёз több megye táblabirója, Pesten, ápril 14-én élete 77-ik évében. Kohn Jakab, hírlapíró, a „Pester Journal“ társszerkesztője, Bécsben, ápril 15-én élete 27-ik évében, öngyilkosság következtében, melynek oka rejtély maradt. Papp János görög kath. kanonok és apát, Nagyváradon, április 18-án, 56 éves korában. SAKKFELADVÁNYOK. F. B.-tól, Győrszentmártonban. Helyreigazítás. A 16-ik számban közölt(l.) sakkfeladvány nem négy, de három húzásos. A téllhibát ezennel helyreigazítjuk. Mindkét feladvány megfejtését jövő számunkban közöljük. A 14-ik számban közölt sakkfeladvány helyes megfejtését egyedül küldötte be: Berke Tivadar, Keszthelyről, a bedefgh Világos. Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. H. Hadház, G. M. Nem értjük. — Keszthely, B. T. Korábbi levelét a megfejtésekkel sajnálatunkra nem vettük. Egyébiránt az akaratlan mulasztást pótoltuk. — Kethely, H. I. Levele később érkezett, hogysem kívánságát teljesíthettük volna. Helyreigazításunk ne lepje meg. Héfimlány* Megfejtése a 19-ik számban. Az elsőnek kihúzott helyes megfejtő jutalma a „Ké Ipes Világ“ negyedévi folyama. A 15-ik számban közlött képtalány megfejtése : „Szabott áron.“ (azaz :• лгоп zsidó.) Helyes megfejtők: Kaczvinszky K., Kassa.— Tóth Ilonka, Sz. Fehérvár. — Erber A., Kisszállás. — Popper B., Pest (hiányosan.) — Turcsányi-Szabó Fanni.— A szarvasi casino. — Kobza-Grell Mari, Eger — B. Malvin, „Szolnok. A megfejtők közül elsőnek kihúzatván B. Malvin, Szolnok: kérjük a t. úrnő teljes czimét, hogy a jutalmat útnak indíthassuk.) Szerkesztői üzenetek: Szabadka, P. K. Az ilyes közleményekre csak napi vagy hetenkint legalább 2-et megjelenő lapok vállalkozhatnak. Utólagos jóváhagyás reményében, érdekes híreket tartalmazó levelét átadtuk egy napilapnak. Buzgalmát azonban minden esetre köszönjük. — „Vilma.“ Ügyes rímelések, de nem tarthatnak még számot a megjelenésre. Hanem azért ne csüggedjen. — Baja, S. J. Az utóbbi kísérteteket várjuk. — Gusztáv műve. V. Á. Szinte rösteltük, oly könnyűnek tartottuk s mégis ? — „Ne tépd“ . . . Nem rész. De mégsem az, mit várunk. — Árvaváralja, S. J. Mint inkább napi érdekűi, becses közleményét napilapnak adtuk át. Figyelmét azonban mindenesetre köszönjük.— Pest, Sz. S. Nem lesz kissé dectrinak? A „Grimm“-mesék különben nagy gyermekek, azaz a mi számunkra vannak írva, valamint Richter és Pietsch szivetgyőző gyermekvilági rajzai is inkább érett emberek lelkét gyönyörködtetik. Ezek bubását gyermek nem érezheti. A kért lapokat a kiadóhivatalban tessék reklamálni. — Eger, K. Gr. M. Intézkedtünk. Felelős szerkesztő : ÁGAI ADOLF kétsas-utcza 24. sz.