Magyarország és a Nagyvilág, 1881 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1881-01-16 / 3. szám

3. szám. Budapest, 1881. január 16. XVIII. évfolyam. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Negyedévre 2 frt Félévre 4 frt. Egész évre 8 írt. — A „Pesti Hírlap“ cz. politikai napilappal együtt. Negyedévre 5 frt. Félévre 10 írt. Egész évre 20 frt. Az elefánt. Elbeszélés. Irta: Szépfavidi Ö. Ferencz, Folyt. em lesz s nem is lehet! — szólt a doktor. Én úgy lá­tom, Irén határozott, egyenes leány, ki ahoz megy, akit megszeret! Akár én , akár Adorján lesz a szerencsés, lesz bennünk annyi lovagiasság, hogy a győztes elől félreálljunk! — Ni­ni! Úgy látom, ti már komolyan há­zasságra gondoltok ! Szegény gyermekek! Meg­látnak egy kis egészséges virágot s már azt hiszik, nincs a világon párja; pedig ha egyet fordulnának, meglátnák, hogy minden bokorban itt is akad! — Ne okoskodjál elefánt, csak végezd dolgodat! A pajta azt mondta, csak délután öt órakor van otthon, tehát csak ekkor látogathatták Irén kisasszonyt is. Kondor Domokos azonban csak­hamar azt is megtudta, hogy az építész úr és leánya szorgalmasan látogatja a színházat, s nem mulasztotta el maga részéről sem a látoga­tást. Nem egyszer ki is kérte az építész úrtól az engedelnet, hogy hazáig kísérhesse. Domokos úr mindezt csak azért tette, hogy barátainak annál alaposabb felvilágosítással szol­gálhasson. Nem is mulasztotta el egyes alkal­makkor úgy fordítni a beszédet, hogy vagy Adorján vagy Jenő szép tulajdonait dicsérhesse.­­ Egy vasárnap délután Kondor meglátta, hogy a papa és leánya az ablakon néznek ki. Azon­nal felhasználta az alkalmat és tette tiszteletét. A délután folytán többen, Emma kisasszony, szülei, az építész urnák egy-két öreg barátja összegyűltek. Domokos úr a vidám társaságban már-már megfeledkezett figyelő tisztéről. Beszél­gettek a világról, az időről, a mulatságokról, az életkorról. Irén kisasszony játszi csevegésében kijelentette, hogy nőtlen férfiakra legszebb a húsztól harmincz évig tartó idő, azontúl alig van mit remélniök. — Úgy van! Csak félig fut a nyúl az erdőbe, aztán kifut! — jegyzé meg Domokos úr. — Kondor úr hány éves ?­­— kérdé a papa. — Már kifutok az erdőből! — válaszolta és Irén kisasszonyra nézett. A szép leány elpirult. Enyém­ tied.

Next