Magyarország és a Nagyvilág, 1880 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1880-05-02 / 18. szám

18. Szám. MAAGYARORSZÁG ÉS A­ N­AGYVILÁG. szives fogadtatás felöl azoknak, kik a minap Philadelphiá­ban kötöttek ki. Valami 40 család lehetett, volt köztük magyar is. Senkivel sem tudtak beszélni, egy garasuk sem volt, s midőn őket az utczákon tévelyegni meglát­ták, bámulok vették körül s végre tettleg is bántal­mazták. Feltámadt erre bennük a szittya vér, neki estek a tömegnek, s formális verekedésre került a dolog. Természetes, hogy a rövidebbet szegény hazánkfiai húzták; kék és vörös foltokkal voltak borítva, mikor elfogta őket a rendőrség. Mivel a hatóság velük sem érintkezni, sem beszélni nem tudott, azt se tudta kipuha­tolni, hogy kik legyenek , rájuk költeni nem akarván, fölpakoltatta őket egy tehervonatiba, s felküldte New­ Yorkba. Ilyen sorsra várhatnak a kivándorlók , mert a vendégszeretet ismeretlen virtus a yankeek hazájában. Az operáim­ szoborpályázata fölött már döntött az illető bizottság. Elhatározta, hogy a pályázók közül Huszár Adolf, Szász Gyula, Kiss György, Brestyánszky, Stróbl és Donáth bizassék meg munkával. Hogy a tizenhat szobor kivitelének munkája mint fog megoszlani e hat művész közt, afelől még nem határoztak. Az operaházon a tizenhat szobor­fülke fölött már ott vannak a barna svenit-táblák aranyos feliratokkal. HALÁLOZÁSOK. Ghimesi és gácsi gróf F­o­r­g­á­c­h Móricz, nyugal­mazott közös hadseregbeli ezrdes Bécsben 68 éves ko­rában. — Boglaticzai Pilaszanovits Lajos, Rogla­­ticzán, f. hó 21-é­n élte 65-ik évében. — Kézmárszky Román szepesi nagyprépost, ki múlt kedden érte meg papi pályájának félszázados évfordulóját, pénteken el­hunyt. A Kézmárszky-család tagjai igen pompás tem­plomi széket készíttettek volt a jubiláló főpap számára és nagybátyjuk jubileumát örömteljesen készültek meg­ülni ; az örömünnep azonban gyászra vált s a tisztelt, szeretett nagybátyának csak temetésén lehettek jelen. —­­Kerstinger István kereskedőnek, az osztrák ma­gyar bank választmányi tagjának s a főváros tekintélyes, általában kedvelt polgárának egyetlen nagyreményű fia,­­ a 22 éves István e hó 17-én Hamburgban. — Vuics Dávid ferenczrendi szerzetes Baján 7­3 éves korában. — Bako­vics Sidonius ny. főorvos élte 82-dik évében Pozsonyban. — Vaszary Egyed benézés apr. hó 23-án 82 éves korában Az országban igen sokan is­mertek tankönyveiről. Számos évet töltött a tanári pá­lyán, s mint szerzetes 62 évig működött. — Donáth Simon budapesti polgár, főhadnagy a forradalom alatt, s Bem legjobb barátainak egyike, atyja Donáth Gyula szobrásznak, 68 éves korában. — Regenhart Jakab a budapesti kereskedelmi kórház gondnoka, élte 91-ik évében, végelgyengülésben. Az igénytelenség, barátság, önfeláldozás és lelkiismeretesség példányképe volt az elhunyt. Hajdan, mikor még neje is élt, sokan voltak já­ratosak a vendégszerető öreg úrhoz, így veje, Hajnik Pál, így Láng Ignácz, Clark Ádám, (a lánczhíd építője) stb. A kereskedelmi körök kitüntetésekkel halmozták el. Néhány év előtt lefestették életnagyságú arczképét a kórház gyülésterme számára. Az idén, januárban ünne­pelte meg 91-ik évét s egész életében soha sem volt beteg. SAKKFELADVÁNY. Loyd S.-től. Sötét. Világos. Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. A 14. számban közölt sakkfeladvány megfejtése : Világos. Sötét. 1. cl— a3....................................1. e4 c5 (e4—g5) 2. b4—d4 (b4—f4).....................2. e5-d4 (e5—f4) 3. a3—Ъ2 (аЗ—d6) és mat. Helyesen fejtették meg: Berger Leontine, Kutserik S., Reiner Róza, Rónay Károly, Gyulai Gábor, Almásy István, Dreher Ödön. KÉPTALÁNY: Zöldy Ernőtől. Megfejtése a 20. számban. A megfejtők közül elsőnek kihúzott jutalma : » Tar­kak­önyv«. Helyesen fejtették meg: Marjalaky Vilma, Kovács Antal, Balassa Bálint, Cs.­palotai elv. kör, László Ágoston, Pápay Géza, Jedinák Tivadar, Szigli Emma, Pollacsek Hermin, Ajkay Jenő, Holczer Lajos, Dorner Anna, Versényi Róza, Schiffer Ferencz, a soproni nemes deák-kuti vármegye olv.-köre, a veszprémi növ. papság Pázmány-köre, J. J., Szedenics Aladár, a bátyai olvasó-kör, Reismann Mária, Csuba Ignácz, Grossmann Dávid, Elekes Róza, Magyar L., Kisfalusi János, Hirschkovics M., Plávics Kálmán, Kisfaludy Vincze, G. K. Verseghy Róbert, a nádasd-ladányi olvasó­kör, Nagy Illuminát, Wehossits Endre, Bruck Bella, Bruck Laura, Brachfeld Eleonora, Beck Bella, Schön Lorka, Fried Malvin, Rosenberg Lipót, A pécsi kath. főgymn. ön­­képző­ köre, Baksay István, Weber Ferencz, Schor Róza. A megfejtők közöl elsőnek kihúzatván Marjalaki Vilma Békésen, a » Tavaszi virág« czimü műlapot meg­küldjük neki. A 15-ik számban foglalt feladvány megfejtését be­­küldték még : Brann Gizella, Pollacsek Hermin. Levelezés a közönséggel. K­k. R-ben. A bőratkák (comedones, Mitesser) a bőr kóros faggyúképződési hajlamánál akkor támadnak, ha az összeálló faggyú a tüszőkből nem folyik ki, hanem— közé elegyült porral feketésen színezve — a tüszők kivezető meneteit bedugja. A bőratka gyógykezelésénél arra vagyunk korlátozva, hogy az összegyűlt terményt eltávolítsuk, mert azok termődésének megakadályozására semmiféle szer nem létezik. Ideiglenes megsza­badulásra legbiztosb a Richter nagyhírű bőrgyógyász ajánlotta következő eljárás: Pépet csináltatunk rozslisztből, mézből s élesztőből, s megvárjuk, míg az megerjed, s az erjedő pépből este lefekvés előtt az arcz mindazon helyére teszünk fel, melyen a bőratkák ülnek. Másnap csak azon bőratkákat nyomjuk ki, melyek szemmel láthatólag meg­lazultak és kissé fölemelkedtek, nem körömmel vagy óra­­kulcscsal, hanem óvatosan az ujjak könnyű oldal­nyomá­sával. Ezen eljárást nehány héten át kell folytatni. — Minden egyébb szer többet árt, semmint használhat. 1­. Gy. Budapest. A magyar fővárosban az első ma­gyar színi előadás Budán, 1790. október 25-ikén, a német színházban, Pestmegye, Ráday Pál b. és Kazinczy Ferencz buzgólkodása folytán történt. Három nappal később vette kezdetét a magyar Thalia első pesti szereplése. A fővá­rosban először előadott magyar darab Simai Kristóf pap­nak a »Magyar Múzeum« munkatársának »Igazházi« czimü »vígjáték munkája« volt. N. Ö. Szeged. A gyomornak gyógyszélból való kimo­sása egyik jelentékeny újabb vívmánya az orvostudomány­nak. Constant pár évtizeddel ezelőtt már ajánlotta oly gyomorbajokban hol a gyomor tartalmától hányás által megszabadulni már nem képes. A gyomor kimosásával csaknem egy egyidejű eszme a gyomornak villamozása is. De az e czélból alkalmazott eljárások a modern tudomány igényeinek nem feleltek meg. A múlt év elején dr. Roth Ferencz nyilv. gyógyintézeti rendelő­orvos Budapesten, miután a gyomor mosásával és a gyomor villámárammal való összehuzatásának egy­­ általa feltalált módjával, úgy magángyakorlatában mint a nevezett gyógyintézetben a legfényesebb sikert érte el, eljárását az itteni szakkörök­kel . »A gyomor izomerejének értéke­s erőhanyatlásának kór- és gyógytana« czímű dolgozatában ismertette meg­ Ugyanő­ a magyar természetvizsgálók legutóbbi nagygyűlé­sén a belgyógyászati szakosztály egyik ülésén a gyomor kimosásának és a gyomor villanyozásának javaslatát a gya­korlat alapján a gyomor finomabb donettani szerkezetének s élettani viszonyainak számbavétele után kifejté s a gyo­mornak villámárammal való összehuzatását betegen, az e czélra általa szerkesztett gyomor­mosó asztalon bemutatta. C. Gyulafehérvár. Szent Benedek, a hasonnevű rend alapítója 480 apr. 4-én született az umbriai Norsiában. (A rend nemrég tartott jubilaeuma e születésnap tizennégy évszázados fordulóját ülte meg.) Egy római háztulajdonos, Euprobus fia volt, s 14 éves korában ment a ma is látható Sacro Speco erdei barlangba, (ez a rend tulajdonképeni bölcsője) hogy az ott folytatott meditácziók által fölfegy­verkezzék az ördög és a világ kisértései ellen. Az összes szerzetesek közül a világ a benezéseknek köszönhet legtöb­bet. Ők mentették meg a középkorban a pogány és keresztény kéziratokat, ők terjesztették a czivilizácziót­ és a keresztény­séget. A szent Benedek-rendből 24 pápa, 200 bíbornok, 1600 érsek, 4000 püspök, 15.700 író, 1560 kanonizált és 5000, a kanonizáczióra érdemes szent származott. 43 csá­szári és 44 királyi személy tartozott a rend tagjai sorába.­ ­ SZERKESZTŐI ÜZENETEK. X.sz. Budapest. Rendes heti tárczairóink már lévén, kegyedtől egy-egy ilyféle megbeszélését a hét eseményeinek csak kivételesen adhatnánk. A beküldöttet — idejét múlván már — nem használhatjuk. — S. K. Sümeg. Semmi egyéb oka nincs, csak a beérkezési sorrend figyelembe vételének kényszerűsége. Nemsokára a két becses dolgozatra is sor kerül. Szives ígérete beváltásának mindig örülni fogunk. — K. S. Legközelebbi számaink egyikében megjelenik. — D. I. Ily terjedelmes fejtegetését valamelyik művészünk vagy művésznőnk színpadi — s hozzá nem is új — alakítá­sának lehetetlen közölnünk. — Sz. A. Budapest. Megjelenik valószínűleg a pünkösdi számban. — Több munkatársain­kat, kik elfogadott dolgozataik közreadását sürgetik, némi türelemre kérjük, a rendelkezésünkre álló nagy kézirat­halmaz nem engedvén meg, hogy óhajtásuknak oly gyorsan eleget tegyünk, a mint magunk is óhajtanak. — O. J.­Fiume. Fogadja hálás köszönetünket kedves soraiért. — Tavasszal nyílik a virák­. Kijavítva sem használhatjuk. — B. M. Sz. Cseh. Nagy köszönettel fogjuk venni valamennyit. A »me­zőn« legközelebb jönni fog. — Hajnal és tavasz. Annyira el vagyunk halmozva tavaszi verseményekkel, hogy a leg­jobb akarat mellett sem közölhetjük. — B. Sz. I. Megkap­tuk, azonban csak később kerülhet sorra. — Sz. S. M. Sziget. Ha valami váratlan akadály nem jő közbe, már a legközelebbi számban. A „Magyarország és a Nagyvilág“ hetinaptára. 18. V.vas. husv. ut. Rogate. Kát. és prot.ev. Ha mit kérendezek az atyától az én nevemben. Ján. XVI. 23—30­, prot. esti olv. Jak. I. 21—27. — Gör. ev. Kezdeten vala a szó. Ján. I. 1—17. 1880 Katholikus naptár. Protestáns naptár. Gör.-orosz naptár P lem. u. p. A hold jár. VI kelt. 6.­­ Máj. Aprilis 2 V. C. 5. Athan. C. 5. Rog. 20 Husvétv. 4 42 7 12 .( Utolsó n. 3 H. Sz.k. m.) WSz. kér. m. 21 Husvéth. 40 14szomb. 1-jén 4 K. Flór.,M.­ V Flórent 22 Husvéth. 38 153 o. 9 p.-kor 5 Sz.V. Pius 2­­Kocsárd 23 György út. 37 16délután. 6 Cs. Áldozó estit. Áldozó csat. 24 Szabaz.út 36 17 7 P. Szaniszló Gottfried 25 Márk. ev. 35 19 8 Sz.Sz.Mih. m. Szaniszló 26 Vazul.pk. 33 20 * TARTALOM. Szöveg: A »jéghegy«. Elbeszélés. Irta Szépfaludi D. Ferencz. Folyt. — Édua. Ballada. (Muzslay K. János.) — Stefánia h­erczegnő hazájából. A vallonok földje. Brüssel­­ből Lüttich-be. (Palóczy Lipót.) — Tavaszi ünnepély. Költ. (Farkas Géza.) — Az ősember és kortársai. (Requinyi G­éza.) — Megérkezés spanyol földre. — Lovagjáték a bécsi udvari vár lovardájában. — A képzőművészet remekei. — Római fény és árnyképek. Egy fáradt ember úti napló­jából. (Opitzky János volt honvédszázadostól.) Folyt. — Irodalom és művészet. — A hét. A gr. Károlyi-kert. (Vajda Viktor.) — Sakkfeladvány. — Képtalány. — Levelezés a közönséggel. — Szerkesztői üzenetek. Rajzok : Tavaszi ünnepély. — A képzőművészet reme­kei, mely »Szerelem és gazdagság«-a. — Lovagjáték a bécsi udvari vár lovardájában. — Megérkezés spanyol földre. — A barcellonai tengerparton. — Kulacs. Felelős szerkesztő: MOLNÁR ANTAL. Szerkesztőség: Gróf Károlyi­ utcza 12. sz. 295

Next