Magyarország és a Nagyvilág, 1877 (13. évfolyam, 1-25. szám)
1877-02-11 / 6. szám
Felelős szerkesztő: ÁGAI A D . L /'. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület. XIV. ÉVFOLYAM. 1877. 6. SZÁM. BUDAPEST, FEBRUÁR 11. Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt. 50. — Félévre 5 frd. — Egész évre 10 frt. FRIVALDSZKY JÁNOS, a valahol, úgy a tapasztg talati tudományok terén, áll az a tétel: az előbbretörő, új értelmi tért hódító erő csak gondosan mivelt talajból kel ki, s minél gondosabb a talaj megnövelése, annál sikeresebb a lépés, amelyet azután a korszakot alkotó elmék tehetnek, így van ez a tudás minden terén. A Linné előtti idők állattani mozgalmaiból, munkálataiból kelt ki a nagy svéd rendszere; e nagy szellem epigonjai teremtették meg alapját annak a haladásnak, amelyet Cuvier rendszere föltüntet ; mind a két korszak megmunkálta a talajt, amelyből a »struggle for existence« tana indult, hogy az értelemnek új tereket hódítson, eszmeharczot előidézve, egészséges mozgalmat létesítsen ott, ahol a reactio, szövetkezve a tekintélybe vetett föltétlen bizodalommal, gondosan ápolta a pangást. Tudta miért. De, amint mondottuk, az e téren való haladás föltételekhez van kötve, e föltételek pedig csak kitartó, fáradságos, főképen pedig lelkiismeretes munka árán szerezhetők meg; e munkának meg kell lennie, épen úgy, mint kell a házhoz az, a ki követ fejt s azt egybehordja. A szerény, kitartó és lelkiismeretes munkások száma nem nagy, s épen azért illő dolog, hogy megbecsüljük s tiszteljük azt, aki ilyennek bizonyult. Frivaldszky János, ki mint az állattan mivelője, csak az imént ülte meg múzeumi hivataloskodásának 25-dik évfordulóját, bizonyára ilyen munkás, sőt mint ilyen épen ritkítja párját. Nekünk pedig megbecsülhetetlen, mert fáradozása, a mellett Koffy az állattani tudomány öszszeségére kihat, szerzi az alapot is, a melyen majdan a magyar állattan épülete csilloghat és melegíthet. Frivaldi Frivaldszky János, m. akadémiai rendes tag s a m. n. Muzeum természetiek osztályának igazgató-őre, született 1822. június hó 17-én Trencsén megye Rajecz nevű mezővárosában, hol egyszersmind az elemi oktatásban is részesült. Gymnasiumi tanulmányait Trencsénben, Nagy- Szombatban és Léván, a bölcsészetieket pedig Váczott végezvén, a jogi térre kívánt lépni, s e czélból az 1840-ik év őszén Pestre jött; azonban a mathematikai tantárgyak- FRIVALDSZKY JÁNOS.