Magyarország és a Nagyvilág, 1879 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1879-07-06 / 27. szám
420 tomboló játéka nem ragadja magával. De a növényvilág képviselőinek élete is alig pár hónapra van szorítva sok, mintha tudatában élnének pályafutásuk rövidségének: mohó sietséggel járják be az élet phasisait, úgy, hogy ha valakire, rájuk méltán illik eme dal. Alig derül, máris alkonyul. Különösen áll ez a virágos növényekre, melyek az első enyhébb napot lesve, nagy hirtelen levelet vesztenek s nem sokat törődve termetük silányságával, egyedül viráguk kifejtésére concentrálják minden erejüket s olyan rikító, élénk színekbe öltözködnek, mintha sivár környezetük felépítése képezné legfőbb gondjukat. Pedig alig érnek rá a gyümölcs megérlelésére: már véget ér a rövid nyárszak s visszatér a völgyzugokba menekült tél uralma, hogy az év kétharmadán keresztül véget vessen ismét a tenyészetnek. Az állatvilágból már sokkal kevesebben daczolhatnak e szédítő magaslatok mostohaságával s maga az ember, ki minden égalj alatt biztosítani tudja lételének kellékeit, állandóan nem képes Svajcz háboritotta tetőin meghonosodni. A mint Tschudi sokat emlegetett „ Alpen weit« -jéből olvassuk, Zumstein 1819-ben a Monte Rosára tett kirándulásai alkalmával magán és kíséretén levertséget, bágyadtságot érzett, az álom mindegyre meglepte, étvágyuk meg elhagyta őket s 24 ezer láb magasban arczuk bőre és szemhéjuk gyuladásba esett. De az ide felhatoló bányászokról is tudva van, hogy azok arcza a felismerhetlenségig megdagad s minden edzettségük daczára, pár hónap múlva kénytelenek a völgyekbe alászállani. Saussure, a Mont-Blanc első megmászója (1787) ez útjáról tett följegyzései között beszéli, hogy 7—8 órai gyaloglás után alig bírták tagjaikat, karjuk erőtlen hanyatlott le, hogy még physikai eszközeiket sem tarthatták; orrukon, szájukon megindult a vér, izgultság stb. kezdte őket gyötörni. Útitársai azonban nem mind kapták meg e bajt, másfelől némelyeknél már 10 ezer lábnál jelentkezett az. Hasonló észleleteket tett Saussure a Monte Cenis csúcsán s mások a Maladettán (Pyrenei hegység), Groszvenediger, Perrot a Kaukázuson, Wilkes a Sandwich-szigetek legnagyobb hegyén, a Maunt Loan (13.190 1.,) Glennie és Gross a Popakatepetl tetején (15.200), Humboldt és Bonpland a Csimboraszón (18.000 1.,) a Schlagintweit testvérpár a Himalája Ibi Gauni csúcsán (22.260 ang. láb) stb. A Cordillerákról tudva van, hogy 12—16 ezer láb magasban minden különös fáradtság vagy megerőltetés nélkül egy »puna« (hegyi betegség) nevű bajjal lepi meg az idegent, kinek még szemein is serkedez a vér; végbelén, ajkán, orrán, s fülén pedig olyan vérzés áll be, hogy sokszor bele is hal. Idegen ép ezért csak nehezen honosul itt meg. A léghajósok elbeszélései már kevésbé összhangzók e tekintetben. Gay Lussac (1804) szerint csak 7016 mtr magasban akadozott lélekzete és lassult meg az érvelés. Robertson 21 ezer láb magasban tett hasonló észleletet (1826), Borral és Bixie (1852) 22 ezer lábnál, sőt Green (1838) csak 27 ezernél kezdte ugyanezt észlelni. Glaisher azonban, ki 32 ezer lábnyira emelkedett föl (1862) öntudatlanul léghajójába hanyatlott s ha társának nincs annyi lélekjelenléte, hogy fogaival, mert karját már az sem bírta, kinyissa a szelepet, menthetlenül oda is vesznek. Mindebből látni való, hogy mint minden egyébb behatás, a magassabb régiók befolyása is nagyban függ az illető egyén testi szervezetétől, hangulatától, kedélyállapotától és egészségi körülményeitől. De ezen alanyi tényezők mellett a tárgyi okok is nehezítik jelentékeny magaslatokon az állandó letelepülést. Magától érthetőleg elsősorban szerepel itt a légkör, melyből, nagyobb ritkasága miatt, többet kell ott fogyasztani, mint az alföldeken, hogy hasonló mennyiségű élőnyre tehessünk szert. A mellett a jég vízszegénysége hihetetlen gyorsasággal elpárologtatja a bőr kigőzölgését, minek következtében még olyan egyének sem izzadnak, kik senn minden kis mozgás következtében izzadságba jönnek. Ennek következtében a hegymászók ködös, borongós időben jól érzik magukat, sőt esőben sokkal kevesebbet szenvednek, mint máskor. Mindezek együtthatása Közép - Európában 12—13 ezer lábnyi magasban lehetetlenné teszi Déli álom az erdőben. (Mutató a »Kis Lap« rajzaiból.) Magyarország és a Nagyvilág, 27. Szám.