Magyarország és a Nagyvilág, 1879 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1879-01-26 / 4. szám

Felelős szerkesztő : ÁGAI ADOLF. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Budapest, Ferencziek­ tere, Athenaeum-épület. XVI. ÉVFOLYAM. 1879. 4. SZÁM. BUDAPEST, JANUÁR 26. Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt 50. — Félévre 5 frt. — Egész évre 10 frt. Óvárosunk művészi kö­reinek a múlt héten érdekes vendége volt: az újabbkori franczia zeneköltők egyik jelese, Massenet látogatta meg hazánk fővárosát, hogy személyesen vezesse külföldön oly nagy sikerrel elő­adott s nálunk is feszült érdeklő­déssel várt dalműve, „A lahóri k­irály“ első előadását a nemzeti színházban. A művészet és a mű­vészek iránt is lelkesülő fővárosi közönség várakozása azonban ezúttal nem teljesült, közbejött akadályok miatt a dalmű előadá­sát el kellett halasztani . Masse­net már elutazott, az érdeklődés azonban iránta és műve iránt, a­mely e sorok megjelenésekor talán mégis színre kerül már — épen nem csökkent. Massenet J. 1842. május 12-én született, tehát jóformán még csak most kezdi igazán aratni komoly tanulmányai gyümölcseit. Alig volt 10 éves, midőn a párisi Conservatoireban megkezdte zenei tanulmányait, egy évvel később már egy zongoraversenynél házidíjat nyert, egy évre reá pedig ismét­ 17 éves volt, midőn az első nyilvános kitüntetés érte. Az össz­hangzattant Bazintól, később Savardtól ta­nulta. Ambroise Thomas (a „Hamlet“ zene­szerzője) vállalta utóbb magára további felsőbb kiképeztetését. Fényes tehetségének köszönheti azt a sikert, melyet 18­6­0 és 18­6­2- ben az öszhangzattanra és fugákra kitűzött díjakkal elnyert ; első zeneszerzeménye egy »David Rizzio« nevű cantatéja. A Conser­­vatoireból kilépve, Olasz- és Németország­ban utazott; Rómában írta »Pompeia« czimű­ symphonicus müvét, a melyből utóbb a »les Ervinges« és a »la Coupe du roi du Thulé« czimű müveibe is szőtt részleteket; úgy szintén Requiemjét is külföldön irta. Utazásaiból hazatérve, Pasdeloup tárt karokkal fogadta őt s készséggel vállalko­zott zenekari előadásokat rendezni művei­ből, így 1867-ben egy zenekari suitejé­vel — melynek főmotívuma, egy franczia lap szerint, Magyarországon szülemlett meg — nagy hatást keltett. Eme hatásnak köszönheti »Grandtante« czímű egy fel­­vonásos operájának az opera Comiqueban gyors és köztetszésű előadását 1868-ban. Ekkor folytonosan Hartman kiadónak dol­gozott, ki valóságos apostolává vált a fiatal zeneszerzőnek. Írt szebbnél szebb dalokat.

Next