Magyarország és a Nagyvilág, 1873 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1873-08-10 / 32. szám

408 I Sport. (A BÉCSI AUGUSZTUSI LÓVERSENY) múlt vasárnap tarta­tott meg. A freudenaui dijat (13/4 mfld távolság, 1 000 frt dij és 100 frtos tételek) ismét gr. Salm 3 é. sg. ménje Ivan nyerte meg a gr. Forgách L. Fidgetje ellen, mely múlt vasárnap harmadiknak érkezett be vele. A kétévesek futásában (500 öl, 1500 frt) br. Bethman 2 é. p. k. Delphin érkezett be elsőnek; 2-ik gr. Lamberg Henrik 2 é. Whim nevű p. k. — Az előbbi Challengetól, az utóbbi Ostregertől való. Az eladó-versenyre csak egy ló jelentkezett, t. i. gr. Stubenberg 3. é. sp. m. Na­vigateur, s kényelmesen körülvitorlázta a pályát. A vigaszver­senyben (800 frt, 1 mfld) az öreg de gyorslábú Braemar (Cap­tain Blue tulajdona, a híres Blair Abholtól) győzött hg. Liech­tenstein fiatal Elspeth kanczája ellen, s végül az akadályver­senyben (1000 frt, 3 mfld) gr. Ugarte jól ismert 5­0. Sergeant Bouncerje érkezett be elsőnek, utána dr. Grovestin hadnagy Pollyja, mely a múlt vasárnap 3-dik volt. (A „GOODWOD CUP“ FUTÁSA) Angliában, melyen rende­sen a legjobb 3, 4 és 5 éves lovak szoktak egymással mér­kőzni, s így e futam mintegy próbája a különbféle évfolyamú tenyésztésnek egymás ellen. Az idén csak három ló futott e díjért: t. i. Flageolet (mr. Lefévre tulajdona), azután Cremorne (for. Savile) és Favonius (br. Rothschild.) Ez utóbbi mind­kettő Derby-nyertes; Cremorne tavaly az angol Derbyt és a párisi 100,000 frankot nyerte, Favonius pedig harmadéve a Derbyt, tavaly pedig a Goodwood cup-ot vitte haza. Flageolet, mely az idén 2-dik volt a franczia Derbyben, s sok ideig egyik főkedvence a Derbyre,­­ beteg lett e nagy díj futása előtt, s így tulajdonosának csak most hozhatja meg az elégtételt, mert a Goodwood Cup-ot ő nyerte ama két jeles ló ellen. (NEVEZÉSEK.) Tegnapelőtt zárattak be nálunk a nevezé­sek az 1875-diki Nemzeti díjra. A Hazafidijra és a St. Legerre — 44, 26 és 57 nevezéssel. Köztük legnagyobb számmal (18 an) a Buccaneertől származottak. A kisbéri ménes, mely csikarnak következetesen mindig magyar neveket ad, az idei­­ éveseket következőleg keresztelte : Kegyencznő, Kis hamis, Sólyom Csa­­podár, Ellenőr és Kártyahős. Mindez elnevezések pedig némileg okadatolva vannak, s saját történetük van így p. o. Ellenőr — a híres lady Elisabethnek már Magyarország éghajlata alatt és Buccaneertől nemzett fia, s kiváncsiak vagyunk reá mikép sikerül. Kegyencznőnek az anyja Lancelin, egyike a legszebb kanczáknak, mely egy tenyésztő figyelmét lekötheti s ivadékai is győzösek voltak. Kártyahős­e anyjának, talán a gazdájáról (Isten nyugd meg!) maradt reá a név, s igy tovább. — Franczia­­országban is a múlt hetekben zárattak el 1875-re a nagy dijak, s a Grand Prix de Parisra 225, az ugyanaz évi Derbyre pedig 223 nevezés történt. Sajtó és könyv­szet. (Megjelentek a „Gyorsírászati Lapok“), a Gabels­­berger-Markovics féle gyorsírás szakközlönye 11. évfolyamának júliusi és augusztusi számai a következő tartalommal: Látoga­tás Gabelsberger sírjánál. (Kőrajzzal.) A füzetnek irányczikke imerteti a szászországi közoktatási ministeriumnak egy legújabb kibocsátott rendeletét, mely szerint Szászországban a gyorsírás kizárólag a Gabelsberger-rendszer szerint fog taníttatni, épugy mint ez néhány év előtt Bajorországban és az ausztriai tarto­mányokban rendeltetett el. Dr. Rohrbach Kálmán a pesti vegyészeti intézet segédtanára és Kovács Elek vizsgált gyors­írászati tanár közük a vegytanban, Kisfaludy Árpád theo­logus pedig a theologiában gyakran előforduló kifejezések rövi­dítéseit. Közöltéinek vitairási gyakorlatok. (Deák Ferencz utóbbi beszéde.) Azonkívül egy értekezés a gyorsírászati tankönyvek módszeréről, Bal­ogh Andortól. Végül a gyorsírás terjedésére vonatkozó tudósításokon kívül humoristikus tárczaczikk : „Gyors­­írási kaland.“ (M­ol­n­á­r Rudolftól.) (Korszerű egyházpolitikai mű) Megjelent és kapható S­a­r­t­a г­­ Károly és Aigner könyvkereskedőknél Pesten „A szervezendő országos autonómiai congres­sus egyik fóteendője. Több pécsi polgár és ü­gybarát megbízásából irta Szauter Antal, Pécs sz. k. város köz­törvényhatósági bizottságának tagja. Ára 50 kr. Az egész tiszta jövedelem a pécsi török mecsetből átalakított kath. templom és minarettjének kijavítási s földiszitési költségei fedezésére fog fordíttatni. A (pestvárosi statistikai hivatal) közleményeiből meg­jelent a VII-ik és VIII-ik füzet. A VH-ik füzet igen jelentékeny mű, czime „Pestvárosi statistikai évkönyv.“ — Kiterjed az egész városi életre, a népesedés, a közigazgatás, tanügy, pénzügy és közgazdaság összes mozzanataira. A VIII-ik füzet az 1871-ik évi pesti építkezéseket ismerteti. Mindkét füzet Körösi József úrtól, a városi statistikai hivatal igazgatója tollából eredt, a­ki Pest városa statistikai ügyét máris tiszteletreméltó fejlődési fokra emelte. (A keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet) múlt évi tan­folyamáról Soós Mihály tanár terjedelmes értesítőt adott ki, mely érdekes adatokat tartalmaz az intézet mindennemű vi­szonyairól. („A GYŐRMEGYEI népiskolák tanügyi állapota“) czím alatt T­argyas Endre tanfelügyelő egy kis füzetet adott ki, mely kimerítően tárgyalja a nevezett megye népoktatási viszonyait. („Magyarország alkotmánya“.) Felső nép- és polgári iskolák és képezdék számára , valamint tanítóknak vezérkönyvül irta Jánosi Ferencz. A hasznos kis mű elsőrendű állami pálya­­dijjal koszoruztatott. („Népszerű borászati kézikönyv“) vegytani alapon irta dr. Perlaky Mihály ; ezen, számos fametszettel ellátott művet a földm. ministerium pályadijjal koszorizta s melegen ajánljuk olvasását bortermelőink figyelmébe. („Alkalmi beszéd“,­ melyet a pécsi torna- és tűzoltó­­egylet díszlobogója fölavatási és a tornacsarnok alapkövének letétele ünnepén mondott Szauter Antal főreáltanodai igazgató,­ára 25 kv. A befolyandó összeg a tornacsarnok javára for­­dittatik. (Az „Apollo“) zenemű-folyóirat ez idei 14-ik száma megjelent. Tartalma : „Három hallgató magyar,“ Csermák An­taltól, továbbá „Le joujou“, „Emléklap“, „Mit busolgsz (!) árva szivem“ czímű szerzemények. (Új ZENEMŰ) „Ismerlek szép maszk“ czímmel Herczegh B. egy, zongorára szerzett gyorspolkát adott ki , ára 50 kr. MAGYARORSZAG ES A NAGYVILAG. XJ___L Halottak emléke. (A PETŐFI-SZOBOR TÁRGYÁBAN) Reményi Ede bizottsági elnök kérvényt intézett úgy a fővárosi közmunkatanács, mint Pest város tanácsához, hogy miután a Hermina-térre népszínház helyett a magyar operaház fog építtetni, ez elé tehát Petőfi szobra semmiesetre sem állítható; a népszínház uj helye pedig szintén nem nyújt kellő tért, s átalában Petőfi szobra önmagá­ért czél lévén, mit, tekintettel a költő világraszóló nevére, a főváros szépészeti érdekeire s az ország igényére, — semmi más mellékczélnak alárendelni nem szabad; ugyanazért a szoborügyi bizottság új és kitűnő helyet kér a szobor számára. Mint érte­sültünk, a fővárosi közmunkatanács a dunaparti sétány déli végén, a Heinrich-ház előtti kis park közepét jelölte ki e czélra, s e választás mindenesetre szerencsés, tekintve, hogy a sétány másik (Stein-ház előtti) vége b. Eötvös szobra számára van már kijelölve. Ilykép nemcsak az öszhangzat nyerne gyönyörű ki­fejezést, s a főváros ezen része valóban nagyszerű arczulatot, de Petőfinek is méltó helyet juttatnánk. Nemes alakja látható lesz a Dunáról is s tekintete azon déli alföldi tájak felé fog irányulni, hol ő született s hol nagyszerű gondolataiban oly örömest időzött. Ilykép a Heinrich-ház előtti parkocska is, me­lyen most — bár szépen be van osztva, senki sem jár, bizonyára megnépesednék, muzsaberek lenne, tettregyujtó hazafias lelkese­dést terjesztve. Hisszük is, hogy a főváros atyái ismert haza­fias példányszerűséggel fogják részükről e szép terv kivitelét előmozdítani. (EGY HERCZEGNŐ TEMETÉSE.) A közelebb elhunyt Schwar­zenberg Eleonóra herczegnő temetése Wittingauban roppant fényes szertartással ment véghez. A halott a decanalis templomban beszenteltetvén, a gyászmenet a következő rendben indult meg: 1. a tanuló ifjúság a befátyolozott kereszttel, 2. a szegények, 3. a városi szegény polgárok, 4. a herczegi szegények, 5. a wittingaui czéhek, 6. a polgári lövésztestület zenével, 7. a hgi szolgaszemélyzet, 8. schwarzbachi bányászok zenével, 9. a her­czegi erdészeti személyzet, 10. a hgi gazdasági személyzet, 11. a herczegi könyvviteli személyzet, 12. a hgi közp. irodai sze­mélyzet, 13. a rigi libéria, 14. a házi tisztek, 15. a női szolga személyzet, 16. a daltársulatok zászlóikkal 17. a régens dhori az énekesekkel és gyászzenével, 18. az apáczák, 19. az összes kisérő papság, 20. a pontifikáló papság, 21. a halottas kocsi fáklyavivőkkel és herczegi gránátosokkal, 22. a családtagok, ro­konok és legközelebb álló gyászolók, 23. cs. k. tisztek, 24. cs. k. államhivatalnokok, 25. a területi képviseletek, 26. meghívott vendégek, 27. idegen nők, továbbá rigi hivatalnokok nejei, özvegyei és leányai, 28. községi elöljárók, 29. a többi résztvevő, 30. kocsik. (A KAZINCZY-MAUZÓLEUM) Széphalmon őszszel már ké­szen lesz, miután az akadémia közelebb kilenczedfél ezer fo­rintot utalványozott a díszítések befejezésére és a Kazinczy-mell­­szoborra. Halálozások: Fehér Lajos, hajdan országgyűlési követ, derék, buzgó hazafi, egyike a mindinkább ritkuló régi veteránoknak, jú­lius végén. Dr. Kőszeghy Mihály, Szatmár városa érdemes fő­orvosa, július 30-án, 63 éves korában. Papp-Szilágyi József, nagyváradi görög kath. püspök. Nagyváradon, aug. 5-én. SZÓTALÁNY. Lóugrás szerint megfejtendő. Megfejtése a 34-ik számban. Az elsőnek kihúzott helyes megfejtő jutalma : „A kis b­a­j­t­á­r­s“ czímű műlap. A 30-ik számban közlött betűtalány megfejtése : „Nagy időkben nagy emberek kellenek.“ Helyesen fejtették meg: Lóké B., Lóké M., B. Gy., Tusán Mihályné, Szathmáry D., Káposztás-Csendes Eszti, Nemes V., Molnár L, Bodnár F., Szabó F. R., Bargha. A faddi olvasókör, Géresy Ilona, Bay Berta, Deák Józsefné. A debreczeni földmives iskola, Nemecskay, Paulovics Janka, Bő­gér P., Laiszky J., Fuchs J, Dobrovay Irma, Mezey Gy. A miskolczi polgáregylet, Lőrinczi J., Schalkász Milka, Lintner J. A megfejtők közül elsőnek kihúzatván Deák Jó­­z­s­e­fn­é, Zala-Tárnok, számára „Az 1870-k i háború és béke emléklapja“ czimű műlap megküldetik. A 29-ik számban közölt, lóugrás szerint megfejtendő szótalány helyes megfejtését utólag még beküldték: Péchy J., Szabó Albertné, B. Barkóczy Margit, Döbrösy Gy. ZO egy so­r-E-vem,a nem haj mák sá mint pott zö in nat hal kog vér zer SZi bá Fe fut ral tása csa jem ja ár, ge tam lám,No zö tot sé ját le. Jött Sir el ja dé pá par Mély szag lel le töl­ bu met, Er lyá met im ke keb lyi Ivár : Mint Nyomatja a pest-bécsi irodalmi és művészeti intézet Deutsch testvérek. SAKKFELADVÁNY Pierce J-től. Világos. Világos indul s az ötödik lépésre matot mond. A 29-ik számban közölt sakkfeladvány megfejtése : Világos. Sötét. 1) B. c5—b5.......................................a) K. d7-c6 (üt) 2) a) B. b5—d5 1...................................b) K. d7—c8 b) B. b6-68 u­......................э) P. e6-d5 (üt) 3) a) F. Ьз - a4 1......................................b) H. c8—d7 b) H. c6—e5 / f és mat. Helyesen fejtették meg : Elvérafalvy Kálmán, Mátray Géza, Tóth Imre, Németh István, Kutserik Sándor, Illovay József. Sötét, a bedélg . Szerkesztői üzenetek. Sz. F. Laczháza. Az egyik talány nagyon is túltö­­mött, a másik nagyon is könnyű s igy egyik sem közölhető. Az „arany mondatok“ oly lappal és emberrel foglalkoznak, akivel és amelylyel mi nem szeretünk foglalkozni, ezért nem használhatjuk. — „Merengés“ Spleenes óráiban sok ember­nek vannak ily keserves gondolatai, s akinek könnyebbséget nyújt, ha versbe önti világfájdalmát, ám tegye: de másokat ne szomoritsunk vele. — Sch. I. Czegléd. Talán fölhasznál­juk. — „Egy est a hegyek közt.“ Elolvassuk s remélhető­leg nemsokára sorát kerítjük. — „A­ Z elhagyott szerető.“ „Juhászbojtár,“ A poéta keserve“ stb. Merénylete a költé­szet múzsája ellen mindenesetre a legnagyobb szervek közé tar­tozik ; álljon itt egy versszak ijesztő például : „A könyvek közt napont Mélyen elmerülve Ülök mint egy világ — Elhagyott remete Nem élvezem én a világ gyönyörségét, Csak a classicusok zord kifejezését Egész bolondulásig Merengve magamba, Semmi indulás nincs Mi élvet nyújtana.“ Ezen ugyan nem vehető észre a „classicusok kifejezésed­nek élvezése. Keressen más időtöltést. — »Egy barátom emlékének“ és „Oh nem a fáj nekem.* Mindkettőben van hangulat s némi verselési ügyesség is, de a közölhetőség mértékét meg nem ütik. — T. B. sebésztanuló T. borbély­­officinájába. Nem vagyunk tisztában, váljon komoly dolog-e vagy tréfa az egész, — de ha ön csakugyan az a Pegasustól megrugott borbélylegény, akinek írja magát, önnek gyönyörűsé­gére és a magunk mulatságára e helyen közöljük versét, mely így szól: В о r­­ d а 1 1. Nyugodni vagyok én A kínos harcz után Amelyben besodort Ezen hűtelen nektár A béke édene vár Borostyán ágyaival Lelkem elborongva A messze útra kész Másodzor az üveg S belőle egy égi hang Most számodra szól Vidáman a harang, A pukkadásig borzasztó. Máskor csak higgjen annak az újságírónak, aki azt mondta önnek, hogy ez igen rosz „verss“. ■ Biztatására, hogy „ha kel­ljen sok versek csinálok a menyi­ket és olcsón csak tesen megírni ezér se kérek töbett i­tt,“ nem lehet más válaszunk, mint hogy az i ttot majd ak­kor adjuk, ha netalán valamikor fájós fogunkat huzatjuk ki ön­nel, amiben remélhetőleg szerencsésebb lesz mint a versírás­ban. — „önvigasz.“ Az, hogy „rögtönzés“, megbocsáthatóvá teszi roszaságát. — G. I. SzliáCS. Most hamarjában nem kö­zölhetjük. — „Ah ! ne húzd . . Nagyon rosz vers. — G. J. Budapest. Az, kihez sorai intézve vannak, jelenleg nincs Budapesten : fölvilágosítást csak a jövő hó elején kaphat. S. P. Técsö Ferenczvölgy. Meg fog jelenni, csak egy kis türelmet kérünk. — „A sorsharaghoz“, „Lefekvés előtt“ stb. Rész versek. 32. SZÁM

Next