Magyarország és a Nagyvilág, 1879 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1879-07-06 / 27. szám

Felelős szerkesztő: ÁGAI ADOLF. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Budapest, Ferencziek­ tere, Athenaeum-épület. XVL ÉVOLYAM. 1879. 27. SZÁM. BUDAPEST, JULIUS 6. Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt 50. — Félévre 5 frt. — Egész évre 10 frt. ZIRZEN JANKA. Őkfelé ágazó terveink és óhajtá­saink közt van egy szép és nemes eszme, mely ma még csak félig öltötte fel a valósulás alakját. A nők felsőbb oktatásának kérdése ez. Évtizedek óta vajúdik, de csak ama pontjáig ért el, hova egyik elköltözött nagy szellemünk nyitó lánglelke emelte. Haladását a kicsinykedés korlátai lassít­ják s tán még hosszú évsor áll előtte, mig olyan bátor nevelésügyi vezérünk akad, ki a régi előítéletek bástyáját lerontva, a magasb oktatás polczához vezető utat a női képességnek is megnyitja. A középok­tatás terén már haladtunk annyira, hogy habilitáljuk a nőt s ez által oly vívmányokat mu­tathatunk fel, melyek a mivelt világ enemai hala­dásával egy sorba állítanak bennünket. A nők tanképesítésének heves ellenzői azt vetik fel, hogy­­ a nőtanítóban a nő és anya vész el. Az elfo­gulatlanok és — mondjuk ki — a konczot nem féltők helyesebbnek vélik, ha a tanításra hivatott és képesített nő tehetségét a köznevelés fontos feladatának szenteli, mintha a férjes nők sorsát nem oszthatva, vagy önként nem osztva, a kere­set­képtelenség szomorú sorsa alatt hervad el és él végig egy czéltalan életet. E fontos tér azonban nálunk sem hever már parlagon s nemcsak tehetséges közmunkásokat, hanem fényesen kimagasló vezéreket is számlál, kik évtizedek óta munkálkodva, kétségbevonhatlan eredményeket mutatnak fel, közeledve ama czél felé, melynek magaslatára más nemzetek már elju­tottak. A nő tan- és kereset-képesítésének ügyét hatalmasan előre vivő vezérek egyike Z i­r z­e­n Janka, a sugárúti nőtanító-képezde kiváló képes­ségű igazgatója, kinek jóságot sugárzó arczképét jelen számunkban veszik olvasóink. Magyarorszá­gon ma már általánosan ismert — nagyszámú tanítványai által pedig szeretett és bálványozott — név az övé, s tanügyi tekintélyeink legszigorubbjai is bevallják, hogy első ő az elsők között, s ily erek szaporodásával a nő legfelsőbb oktatásra képesí­tése már csak az idő kérdése marad. Zirzen Janka Jászberényben született 1826-ban. Atyját korán eltemetvén, anyja az akkor hírneves Tóthné-féle egri nevelő-intézetben nevel­tette. Már mint növendék, kisebb lányok tanításá­val foglalkozott s onnan kitűnően sikeres ered­ménynyel távozván, 1844-től egészen 1866-ig nevelősködött. Első növendéke az ötvenes évek beszély-irodalmából ismert Madarassy Klotild volt. Állhatos, törhetlen kitartásának erejét igen jel­lemzi ama körülmény, hogy huszonhat éves nevelői pályáján csak három, a Madarassy-, Eördögh- és Steinitzer-család gyermekeinek volt a szó teljes értelmében mestere. E családok Aradmegyében élvén, ott ismerkedett meg Bohusnéval s általa báró Eötvös Józseffel, kinek aztán nem egyszer mutatta meg a nőnevelés terén égetővé vált refor­mokat. Eötvös főnként eszméi az ő lelkében is meg­­gyurták ama világot, mely egész életén át szövet­­nekéül szolgált s vitte kitűzött czélja felé. Kiváló tehetségeivel fogva számos meghivást nyert elő­ ZIRZEN JANKA.

Next