Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 27-53. szám)

1871-12-03 / 49. szám

VII. ÉVFOLYAM 1871. 49. SZÁM, FEST, DECZEMBER 8. Megjelen minden vasárnap. Kiadja a Deutsch-féle könyvnyomda- és kiadói részvény-társaság. Kiadó-hivatal: PEST, József tér 6. sz. Előfizetési dij : Negyedévre 2 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt. — „Kákai Hetikrónikájával“ együtt: Negyedévre 3 frt. — Félévre 6 frt. — Egész évre 12 frt. Brigham Young B­ righam Young, a hírhedt mormon fele­kezet még hirhedtebb prófétája és fejedelme, kinek hatalma népe fölött vetekedett egy török szultánéval, s ki oly háremet tartott, mint talán még egy török szultán sem, ott hagyva népét, hatalmát, kincseit, megszökött s most a bujdosás keserű kenyerét eszi. Salt­ Lake City, a mormon telep, teljes felfordulásnak néz elébe. Ezen érdekes hir érkezett közelebb az észak­amerikai államokból, e csodálatos országból, hol a haladás legbámulatosabb diadalai mellett buján tenyész­nek az emberi szenvedélyek kinövései is, melyek közt mai napig leghirhed­­tebb volt a mormon felekezet létezése. Messze az ősvadon közepén, száz meg száz mértföldnyire a czivi­­lizált lakosságtól választották a mor­monok telepüket a Salt Lake — sós tó — partjain, hol csakhamar virágzó gyarmat emelkedett. Hetekig tartott az utazás akár a keleti, akár a nyu­gati tengerparttól Salt Lake City-ig, s ily teljes elszigeteltségben egészen kényük szerint alakíthatták kis álla­mukat, illetőleg alakította azt kénye szerint Brigham Young, a mormonok teljhatalmú prófétája. Brigham Young nem ugyan megalapítója a mormon felekezetnek, hanem mégis igazi megteremtőjének tekinthető, s az ő húsz évi prófétasága képezi e sekta tulajdonképi történe­tét. Midőn az egyesült államok kor­mánya Utahból kiűzte a mormonokat, Brigham Young vezette őket messze a vadonokba; egy égi megjelenés, — mondá, — kijelölte számára a helyet, hol a mormonok bántatlanul fognak élhetni, s e hely a Воску Mountains között lévő Salt Lake, hol aztán a mormon gyarmat meg is alakult és évtizedeken át hódolhatott alaptanának, a soknejűségnek. Maga a próféta, Brigham Young jó példá­val ment elő s az utolsó években nejeinek és gyermekeinek száma egyáltalában­­ megszámlálhatlan volt. Követték őt a hívek kiki tehet­sége szerint. Tévedne azonban, a­ki azt hinné, hogy a mormon telep rakonczátlan, dőzsölő s pusztán érzéki gyönyörökbe merült kalando­rok tanyája lett volna. Szigorú rend, buzgó vallásosság, munka és takarosság uralkodott ott, s az erkölcsi és állami rend egészen bibliai alapokra volt fektetve, — persze a mormon próféta saját magyarázata szerint. Kimutatta az ó-testamentom több pontjából, hogy a többnejűséget egyenesen az Úr parancsolja, s mint igazi keresztények, a szentírás minden parancsát kö­vetni kötelesek. Hasonlókép a bibliából magyarázta ki az állami rendet, mely szoros hierarchia volt. Az egye­sült államoktól vásárolt nagyterjedelmü földek tulaj­donképen állambirtokok valának s az egyes tulajdonos csak mintegy adományképen bírta. Salt­ Lake City gyorsan fölvirágzott Brigham Young erélyes kormánya alatt. Szigorú törvénykezést, pontos rendőrséget szervezett, vallásosságra, közerköl­­csiségre buzgón őrködött, s úgy maga, mint számos hive gyorsan gazdagodott. Az előbb puszta vadonban a legdusabb vetések pompáztak, a városban díszes utczák, templomok, szindházak emelkedtek s anyagi jólét ural­kodott mindenfelé. A vörös indiánokkal, kik a gyar­matot környezték, a mormonok nem csak barátságos viszonyban éltek, hanem velük nyereséges kereskedést is folytattak. Bevándorlók mindig nagyobb számmal gyarapiták a telepet, s utolsó időben a mormon fele­kezet közel kétszázezer főt számlált. A külső virágzás színe alatt azonban mégis ma­gában hordta a mormon felekezet a halál magvát; hiányzott benne minden társadalom legszükségesebb alapja, az egészséges, igazi családélet. A nők minden emberi méltóságtól megfosztva, puszta érzéki gyönyör eszközeivé aljasíttattak, s annyian voltak egy-egy mor­mon férfi háremében, a­hányat ennek vagyoni viszonyai tartani engedtek. A mormon tanok szomorú értelmé­ben nevelve, nagy részök nem is érezte e helyzet lealázó voltát s ez volt egyik oka annak, hogy mig az egész mivelt világ megbotránkozva látta a mormonok társadalmi rendjét, e társadalom maga csendesnek és boldognak látszott. De csak látszott, s az utolsó évek egy nagy eseménye, az ős­vadonokat átszelő Pacific-vasút megnyitása fordulópontot képezett a mormon felekezet életében. Brigham Young kezdetben na­gyon örült a vasút építésének, mert óriási nyereségre tett szert többféle­képen e vállalatnál, de csakhamar kitűnt, hogy e vasút veszedelmet hoz a mormonokra, kiknek fővárosát érinti. Azelőtt teljes elzárkózottság­­ban élt a különöz telep, oly messze, hogy a gazdálkodását rosz szemmel néző köztársasági kormány sem akart vagy talán nem is tudott beleavat­kozni. A vasút megnyitása után egé­szen más világ támadt. Idegenek nagy számmal jöttek Salt­ Lake City­­be, s magukkal hozták az egészsé­­ges­ társadalomban uralkodó elveket. A mormonok aggódva és ellenséges szemmel nézték a dolgok e menetét, de bármily kevéssé vendégszeretők voltak, nem gátolhatták, hogy min­dig több-több kiváncsi utas, keres­kedő ne forduljon meg a városban s ne okozzanak teljes forradalmat a lakosság elnyomott felénél. A nők, kik azelőtt csak a rengeteg vadonba menekülhettek volna, most a vasúton

Next