Magyarország és a Nagyvilág, 1872 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1872-09-01 / 35. szám
35. Szám. 1872. MAGYARORSZÁG ÉS AAGYVILÁG. Pest, augustus 31. Udvari hírek. (A király utazása.) Mint Bécsből írják, ő fölsége utazása uj fordulatot vesz. E szerint a király Berlinbe szeptember 4-én egyenesen Pestről utazik, anélkül, hogy Bécset érintené. Az utazás udvari vonaton lesz. Szept. 5-én ő felsége egy napig időzend Drezdában, hol a szász királyt fogja meglátogatni. Szeptember 6-án az utazás folytattatni fog és 6 órakor este érkezik ő felsége Berlinbe. A kiséret több mint hatvan egyénből fog állni. A közös külügyminisztérium részéről K. Hoffmann udvari és miniszteri tanácsos, b. De Pont és Vavrik Gábor osztálytanácsos lesznek a kíséretben. (Klotild főherczegasszony részére) e napokban nyújtotta át a budai lövészegylet deputatiója b. Nyáry főudvarmeseinek Práger budai photograph nagy fényképét, mely az igyleti tagokat tünteti elő a főherczegnő által ajándékozott egyleti zászló köré csoportosulva. (A török szultán, mint régebben hirlett, valami sajátságos, addig gondosan titkolt betegségben szenved. Egy korstantiápolyi levelező szerint e betegség nem más, mint a delirium tremens. — vagyis a túlságos borital szomorú következménye Mindenesetre furcsa a boritaltól eltiltott igazhivő muzulmánok próféta helyettesénél. Egyház és iskola. (Püspök-fölszentelés) Bartakovics Béla egri érsek szent István napján szentelte föl Lévay Sándor főkáptalani nagyprépostot abderai püspökké in part, infidelium. Ez alkalommal a fölszenett püspök úr sok kitüntetésben részesült. A főkáptalan egy ezüstből készült püspöki pásztorbottal tisztelte meg, mely következő föliratot visel magán : „Alexandro, Lévay, per quinque lustra praeposito Sio, die Consecrationis Ejusdem in Episcopum Abderae 20. Aug. 1872 gratum metr. Capitulum Agriensem 20-án és 21-én egymásután diszebéd volt; első nap az érseknél, a másodikon pedig a fölszentelt püspök urnái. Délután nagy katonai térzene mulattatta a közönséget a préposti lak előtt. (Két székely falu, Ilenczfalva és Lukafalva Maros- ,széken egyesültek egymással s közösen állítottak föl egy csinos, jól fölszerelt iskolát, a hova a két közel fekvő közöség összes gyermekei járnak Egy harmadik marosszéki falu, a kies Nyárad-völgyében fekvő Kelemen-telke lakosai pedig, habár a tanköteles gyermekek száma alig 50, a falu közepén egy csinos iskolát állítottak, hova minden tanköteles gyermek kényszer nélkül is élt ír. Éljenek a derék székelyek. ! (Az Egyesült Államokban 1870-ben 141 629 különféle iskolában 93,929 tanár és 127.713 tanítónő foglalkozott 3.621,996 fiú és 3.587,942 leánygyermek oktatásával. Ez iskolák bevétele összesen 95.402,726 dollárt tett. Az iskolák közül 125,059 nyilvános, 2545 klassikai és technikai 14025 pedig vegyes. A nyilvános iskolákban 183,138, a kiás-sikai és technikai iskolákban pedig 12,767 tanár foglalkozott. A növendékek száma ez utóbbi tanodákban 245,190, a nyilvános iskolákban pedig 6.228,060 volt. (Az egri káptalan a jövő évre következő segélyeket határozta kiosztani: egri tanítóképezdei tanulóknak 800 forintot, (az érsek ugyanennyit), egy alapítandó érseki fiú gyermeknevelő intézetre 500 frtot, ugyane czélra évi segélyül 1100 forintot, segédlelkészek, nyugalmazott papok , szegény tanítóknak 3000 frtot, egy árvamegyei reáliskolára 500 frtot, a póttanfolyamot hallgató szegény tanulóknak 120 frtot, ez összesen hatezer írtnál többet tesz, s ha még hozzáadjuk, hogy egy ugyanez évben Bábolnán templom, Szihalmon és Egyeken iskola építését határozta el, meg lehetünk elégedve áldozatkészségével. (A vallás- és közoktatási minisztérium) jövő évi költségvetéséhez igen terjedelmes s több melléklettel ellá- tott indokolást készít, mely a minisztérium egész öt évi működésének eredményeit csoportosítani és ismertetni fogja. A mellékletek a minisztérium kebelében levő egyes bizott-ságok és osztályok tevékenységére vonatkoznak. Lesz pél ,dául „Magyarország műemlékei“ czímmel egy kimutatás, mely a Magyarországban és Erdélyben található műemlékek lajstromát foglalja magában. E lajstrom, amennyire az idő rövidsége engedte, lehetőleg pontosan készült, s minden emléknél meg lesz nevezve annak minősége, valamint a hely, a hol található. Kezdetben térképet is akartak mellékelni a kimutatáshoz, de a graphikai rajz elkészítése hosszabb időt igényelvén, annak kivitelét egyelőre elhalasztották. (Orosz műveltségi állapotok) A nép felvilágosítására rendelt orosz minisztérium kimutatásából kitűnik, hogy Oroszországban minden 100-dik ember tud csak olvasni , tehát 1000 ember közül 10 tud csak olvasni. Ezek közt férfi körülbelül 8 számítható. A műveltebb osztályok körében 1000 személy között 1,5 a tanuló. Tíz tanulóra esik 3.25 nőnemű. Hogy a nőnem általában el van hanyagolva művelődési tekintetben az oroszoknál, ennek oka az, hogy a műveletlenebb oroszok többet adnak a kézimunkára, mint a tanulásra, melyből egyelőre praktikus hasznot nem látnak. A tanítónő képezdék alakítása nagyon szerencsés gondolatnak nevezhető, melytől az oroszok is nagy sikert várnak. Népnevelési czélokra 1870-ben 3.215.433 rubel adatott ki. (A Bécsben lakó magyarok is nagy fénynyel ülték meg szt. István, első apóst, magyar király, ünnepét a kapuizmusok templomában. A szónoklat 10 órakor kezdődött, melyet Dr. Bertha János esperes tartott, aki igen tüzetesen s világosan bebizonyitá ékesszólási előadásával, hogy minő veszélyes s téves az egyházat az államtól elválasztani ; szóval az egész szónoklat igen nagy tetszést s habért aratott. A sz. misét Winterl Antal apát és kanonok végzé teljes segédlettel, kik közt Dr. Steiner Fülöp úr is assistált. A mise Wittasektől volt, a gradualet éneklő Bogisich pesti Magyarország és a Nagyvilág káplár), aki szintén az egész auditórium figyelmét magára vonta. A templomban mindkét felől sorfalat képeztek a Badetzky huszárok kivont karddal. Jelen voltak többek között báró Wenckheim nagyméltósága, a m. kir. testőrök, élükön : gr. Haller, b. Simonyi, b. Orczy, gr. Szirmay, több előkelő hölgyek, mind diszes nemzeti öltönyökben. A szent mise végével a zenekar „Isten áld meg a magyart,“ s „Hazádnak rendületlenül légy hive“ hymnusokat játszá. Eme nemzeti ünnepély elrendezésén s fényes sikerültségén igen sokat fáradott a helybeli közkedvességü magyar hitszónok s rendi titkár Fekete Fidél, aki szintén a legőszintébb elismer rést kiérdemli. Egyletek és intézetek. (Felső-magyarországi muzeum Kassán.) Több lelkes férfiú Abauj megyéből meleg hangon felhívást intézett Magyarország közönségéhez egy felsőmagyarországi múzeumnak Kassán leendő létesítése érdekében. E végből bizottmány alakult, mely aláírási íveket bocsátott ki. Az alapító tagok egyszer mindenkorra 100 forintot, a pártoló tagok 3 forintot fizetnek évenként. Bárcsak létrejönne! (A SZ. PÉTERVÁRI NEMZETKÖZI STATISTIKAI CONGRESSUS) aug. 22-én nyílt meg. Semenov elnök üdvözölte a világ minden részéből összegyűlt küldötteket. Magyarországot követ-kezők képviselik : Baer bankhivatalnok, Havas Sándor belfügyminiszteri tanácsos ; Keleti Károly, a statistikai osztály főnöke ; Körösi József, a pestvárosi stat. oszt. főnöke ; Pompéry János, Hunfalvy János akadémiai tagok, és Markovich c zágrábi tanár. (A nyomdászok) központi magyarországi önképző egylete múlt vasárnap ülte megalakulásának Vl-ik évi ünnepélyét. Megnyitóul Asbóth katonai zenekara játszott egy darabot, azután Berényi Kálmán magyarul, Ante németül tartottak alkalmi beszédet. A beszédek után a nyomdászok „Guttenberg-emlék“-ét s a német „Guttenberg“-ét énekelte el a budai és pesti nyomdász-dalkör. Az ünnepélyt táncz- mulatság zárta be (A TANÍTÓEGYLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK) tisztviselői ,m-át most teljesen összeállítva közölhetjük. Elnök: Bill József, alelnökök: Simay István és Stojanovics; jegyzők : Vajdafi, Hetzer, Trautler ; pénztárnok : Stauffer ; ellenőr : Szerdahelyi; könyvtárnok : Barczen ; levéltárnok : Halász Gy. . Központi választmány: Tanos I., Nagy János, dr. Zafféry, Schneider Ist., Hraeff, Schwicker, Madzsar. Párizsa, Harsányi, Nagy J. (Erdély) és Roth Vidékiek : Schnider J., Fuchs A , Elemi S., Hoffmann Mátyás, Tavassy, Szabó Alb., Szénfy, Hrusteck, Bánusz, Krébiss-Szondi, Predics, Nagy Elek, Csizmadia, Schmidt, Jausz, Neuman, Nagy Józsa, Schöne, Neumann S., Jékel, Deutsch. Póttagok : Groó, Herczeg, Wallner, Terray, Hanicher. Halottak emléke. (Damjanich és Lahner sírjai) Tudvalevőleg nevezett két vértanú 1819 óta, midőn tetemek akkor egy éjjel titokban az aradi vár előtt levő kivégeztetési helyekről elszállítottatott, Mácsán, gróf Károlyi György birtokának egyik helyén van eltemetve. Miután a dicsőültek ottani sírja mindinkább elhanyagolva, mint az „Alföld“ irja, csaknem ismeretlenné lett, egy egyszerű fiatal ácspallér, Horváth Ferencz, nem nézhette tovább az oly dicsők utolsó nyughelyének szomorú elhagyatottságát s elhatározta, hogy egy szép tömör keresztet állit a közös sir mellé, hogy legalább a netán azt kereső kegyeletes vándor azonnal megtalálja. Midőn a keresztet gondosan elkészités tartósságának biztosítása véget annakalját mélyen a földbe ásni kezdte, mintegy két lábnyira a 3 föld alatt ásója egy kemény tárgyba ütközött. Felhanyván a tárgy körül megüllepedett földet, egy négyszögű s egy- szerű deszkákból összeszegezett ládát talált, melyben midőn tetejét leemelte, a két vértanú csontjai hevertek. Az enyészet a tetemek legnagyobb részét már elpusztította s csupán a Damjanich törött lábszárcsontja s arczától teljesen elválva magában ott heverő, vörhenyedésbe átment nagy szakállas ácspallér egy Jurcsek Tibor nevű 14 éves tanulóval, ki művészi korrektséggel az illető keresztre egy feliratot vésett, s egy mély és tágas sirt ástak s némán, a fájdalom keservéivel szivükben eltemették azok terem-maradványait, kik még ■ mindig a nemzeti hálátlanság néma tanúiként oly elhagya- tott helyen hevernek. — Az ifjú Jurcsek, Damjanich szakálljából néhány szálat magához vett s azt becses ereklyeként híven őrzi. Mindenesetre a két derék hazafias érzésű fiatal ember megérdemli, hogy szép tettük nyilvánosan is tudva legyen. (Gr. Széchenyi István szobra) javára a nemzet tiz év előtt 80,000 ftot adott össze, de a szobrot ma is hiába keressük nyilvános tereinken. Ma végre meglepetve olvassuk, hogy a szobor-ügy egy lépésre előbbre haladt a szobor, minta készen áll. E szerint remélhetjük, hogy még néhány év múlva a szobor érezbe öntve lesz. Addig is tehát amig a szobrot megláthatjuk, közöljük a minta leírását a mintái azt a „F. L.“-ban olvassuk. „Engel mintája, — mond az ismertető — most már, a többszörös változtatás után, meg- s közelíti a széptani kívánalmakat. Az arczban úgy, mint az egész szoborban megvan az a nyugalom, mely nélkül valódi i- szobormű nem képzelhető. A fej talán nem eléggé typicus, a de hit és méltóságot kifejező. Az arányok helyesek. Az öltö- Aiffen is sok változás történt. A kard, mely előbb balkézzel előre nyújtva, túlságos actióban volt tervezve, visszatért- nyugalmas helyzetébe, a jobb kar kinyújtva iratköteget tart, mintegy ajánlólag, mely, akár első ajándékára az akadémiát , illetőleg, akár valamely későbbi tervére vonatkoztatjuk, nem irész és nem vág ki túlságosan a szobrászat nyugalmi törvétényeiből. Hanem az öltözet túl szegényes , s ez nincs egészen a jól. Engel meg is ígérte, hogy ezen segíteni fog. A ránczolata (draperie) elég természetes. A mente jobb szárnya egy darab kövön, a szobor szilárdságának eme kisegítő pótlékán nyugtszik s ez a „szükséges rész“ kődarab lehetőleg födve van.“is ismertető azt hiszi, hogy Széchenyi szobra jóval sikerültebb lesz a Fernborn által készített József-szobornál. Ezzel ugyanis nem sokat mondott. (A Petőfi-ház megvételére tett indítvány napról napra a legszélesebb körökben viszhangra talál. Valaki fölemlíti, hogy ez ügyben legtöbbet tehetne Pestmegye és e szó nem hangzott el a pusztában. Rakovszky István pestmegyei aljegyző, felkapta az eszmét és azt indítvány alakban a megyei közgyűlés elé terjeszti. Indítványa így szól: „Tisztelt bizottmányi közgyűlés! A lapokból ismeretes , hogy Petőfy születési háza Kiskőrösön jeltelenül, pusztulásnak indul. Szintén a lapokból tudjuk, hogy ennek meggátlására illetőleg a ház megvételére máris számos adakozás gyűlt be. Az ország első megyéjében, az ország első költőjéről szólva, minden további indokolást mellőzhetőnek vélek s egyszerűen indítványozom, hogy Petőfy születésének ez emlékét illetőleg, az eddig begyűlt adakozásokat sem mellőzve, a megindult kegyeletes mozgalom élére Pest megye álljon, és közgyűlésén határozatilag mondja ki, miszerint szent kötelességének ismeri a nagy költőnek ezen, — a megye területén levő, —emlékét az utókornak fentartani. A módozatokat tisztelt közgyűlés intézkedéseire bizva, stb.“ Hogy Pestmegye közgyűlése ez indítványt egyhangúlag föl fogja karolni, kétséget sem szenved, biztosítékot nyújt erre a megye múltja, mely a nemzet mivelődési kérdéseiben, úgyszintén a nemzet nagyjai iránti kegyelet kifejezésében, mindig elől haladt. Irodalom. (Forradalmi költészetünkről) érdekes közlemény jelent meg a „nevue des deux mondes* augusztus 15-diki kötetében. Sayoos írta, nemzetünk e nemes barátja; forrásul a „Forradalom költészete“ czimű gyűjteményt s a Kisfaludytársaság népdal-köteteit használta. A czikk czime : „La poesie populaire en Hongrie pendant la guerre en 1848.“ A forradalmat „48-ki háboru*-nak nevezi. Petőfit, ki már ismertebb a francziák előtt, csak érinti, s más költőkre terjed inkább ki: Aranyt, Garayt, Gyulait, Tóth Kálmánt stb. nevezve meg. Prózában közöl több magyar népdalt, kiemeli a népköltészet értékét, magyarázza a „magyarok istene“ kifejezés jelentőségét, festi a magyar szabadságharcz lelkesültségét, rokonszenvesen emlékezik Kossuthról, ki „nem közönséges izgató,“ mint Francziaországban hiszik, hanem lelkesült és ékeeszóló hazafi, a magyar hírlapirodalom megteremtője s hazájában oly népszerű, mint volt az első consul Fracziaországban. Idézi a Kossuth-nótákat is. Említi Görgey is s igazságtalannak találja az ellene emelt árulás vádját. Végül melegen mond véleményt a magyar faj életképessége és jövője felől. Fővárosi ügyek. (Buda városa vagyoni viszonyai.) Az 1372-ki költség előirányzat szerint a jelen évi összes bevételek 483.855 frt 22 kr.,a kiadások pedig 765.614 frt. 39 krra rúgnak, és ehez képest az összes városi lakosság által fizetett állami adó minden forintja után kivetendő 22°/0-nyi pótadóból, iskola építése czéljából felveendő tőkékből, és az állam részéről remélt tanügyi járulékból, az ezek beszámítása után még fenmaradandó hiányt pedig, az év folytán remélt jövedelem szaporodásból és a városi háztartásnál behozott czélszerű kezelésből kifolyó takarékosság által — véli pótoltatni. A főváros ezen költség-előirányzatából azt tapasztalta a belügyminisztérium, hogy habár a főváros közönségének jelen évi összes kiadásai a múlt évihez képest, többféle, különösen tanügyi és gazdasági czélokra szánt nagyobb mérvű összegek előirányzása folytán csaknem 54.000 írttal szaporodtak, mégis bevételi forrásainak még nagyobb arányban lett szaporítása folytán sikerült a múlt évihez képest kedvezőbb pénztári mérleget előtüntetni. Ezen örvendetes jelenség, egyrészt a főváros vagyonosságának növekvése, másrészt pedig a főváros közönségének helyes gazdálkodásra irányult törekvéséről tanúskodik, miben a főérdem Házmán Ferencz polgármesteré, ki hazajövetelekor üres pénztárt talált, és ki polgármesteri befolyásánál fogva érvényesítette a külföldön szerzett tapasztalatait, minek azon örvendetes eredménye lett, hogy ma már Buda főváros pénzviszonyai kedvezően állanak , a hitelt tökéletesen helyreállította, szóval a benne helyezett bizalomnak megfelelt. Katonai hírek. (Ghyczy Béla honvédezredes) dandárparancsnokká történt kineveztetése alkalmából a következő napi parancsot bocsátotta ki a budai honvédkerülethez . a császári és apostoli királyi Felsége engemet folyó hó 15-én Ischlben kelt legfelsőbb elhatározásával az Y-ik budai honvédkerület parancsnokává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatván, az említett parancsnokságot a folyó évi 1261. H. M. E. számú honvédelmi miniszteri rendelet értelmében mai napon átvettem. A midőn ő Felsége legfelsőbb kegyének ezen nyilvánulását hódolatteljes halával fogadom : ismerem és érzem a felelősséget is, mely abból reám háramlik. De mind a mellett bátran nézek a jövő elébe, mert ismerem egyszersmind elődömnek, boldogult Czillich Ede ezredesnek kötelességérzettől áthatott valódi katonai szellemét, melylyel a szolgálatot a kerület alakulásától majdnem életének legvégső perezéig kezelte; s ennél fogva meg vagyok győződve és bizton számitok reá, hogy a kerület valamennyi parancsnokait s csapatait is hasonló szellem lelkesíti. Számítok továbbá azon polgári erényekre, melyekben különösen a tiszti karnak kell tündökölni, hogy a honvédelemre hivatott intézményünk egyszersmind a magasabb értelemben vett népnevelés eszközévé váljék, a haza szeretetét, a törvény tiszteletét növelje és terjeszsze. Számítok végre azon őszinte s valódi bajtársi viszonyra, mely a honvédség intézményének érdekét, becsületének fentartását a honvédség összes tagjainak közös ügye gyanánt tekinti, s ezáltal lehetővé teszi, hogy mindenki magát is kitüntetve érezhesse bajtársainak sikerében, és hogy jó s balsorsban bajtársai részvétét, segítségét, sőt, ha kell, önfeláldozását is bizton elvárhassa. Magamra nézve pedig, ki állomásomba nem mint idegen lépek, biztositova, hogy igyekezni fogok a királyunk és hazánk irányában engemet 419