Magyarország és a Nagyvilág, 1876 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1876-01-16 / 3. szám
40 gönczölszekere. Szomszédságában látjuk a szép tiszta fényű »sark csillagot,« szemben a déli égen délkeletről északnyugat felé a »tejút« vonul. Kelet felé látjuk a »capellát« nyugatnak a »Cassiopeiát.« Nem messze tőle ragyognak az »állatkör« csillagzatai: a »vízhordó«, »halak« stb. Az ég legtündöklőbb csillaga ketten, jobbra a tejúttól az »Orion«; balra északnyugatnak vannak a »kettős,« »rák« és »oroszlán.« Az »Orion« alatt a »nagy kutya« az ég legszikrázóbb csillagjával »Sinussal vagy »esti csillaggal« E hónapban a fagy mind keményebbé lesz, s mégis épen ilyenkor nem panaszkodunk az időjárás ellen. A tiszta, köd és páratlan levegőt, az enyhébb déli órákban élvezettel leheljük be. És a természet örömeivel is mily pazarul kedveskedik ép e hónap. Most látjuk az évnek legszebb napkeltét és naplenyugtát, gyönyörködünk a festői téli tájképeken, napfényben, midőn a hólepel fényesen csillog, és az árnyalás azúrkék színnel párosul — vagy élhomályban, melynek kékes-szürke köde a tárgyaknak titokszerű formákat kölcsönöz. Hát a szép holdvilágos éjjelek, midőn a fák ezüstös alapra vetik árnyukat! Érdekes a szilárd jéglapok szemlélete is, melyek képződéséről oly sokféle nézet uralkodik. Vegyük még ehhez a korcsolyázás és szánkázás elveit, a négy fal közti családias bizalmas órákat, s a farsang lármás mulatságait: januáriusra semmi esetben sem panaszkodhatunk. Minden bizonynyal a jobb hónapok közé tartozik, és örömestebb is sétálunk most ki más, mint az előbbi hónapban. Úgy látszik, mintha a nap aranyosabban ragyogna és — mert azt is tudjuk, hogy a nap, jóllehet csak egy madárlépéssel, mégis hosszabb. De a szabadban töltött mulatságainknál óvatosan kell viselni magunkat, mert a zord hideg levegőn könnyen tüdőgyuladásra, vagy más efélére tehetünk szert. A meghűlés gyors mozgásnál, korcsolyázásnál úgy is alig elkerülhető. A gége és tüdőbetegek kemény hidegben vagy épen nem, vagy csak respiratorral menjenek ki. Azonban ezen egészségügyi szabályokkal célszerű táprend is egyesítendő. Minél nagyobb a hideg, annál jelentékenyebb mennyiségű tápanyagra van szüksége az emberi szervezetnek, mert most a test a tápláláson kívül melegítést is követel. Ételünk ép ezért álljon mindenekelőtt húsból, aztán hüvelyes veteményből, tésztából stb. Nem ok nélkül kíván a test ilyenkor szeszes italokat is. A bor nemcsak az emésztésre szükséges nedvek elválasztását mozdítja elő, hanem a tápanyagok föloldásához is hozzájárul, s ezenfölül a testet melegíti. De ha nagyon kemény hidegben kell útra kelnünk, épen nem czélszerű nagyobb mennyiségű szeszes italból venni be, sokkal jobb egy csésze meleg kávé, mely tartósan melegít, ébren tart és nem fenyeget semminemű veszéllyel. A legtöbb természetbúvár azt állítja, hogy a szeszes italok nagyobb mennyiségben történt élvezete után a test hőmérsékének leszállása következik be. Koller tanár fényképe k.i.n. Tars. u. Magyarország és a Nagyvilág. 3. SZÁM.