Magyarország és a Nagyvilág, 1877 (13. évfolyam, 1-25. szám)

1877-05-13 / 19. szám

Született 1833-ban a szegedi egyházközséghez tartozó Újszege­den, hol atyja, nagyatyja, dédatyja mind kötélgyárosak voltak. Bakay kora ifjusága óta apja szigorú elvei szerint az üzletben alkalmaztatott és így — bár iskoláit mindig kitűnő sikerrel látogatta — tanulmányait csak szaggatottan folytathatta. A mozgalmas 1848-as korszak­ban a 14 éves ifjú nemzetőr atyjával együtt a táborba ment, majd az első magyar honvéd-vadász - zászlóaljba lépett s férfias kitartással vett részt a nemzet szabadságharczában. A forradalom után ismét apja üzletébe tért; 17 éves korában mint segéd útra kelt és néhány évig uta­zott tapasztalatai gyarapítása végett s eközben a hazai lapokba is irt. Nemsokára, mint alig 21 éves ifjú, és atyja üzletének munkavezetője, a fárasztó anyagi munkásság mellett ritka eréllyel és türelemmel látott hozzá további önképzésének nagy feladatához. Az idő szerint lakása gyülhelyévé lett Szeged város azon ifjainak, a­kik üres idejüket hasznos ismeretek gyűjtésében és szellemi szórakozásban töltötték. A hatvanas évek elején a nem­zeti ébredés alkalmával tevékeny részt vett az első szegedi hirlap meg­alapításában s az 1860-iki mozgal­mak alkalmával intéző lelke lett az absolut hatalom ellen keletkezett oppositionak. Már ezen föllépése, de előbbi irodalmi szakdolgozatai által is személyes ismeretségbe ju­tott a város és az ország több neve­­z­etes férfiával; önálló gondolkozása, kritikai elméről tanúskodó hírlapi működése és iparos pályájának sze­rény igénytelensége gyakran ellen­tétes állásba hozták őt a­ polgárság kevésbé demokratikus részével. Min­dezekből tisztán emelkedett ki ho­­málytalan jelleme. 1863-ban átvette atyjának ré­gibb szabású, de jóhitelű üzletét. Már kora ifjúságától ismeretessé lett vasszorgalmát megkétszerezve, egész eréllyel látott az üzlet újjá­szervezéséhez és annak oly nagy munkakört szerzett, hogy a hasonló hazai ipartelepek legjelesebbjei közé emelte. Odatörekedett és törekszik még most is, hogy iparczikkei ne­­csak belterjesen fejlődjenek, hanem a külföldi piaczokat is meghódítsák, amit ma már nagymértékben el is ért. Gyárában 100—120 munkás nyer folytonos foglalkozást, akik évente ugyanannyi ezerért áru ipar­­czikkeket készítenek, melyek egy ré­sze Ausztria, Svájcz, és a Kelet pia­­czain találja vásárlóját. Nem épen kivételkép még távolabb vidékeken is vannak megrendelői, úgy hogy ő a magyar iparnak a külföldön is be­csületet szerzett. Üzletét a megren­delések nagy száma miatt most gőz­erőre rendezi be és a vas­sodrony gyártást is nagyobb mértékben fogja Bakay Nándor. KÉPEK AZ AL-DUNÁRÓL. Katonai űrállomás a dunai szorosban Őrház a szírt tetején. Magyarország és a Nagyvilág, 19. Szám.

Next