Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 27-53. szám)
1871-12-03 / 49. szám
VII. ÉVFOLYAM 1871. 49. SZÁM, FEST, DECZEMBER 8. Megjelen minden vasárnap. Kiadja a Deutsch-féle könyvnyomda- és kiadói részvény-társaság. Kiadó-hivatal: PEST, József tér 6. sz. Előfizetési dij : Negyedévre 2 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt. — „Kákai Hetikrónikájával“ együtt: Negyedévre 3 frt. — Félévre 6 frt. — Egész évre 12 frt. Brigham Young B righam Young, a hírhedt mormon felekezet még hirhedtebb prófétája és fejedelme, kinek hatalma népe fölött vetekedett egy török szultánéval, s ki oly háremet tartott, mint talán még egy török szultán sem, ott hagyva népét, hatalmát, kincseit, megszökött s most a bujdosás keserű kenyerét eszi. Salt Lake City, a mormon telep, teljes felfordulásnak néz elébe. Ezen érdekes hir érkezett közelebb az északamerikai államokból, e csodálatos országból, hol a haladás legbámulatosabb diadalai mellett buján tenyésznek az emberi szenvedélyek kinövései is, melyek közt mai napig leghirhedtebb volt a mormon felekezet létezése. Messze az ősvadon közepén, száz meg száz mértföldnyire a czivilizált lakosságtól választották a mormonok telepüket a Salt Lake — sós tó — partjain, hol csakhamar virágzó gyarmat emelkedett. Hetekig tartott az utazás akár a keleti, akár a nyugati tengerparttól Salt Lake City-ig, s ily teljes elszigeteltségben egészen kényük szerint alakíthatták kis államukat, illetőleg alakította azt kénye szerint Brigham Young, a mormonok teljhatalmú prófétája. Brigham Young nem ugyan megalapítója a mormon felekezetnek, hanem mégis igazi megteremtőjének tekinthető, s az ő húsz évi prófétasága képezi e sekta tulajdonképi történetét. Midőn az egyesült államok kormánya Utahból kiűzte a mormonokat, Brigham Young vezette őket messze a vadonokba; egy égi megjelenés, — mondá, — kijelölte számára a helyet, hol a mormonok bántatlanul fognak élhetni, s e hely a Воску Mountains között lévő Salt Lake, hol aztán a mormon gyarmat meg is alakult és évtizedeken át hódolhatott alaptanának, a soknejűségnek. Maga a próféta, Brigham Young jó példával ment elő s az utolsó években nejeinek és gyermekeinek száma egyáltalában megszámlálhatlan volt. Követték őt a hívek kiki tehetsége szerint. Tévedne azonban, aki azt hinné, hogy a mormon telep rakonczátlan, dőzsölő s pusztán érzéki gyönyörökbe merült kalandorok tanyája lett volna. Szigorú rend, buzgó vallásosság, munka és takarosság uralkodott ott, s az erkölcsi és állami rend egészen bibliai alapokra volt fektetve, — persze a mormon próféta saját magyarázata szerint. Kimutatta az ó-testamentom több pontjából, hogy a többnejűséget egyenesen az Úr parancsolja, s mint igazi keresztények, a szentírás minden parancsát követni kötelesek. Hasonlókép a bibliából magyarázta ki az állami rendet, mely szoros hierarchia volt. Az egyesült államoktól vásárolt nagyterjedelmü földek tulajdonképen állambirtokok valának s az egyes tulajdonos csak mintegy adományképen bírta. Salt Lake City gyorsan fölvirágzott Brigham Young erélyes kormánya alatt. Szigorú törvénykezést, pontos rendőrséget szervezett, vallásosságra, közerkölcsiségre buzgón őrködött, s úgy maga, mint számos hive gyorsan gazdagodott. Az előbb puszta vadonban a legdusabb vetések pompáztak, a városban díszes utczák, templomok, szindházak emelkedtek s anyagi jólét uralkodott mindenfelé. A vörös indiánokkal, kik a gyarmatot környezték, a mormonok nem csak barátságos viszonyban éltek, hanem velük nyereséges kereskedést is folytattak. Bevándorlók mindig nagyobb számmal gyarapiták a telepet, s utolsó időben a mormon felekezet közel kétszázezer főt számlált. A külső virágzás színe alatt azonban mégis magában hordta a mormon felekezet a halál magvát; hiányzott benne minden társadalom legszükségesebb alapja, az egészséges, igazi családélet. A nők minden emberi méltóságtól megfosztva, puszta érzéki gyönyör eszközeivé aljasíttattak, s annyian voltak egy-egy mormon férfi háremében, ahányat ennek vagyoni viszonyai tartani engedtek. A mormon tanok szomorú értelmében nevelve, nagy részök nem is érezte e helyzet lealázó voltát s ez volt egyik oka annak, hogy mig az egész mivelt világ megbotránkozva látta a mormonok társadalmi rendjét, e társadalom maga csendesnek és boldognak látszott. De csak látszott, s az utolsó évek egy nagy eseménye, az ősvadonokat átszelő Pacific-vasút megnyitása fordulópontot képezett a mormon felekezet életében. Brigham Young kezdetben nagyon örült a vasút építésének, mert óriási nyereségre tett szert többféleképen e vállalatnál, de csakhamar kitűnt, hogy e vasút veszedelmet hoz a mormonokra, kiknek fővárosát érinti. Azelőtt teljes elzárkózottságban élt a különöz telep, oly messze, hogy a gazdálkodását rosz szemmel néző köztársasági kormány sem akart vagy talán nem is tudott beleavatkozni. A vasút megnyitása után egészen más világ támadt. Idegenek nagy számmal jöttek Salt Lake Citybe, s magukkal hozták az egészséges társadalomban uralkodó elveket. A mormonok aggódva és ellenséges szemmel nézték a dolgok e menetét, de bármily kevéssé vendégszeretők voltak, nem gátolhatták, hogy mindig több-több kiváncsi utas, kereskedő ne forduljon meg a városban s ne okozzanak teljes forradalmat a lakosság elnyomott felénél. A nők, kik azelőtt csak a rengeteg vadonba menekülhettek volna, most a vasúton