Magyarország és a Nagyvilág, 1873 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1873-08-10 / 32. szám
408 I Sport. (A BÉCSI AUGUSZTUSI LÓVERSENY) múlt vasárnap tartatott meg. A freudenaui dijat (13/4 mfld távolság, 1 000 frt dij és 100 frtos tételek) ismét gr. Salm 3 é. sg. ménje Ivan nyerte meg a gr. Forgách L. Fidgetje ellen, mely múlt vasárnap harmadiknak érkezett be vele. A kétévesek futásában (500 öl, 1500 frt) br. Bethman 2 é. p. k. Delphin érkezett be elsőnek; 2-ik gr. Lamberg Henrik 2 é. Whim nevű p. k. — Az előbbi Challengetól, az utóbbi Ostregertől való. Az eladó-versenyre csak egy ló jelentkezett, t. i. gr. Stubenberg 3. é. sp. m. Navigateur, s kényelmesen körülvitorlázta a pályát. A vigaszversenyben (800 frt, 1 mfld) az öreg de gyorslábú Braemar (Captain Blue tulajdona, a híres Blair Abholtól) győzött hg. Liechtenstein fiatal Elspeth kanczája ellen, s végül az akadályversenyben (1000 frt, 3 mfld) gr. Ugarte jól ismert 50. Sergeant Bouncerje érkezett be elsőnek, utána dr. Grovestin hadnagy Pollyja, mely a múlt vasárnap 3-dik volt. (A „GOODWOD CUP“ FUTÁSA) Angliában, melyen rendesen a legjobb 3, 4 és 5 éves lovak szoktak egymással mérkőzni, s így e futam mintegy próbája a különbféle évfolyamú tenyésztésnek egymás ellen. Az idén csak három ló futott e díjért: t. i. Flageolet (mr. Lefévre tulajdona), azután Cremorne (for. Savile) és Favonius (br. Rothschild.) Ez utóbbi mindkettő Derby-nyertes; Cremorne tavaly az angol Derbyt és a párisi 100,000 frankot nyerte, Favonius pedig harmadéve a Derbyt, tavaly pedig a Goodwood cup-ot vitte haza. Flageolet, mely az idén 2-dik volt a franczia Derbyben, s sok ideig egyik főkedvence a Derbyre, beteg lett e nagy díj futása előtt, s így tulajdonosának csak most hozhatja meg az elégtételt, mert a Goodwood Cup-ot ő nyerte ama két jeles ló ellen. (NEVEZÉSEK.) Tegnapelőtt zárattak be nálunk a nevezések az 1875-diki Nemzeti díjra. A Hazafidijra és a St. Legerre — 44, 26 és 57 nevezéssel. Köztük legnagyobb számmal (18 an) a Buccaneertől származottak. A kisbéri ménes, mely csikarnak következetesen mindig magyar neveket ad, az idei éveseket következőleg keresztelte : Kegyencznő, Kis hamis, Sólyom Csapodár, Ellenőr és Kártyahős. Mindez elnevezések pedig némileg okadatolva vannak, s saját történetük van így p. o. Ellenőr — a híres lady Elisabethnek már Magyarország éghajlata alatt és Buccaneertől nemzett fia, s kiváncsiak vagyunk reá mikép sikerül. Kegyencznőnek az anyja Lancelin, egyike a legszebb kanczáknak, mely egy tenyésztő figyelmét lekötheti s ivadékai is győzösek voltak. Kártyahőse anyjának, talán a gazdájáról (Isten nyugd meg!) maradt reá a név, s igy tovább. — Francziaországban is a múlt hetekben zárattak el 1875-re a nagy dijak, s a Grand Prix de Parisra 225, az ugyanaz évi Derbyre pedig 223 nevezés történt. Sajtó és könyvszet. (Megjelentek a „Gyorsírászati Lapok“), a Gabelsberger-Markovics féle gyorsírás szakközlönye 11. évfolyamának júliusi és augusztusi számai a következő tartalommal: Látogatás Gabelsberger sírjánál. (Kőrajzzal.) A füzetnek irányczikke imerteti a szászországi közoktatási ministeriumnak egy legújabb kibocsátott rendeletét, mely szerint Szászországban a gyorsírás kizárólag a Gabelsberger-rendszer szerint fog taníttatni, épugy mint ez néhány év előtt Bajorországban és az ausztriai tartományokban rendeltetett el. Dr. Rohrbach Kálmán a pesti vegyészeti intézet segédtanára és Kovács Elek vizsgált gyorsírászati tanár közük a vegytanban, Kisfaludy Árpád theologus pedig a theologiában gyakran előforduló kifejezések rövidítéseit. Közöltéinek vitairási gyakorlatok. (Deák Ferencz utóbbi beszéde.) Azonkívül egy értekezés a gyorsírászati tankönyvek módszeréről, Balogh Andortól. Végül a gyorsírás terjedésére vonatkozó tudósításokon kívül humoristikus tárczaczikk : „Gyorsírási kaland.“ (Molnár Rudolftól.) (Korszerű egyházpolitikai mű) Megjelent és kapható Sarta г Károly és Aigner könyvkereskedőknél Pesten „A szervezendő országos autonómiai congressus egyik fóteendője. Több pécsi polgár és ügybarát megbízásából irta Szauter Antal, Pécs sz. k. város köztörvényhatósági bizottságának tagja. Ára 50 kr. Az egész tiszta jövedelem a pécsi török mecsetből átalakított kath. templom és minarettjének kijavítási s földiszitési költségei fedezésére fog fordíttatni. A (pestvárosi statistikai hivatal) közleményeiből megjelent a VII-ik és VIII-ik füzet. A VH-ik füzet igen jelentékeny mű, czime „Pestvárosi statistikai évkönyv.“ — Kiterjed az egész városi életre, a népesedés, a közigazgatás, tanügy, pénzügy és közgazdaság összes mozzanataira. A VIII-ik füzet az 1871-ik évi pesti építkezéseket ismerteti. Mindkét füzet Körösi József úrtól, a városi statistikai hivatal igazgatója tollából eredt, aki Pest városa statistikai ügyét máris tiszteletreméltó fejlődési fokra emelte. (A keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet) múlt évi tanfolyamáról Soós Mihály tanár terjedelmes értesítőt adott ki, mely érdekes adatokat tartalmaz az intézet mindennemű viszonyairól. („A GYŐRMEGYEI népiskolák tanügyi állapota“) czím alatt Targyas Endre tanfelügyelő egy kis füzetet adott ki, mely kimerítően tárgyalja a nevezett megye népoktatási viszonyait. („Magyarország alkotmánya“.) Felső nép- és polgári iskolák és képezdék számára , valamint tanítóknak vezérkönyvül irta Jánosi Ferencz. A hasznos kis mű elsőrendű állami pályadijjal koszoruztatott. („Népszerű borászati kézikönyv“) vegytani alapon irta dr. Perlaky Mihály ; ezen, számos fametszettel ellátott művet a földm. ministerium pályadijjal koszorizta s melegen ajánljuk olvasását bortermelőink figyelmébe. („Alkalmi beszéd“, melyet a pécsi torna- és tűzoltóegylet díszlobogója fölavatási és a tornacsarnok alapkövének letétele ünnepén mondott Szauter Antal főreáltanodai igazgató,ára 25 kv. A befolyandó összeg a tornacsarnok javára fordittatik. (Az „Apollo“) zenemű-folyóirat ez idei 14-ik száma megjelent. Tartalma : „Három hallgató magyar,“ Csermák Antaltól, továbbá „Le joujou“, „Emléklap“, „Mit busolgsz (!) árva szivem“ czímű szerzemények. (Új ZENEMŰ) „Ismerlek szép maszk“ czímmel Herczegh B. egy, zongorára szerzett gyorspolkát adott ki , ára 50 kr. MAGYARORSZAG ES A NAGYVILAG. XJ___L Halottak emléke. (A PETŐFI-SZOBOR TÁRGYÁBAN) Reményi Ede bizottsági elnök kérvényt intézett úgy a fővárosi közmunkatanács, mint Pest város tanácsához, hogy miután a Hermina-térre népszínház helyett a magyar operaház fog építtetni, ez elé tehát Petőfi szobra semmiesetre sem állítható; a népszínház uj helye pedig szintén nem nyújt kellő tért, s átalában Petőfi szobra önmagáért czél lévén, mit, tekintettel a költő világraszóló nevére, a főváros szépészeti érdekeire s az ország igényére, — semmi más mellékczélnak alárendelni nem szabad; ugyanazért a szoborügyi bizottság új és kitűnő helyet kér a szobor számára. Mint értesültünk, a fővárosi közmunkatanács a dunaparti sétány déli végén, a Heinrich-ház előtti kis park közepét jelölte ki e czélra, s e választás mindenesetre szerencsés, tekintve, hogy a sétány másik (Stein-ház előtti) vége b. Eötvös szobra számára van már kijelölve. Ilykép nemcsak az öszhangzat nyerne gyönyörű kifejezést, s a főváros ezen része valóban nagyszerű arczulatot, de Petőfinek is méltó helyet juttatnánk. Nemes alakja látható lesz a Dunáról is s tekintete azon déli alföldi tájak felé fog irányulni, hol ő született s hol nagyszerű gondolataiban oly örömest időzött. Ilykép a Heinrich-ház előtti parkocska is, melyen most — bár szépen be van osztva, senki sem jár, bizonyára megnépesednék, muzsaberek lenne, tettregyujtó hazafias lelkesedést terjesztve. Hisszük is, hogy a főváros atyái ismert hazafias példányszerűséggel fogják részükről e szép terv kivitelét előmozdítani. (EGY HERCZEGNŐ TEMETÉSE.) A közelebb elhunyt Schwarzenberg Eleonóra herczegnő temetése Wittingauban roppant fényes szertartással ment véghez. A halott a decanalis templomban beszenteltetvén, a gyászmenet a következő rendben indult meg: 1. a tanuló ifjúság a befátyolozott kereszttel, 2. a szegények, 3. a városi szegény polgárok, 4. a herczegi szegények, 5. a wittingaui czéhek, 6. a polgári lövésztestület zenével, 7. a hgi szolgaszemélyzet, 8. schwarzbachi bányászok zenével, 9. a herczegi erdészeti személyzet, 10. a hgi gazdasági személyzet, 11. a herczegi könyvviteli személyzet, 12. a hgi közp. irodai személyzet, 13. a rigi libéria, 14. a házi tisztek, 15. a női szolga személyzet, 16. a daltársulatok zászlóikkal 17. a régens dhori az énekesekkel és gyászzenével, 18. az apáczák, 19. az összes kisérő papság, 20. a pontifikáló papság, 21. a halottas kocsi fáklyavivőkkel és herczegi gránátosokkal, 22. a családtagok, rokonok és legközelebb álló gyászolók, 23. cs. k. tisztek, 24. cs. k. államhivatalnokok, 25. a területi képviseletek, 26. meghívott vendégek, 27. idegen nők, továbbá rigi hivatalnokok nejei, özvegyei és leányai, 28. községi elöljárók, 29. a többi résztvevő, 30. kocsik. (A KAZINCZY-MAUZÓLEUM) Széphalmon őszszel már készen lesz, miután az akadémia közelebb kilenczedfél ezer forintot utalványozott a díszítések befejezésére és a Kazinczy-mellszoborra. Halálozások: Fehér Lajos, hajdan országgyűlési követ, derék, buzgó hazafi, egyike a mindinkább ritkuló régi veteránoknak, július végén. Dr. Kőszeghy Mihály, Szatmár városa érdemes főorvosa, július 30-án, 63 éves korában. Papp-Szilágyi József, nagyváradi görög kath. püspök. Nagyváradon, aug. 5-én. SZÓTALÁNY. Lóugrás szerint megfejtendő. Megfejtése a 34-ik számban. Az elsőnek kihúzott helyes megfejtő jutalma : „A kis bajtárs“ czímű műlap. A 30-ik számban közlött betűtalány megfejtése : „Nagy időkben nagy emberek kellenek.“ Helyesen fejtették meg: Lóké B., Lóké M., B. Gy., Tusán Mihályné, Szathmáry D., Káposztás-Csendes Eszti, Nemes V., Molnár L, Bodnár F., Szabó F. R., Bargha. A faddi olvasókör, Géresy Ilona, Bay Berta, Deák Józsefné. A debreczeni földmives iskola, Nemecskay, Paulovics Janka, Bőgér P., Laiszky J., Fuchs J, Dobrovay Irma, Mezey Gy. A miskolczi polgáregylet, Lőrinczi J., Schalkász Milka, Lintner J. A megfejtők közül elsőnek kihúzatván Deák Józsefné, Zala-Tárnok, számára „Az 1870-k i háború és béke emléklapja“ czimű műlap megküldetik. A 29-ik számban közölt, lóugrás szerint megfejtendő szótalány helyes megfejtését utólag még beküldték: Péchy J., Szabó Albertné, B. Barkóczy Margit, Döbrösy Gy. ZO egy sor-E-vem,a nem haj mák sá mint pott zö in nat hal kog vér zer SZi bá Fe fut ral tása csa jem ja ár, ge tam lám,No zö tot sé ját le. Jött Sir el ja dé pá par Mély szag lel le töl bu met, Er lyá met im ke keb lyi Ivár : Mint Nyomatja a pest-bécsi irodalmi és művészeti intézet Deutsch testvérek. SAKKFELADVÁNY Pierce J-től. Világos. Világos indul s az ötödik lépésre matot mond. A 29-ik számban közölt sakkfeladvány megfejtése : Világos. Sötét. 1) B. c5—b5.......................................a) K. d7-c6 (üt) 2) a) B. b5—d5 1...................................b) K. d7—c8 b) B. b6-68 u......................э) P. e6-d5 (üt) 3) a) F. Ьз - a4 1......................................b) H. c8—d7 b) H. c6—e5 / f és mat. Helyesen fejtették meg : Elvérafalvy Kálmán, Mátray Géza, Tóth Imre, Németh István, Kutserik Sándor, Illovay József. Sötét, a bedélg . Szerkesztői üzenetek. Sz. F. Laczháza. Az egyik talány nagyon is túltömött, a másik nagyon is könnyű s igy egyik sem közölhető. Az „arany mondatok“ oly lappal és emberrel foglalkoznak, akivel és amelylyel mi nem szeretünk foglalkozni, ezért nem használhatjuk. — „Merengés“ Spleenes óráiban sok embernek vannak ily keserves gondolatai, s akinek könnyebbséget nyújt, ha versbe önti világfájdalmát, ám tegye: de másokat ne szomoritsunk vele. — Sch. I. Czegléd. Talán fölhasználjuk. — „Egy est a hegyek közt.“ Elolvassuk s remélhetőleg nemsokára sorát kerítjük. — „A Z elhagyott szerető.“ „Juhászbojtár,“ A poéta keserve“ stb. Merénylete a költészet múzsája ellen mindenesetre a legnagyobb szervek közé tartozik ; álljon itt egy versszak ijesztő például : „A könyvek közt napont Mélyen elmerülve Ülök mint egy világ — Elhagyott remete Nem élvezem én a világ gyönyörségét, Csak a classicusok zord kifejezését Egész bolondulásig Merengve magamba, Semmi indulás nincs Mi élvet nyújtana.“ Ezen ugyan nem vehető észre a „classicusok kifejezésednek élvezése. Keressen más időtöltést. — »Egy barátom emlékének“ és „Oh nem a fáj nekem.* Mindkettőben van hangulat s némi verselési ügyesség is, de a közölhetőség mértékét meg nem ütik. — T. B. sebésztanuló T. borbélyofficinájába. Nem vagyunk tisztában, váljon komoly dolog-e vagy tréfa az egész, — de ha ön csakugyan az a Pegasustól megrugott borbélylegény, akinek írja magát, önnek gyönyörűségére és a magunk mulatságára e helyen közöljük versét, mely így szól: В о r d а 1 1. Nyugodni vagyok én A kínos harcz után Amelyben besodort Ezen hűtelen nektár A béke édene vár Borostyán ágyaival Lelkem elborongva A messze útra kész Másodzor az üveg S belőle egy égi hang Most számodra szól Vidáman a harang, A pukkadásig borzasztó. Máskor csak higgjen annak az újságírónak, aki azt mondta önnek, hogy ez igen rosz „verss“. ■ Biztatására, hogy „ha kelljen sok versek csinálok a menyiket és olcsón csak tesen megírni ezér se kérek töbett itt,“ nem lehet más válaszunk, mint hogy az i ttot majd akkor adjuk, ha netalán valamikor fájós fogunkat huzatjuk ki önnel, amiben remélhetőleg szerencsésebb lesz mint a versírásban. — „önvigasz.“ Az, hogy „rögtönzés“, megbocsáthatóvá teszi roszaságát. — G. I. SzliáCS. Most hamarjában nem közölhetjük. — „Ah ! ne húzd . . Nagyon rosz vers. — G. J. Budapest. Az, kihez sorai intézve vannak, jelenleg nincs Budapesten : fölvilágosítást csak a jövő hó elején kaphat. S. P. Técsö Ferenczvölgy. Meg fog jelenni, csak egy kis türelmet kérünk. — „A sorsharaghoz“, „Lefekvés előtt“ stb. Rész versek. 32. SZÁM