Magyarország és a Nagyvilág, 1877 (13. évfolyam, 1-25. szám)

1877-02-11 / 6. szám

Felelős szerkesztő: ÁGAI A D . L /'. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület. XIV. ÉVFOLYAM. 1877. 6. SZÁM. BUDAPEST, FEBRUÁR 11. Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt. 50. — Félévre 5 frd. — Egész évre 10 frt. FRIVALDSZKY JÁNOS, a valahol, úgy a tapasz­tg talati tudományok terén­­, áll az a tétel: az előbbre­­törő, új értelmi tért hó­dító erő csak gondosan mivelt talajból kel ki, s minél gondosabb a talaj megnövelése, annál sike­resebb a lépés, a­melyet azután a korszakot al­kotó elmék tehetnek, így van ez a tudás minden terén. A Linné előtti idők állat­tani mozgalmaiból, munkála­taiból kelt ki a nagy svéd rend­szere; e nagy szellem epigon­­jai teremtették meg alapját an­nak a haladásnak, a­melyet Cuvier rendszere föltüntet ; mind a két korszak megmun­kálta a talajt, a­melyből a »struggle for existence« tana indult, hogy az értelemnek új tereket hódítson, eszme­­harczot előidézve, egészséges mozgalmat lé­tesítsen ott, a­hol a reactio, szövetkezve a tekintélybe vetett föltétlen bizodalommal, gondosan ápolta a pangást. Tudta miért. De, amint mondottuk, az e téren való haladás föltételekhez van kötve, e föltéte­lek pedig csak kitartó, fáradságos, főképen pedig lelkiismeretes munka árán szerezhe­tők meg; e munkának meg kell lennie, épen úgy, mint kell a házhoz az, a ki követ fejt s azt egybehordja. A szerény, kitartó és lelkiismeretes munkások száma nem nagy, s épen azért illő dolog, hogy megbecsüljük s tiszteljük azt, a­ki ilyennek bizonyult. Frivaldszky János, ki mint az állattan mivelője, csak az imént ülte meg múzeumi hivataloskodá­sának 25-dik évfordulóját, bizonyára ilyen munkás, sőt mint ilyen épen ritkítja pár­ját. Nekünk pedig megbecsülhetetlen, mert fáradozása, a mellett Koffy az állattani tu­­domány öszszeségére kihat, szerzi az alapot is, a melyen majdan a magyar állattan épülete csilloghat és melegíthet. Frivaldi Frivaldszky Já­nos, m. aka­démiai rendes tag s a m. n. Muzeum ter­mészetiek osztályának igazgató-őre, szüle­tett 1822. június hó 17-én Trencsén megye Rajecz nevű mezővárosában, hol egyszer­smind az elemi oktatásban is részesült. Gym­­nasiumi tanulmányait Trencsénben, Nagy- Szombatban és Léván, a bölcsészetieket pe­dig Váczott végezvén, a jogi térre kívánt lépni, s e czélból az 1840-ik év őszén Pestre jött; azonban a mathematikai tantárgyak- FRIVALDSZKY JÁNOS.

Next