Magyarország és a Nagyvilág, 1878 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1878-06-16 / 24. szám

Felelős szerkesztő: ÁGAI ADOLF. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Budapest, Ferencziek­ tere, Athenaeum-épület. XV. ÉVFOLYAM. 1878. 24. SZÁM. BUDAPEST, JUXXUS 16. Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt 50. — Félévre 5 frt. — Egész évre 10 frt. KÉT HALOTT.­ ­ Fogarasi János. —­­ Balogh Zoltán. (1801-1878.) (1833-1878.) c­sak megdöbbenünk minden halál hirre,­­^mintha az valami természetellenes, szo­katlan volna. Megdöbbenünk az aggastyán kimultán is, panaszosan említve, hogy — bármi későn hunyt is el — de »még élhe­tett volna egy-két évet.« Mennyivel megrenditőbb, ha kit élet­kora derekán, férfiúi erejének delelőjén ér utól az enyészet. S ilyen két halottnak kell ma örökre istenhozzádot mondanunk. Az egyik: hosszú,munkában és sikere­i­ben gazdag pálya után vált meg tőlünk. A szemekben dús asztag árnyából vitette ma­gához a halál a maga árnyékába. A másikat, midőn magasra emelt ka­szával fogott volna épen hozzá, hogy amit életében magot vetett el, összegyűjtse: ara­tás közben vágta le az a rettenetes kasza, mellyel a halált képzeljük magunknak. Amazt egy leszűrődött, szenvedélyte­­len élet hajlatán szólította el pihenőre — emezt arany tervek forrongása közben, egy valósulni készülő álom kárpitja előtt súj­totta, mely épen föl akart már lebbenni. Amott egy élemedett fát szeliden emelt­­ ki a végzet s bocsátotta le gyöngéden a puha mohára — emitt a sudár jegenyeszá­lat derékon sújtotta le egy ádáz sors hirte­len viharra. Az alábbiakban részletezve találja az olvasó e két férfin életrajzát, kiket, korra és pályafutásra annyira különböző­ket, szinte egymás mellé temetünk el. * * * /

Next