Magyarország és a Nagyvilág, 1873 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1873-03-02 / 9. szám
108 (A LONDONI TANÍTÓK FIZETÉSE) lakás nélkül 2000— 800, a tanítónőké 1100—550, a segédtanítóké 1000—600, a segédtanitónőké 700—456 frt ezüstben. Ezenkívül az állam minden tanulóért, ki az iskolát szorgalmasan látogatja s a tanfelügyelő vizsgáját megállja, 15 shillinget (mintegy 7 frt 50 krt) fizet számukra. Az angol törvényhozás ezen utóbbi intézménye, mely az angolok szerint czélszerűtlen tankötelezettséget pártolja, igen sokszor csodás hatást idézett már elő a tanítók buzgósága folytán. Vannak még Angliában pupilicacherek (tanítónövendékek) azaz 13—17 éves segédtanítók, kik közül a fiuk hetenkint 6— 12, a leányok 4—16 shilling tanítási dijat kapnak. Egyletek és intézetek. (A MAGYAR TUDOMÁNYOS akadémia) e heti ülésén Csengery A. elnöklete alatt Prónay Gábor báró Tieschendorfnak „ Editio codicis sinaici“ czimű művének egy példányát adja át a szerző megbízásából. Ezután Riedl Szende foglalja el a felolvasók emelvényét, s emlékbeszédet tart Grimm Jakab felett, ki már tíz év előtt halt meg, mindazonáltal az akadémiának csak most jutott eszébe felette emlékbeszédet tartani. Riedl elsorolván Grimm Jakab életrajzi adatait, (született 1715.) munkásságának ismertetésénél megemlékezik egyszersmind Grimm Vilmosról is, ki Jakabbal együttesen dolgozott a német nyelv és irodalom terén. — Következik a folyó ügyek tárgyalása. — A közoktatásügyi minisztérium felhívja az akadémiát, hogy jövőre Pest helyett a törvény által szentesített Budapest elnevezést használja. — A második osztály indítványozza, hogy Nagy Imre a történelmi bizottság tagjai közé felvétessék. Elfogadtatott. — A Toldy Ferencz által indítványozott nyomdászünnepély négy százados évfordulójának mikénti megöléséről az e czélra kiküldött bizottság beadta jelentését az akadémiának. A bizottság elfogadta Toldy indítványának első részét, s a májusi közgyűlésen tartandó emlékbeszéd tartására keressék fel Toldy Ferenct. Az indítvány második részét illetőleg a bizottság javasolja, hogy egy díszmunkát adjon ki az akadémia, melyben a könyvnyomtatás története foglaltatnék és pedig 5 részben melyekben foglaltatnának a nyomdák, papírgyárak, könyvkötés és a mai napig fenálló nyomdák történeteinek statisztikai ismertetése. E mű szerkesztőiül Toldy Fer, Römer Fs. és Szabó Károly ajánltatnak ; a költségeket illetőleg a bizottság javasolja, hogy a szöveg költségeit viselje az akadémia, a kiállításra pedig szólíttassanak fel a hazai nyomdák. A bizottság indítványozza, hogy a világkiállítás ideje alatt a nevezetesebb régi magy művek tétessenek ki közszemlére. Inditványozza továbbá, hogy a „Budai krónika“ mint az első nyomtatott uj mű kiadása eszközöltessék, s e czélra 500 o. ért. frt. utalványoztassék. — Az összes illés elfogadta az indítványt egész terjedelmében. — A harmadik osztály ajánlja, hogy Szontagh Miklós, a harmadik osztály legközelebbi ülésén néhány ritkább piemonti növényt bemutathasson, melyeket neki Kossuth Lajos küldött. — Imre György lelkész beküldött az akadémiának egy alphabetumot, melyet egyik tanítványa fedezett fel egy házmester gerendázatán s e betűket székely betűknek hiszi a beküldő. — Egy nevelő kérdést intézett az akadémiához, vajjon jó-e e szó, „nevelkedem"? Választ a „Nyelvőrben“ fog kapni. (AZ ERDÉLYI MUZEUM) február 20-án tartott közgyűlést, mely alkalommal Mikó Imre gr. elnöki megnyitó beszédében örvendve constatálta az egylet működésének sikerét a lefolyt 13 év alatt, s reményét fejezi ki, hogy gyarapodásban ezentúl sem lesz meddő az intézet. A múzeum-egylet gyűjteményei ma, nem is tekintve a tudományos becséhez kötött képzeleti értékét az azokban levő tárgyaknak, pár százezerre becsülhetők ; van oly állattani gyűjteménye, mely a hazánkban előforduló madárfajokat csaknem teljes számmal, a pillangókat egész tökélylyel, bogarakból és egyfélékből, sáskafélékből még Európán kívülieket is, csigákból és kagylókból, úgy jelenleg élőkből, mint őslényiekből egy hírnevet szerzett gyűjtemény, pókfélékből a hazaiakat tán teljes sorozatban mutatja fel. Szárított növénygyűjteménye gazdag, ásvány- és földtani gyűjteménye az egyetemi tanszélok tekintetében is kitűnő; az éremtár, a darabok számát és minőségét tekintve, bizton megállhat a hasonló nagy gyűjtemények közt; és a régiség-gyűjtemény habár kicsiny, de kiterjedéséhez képest tudományos szempontból fontos és nagybecsű tárgyakban gazdag; a könyvtár az egylet czéljait tekintve, a maga nemében kiváló becsü. A könyvtár complettírozására lesz ezentúl irányozva az egylet legóbb buzgalma, mit, hogy siker kövessen, különösen Erdély történelmi irodalmának érdekében igen kívánatos, legnehezebbet az „Úszszekt“-t fordította le. Hangzik pedig az első strófa e képen : I hösten. En kylig höstdag tung och grä............. Jag hőr blott ledsamhetens rost................ Som fangen fdgel tiger, sä Ock fryser sängen i mitt brosst. Hmd rill jag ? Mann jag las г kan f Homer, din glans ej maktar fangen Míg hulla mi.............kom, Ossian, Du'med den dimgrä dunkla sängen! Ki lehet venni e sorokból, hogy az eredeti át van érezve és értve s elég sikerülten kifejezve svédül. Szép a „Fiamnak“ is, de a Petőfién javítani kell. Én azonban mindenesetre sarkalni fogom a „Fröken“-t (kisasszonyt), hogy fordításait küldje svéd kritikusok elé is, s adja ki. A fordítással, amennyire én képes vagyok a svédet megítélni, nagy költőink szép művei nem fognak szégyent vallani. Ha e fordítások nyomtatásban is megjelentek már, akkor majd újra írok róluk néhány Szót , s akkor a bájos, malaczcseppentő nevét is megemlíthetjük a lapokban.“ (Egy kis IRODALMI statisztika.) Törs Kálmán, ki jelenleg egy külföldi vállalat számára Jókai Mór életrajzán dolgozik, a következő érdekes adatokat kapta nagymunkássági és közkedveltségű regényírónktól: „Évről-évre jegyezgetem egy kis jegyzőkönyvbe a saját magamat érdeklő adatokat, amelyek irodalmi működésem anyagi eredményét kitüntetik. Egykor talán mint összehasonlító irodalmi statisztikai adatok is fognak azok valami értékkel bírni egy boldogabb kor előtt. Az általam 27 év alatt a magyar közönségnek átadott művek és időszaki iratok példányszáma megy a mai napig 652,100 kötetre. Ez irodalmi termékekért fizetett az olvasó közönség 1.523,650 forintot. Ez összegből szellemi munkában résztvevő írótársaimnak fizettem 252,800 forintot, a gyorsírókat is ideértve. Művészi munkatársaimnak (rajzolók, metszők) 43,800 frtot. Állami közvetett adó fejében (bélyegdij és posta) 231,900 frtot. Az „Üstököséért bélyeg- és postadijban 72,200 frtot, a „Hon“-ért 146,000 frtot. A többit az Életképek, Délibáb, Remény, Igazmondó szbiért. Magam kaptam írói tiszteletdij fejében 246,200 frtot. A többi 748,950 frt felment a nyomdai munkásokra, papirosra, a kiadók és részletes elárusító könyvárusok osztalékaira.“ Irodalom. (Magyar költők svéd nyelven.) Érdekesnek tartjuk Győri Vilmos barátunk újabb leveléből közölni a következőket: „A „Jagár Magyar“ fordításáról már svéd köstönetül is kaptam e napokban tudósítást. Ugyanis van nekem egy ismerős smeretlen kisasszonyom, a ki jelenleg Halléban tartózkodik, s kivel levelezésben állok. Ez írja i. h. 12-dikéről: „Just nn har ett stycke af honom, (t. i. Petőfi). „Jag är Magyar h öftersatt af Umangatt genom svenska pressen.“ („Épen most jelent meg tőle egy költemény svéd fordításban, Omangáttól, a svéd sajtóban.“) Hanem, a kisasszony bájos ujjai szerencsétlenségemre épen a fordító nevénél egy malaczot pottyantottak a papírra, s ennek mystikus homályán keresztül nem tudom a betűket egészen világosan kivenni, s csak úgy fejtem meg a rejtélyes írást, hogy teljes hitelességében még magam sem bízom meg egészen. Az Omangatt név legalább eddigelé teljesen ismeretlen előttem. Egyébiránt e kedves svéd ismerősnéről kell még néhány szót írnom. Sima és igazán tartalmas verselését látva, német fordításban a magyar szöveg mellékelésével megküldöm neki Arany két költeményét: „Őszszel“ és „Fiamnak“, valamint Petőfi „September végén“ czímű gyönyörű darabját. Az „öszszes“-t és Petőfiét az „Ungarische illustrirte Zeitungéban megjelent igazán sikerült fordításokban, a „Fiamnak“-ot pedig, a magam szegény fordításában. Az én svéd leányom, kinek neve Lotten von Kraemer, hozzá is fogott a fordításhoz és legszebben a MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG, Színészet. (Magyar színkör a városligetben). Miklósy Gyula színigazgatónak megengedte Pest város tanácsa, hogy jövő nyáron a városligetben színkört építtethessen. Egy vegyes bizottság már künn is volt a ligetben, hogy kijelölje a helyet, hova az uj színkör építendő lesz. Legalkalmasabbnak találták az artézi kút és állatkert közötti tért, hol a színkör a nap heve ellen terebélyes fák által is lesz védve. A kijelölt helyben Miklósy is teljesen megnyugodott. A tér 6 évre engedtetik át Miklósynak. Halálozások. Kiss Ferencz, 1848-ks honvédezredes, most a Ludovika akadémia tanára, a hadtudományokban jelesen képzett férfiú, Meranban, február elején, 48 éves korában. Lehmann József, negyven év óta a berlini „Magazin für die Literatur des Auslandes” jeles folyóirat szerkesztője, Berlinben, élete 82-ik évében. Karassay József érdemes veterán, 1848/9-ben honvédezredes, Pozsonyban, február közepén, 84 éves korában. Lukaszevicz József, a lengyelek legkitűnőbb művelődéstörténésze, Targosziczen, február 13-án, élete 74-ik évében. Rudolff, nagyhírű német jogtudós, főleg a római jog terén nagy tekintély, február 18-án Berlinben, 70 éves korában. Petz Vilmos, jó hírű chemikusunk, Pesten, fbruár 22-én, 62 éves korában. Boxichevich János honvédezredes és osztályparancsnok, február 15-én, élete 64-ik évében. SAKKFELADVÁNY Pap Dezsőtől Miskolczon. Sötét, a bedelg . Világos. Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. :i. i i'MH'mimn'min .ill .111 ж..1 i.mi. ja шшиилши____ Q SZÁM. Nyomatja a pest-bécsi irodalmi és művészeti intézet, Deutsch testvérek. A 7-dik számban közölt sakkfeladvány megfejtése: Világos. Sötét. 1) B. f4-f5..................................................P. d4-d3 2) K. c5—c4..................................................F. gi-b6 3) B. f5—a5 -j ............................................F. b6—a5 4) H. b7—c6 -j- és mat. Helyesen fejtették meg: Lávay Jenő, Illovay József, Klein József, A gyóalfalvi olvasókör. A 6-ik számban közölt sakkfeladvány helyes megfejtését beküldte utólag Kutserik Sándor. SZOTALANY. Lóugrás szerint megfejtendő. Megfejtése a ll-ik számban. Az elsőnek kihúzott helyes megfejtő jutalma: „Az anya utolsó órája” czimü műlap. A 7-ik számban közölt, lóugrás szerint megfejtendő szótalány megejtése: „Ha nyom nélkül eltűnni nem akarsz s lelkednek jól esik, hogy emléket hagysz magad után, vágd egy fa héjába nevedet, s fádon a betűk évről évre nőni fognak, mig végre midőn nem leszesz és senki az emberek közöl rólad már nem emlékezik, elvesztve alakjukat, nagy eltörülhetetlen sebként fognak állni, meddig a fa áll — csak emberektől ne remélj semmit, tőlük ne várj emléket, a legjobbik is csak hozzád hasonló, s te önös vagy. Helyesen fejtették meg: Kovács Gy., Somogyi Á., Kalocsán J., Nyikos Gy., Csizmadia J., Kovács J., Szerdahelyi Ilka, Mohi F., Nemecskay Irma, Isoó J., Rosenthal nővérek, Hausner I., Bakody K., Vákár I., Lőke M. Klein J., Wacha J., Grün Hermina, Gál K., Lőke B., Liptay F., Turcsányi Fanni, Hanga Lajosné. A megfejtők közül Csőnek kihúzatván Wákár I. Gy. Szt. Miklós, számára „Az anya utolsó órája“ czimü műlap megküldetik. A 6-ik számban közölt képtalány helyes megfejtését beküldte utólag: Hertrum K. nik tan. vén\ ' gy"A ge fc&ath ez-4 de- \ Ren\-------éjt, Hallban, Íí\ Uzmég*V támnát. dez dó lóegli madt, Trithull, sabhím-F0rr,szik hogy mely Gyen\la / • mat Rajsik hó, sa nah megfu^j gyorbe .rajl| bon- ! lat^ hhrvölgy ecsa, gye$ghájbontbajvíz val- Szerkesztői üzenetek: Szécsény, Ny. Gy. Tehát föltétlen, határozott „igen“nel válaszolunk. — „Felföld“. Már az is értékhiányra mutat, hogy ön, a felföldet tartva nagyobbra az alföldnél, Petőfinek soraival él anélkül, hogy a hatás s némileg a vers igazolása kedvéért élt volna a Petőfi formájával. De ez még legkisebb hiánya az ön küldeményének. — „Körültem járnak“. A második strófa kihagyásával vagy átdolgozása után közölhető. — „Fénykép előtt“. Silányság. — „Anyámhoz“. (Poe) Eredeti gondolat. Az angollal egyező formában van fordítva ? Mert így mértéket, rímet is nélkülöz. — „Fentebbi“. Az elsővel egy istáléba kötöttük. — „Hogyha dal“ . . . Stb. Iskolai gyakorlatok. — „Utazás az alföldön“. Szerfölött unalmas. — „Rákóczy György“. Nem ez a Rákóczy nótája. Más hangok kellenek oda! — „Remény“. Csengő szavak, pompás rímek, szépen fölsallangozott faló. — Lőcse, M. I. Bár elvünk ellen van a közlésen innen lévő czikkek megnevezése, mindamellett eláruljuk ennek a kérdezettnek tárgyát, mely nem más mint „az óra“, de nem technikai, hanem csillagászati tekintetben.— „Jelen.“ Az egész verset, politikai színezete miatt nem közölhetvén, e mutatványul kedvezni kívánunk önnek s az olvasónak Sosem győzhet tán egy, vagy másik úr, Csak sok korom foly ; —* — vág a kard és szúr; — Vagy dől a ház; — a rom felhőkbe kél, — s Jerúzsa-szinivétől leng a szél; — Vagy lesz az Eszlény csökönyös teeléd; — — Az államház barangol nappal, éjt. Már szent a béke : — fők, és ember salok Hű kémjeikkel boldogítanak----------Ők tesznek , és Jós agyréme lát, Fontosak ám az ily Prófétiák!------• Lanyhán világitt — rontójuk : — Az ész. Közös bűnök : a véradó s a pénz. A többiben eljártunk. — Orosháza, Gy. V. Kapuzárás után vettük. Hurrák! Felelős szerkesztő: ÁGAI ADOLF (kétsas-utca 24. szám.)