Magyarország és a Nagyvilág, 1877 (13. évfolyam, 1-25. szám)
1877-04-29 / 17. szám
270 rat is, így került az Ansbachba, honnan utóbb Münchenbe vitetett. Történetünkre számos rendkívüli fontosságú okiratot (a XIII. század közepétől kezdve) tartalmaz e levéltár, mely a Hunyadi-család múltját is sok tekintetben új világításban mutatja be. — Egyéb érdekes, a Zápolyakorra vonatkozó adatokon kívül Modenában Fraknói 26 új úgynevezett Hyppolit-kódexet (Estei Hyppolit esztergomi érsek számadó könyvei) talált; eddig kettőt ismertünk. (A BÉCSI MAGYAR TANULÓK »olvasó- és társaskört« szerveztek. Az egylet helyisége már nyitva áll, hogy központja legyen azoknak, kik a magyar haza nyelvén beszélnek, hogy gyülhelye legyen a testvéries érintkezéseknek. Az egylet első alapítója gr. Andrássy Gyula lett. A beiratások örvendetesen folynak, a bécsi magyar ifjúság igazolni látszik, hogy lelkesedése szalmaláng nem volt. Általában a bizottság is megtette kötelességét, a reábízott eszmét élve adta vissza. Az ünnepélyes megnyitás május 1-én történik, mely nap a bécsi magyar ifjúság körében bizonyára emlékezetes lesz. (Erős KOPONYÁJU ember.) Veszprémből Írja levelezőnk: Folyó évi április hó 16-dikán Pfeifer József veszprémi illetőségű 26 éves bádogos, ki egy idő óta nejével nem lakott, s ki már egy év óta Veszprémtől távol volt, a fentirt napon Szentgálra ment, a hol neje szüleinél lakik s ott két ízben lőtt nejére, azonban azt nem találta, ekkor ijedtében magát lőtte fejbe, azonban a koponya azon részét találta, ahol az legkeményebb; a golyó nem hatolt fejébe, s egészen szétlapulva vétetett ki az orvos által. Felgyógyulásához kevés a remény. (A MAGYARSÁG HELYZETE ROMÁNIÁBAN). Szélesb körökben figyelmet érdemel egy levél, mely Bukarestből a következőket írja: »Romániában elszórva körülbelül egy negyed millió magyar él, magában Bukarestben közel 25.000 lélek. Bukarestben e 25.000 lélek közt van 1200 iskolás gyermek. Az 1200 gyermek számára van egy református egyház által fentartott iskola, melyben azonban csak 80 gyermek nyer oktatást; — és egy katholikus, melynek 129 tanítványa van. A református iskola szerencséje, hogy a lelkész, Gyárfás Albert, sok teendője daczára hetenként 12 órát ad a gyermekeknek a világi tudományokból. A katholikus iskolának is van egy derék becsületes tanítója, de — csak egy, és az kevés. De ha ez a 200 gyermek a legtökéletesebb oktatást nyeerné is, — marad még 1000, aki vagy iskola nélkül, vagy az oláh iskolákban nő fel, és természetesen eloláhosodik. Ezen az utón lett már vagy 30.000 magyar gyermekből oláh ember. Különben is minden lépten-nyomon azt a tapasztalatot tesszük, hogy a magyar itt Romániában igen könnyen kivetkőzik nemzetiségéből ; — aminek egyik oka kétségkívül az, hogy az összes romániai katholikus papságban csak 3 magyar van ; — a többi oláhul tanítja a vallást, oláhul gyóntat és prédikál. Szükségünk van tehát magyar katholikus papokra és új iskolákra. Szegények vagyunk, s a jelen viszonyok közt, midőn minden ipar és mesterség pang, kétszeresen képtelenek vagyunk magunkon segíteni. Hova forduljon tehát szemünk, ha nem szeretett szülőföldünkre, ki hallgasson ránk, ha a magyar nemzet nem hallja meg jajkiáltásunkat: »mentsétek meg a romániai magyarságot a haza, a nemzet számára ?!« Kell-e kommentár e szavakhoz ? Fordulunk tehát először is a magyar püspökökhöz: szolgáljanak egyszer ne csak a pápának, hanem a hazának is: gondoskodjanak róla, hogy a Romániában lakó hazánkfiai magyar papokat kapjanak. És fordulunk másodszor mindazokhoz, akiket a magyar nemzetiség sorsa érdekel. Az idők járása megnehezült fölöttünk is. Rosz időket élünk s küszöbén állunk oly eseményeknek, melyekkel szemben a nemzetnek talán összes erkölcsi s anyagi ereje megfeszítésére szüksége lesz. De a közös veszély ne tegyen érzéketlenné a maradandó iránt; a pillanat bármily nagy érdekei mellett ne feledjük el a nemzet örök érdekeit. Adakozzék a ki teheti a »bukeresti magyar iskola« javára. 1 ft. 50 kr., díszpéldány 2 ft. A mű különösen becses nemcsak a közgazdaságunkkal foglalkozó publicisták és a kormány tagjai, hanem maguk az iparosok számára is. Megrendelhető Rainer Ferencz ipartársulati elnöknél Szegeden. (»Magyar Kalliope«) czimmel megjelent egy jókora kötetnyi szeptani fejtegetés a »Szigeti veszedelem,« »Zalán futása« és »Akiovi csata« eposokról,irta Möller Ede. Kapható Aigner Lajosnál, Budapesten. Ara ? (A »Műegyetemi Lapok«) havi folyóirat áprilisi füzete megjelent, következő tartalommal: Apolloniusfeladatának megoldásához, Hunyady Jenő. — A mérlegrúd meghajlása a teher alatt, Kruspér István. — A több ismeretlent tartalmazó congruentia-rendszer átalános elmélete, König Gyula. — Egy tétel a determinánsokról, Scholtz Ágoston. — Irodalom: R. Clausius, die mechanische Wärmetheorie. (Sz. K.) — Arthur Cay ley, »An elementary treatise on elliptic functions.« (K. Gy.) — A szerkesztőség levelezése. — Föladatok. (Czigány nyelvtant) adott ki Ismátkó György tanár. Ezen irodalmunkban mindeddig páratlan munka Losonczon jelent meg. Rövid bevezetés után, melyben a czigányokról s azok nyelvéről átalában szól, részletesen adja a grammatikát, olvasmányokat, sőt még egy pár nem nagy költői ért tanúsító dalt is közöl s végül rövid szótárt nyújt. A czigány nyelv kétségkívül a sanskrittől származik, de a különböző nemzeteknél, különösen Spanyolországban, sokat elsajátítottak a különböző nyelvekből s rendesen assimilatió nélkül. Feltűnő, hogy még apróbb szócskákat és ragokat is kölcsönöz más nyelvtől s hogy amit ma használatba vett át, azt másnap elveti. Szerző a magyarországi czigány nyelvet a külföldiektől nem különbözteti meg, és a Sanskrit eredetit nem kutatja a részletekben, de igy is, mint iskolai modorban szerkesztett nyelvtan, irodalmunkban kiváló figyelmet érdemel s bizonynyal sokan lesznek nálunk, kik e vezérkönyv segélyével a czigány nép régi, ma már kivesző félben levő nyelvével megismerkedni igyekeznek. Щ (A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT KIADÁSÁBAN) ismét egy becses mű jelent meg : »Magyarország vaskövei és vasterményei« különös tekintettel a vas legfőbb chemiai és phisikai tulajdonságaira ; a kir. magyar természettudományi társulat megbízásából irta lerper . Antal bányatanácsos és rendes tanári aligazgató a selmeczi bányászati akadémián. A becses monográfiához három táblázat, négy rajzmelléklet, és 2 fametszett van mellékelve. Ára 2 frt. 50 kr., a társulat tagjainak 2 frt. (»Kis török tolmács«) vagyis nyelvtani és társalgási vezérfonal magántanulásra és keleti utazók számára irta Dallos Gyula. Megjelent Lampel R. kiadásában, ára 80 kr. (»A TÖRÖK NEMZET VENDÉGEI«) czimmel Metzger Emil kiadásában megjelent »a magyarországi török rokonszenvi tüntetések s a Konstantinápolyi út története, irta Lukács Gyula, a konstantinápolyi küldöttség vezetője. Ára frt. — A füzet ugyanazon leirások gyűjteménye, melyek annak idején a szerzőtől egy napilapban megjelentek, meglehetősen izetlen, öntetszelgő hangon, helyenként pedig ugyancsak száraz és pongyola modorban. (»Az ÉSZJOG vezérelvei«) czímmel Aigner Lajosnál diszes kiállításban megjelent egy terjedelmes ér tekezés a »principium essendi, fiendi et cognoscendi« nyomán, Irta dr. Wekerle László, Araft. Sajtó és könyvészet. (A SZEGEDI ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS EMLÉKKÖNYVE.) A szegedi ipartársulat kiadásában egy nagy érdekű és terjedelmes kötet jelent meg ily czimmel: »Az 1876. évi magyar országos ipar, termény és ál1 atkiállítás emlékkönyve«, szerkesztő Gelléri Mór. A hazánk iparos mozgalmai terén kiváló fontosságot nyert szegedi kiállítás érdekes és hű történetét, leírását és statisztikáját közli e mű. A bevezetést , aki Nándor írta, kinek a kiállítás körül kitűnő érdemei voltak. Magát a kiállítást Gelléri Mór ismerteti, míg Szabóky Adolftól érdekes ipartörténeti adatokat olvashatni. A nagy nyolczadrétűs Burger Zsigmond özvegye szegedi nyomdájájában csinosan kiállított kötet ára (Az OROSZ CZÁR MANIFESTUMa), mellyel Törökországnak a háborút megszente, igy szól: A mi hit alattvalóink ismerik azon élénk érdeklődésünket, melylyel a törökországi elnyomott keresztények sorsa iránt viseltetünk ; a mi óhajtásunk, hogy azok sorsát jobbítsuk és biztosítsuk, az egész orosz nemzet által osztatik, mely immár késznek mutatkozik új áldozatokat hozni a Balkán félszigeti keresztények helyzetének könnyítésére. A mi hit alattvalóink vagyona és vére mindig drága volt előttünk. — A mi egész kormányzásunk bizonyítja Oroszország állandó törekvését a béke fentartására. —Ezen törekvés lelkesített folyton a boszniai, herczegovinai és bulgáriai sajnos események megindulta óta. — Mi elsősorban azt tűztük ezélyl magunk elé, hogy békés tárgyalások és az európai nagyhatalmakkal egyetértőleg, valamint szövetséges barátainkkal együttesen érhessük el a keleti keresztények helyzetének jobbítását. Két éven keresztül szakadatlanul erőlködtünk, hogy a portát oly reformok adására kényszerítsük, melyek a bosnyák, bolgár és herczegovinai keresztényeket a helyi hatóságok önkénye ellen biztosítsa. Ezen reformok életbe léptetése azon előbbi kötelezettségből volt kifolyó, melyet a porta az összes Európával szemben ünnepélyesen elfogadott. A mi fáradozásaink, habár azokat a többi hatalmak támogatták is, nem vezettek a kívánt czélhoz. A porta kategorikusan visszautasított minden garancziát, melyek a keresztények sorsának biztosítására kivántattak, s elvetette a konstantinápolyi konferenczia határozatait is, melyek a békés kiegyenlítés minden módját megkisérlették. — Mi a hatalmaknak egy külön jegyzőkönyv szerkesztését ajánlottuk, melyben a konstantinápolyi értekezletek leglényegesebb pontjai foglaltassanak, s ezek elfogadására a porta szólittassék fel, mely igazolja, hogy békés törekvéseinkben elmentünk a legvégső határig. Azonban várakozásunk nem teljesült. A porta nem engedett a keresztény Európa egyhangú kívánatának, s a jegyzőkönyv határozataihoz nem csatlakozott. Miután így minden békés törekvésünket kimerítettük, kényszerülve vagyunk a porta gőgös nyakassága folytán határozott lépéseket tenni. — A méltányosság érzete, méltóságunk érzete parancsolólag lép fel; a porta visszautasításával kényszerit, hogy a fegyver kényszeréhez nyúljunk. Meggyőződve ügyünk igazságosságáról, az isteni kegyelemben és segélyben alázatosan bízva, ha alattvalóinkkal tudatjuk, hogy azon pillanat, melyről szóltunk, s előre láttuk, s melyre egész Oroszország oly egy szívvel lélekkel válaszolt, immár elérkezett. Mi kijelentettük, hogy önállókig fogunk cselekedni, mihelyt Oroszország becsülete azt megkívánja. Ma, isten áldását kérve vitéz hadseregünkre, kiadjuk a parancsot a török határ átlépésére. Kelt Kisenevben, április 12/24-én, az ur 1877. uralkodásunk 23-ik évében. Sándor. (Az odesszai szűz MÁRIA.) Odesszában nagy rémületet keltett nemrég az orosz kormány azon intézkedése, hogy a levéltárat és pénztárakat biztosságba kezdi szállíttani. A lakosság rémületétől meg viszont a kormány rémült el, s elrendelő, hogy a pakolással fel kell hagyni, s ki kell hirdetni Odesszának az ő városában, hogy a kikötő ütegekkel és torpedókkal úgy meg van erősítve, hogy annak semmiféle török hajó közelébe nem férkőzhetik. Mindamellett is a lakosok rémülete nem kevesbedett, sőt a tetőpontra hágott akkor, midőn látták, hogy az odesszai boldogságos szűz Máriaképet, melynek csodatételei nagyhírűvé tették az ottani muszka székesegyházat, a kormány városukból elvitette s a Pruth melletti hadsereghez szállíttatta. Az orosz ezredek ugyanis mindig szoktak magukkal vinni a háborúba valami szentet, amely őket a hitetlen pogány golyóitól megoltalmazza. A Pruth melléki sereg most az odesszai szűz Máriára vetett szemet, aki bizonyára meg nem álmodta volna eddigelé, hogy egyszer a regiment után fog sétálni. (Vallásos Őrjöngés.) Bécsben egy Berniek nevű 24 éves fiatalember, Schwarzenberg hg szolgája, sajátságos öngyilkossági kísérletet követett el. Meg akarta maga magát feszíteni. Lefeküdt az istálló padlójára körülbelül azon helyzetben, mint Krisztus urunk a keresztfán. Összetett lábaiba szeget vert, azután balkeze tenyerét is a padlóhoz szegezte. Ekkor egy készen tartott tollkéssel bal mellén több vágást ejtett, de a vérvesztés és a szenvedett fájdalmak következtében anynyira elgyöngült, hogy a tollkés kiesett kezéből, mielőtt öngyilkossági szándékát végrehajthatta volna. Daczára irtózatos kínjainak, egy jajhangot sem hallatott és nem kiáltott segítségért. Három társa úgy találta őt oda szegezve. Az előhivott orvosnak nagy munkájába került a szeget tenyeréből kihúzni. A lábába vert szeg rövid lévén, csak az egyik lábfőn hatolt át. Schwarzenberg bibornok, ki épen otthon volt, halotti szentségekkel látta el az életveszélyesen sebesültet. Megemlítjük még, hogy a rajongó, mielőtt szörnyű elhatározását végrehajtotta, nyaka köré egy olvasót tekert. (A pápa egészségi állapotáról az olasz lapok igen aggasztó híreket közöltek, amennyiben azt írták, hogy IX. Pius vizibetegségben szenved. A »Fanfulla« e hírek valódiságát oda redukálja, hogy a pápa fekvő beteg ugyan, csakhogy régi baja — a rheumatikus fájdalmak miatt, s különben e hó 15-től kezdve már üdül és több látogatást fogadott. (A Mohamed zászlaját, mint írják, ismét ki fogják bontani, midőn maga azultán is a harcrtérre megy. E zászlót azért tartják a törökök nagy tiszteletben, mert el van terjedve róla a hir, hogy a próféta maga hordozta. Most 300 embernyi őrsége van rendesen , 40 tajota burkolatban van eltére s ebben van elzárva egy kis korán is, és Mahomed sírjának, a Kába- Magyarország és a Nagyvilág, 17. Szám.