Magyarország és a Nagyvilág, 1883 (19. évfolyam, 1-25. szám)
1883-06-03 / 22. szám
22. Szám: Magyarország és a Nagyvilág. Jókai «Árnyképek» című költői művét. Az ülés után megtekinti a társaság a képkiállítást s a városi múzeumot. Délután bankett és tavaszi mulatság fejezte be az érdekes irodalmi kirándulást. Másnap, azaz hétfőn délelőtt visszautaztak a Petőfi-társaság tagjai Budapestre. A Kisfalusy-társaság szerdán, f. hó ЗО-án tarta meg havi ülését. Néhány jelentés beterjesztése után el lett határozva, hogy a Bessenyei-emlék leleple-ezési ünnepélyén a társaságot Gyulai Pál és Endrődi Sándor fogják képviselni s Gyulai Pál fog beszédet tartani Bessenyeiről. Az első felolvasó Henszlmann Imre volt, ki «Bevezetés a műtörténelembe» című magvas tanulmányából olvasott fel egy részt. Utána Vargha Gyula egy «Csabor» című balladát olvasott föl. A költemény tárgya egy régi csángó mondából van merítve. Az utolsó felolvasó Degré Alajos volt, ki «Visszaemlékezéseim»-ből olvasott fel egy fejezetet: sok érdekes apró történetet a szabadságharc alatti tábori életből. Valamennyi felolvasót, kiválólag Degrét, lelkesen megéljenezték. Széchenyi hátrahagyott iratai. A m. t. akadémia megbízottai, Fraknói Vilmos főtitkár és Deák Farkas szerdán kötötték meg az Athenaeum-társasággal a szerződést gróf Széchenyi István hátrahagyott iratainak kiadása iránt. Ez iratok közt lesznek a nagy érdekű naplójegyzeteken kivül, melyeket Zichy Antal dolgozott fel, Széchenyinek beszédei és cikkei, melyek eddig még nem voltak összegyűjtve. A kiadvány egyelőre száz évre terjed s az első kötet alkalmasint még ez évben napvilágot lát. Jutalom-könyv: Deines Gyula ismert ifjúsági írónk «Hazaszeretet könyve» cím alatt gyermekolvasmányt adott ki. A mű kiválóan ajánlható, mert olcsó, (100 példány 27 frt 50 kr, 50 péld. 14 frt, 20 példány 5 frt 80) díszes és gazdag tartalmú. Tartalmát hazaszeretetre lelkesítő érdekes közlemények képezik, írtak bele többek között Váradi Antal, dr. Molnár Antal, Komócsy József, Mikszáth Kálmán, P. Szathmáry Károly, Radó Antal, Hevesi József, Reviczky Gyula, Szépfaludy Ö. Ferenc, Dolinay Gyula, Sziklay János, B. Büttner Lina, György Aladár, Hentaller Lajos, Brankovics György, Szabó Endre stb. stb. A kötetke allegorikus színes borítékba van foglalva, és 15 történelmi kép díszíti. 6 tömött ívre terjed, nagyobb gyermekeknek kitűnő, becses ajándék. Kisebb gyermekek számára a föntebbi árakon kapható a «Gyöngysorok» c. képeskönyv. Mindkettő levelezőlapon szerzőnél: Budapest, zöldfa-utca 32. sz. utánvéttel rendelhető meg s azonnal küldetik. E célszerű és jutányos jutalomkönyveket ajánljuk az iskolahatóságoknak. Jókai legújabb műve: «Negyven év alatt» lesz a címe Jókai legújabb művének, melyet a koszorús költő eddig megjelent regényeinek emlékezetes gondolataiból, mondásaiból, részleteiből állít össze. A műhöz Jókai bevezető előszót írt, melyben elmondja, miként írja regényeit. Az előszó tehát némi életrajzi becscsel is fog bírni. A könyvpiacról. Megjelentek és beküldettek hozzánk . * A magyar jogi műnyelv alapelvei és törvényei. Elméleti és gyakorlati útmutató jogi műnyelvünk tisztítására és javítására. Irta Bakos Gábor. Ára 1 frt 20 kr. * Magyar díszítési motívumok a székely földön. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által magyar motívumok gyűjtésével megbízott Huszka József rajztanár 1883. évi jelentése. * A Ludovica akadémia közlönye. Szerkeszti és kiadja a m. kir. honvédségi Ludovica akadémia tanári kara. Májusi füzet, rendkívüli bőkezűségének. Nem kevesebb, mint 100,000 forintot tett le a főegyházmegyei papi nyugdij-alap javára, melynek már előbb is 25,000 forintot adományozott. Ugyancsak most adott a hercegprímás a Nyitra mellett fölállítandó honvédtábor költségeinek fedezésére ötezer forintot, a csejtei iskola építésére 300 s az esztergomi Szent Ferenc rendű zárda javítására 200 irtot. Rónay Jácint püspököt, ő felsége saját kérelmére fölmentette Mária Valéria főhercegnő oktatásának vezetésétől s kitűnő szolgálatai elismeréséül az első osztályú vaskoronarendet adományozta neki. Már tavaly, midőn Mária Valéria főhercegnő 15 éves lett, befejezettnek tekinté Rónay püspök nevelői hivatását , már akkor szándékozott fölmentetését kérni, de a király óhajtásának engedve, maradt még. Rónayt tudvalevőleg nagyon szeretik a bécsi udvarnál és a szeretetreméltó püspök mindenben döntő befolyást gyakorolt a főhercegnő nevelésére. Most tölti be hetvenedik évét és már tizenkét esztendeje, hogy az udvarnál tartózkodik. Kinevezése 1871-ben Andrássy tanácsára történt, a ki a jeles férfiút még 1848-ból ismerte, midőn a magyar kormány biztosaképen működött. A szabadságharc leveretése után Rónay külföldre menekült és csak 1866-ban, az amnesztia kihirdetése után tért vissza az országba. Fejedelmek életkora. Vilmos, német császár jelenleg 86 éves, a németalföldi király 66, a dán király 65, az angol királynő 64, Württemberg királya 60, a brazíliai császár 57, a szász király 55, a svéd-norvég király 54, a magyar király 52, a belga király 48, a portugál király 44, a román király 44, a török szultán 40, az olasz király 39, az orosz cár 38, a bajor király 37, a görög király 37, a szerb király 28 s végül a spanyol király 25 éves. Lesseps és Eugénia. Egy francia lap a következő történetét mondja el: Mikor 1870-ben a császárság összeomlott , Eugenia császárné menekülni kényszerült a Tuileriákból, Lesseps ama kevesek egyike volt, kik nem hagyták cserben a bukott uralkodónét. Eugenia, sűrű fátyollal takarva el arcát, minden kíséret nélkül titkon menekült a palotából, csupán angol kocsisa tudta, hogy egy Párisban élő amerikai fogorvoshoz kell hajtania. Lesseps kisérte a császárnét a kocsihoz, de egy utcagyerkőc ráismert a menekülőre s fölkiáltott: «Aha, ott fut a császárné.» Meghallotta sok járókelő, de hallotta Lesseps is, ki rögtön föltalálva magát, a fickóhoz ugrott és üstökön ragadta. «Mit, te éltetni mered a császárnét, te gézengúz!» kiáltá haragosan. Az egybegyűlt tömeg, a szedáni katasztrófa hatása alatt, szintén szörnyűködött a bonapartista gyerkőc vakmerőségén s mindenfelől fenyegették, ütötték. Mire a fia kimagyarázta, hogy ő nem éltette, hanem látta a császárnét, a kocsi már messze járt, Lesseps is eltűnt s Eugénia mentve volt. Egy amerikai milliomos halála. Stone Amasa, Cleveland állam leggazdagabb polgára, ki egy millió dollárnál többet ajándékozott egy egyetem, egy ipariskola és egy öreg asszonyok számára való menház alapítására, folyó hó 11-én szívén lőtte magát, mert az álmatlanság kínjait nem bírta tovább elviselni. Stone egyszerű puritán családból származott és mint szegény ácslegény kereste eleinte kenyerét. De kitartó, leleményes, vállalkozó férfi volt. Vasuti- és hídépítészszé képezte ki magát. Vállalatainak kedvezett a szerencse és ő becsületes munka által milliókat szerzett. De a túlságos munka következtében oly ideges lett, hogy nem birt aludni. Ekkor visszavonult az üzlettől, nagy utazásokat tett, neje részéről a leggondosabb ápolást nyerte. De mind hiába, kínos állapota nem javult. Egy átvirrasztott éjszaka után revolverrel vetett véget életének. A csángók betelepítése. A csángó-magyar egyesület igazgató tanácsa május 30-án ülést tartott, melyen Bánffy Béla gróf, a kormány küldöttje, előadta jelentését a telepitvényi földeken általa tapasztaltakról. A lent levő nyolc öblözet közül hatban még ladikázni lehet, hol tehát telepítésről egyelőre szó sem lehet; marad tehát (legalább jelenleg) a telepítés céljaira két öblözet. A szárazon levő két öblözet Pancsovától Rádayfalváig terjed. Ami a települő földek minőségét, viszonyait illeti, a vojnovici erdő kitűnő, holdja 450 forintot is megér. Ezen erdő területén akarják fölépíteni Hertelendyfalva községét. A második hely, hol telepíteni lehet, Ivanova (Nagy-Györgyfalva) a Duna mellett, első része az ártérben ; ezen helyre községet építeni nem célszerű, mig nem biztosittatik teljesen az árvíztől. Célszerűbb lesz jóval feljebb keresni helyet, hol azonban a kincstárnak birtoka nincsen, az erre való földet előbb meg kellene venni. Hogy mennyi család fog Ivanovára térni, az probléma, az a régi telepesekkel való viszony szabályozásától függ. A harmadik telepítési hely Gyurgyevo (Rádayfalva). Ennek biztosítására a községet a szakértői vélemény szerint fel kellene tölteni három méternyire; de ezáltal is csak a község lenne biztosítva, s nem egyszersmind a határ is. Ezekből kifolyólag, a gróf nem hiszi, hogy ott egyelőre nagy mérvű telepítés történhessék a jelen állapotok közt. Ami az ott levő telepesek helyzetét illeti, az Ivanovában levők, a gróf ott léte alkalmával, szegényes gyékénysátrakban laktak nagyon összeszorulva. A község első felén levőknek meglehetős sokat kellett szenvedniük az esőzések miatt s itt másfél ásónyomnyira talajvízre akadtak. Éhezni nem éheztek, de az élelmiszerek készlete meglehetős fogytán állt. Gyurgyevoban a helyzetet rosszabbnak találta, itt mintegy ezer újonan érkezett ember semmiféle fedél alatt sem lakott; ezek élelmiszerekben is jobban meg voltak akadva, úgy, hogy sürgős intézkedésre volt szükség. A kormány által rögtön küldött pénzből azonnal barakkok készítéséhez fogtak s Pancsován élelmiszereket vettek számukra. A töltési munkából lehetetlen megélni. A nyárra azonban több százan kaptak csatornázási munkát s a többit ki fogják osztani aratásra. Hogy a viszonyok ily kedvezőtlenek, oka az, hogy a bizottság ezer embert várt s majd négyezer jött. Egy japáni nagy ur útikönyvéből.Ariszugava herceg, a japáni császár nagybátyja, hosszú világutjából visszatért Japánba, s élményeiről naplót adott ki, miket ismerősei közt osztogatott szét. A herceg a következőleg jellemzett pár nagy várost és országot. «Bécs az egyedüli város, melyben jól lehet élni; a fényűzés itt nagy, anélkül, hogy a szabad mozgást akadályozná : az emberek szeretetreméltók, anélkül, hogy tolakodók lennének. Oroszország oly borzasztónak tűnik föl előttem, hogy félek még rágondolni is. Berlin — sivár kaszárnya élet, derű nélkül. Róma nem kellemetlen, de az emberek nagyon is ájtatosak. Amerika elrémítő, a lakosság önző szatócsokból áll. Páris egyáltalában nem tetszik nekem. Grévy elnök nagyon egyszerű és az ember unja magát környezetében.» Egy hóhér levele. Marwood angol hóhértól, ki a főnixparki gyilkosokat kivégezte, eredeti levelet tesz közzé a «Dublin Chronicle.» Elpanaszolja benne mily feltűnő makacssággal üldözik az összes lapok, valahányszor el kell járnia tisztében. Szemére vetik nevezetesen, hogy a szegény elitélteket igen soká várakoztatja a csapóajtón s hogy többször is használja ugyanazon kötelet. Erre azt válaszolja, hogy ha meghosszabbítja is egy kissé az elitéltek halálfélelmét, ez azért történik, hogy meggyőződjék róla, ha vájjon rendben vannak-e a szíjak, melyek az elitéltet lekötve tartják. Az egész szíj- és kötélkészülék az ő saját tulajdona, harminc fontba kerül s a kivégzések sovány díjazása folytán többször is kénytelen használni ugyanazon kötelet, de minden kivégzés után gondosan megmosatja azt szappannal. — Megemlíti továbbá, mennyivel jobban díjazzák a hóhért Franciaországban és igy végzi «nyílt level»-ét: «Kéri alulírott, hogy őt is ugyanoly helyzetbe juttassák, nem személyes érdekből, hanem nemzete becsületének érdekében, a mely minden egyébnek fölötte áll s számit honfitársainak józan belátására s hazafiasságára, hogy mielőbb orvosolni fogják a dolgok e hiányos állapotát. I. T. Marwood, esquire.» Rinsolt trónörökös az idén ismét hosszabb ideig fog tartózkodni Erdélyben. Görgényben e célból már nagy előkészületeket tesznek. Többi közt a m.-vásárhelyi indóház pályaudvarát tetemesen megbővítik, építenek benne új szalont és egy díszes toilette-szobát is a trónörökös számára. A bíbornok-hercegprímás megint bizonyítékát adta 351 barna Zsigmond fővárosi tanácsos május 31-én önkeze által véget vetett életének. Akik ismerték, már régóta vettek észre rajta búskomorságot s nem kételkednek a felett, hogy szomorú tettét elmezavarban követte el. Erre vall a főpolgármesterhez irt utolsó levele is. Barna Zsigmond 1829. február 8-án született Nagy-Károlyban. Elemi és gymnáziumi iskoláit II.Károlyban, a bölcsészetet Szatmárott és Pécset végezte. 1848-ban a pesti egyetemen orvosnövendék volt s innen lépett be mint önkéntes az 1. honvéd zászlóaljba. Az egész hadjáratot végig küzdötte; a télit Görgey alatt, a nyárit a VII. hadtestben Pöltenberg alatt. Világosnál mint főhadnagy tette le fegyverét. Zászlóaljának egy ütközetéből sem hiányzott. Gyuláról mint foglyot Aradra vitték s ott besorozták az 1. sz. morva cs. k. ezredbe.