Magyarország és a Nagyvilág, 1877 (13. évfolyam, 1-25. szám)
1877-05-13 / 19. szám
rombolandók szét. Komolyan megfontolandó: vajon elkerülhetlenül szükséges-e a szétrombolás; hogy az előnyök, melyeket azzal elérünk, felülmúlják-e a netán beállható hátrányokat vagy hogy később nem lesz-e ismét szükség a vasutakra a saját hadmozdulatok megtételére. Minden körülmények közt tapintatosan kell eljárni s hol elegendő, csekélyebb akadályokat gördíthetni az ellenség elé, kimérve a kiválóbb és mesterségesebb müveket. Hidak, viaductok elrombolása alkalmával már jó VENDÉGEI, eleve el kell a miveletre készülni, hogy a cselekvés adandó alkalommal annál biztosabb s gyorsabb legyen. A határnak hirtelen megszállása alkalmával az ellenség által az első rongálások közel a határhoz hajtandók végre; ezek csekélyebbek lehetnek, mivel elég alkalom nyílik azokat hátrább, míg az ellenség a szétrombolt utak, vasutak, hidak stb. helyreállításán fáradozik, nagyobb mérvben s nagyobb kiterjedésben ismételni. Szabály gyanánt tekintendő, hogy valamely hídnak szétrombolásával sohasem kell késni, ha az az egyedüli közlekedési eszköz, melyet az ellenség használhat, hogy valamely szoroson áthaladjon, vagy a harcz színhelyére érjen s ép ezen sarkalatos föltételt tévesztették szem előtt a törökök, midőn a barbosi hidat az oroszok kezei közt hagyák. Betörés esetén igen előnyös, ha az illető országnak vasutai, mint például Orosz- és Spanyolországban, különböző nyomtávolsággal bírnak , így a betörés Oroszországba szintén meg volna nehe zadil bej, jogtanár. zitves meg lett volna nehezítve az oroszoké is Somániába, ha csak ezek velők szövetséget nem kötnek és saját vasúti kocsijaikat rendelkezésökre nem bocsátják. Az oroszok különben a román vasutakat is szélesebb nyomtávval akarják kiépíteni. Ha valamely pályát hosszabb időre akarunk járhatlanná tenni, a pusztítás és rombolás egész sorát kell végrehajtanunk. A járműveket el kell távolítani vagy használhatatlanná tenni, mit legkönnyebben úgy érünk el, ha a tengelyek tartóit eltörjük, az ütközőket és kapcsoló lánczokat leoldjuk, a fékeket megsértjük stb. A hossz-gerendákat és keresztezéseket is el lehet törni vagy kettévágni, s Ausztria-Magyarországon ez meg is van parancsolva az illető utasításban. A romboló és robbantó szerek a tábori vasúti csapatokhoz adott mérnökkari főtelepnél tartatnak készletben és szükség esetén az utászezred kezében hatalmas fegyverré vállnak. Ily pusztító szerszámok egyebek között a villanyos gyújtó készülékek, lőgyapot, repesztő dobozokban vagy kőrobbantó töltényekben , ólommal körülvont gyújtó zsinegek, időgyújtók, vaskatlanok, szúróvasak, szekerczék, fűrészek, kapcsok, feszítő rudak, vas-öklöcsök, lőpor-zsákok, kendercsepűk stb. Az ideiglenes építkezéseknél pedig ács, kovács, asztalos, egyszóval majdnem valamennyi kézműves ismert szerszámai. A mozdonyokról a hengerfödök és dugattyúk, a biztosító készülékek, vízállás-mutatók, a manométer leszedendő, forrcsövek pedig szétrepesztendők. Így aztán biztos lehet az egyik fél, hogy mozdonyait ellene csakugyan nem használhatják többé. Ha pedig tökéletesen szétrombolandó az emberi ész és szorgalom szülötte, úgy a kocsik gyúanyaggal megtöltetvén felgyújtatnak, a kazánok pedig megrepesztetnek. Az amerikaiak különben e tekintetben még alaposabban jártak el; ők vonaljaikat a teljes gőzerő felhasználóval egy folyamba vagy egy felrobbantott viaduct szédítő magasáról a mélybe zuhantották; vagy megtöltöttek két vonatot gyuanyaggal s egymás ellen indították meg ; a lökés által a gyuanyag jobbot vetett s az iszonyú tűz fölemésztette azt is, ami a lökés s összeütközés után ép maradt. Ha magát az al- és felépítményt is tönkre akarjuk tenni, akkor a síneket s azok tartozékait felszakítjuk, a bevágásokat betemetjük, az alagutakat elzárjuk avagy légbe röpítjük. A felépítményi anyagokat, hogy hathatós legyen a végbevitt rombolás vagy felszakítás, nevezetesen a síneket messze kell elszállítani avagy jó mélyre elásni, esetleg vizbe vagy kútba dobni. Még más módja a használhatón állapotba való helyezésnek továbbá az, hogy a talpfákat nagy csomóba kötve, a sínekkel halomba rakjuk s meggyujtjuk, miáltal annyira elvesztik eredeti alakjukat, hogy sínekül többé nem alkalmazhatók. Egyszerű szer továbbá, ha a földhöz vezetvén, meggörbittetnek. Ezen munkálatokat a tábori vasúti csapatokhoz kirendelt vasúti munkások végzik. E tábori vasúti csapatok a vasutak polgári alkalmazottjaiból, vagyis polgári osztályból, és a katonai osztályból állíttatnak egybe; az elsőbe soroztatnak minden vasúttársulattól 1 mérnök főnök, 1 építési mérnök, 1 vonattovábbítási mérnök, 1 távirdai mérnök, 1 távirász, 6 felügyelő a hidak s a felépítmény helyreállításánál, 2 műhelyvezető, 6 felépítményi munkás, 6 ács, 2 kovács, 2 lakatos, 4 kőfaragó és kőműves ; a másodikba, vagyis a katonai osztályba 1 százados vagy főhadnagy, 1 számvevő őrmester, 1 szakaszvezető, 1 tizedes — 20 őrvezető fő- és alutász, ács, szakaszvezető, tizedes és őrvezető aknászok, különféle számú kovácsok, lakatosok, kőművesek és kőfaragók, kerékgyártók s asztalosok, tutajosok, vargák, szabók s egy-két tiszti szolga. Váltók és keresztezések vagy megsemmisítendők vagy alkatrészeik eltávolítandók. Fordító korongok, vizi állomások és vizi daruk használhatlanokká teendők; jelző eszközök, távírói készülékek, harangművek, távírói vezetékek lerontandók vagy szétszedendők; az utóbbi esetben az egyes részek gondosan megjelölendők, hogy szükség esetén ismét összeállíthatók legyenek. A bevágások betemetése, az oldalfalak lerombolása által szintén igen hasz- hagib effendi. Hasszim éli. Steinseddin elf., cserkesz. Ilus.ni bej. Mellemet effemli, képviselő, egyet, igazgató. Kait bej. Magyarország és a Nagyvilág. 293