Magyarország és a Nagyvilág, 1877 (13. évfolyam, 1-25. szám)
1877-05-13 / 19. szám
Született 1833-ban a szegedi egyházközséghez tartozó Újszegeden, hol atyja, nagyatyja, dédatyja mind kötélgyárosak voltak. Bakay kora ifjusága óta apja szigorú elvei szerint az üzletben alkalmaztatott és így — bár iskoláit mindig kitűnő sikerrel látogatta — tanulmányait csak szaggatottan folytathatta. A mozgalmas 1848-as korszakban a 14 éves ifjú nemzetőr atyjával együtt a táborba ment, majd az első magyar honvéd-vadász - zászlóaljba lépett s férfias kitartással vett részt a nemzet szabadságharczában. A forradalom után ismét apja üzletébe tért; 17 éves korában mint segéd útra kelt és néhány évig utazott tapasztalatai gyarapítása végett s eközben a hazai lapokba is irt. Nemsokára, mint alig 21 éves ifjú, és atyja üzletének munkavezetője, a fárasztó anyagi munkásság mellett ritka eréllyel és türelemmel látott hozzá további önképzésének nagy feladatához. Az idő szerint lakása gyülhelyévé lett Szeged város azon ifjainak, akik üres idejüket hasznos ismeretek gyűjtésében és szellemi szórakozásban töltötték. A hatvanas évek elején a nemzeti ébredés alkalmával tevékeny részt vett az első szegedi hirlap megalapításában s az 1860-iki mozgalmak alkalmával intéző lelke lett az absolut hatalom ellen keletkezett oppositionak. Már ezen föllépése, de előbbi irodalmi szakdolgozatai által is személyes ismeretségbe jutott a város és az ország több nevezetes férfiával; önálló gondolkozása, kritikai elméről tanúskodó hírlapi működése és iparos pályájának szerény igénytelensége gyakran ellentétes állásba hozták őt a polgárság kevésbé demokratikus részével. Mindezekből tisztán emelkedett ki homálytalan jelleme. 1863-ban átvette atyjának régibb szabású, de jóhitelű üzletét. Már kora ifjúságától ismeretessé lett vasszorgalmát megkétszerezve, egész eréllyel látott az üzlet újjászervezéséhez és annak oly nagy munkakört szerzett, hogy a hasonló hazai ipartelepek legjelesebbjei közé emelte. Odatörekedett és törekszik még most is, hogy iparczikkei necsak belterjesen fejlődjenek, hanem a külföldi piaczokat is meghódítsák, amit ma már nagymértékben el is ért. Gyárában 100—120 munkás nyer folytonos foglalkozást, akik évente ugyanannyi ezerért áru iparczikkeket készítenek, melyek egy része Ausztria, Svájcz, és a Kelet piaczain találja vásárlóját. Nem épen kivételkép még távolabb vidékeken is vannak megrendelői, úgy hogy ő a magyar iparnak a külföldön is becsületet szerzett. Üzletét a megrendelések nagy száma miatt most gőzerőre rendezi be és a vassodrony gyártást is nagyobb mértékben fogja Bakay Nándor. KÉPEK AZ AL-DUNÁRÓL. Katonai űrállomás a dunai szorosban Őrház a szírt tetején. Magyarország és a Nagyvilág, 19. Szám.