Magyarország és a Nagyvilág, 1876 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1876-01-02 / 1. szám

F elelós szerkesztő : ÁGAI ADOLF. Szerkesztoseg es kiadó-hivatal: Budapest, Fereucziek-tere, ^Atlieiiaeiii»»-éi>lilot. ХЩ. ÉVFOLYAM. 1876. 1 SZÁM. BUDAPEST, JANUÁR 2. _________ Előfizetési dij : Negyedévre 3 írt. 50. — Félévre 5 írt. — Kgész évre ÍO írt. — T ARTALOM : f B. Kemény Zsigmoud. (Arczképpel.) — Rechuza vándorlásaiból. A 18-ik századból. (Költ. Ifj. Ábrányi Kornél.) — Megváltó nélkül. Elbeszélés. (Borostyáni Nándor.) A méh-állam. (Dr. Rodiczky Jenő.) — A magyar nemz. muzeum lépcsöházának tálfestményei. II. A tudományok. (Képpel.) — Újévi kézcsók a Buckingham-palotában. (Képpel.) Sylvester után reggel. (Képpel.) — A fővárosból: Ebben az uj esztendőben. (Porzó.) — Színészet. (Nemo.) — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Képrejtvény. — Szerk. űz. f is Щ 1S10—1875. ávol a csatatértől, melyen bar­mi ncz évig dicsőséggel küzdött a legelsők sorában s melyről nem régen megtört testtel, éjbe borult szellemmel vonult erdélyi magányába, távol mai válságos küzdelmeinktől, szállt örök nyu­galomra közéletünknek egyik leg­fényesebb nevű szereplője, b. Ke­mény Zsigmond. Mint politikus, mint essay- és regényíró egyaránt magasra emelkedett ki kortársai fölött s mig szépirodalmi müvei mint a tökély ritka példányképei sokáig utolér- hetetlenül fognak ragyogni nemzeti irodalmunk­ban : publicistái, politikai szereplése szorosan egybekapcsolva marad hazánk történelmével, mert egyik döntő tényezője volt ő azon nagy politikai átalakulásoknak, melyek hazánkban az 1848-ki szabadságharczot követett évtizedekben a dolgok mai rendjét létrehozták. Fényes, tiszta elme, mélyreható bonczoló, kritikai tehetség, valódi államférfim széles látkör s szeplőtlen jellem, önzetlen, munkás hazafiság valának Ke­mény Zsigmond tulajdonai, melyek őt kevés számú nagy férfiaink sorába emelték. B. Kemény Zsigmond 1816-ban Erdély­ben született s első tanulmányait Zalathnán kezdte, majd Nagy-Enyeden folytatta, hol idősb Szász Károly volt tanára és barátja. Maros- vásárhelytt tette le az ügyvédi vizsgát, aztán két évig Bécsben orvosi és természettudományi előadásokat hallgatott. Bécsből hazatérvén, azonnal megkezdő irói pályáját s 1840-ben az »Athenaeum« folyóirat­ban közlött először mutatványokat »Martinuzzi« czimü regényéből s ugyanez évben elvállalta az »Erdélyi Híradó« czimü ellenzéki közlöny szerkesztését. 1843-ban megírta »Korteskedés és ellenszerei« czimü röpiratát, mely reá vonta gróf Széchenyi István figyelmét, s az akadémia f В. Kemény Zsigmond, * \\ЧЛч-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék