Magyarország és a Nagyvilág, 1881 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1881-05-22 / 21. szám

340 Magyarország és a Nagyvilág Színház. „Peróz­es“, Csepreghy Ferencz hát­rahagyott bohózatja volt e héten a népszínház újdonsága. A darab meséje ez : Perózes királyfit atyja, Bahrain, Perzsia királya házasítani akarja. Tudós bölcsével, Epiphanész­­szel ki is süti a tervet, hogy megkéreti Tiridát örmény herczeg nővérét, Pirusét. A királyfi azonban nem akar nősülni; hogy miért, azt senki sem tudja, csupán Arte­mis, egy vén szénégető leánya, kibe Perózes szerelmes. A király és a tudós terve dugába kezd dőlni, mert a herczeg megesküszik, hogy a tervezett házasságba nem egyezik bele. Ez annál nagyobb baj, mert Tiridát állí­tólag hadsereggel jött s elhozta Pirusét, egy vén, rut herczegnőt, kiről Perózes hallani sem akar. Az örmény herczeg ekkor fenyegeti Bahram­ot, hogy hadseregével megtámadja, ha Perózes el nem veszi a herczegnőt. Hosszas tanakodás után végre cselt főz ki a tudós. Megtudja, hogy Perezes Artemist szereti, ugyanazt, a­kiért Tiridát herczeg is rajong. Egy kac­agtató jelenetben rá­veszi Pirusét, hogy arczát kormozza be, mert ezáltal megifjedik. Czélja az, hogy a királyfi a szénégető leá­nyának tekintse a vén herczegkisasszonyt s egybekel­jen vele. De a cseh­ megtudja Perezes s kijátsza apját s a tudóst, elhiteti velök, hogy Artemis senki más, mint Pirusé, ki csakugyan megifsodott. El is veszi feleségül, mig Tiridát a saját testvérét szökteti meg. A darab fénye­sen van kiállítva s ha nem is igen eredeti, legalább kellemes és helyenkint oly komikus, hogy a közönség egyes számok­nak már zenekari bevezetését is megnevezte. Irodalom. „II. Rákóczi Ferencz fejedelem i­f­j­u­s­á­g­a“ cz. történelmi tanulmány jelenik közelebb meg Thaly Kálmántól Stampfel Károly kiadásában, Pozsonyban. Tudósaink sorában egy sincs, ki a Rákóczi korszak kút­főit oly kitartó szorgalommal, oly lelkes odaadással ta­nulmányozta és kutatta volna, mint Thaly. Leginkább hivatott is arra, hogy ama rendkívül érdekes és neve­zetes korszak főhőse ifjúságának hű képét tárja szemünk elé. A szerző szándéka, „megismertetni a magyar történelem e legnemesebb alakjának, a dicső emlékű szabadság­ hős­nek gyermek- s ifjúkorát.“ A műnek „tárgya rendkívül vonzó, mert II. Rákóczi Ferencz gyermekkora s ifjúsága szerfölött változatos, kalandos és úgy magasztos em­lékű mint — legkivált megindító, szivrázkódtató tragikus mozzanatokban gazdag.“ A mű 1676-tól 1701-ig, vagyis Rákóczinak születésétől XIV. Lajos királylyal való összeköttetésbe lépéséig és ennek következtében történt elfogatásáig terjed, tehát II. Rákóczi Ferencz életét nagy szabadságháborúja kezdetéig tárgyalja. A kiadó mindent elkövet, hogy a kiállítás a mű tartalmá­hoz méltó legyen. A kötetet Rákóczinak három (8, 15 és 25 éves kori) eddig ismeretlen arczképe díszíti, Doby Jenőnek művészi rézmetszetében. A kötet előfizetési ára 3 írt 50 kr. — Kreitner Gusztáv utazási művé­nek magyar fordításából megjelent I Révai testvéreknél a 2-ik füzet, mely Széchenyi Béla grófnak s társainak első indiai tartózkodását rajzolja. Szép képek vannak benne. Egy füzet ára 30 kr. Egy-egy füzet kéthetenkint je­lenik meg.­­A „Századok“ májusi füzetében Fraknói Vilmos folytatja Tömöri Pál életéről irt nagyérdekű ta­nulmányát, Szilády Áron a h. Rudicsféle kódexet ismer­teti, mely a XVII. század közepéről őriz nyelvemléke­ket. Pauler Gyula a megyei levéltárak ismeretéhez kö­zöl adatokat, Szadeczky Lajos pedig folytatja a lengyel­földi levéltárak magyarországi érdekű okiratainak meg­ismertetését. Ezeken kívül könyvismertetéseket közöl még a füzet.­­ A „Philologi­ai Közlöny“ leg­újabb füzetének nagyobb részét Szilády Mór szakszerű fejtegetése foglalja el a Homérosnál előforduló verbális előtagú összetett szavakról. Dr. Herzl Mór az ó-franczia epos, a „Chanson de Roland“ kódexeiről ír egy közle­ményt. Dr. Ábel Jenő a Tacitus legnagyobb művének czíméről (Annales) adván fejtegetést, Petrovich Ferencz­­nek egy ide vonatkozó értekezésével foglalkozik. Thew­­rewk Emil klasszikusok után közöl egy pár kisebb for­dítást. — Megjelent a Franklin 1. kiadásában : „Vezér­csillagok“, vagyis velős mondatok és költői gondo­latok honi és külföldi remekírók műveiből, harmadik bővített kiadás, ára 2 frt, diszkötésben 3 frt. —Az Aigner-féle szépirodalmi könyvtár három első kötete gyanánt megjelent: „Mindenütt és sehol“, rajzok és tárczaczikkek Milkó Izidortól , ára 2 frt. „Szép Ilonka“, verses regény Széchy Károlytól, ára 1 frt 20 kr. „Senki Pál történetéből“, elbeszélések, raj­zok, Bus Vitéztől, ára 2 frt. — „A dohányterme­lés és kezelés kézikönyve.“, a magyar gazdaközönség számára irta dr. Nyáry Ferencz, számos ábrával ára 50 kr. — „Képek az iparos világból“, olvasókönyv néptanítók és iparos-tanulók számára, irta Frecskay Já­nos, százhárom képpel, ára egy forint. — A Révai testvérek könyvkereskedésében megjelent: Margit dalai, hét dal, zenéjét és szövegét szerző Gyene Gusztáv. A szép dalok szerzőnek tehetségéről s finom zenei ér­zékéről tesznek bizonyságot. Ára 1 forint. — Az „Apolló“ zenemű-folyóirat májusi füzetében közli Men­delssohn fonódalát, egy keringőt Kossovits Jenőtől, egy magyar lassút és frisset Balogh Lászlótól; egy polkát Angyal Ármintól; egy dalt négyes karra zongoraki­­sérettel Wuschingtól s egy másik dalt Glatztól. Sakkfelad­­ván. 37­. T. A.-tól. Sakkfeladvány. Spóner Andortól. Sötét. Világos. Világos indul s a 2-dik lépésre matot mond. ger Benedek, Reismann Mária, Beöthy Miklósné, Papp Mojzes, Herman Juliska, Brachfeld Ellinor, Zirner Se­­rafin, Fried Malvin, Bruck Laura, Schlesinger Pál, Décsy Ödön, Weiner János. A 17-ik számban közlött sakktalány megfejtése: Világos. Sötét. 1. b 1 — c 2 c 4 — f 3 2. c 2 — g 2 és mat. Helyesen fejtették meg: Beöthy Miklósné, Sáfler Lajos, Schwarz Armin, Gábor Béla, gr. Sz. I., Neumann Ödön, Kiss Esztike, Puhl Károlyné, Dióssy Malvin. A megfejtők közül elsőnek huzatván ki: Tret­tina Ilona urhölgy Nagy Károlyban, a Montesquieu „Per­zsa levelek“ cz. müvét megküldjük neki, kö­juk roly. Cső­ség tét ré ol­mek­léta jós kol-Ká­ben nek ra bá­sö­len­y­kép­tárt ve­r e­gyér­an­je­ké­tá­sze­lé­sig szí­den bég­rin­tes nak gya­ré-A di­báj­tünk lu­tünk, szí let gén­ben tá­vont kö­mnünk la­ben le-Min-Gyön-1 gnt­ját­é­lát; lát; lát; Vi­zött kezd-Kis­lé­na­va Hi­bök be jük■ nem ö-AzA haj-S kön-a nyánk­ban lé­ló­köd­ha­tünk nyü szép a­fényt Tréfás kérdések: 1. Ki beszél minden nyelven ? 2. Mi a legszükségesebb kellék egy lakomához ? 3. Miért nem esik az eső soha egy­folytában két napig ? 4. Melyik szarv nem dőf soha ? 5. Mi van az embernek a jobb kezén, mikor ke­resztül megy a lánczhídon ? 6. Melyik árpát nem lehet megörölni­? 7. Hány borsószem megy egy kupába ? 8. Melyik testrész a fő az embernél ? 9. Miért szürkül meg előbb a haj, mint a szakáll ? A megfejtők közül elsőnek kihúzott jutalma Karl Alfonz „Klotild“ cz. regénye. A 18-ik számában közölt szótalány megfejtése : „Kiss József — Simon Judit.“ Az ugyane számban közölt betűtalány pedig: Helyesen fejt. meg: Krau­sr Sándor, Strausz Her­mina, Spiller Gusztáv, Sáfler Lajos, Nagy Illuminát, a tisza­füredi polg. olvasó kör, gr. Bethlen Balázs, az igazi olvasó-kör, a poroszlói polg. olvasó-egylet, Wendt Oli­via, Tomka J., Vámos István, Kisfaludy Vincze, dr. Lederer, Trettina Ilona, Kovács B. Gyula, Kassics An­­talné, Frank Ferencz, a paksi polgári olvasó kör, a sop­roni Deákkuti vármegye olvasó köre, Gencsy Leontina, a bátyai olvasó kör, Varjú János, Bakos Pál, Englber­ 1 s r a e 1 D 1 81 a e 1­­­1 21. Szám A „Magyarország és a Nagyvilág“ heti naptára. 1881 Katholikus naptár Protestáns naptár Görög-orosz naptár A hold jár. Május Május 22 V. В 5 Julia В 5 Hona 10 D 4 Simon 23 H. Dezső Dezső 11 Motiusvért. Ujhold 28-án 24 K. Janka Janka 12 Epiphan 0 óra 25 Sz. Orbán püsp. Urbán 13 Glyceria 63 perczkor 26 Cs. Áldozó csillört. Áldozócsill rt.14 Izidor vért. 27 P. János Luczián 15 Pakóra reggel. 28 Sz. Vilmos Vilmos 16 Tivadar SZERKESZTŐI ÜZENETEK. B. Gyula: Verseiben nincs elég csin s a nyelv is kissé nehézkes. Aztán mért mindig „kis leányáról, „ifjú sziv“-ről, „tavaszragyogás“-ról rímelni? Az emberi élet s a természet határtalan változatosságú jelenségei közt kevésbbé elnyűtt s csak oly költői tárgyakat is lelhetne ön. — H a Kály. Gy.-Szt.-Miklós. A székely nép életéből merített adomáknak kész örömest nyitunk tért. — H. Károly Bécs. Nagy terjedelme nem engedné közlését. — S. P—J. Győr. Felhasználjuk, de a közlés idejét lehetetetlen előre megmondanunk. TARTALOM.­ KÉPEK: A trónörökös násza: A belga királyi család meg­érkezése Bécsbe. — Stefánia herczegnő fogadtatása Schönbrunnban királynénk által. — Bécs kivilágítása : A gáztársulat diadalíve a Kämm­erringen. — Stefánia herczegnő bevonulása Bécsbe. — Esküvő az augustinusok templomában. — A budapesti Dunapart kivilágítása. — A kéz. (9 ábra.) — A királyi nászkocsi. SZÖVEG: A természettudósok Libaréten. (Vékony Antal.) — A költészet. Költemény. (Cséplő Károly.) —­­Forradalmi emlékek. (Id. Mártonffy Ignácztól.) — Menyegző előtt. (Forgács Endrétől.) — Egy levélről. (Vay Sándor.) — A kéz. (J. M.-től.) — Jankó János — pongyolában. (Porzsolt Kálmán.) — Soha! — A múlt héten. —Mozaik. — Színház. — Irodalom. — Sakkfeladvány. — Feladvány. — Szó­ralány. — Szerkesztői üzenetek. Szerkesztőség : nádor-utcza 7. sz. Felelős szerkesztő: MOLNÁR ANTAL.

Next