Magyarország és a Nagyvilág, 1882 (18. évfolyam, 27-53. szám)
1882-11-05 / 45. szám
45. Szám. megmagyarázta szomorú története és Lenau, ki kedvencz költője volt. Engem e rímek majd fönyre fakasztottak; a nagy közönségnek mindazáltal nem tetszenének ; hiányzik bennök a hatás, melyet csak a rideg , számítás érhet el és sok volt bennök a mélyebb érzelem, mely a közönyös olvasót untatja és hidegen hagyja. A költői hivatásnak pedig épen az legszeb része, hogy a nagy közönséget a napi foglalkozásból eredő laethargiájából felrázza s a rideg kedélyeket gyöngéd érzelmekre tanítja. S a női hivatás tulajdonképeni varázsa abban rejlik, hogy— nem ugyan írással vagy utánzott alakításokkal — önmagukban, természeti valójuk átültetése által költészetet hozzanak az élet legprózaibb viszonyaiba. E hivatás betöltésére nő nem képes; rendesen túláradoz, untat és nem tanít. Ugyan e forrásból még sok más Lenau-i költemény fakadt azóta, de szerzőjük maga is mosolyog felettük. Az aprólékos akadályok elhárulván, ábrándjai himericus hazáját azóta kedélyes „otthon“ váltotta fel, hol a rend, tevékenység és háziasság társaságában a szerelem boldogsága honos; szebb és vonzóbb valóság, mint a képzelet világa, mely a nők felizgatott kedélyének igen, de nem számítva gondolkodó tehetségének nem szokott megnyílni. val a nyomor, sajnálatos tehetetlenség korszakát általános jólétté törekedtek átvarázsolni; a viszonyok befolyása alatt élő lényt a viszonyok urává szerették volna tenni.1) S amily mystikus alakban jelent meg az eszme, és oly phantastikus módon fogtak annak kiviteléhez. Később a csodálatosat hajhászók helyét komoly, gyakorlati férfiak foglalták el s a terv 1) Helmholtz Ueber die Wechselwirkung der Naturkräfte. még a leginkább iparos kerületekben is alig végzi el a rábízható munkának negyedrészét. 1860-ban Vougeaucourt és Besangon között, 70 kilométer hosszúságban és 75’50 méter esés mellett 3.400,000 lóerőből csupán 900,000 volt használatban. A malmok és hajók, melyeket a víz és szél hoz működésbe, daczára nagy elterjedtségüknek, mily parányi részt használnak föl a mozgató erőkből! Igaz, hogy például Thomson számítása szerint a 40,000-re tehető angol hajóknak háromnegyed részét a szél hajtja, de Magyarország és a nagyvilág. Amit eddig tettünk. Évszázadokkal ezelőtt a mechanikusokat egy őrüles eszme szállotta meg: az embert egyszerre a hatalom tetőpontjára akarták helyezni; s óriási, kifogyhatatlan esőmennyiség előállításaoly alakban nevetségessé vált, vagy épen feledésbe sülyedt. Változás állott be. Jelenleg a természetben parlagon heverő erők czélszerű felhasználásával foglalkozunk. Látni fogjuk, mily nagy az összefüggés a mi és a régiek törekvései között. A meteorológiai erőkből már kezdettől fogva hasznot húztak az emberek, de oly számos feltétel mellett jöhettek alkalmazásba, hogy általánossá nem válhattak. A Doubs folyó Francziaországban a legtöbb gyári kereket hajtja s 721