Magyarország és a Nagyvilág, 1883 (19. évfolyam, 1-25. szám)

1883-06-03 / 22. szám

22. Szám: Magyarország és a Nagyvilág. Jókai «Árnyképek» című­ költői művét. Az ülés után megtekinti a társaság a képkiállítást s a városi múzeumot. Délután bankett és tavaszi mulatság fe­jezte be az érdekes irodalmi kirándulást. Másnap, azaz hétfőn délelőtt visszautaztak a Petőfi-társaság tagjai Budapestre. A Kisfalusy-társaság szerdán, f. hó ЗО-án tarta meg havi ülését. Néhány jelentés beterjesztése után el lett határozva, hogy a Bessenyei-emlék leleple-­e­zési ünnepélyén a társaságot Gyulai Pál és End­­rődi Sándor fogják képviselni s Gyulai Pál fog be­szédet tartani Bessenyeiről. Az első felolvasó Hen­s­zl­­m­a­n­n Imre volt, ki «Bevezetés a műtörténelembe» című magvas tanulmányából olvasott fel egy részt. Utána Vargha Gyula egy «Csabor» című balla­dát olvasott föl. A költemény tárgya egy régi csángó mondából van merítve. Az utolsó felolvasó Degré Alajos volt, ki «Visszaemlékezéseim»-ből olvasott fel egy fejezetet: sok érdekes apró történetet a szabadságharc alatti tábori életből. Valamennyi fel­olvasót, kiválólag Degrét, lelkesen megéljenezték. Széchenyi hátrahagyott iratai. A m. t. akadémia megbízottai, Fraknói Vilmos főtitkár és Deák Farkas szerdán kötötték meg az Athenaeum-társasággal a szerződést gróf Széchenyi István hátrahagyott ira­tainak kiadása iránt. Ez iratok közt lesznek a nagy érdekű naplójegyzeteken kivül, melyeket Zichy An­tal dolgozott fel, Széchenyinek beszédei és cikkei, melyek eddig még nem voltak összegyűjtve. A ki­advány egyelőre száz évre terjed s az első kötet al­kalmasint még ez évben napvilágot lát. Jutalom-könyv: D­e­­­i­n­e­s Gyula ismert ifjú­sági írónk «Hazaszeretet könyve» cím alatt gyermekolvasmányt adott ki. A mű kiválóan ajánlható, mert olcsó, (100 példány 27 frt 50 kr, 50 péld. 14 frt, 20 példány 5 frt 80) díszes és gazdag tartalmú. Tartalmát hazaszeretetre lelkesítő érdekes közlemények képezik, írtak bele többek kö­zött Váradi Antal, dr. Molnár Antal, Komócsy Jó­zsef, Mikszáth Kálmán, P. Szathmáry Károly, Radó Antal, Hevesi József, Reviczky Gyula, Szépfaludy Ö. Ferenc, Dolinay Gyula, Sziklay János, B. Büttner Lina, György Aladár, Hentaller Lajos, Brankovics György, Szabó Endre stb. stb. A kötetke allegorikus színes borítékba van foglalva, és 15 történelmi kép díszíti. 6 tömött ívre terjed, nagyobb gyermekeknek kitűnő, becses ajándék. Kisebb gyermekek számára a föntebbi árakon kapható a «Gyöngysorok» c. ké­peskönyv. Mindkettő levelezőlapon szerzőnél: Buda­pest, zöldfa-utca 32. sz. utánvéttel rendelhető meg s azonnal küldetik. E célszerű és jutányos jutalom­könyveket ajánljuk az iskolahatóságoknak. Jókai legújabb műve: «Negyven év alatt» lesz a címe Jókai legújabb művének, melyet a koszorús költő eddig megjelent regényeinek emlékezetes­ gon­dolataiból, mondásaiból, részleteiből állít össze. A műhöz Jókai bevezető előszót írt, melyben elmondja, miként írja regényeit. Az előszó tehát némi életrajzi becscsel is fog bírni. A könyvpiacról. Megjelentek és beküldettek hoz­zánk . * A magyar jogi műnyelv alapelvei és törvényei. Elméleti és gyakorlati útmutató jogi műnyelvünk tisztítására és javítására. Irta Ba­kos Gábor. Ára 1 frt 20 kr. * Magyar díszítési motívumok a szé­kely földön. A földmivelés-, ipar- és kereskede­lemügyi miniszter által magyar motívumok gyűjtésé­vel megbízott Husz­ka József rajztanár 1883. évi jelentése. * A Ludovica akadémia közlönye. Szerkeszti és kiadja a m. kir. honvédségi Ludovica akadémia tanári kara. Májusi füzet, rendkívüli bőkezűségének. Nem kevesebb, mint 100,000 forintot tett le a főegyházmegyei papi nyug­­dij-alap javára, melynek már előbb is 25,000 fo­rintot adományozott. Ugyancsak most adott a herceg­prímás a Nyitra mellett fölállítandó honvédtábor költségeinek fedezésére ötezer forintot, a csejtei is­kola építésére 300 s az esztergomi Szent­ Ferenc rendű zárda javítására 200 irtot. Rónay Jácint püspököt, ő felsége saját kérel­mére fölmentette Mária Valéria főhercegnő okta­tásának vezetésétől s kitűnő szolgálatai elismeréséül az első osztályú vaskoronarendet adományozta neki. Már tavaly, midőn Mária Valéria főhercegnő 15 éves lett, befejezettnek tekinté Rónay püspök nevelői hivatá­sát , már akkor szándékozott fölmentetését kérni, de a király óhajtásának engedve, maradt még. Rónayt tudva­levőleg nagyon szeretik a bécsi udvarnál és a szeretet­reméltó püspök mindenben döntő befolyást gyakorolt a főhercegnő nevelésére. Most tölti be hetvenedik évét és már tizenkét esztendeje, hogy az udvarnál tar­tózkodik. Kinevezése 1871-ben Andrássy tanácsára történt, a ki a jeles férfiút még 1848-ból ismerte, midőn a magyar kormány biztosaképen mű­ködött. A szabadságharc leveretése után Rónay kül­földre menekült és csak 1866-ban, az amnesztia kihirdetése után tért vissza az országba. Fejedelmek életkora. Vilmos, német császár je­lenleg 86 éves, a németalföldi király 66, a dán ki­rály 65, az angol királynő 64, Württemberg kirá­lya 60, a brazíliai császár 57, a szász király 55, a svéd-norvég király 54, a magyar király 52, a belga király 48, a portugál király 44, a román ki­rály 44, a török szultán 40, az olasz király 39, az orosz cár 38, a bajor király 37, a görög király 37, a szerb király 28 s végül a spanyol király 25 éves. Lesseps és Eugénia. Egy francia lap a követ­kező történet­ét mondja el: Mikor 1870-ben a császárság összeomlott , Eugenia császárné mene­külni kényszerült a Tuileriákból, Lesseps ama keve­sek egyike volt, kik nem hagyták cserben a bukott uralkodónét. Eugenia, sűrű fátyollal takarva el arcát, minden kíséret nélkül titkon menekült a palotából, csupán angol kocsisa tudta, hogy egy Párisban élő amerikai fogorvoshoz kell hajtania. Lesseps kisérte a császárnét a kocsihoz, de egy utcagyerkőc ráismert a menekülőre s fölkiáltott: «Aha, ott fut a császárné.» Meghallotta sok járó­kelő, de hallotta Lesseps is, ki rögtön föltalálva magát, a fickóhoz ugrott és üstökön ragadta. «Mit, te éltetni mered a császárnét, te gézen­gúz!» kiáltá haragosan. Az egybegyűlt tömeg, a sze­­dáni katasztrófa hatása alatt, szintén szörnyűködött a bonapartista gyerkőc vakmerőségén s minden­felől fenyegették, ütötték. Mire a fia kimagyarázta, hogy ő nem éltette, hanem látta a császárnét, a kocsi már messze járt, Lesseps is eltűnt s Eugénia mentve volt. Egy amerikai milliomos halála. Stone Amasa, Cleveland állam leggazdagabb polgára, ki egy millió dollárnál többet ajándékozott egy egyetem, egy ipar­iskola és egy öreg asszonyok számára való men­­ház alapítására, folyó hó 11-én szívén lőtte magát, mert az álmatlanság kínjait nem bírta tovább elvi­selni. Stone egyszerű puritán családból származott és mint szegény ácslegény kereste eleinte kenyerét. De kitartó, leleményes, vállalkozó férfi volt. Vasuti- és hídépít­észszé képezte ki magát. Vállalatainak ked­vezett a szerencse és ő becsületes munka által milliókat szerzett. De a túlságos munka következ­tében oly ideges lett, hogy nem birt aludni. Ekkor visszavonult az üzlettől, nagy utazásokat tett, neje részéről a leggondosabb ápolást nyerte. De mind hiába, kínos állapota nem javult. Egy átvirrasztott éjszaka után revolverrel vetett véget életének. A csángók betelepítése. A csángó-magyar egye­sület igazgató tanácsa május 30-án ülést tartott, melyen Bánffy Béla gróf, a kormány küldöttje, előadta jelentését a telepitvényi földeken általa ta­pasztaltakról. A lent levő nyolc öblözet közül hat­ban még ladikázni lehet, hol tehát telepítésről egye­lőre szó sem lehet; marad tehát (legalább jelenleg) a telepítés céljaira két öblözet. A szárazon levő két öblözet Pancsovától Rádayfalváig terjed. A­mi a te­lepülő földek minőségét, viszonyait illeti, a vojnovici erdő kitűnő, holdja 450 forintot is megér. Ezen erdő területén akarják fölépíteni Hertelendyfalva köz­ségét. A második hely, hol telepíteni lehet, Ivanova (Nagy-Györgyfalva) a Duna mellett, első része az ártérben ; ezen helyre községet építeni nem célszerű, mig nem biztosittatik teljesen az árvíztől. Célszerűbb lesz jóval feljebb keresni helyet, hol azonban a kincs­tárnak birtoka nincsen, az erre való földet előbb meg kellene venni. Hogy mennyi család fog Ivanovára térni, az probléma, az a régi telepesekkel való vi­szony szabályozásától függ. A harmadik telepítési hely Gyurgyevo (Rádayfalva). Ennek biztosítására a községet a szakértői vélemény szerint fel kellene tölteni három méternyire; de ez­által is csak a község lenne biztosítva, s nem egyszersmind a határ is. Ezekből kifolyólag, a gróf nem hiszi, hogy ott egyelőre nagy mérvű telepítés történhessék a jelen állapotok közt. Ami az ott levő telepesek helyzetét illeti, az Ivanovában levők, a gróf ott léte alkal­mával, szegényes gyékénysátrakban laktak nagyon összeszorulva. A község első felén levőknek meg­lehetős sokat kellett szenvedniük az esőzések miatt s itt másfél ásónyomnyira talajvízre akadtak. Éhezni nem éheztek, de az élelmiszerek készlete meglehe­tős fogytán állt. Gyurgyevoban a helyzetet rosszabb­nak találta, itt mintegy ezer újonan érkezett em­ber semmiféle fedél alatt sem lakott; ezek élelmi­szerekben is jobban meg voltak akadva, úgy, hogy sürgős intézkedésre volt szükség. A kormány által rögtön küldött pénzből azonnal barakkok készítésé­hez fogtak s Pancsován élelmi­szereket vettek szá­mukra. A töltési munkából lehetetlen megélni. A nyárra azonban több százan kaptak csatornázási munkát s a többit ki fogják osztani aratásra. Hogy a viszonyok ily kedvezőtlenek, oka az, hogy a bi­zottság ezer embert várt s majd négyezer jött. Egy japáni nagy ur útikönyvéből.Ariszugava her­ceg, a japáni császár nagybátyja, hosszú világutjából visszatért Japánba, s élményeiről naplót adott ki, miket ismerősei közt osztogatott szét. A herceg a követke­zőleg jellemzett pár nagy várost és országot. «Bécs az egyedüli város, melyben jól lehet élni; a fényűzés itt nagy, a­nélkül, hogy a szabad mozgást akadá­lyozná : az emberek szeretetreméltók, a­nélkül, hogy tolakodók lennének. Oroszország oly borzasztónak tűnik föl előttem, hogy félek még rágondolni is. Ber­lin — sivár kaszárnya élet, derű nélkül. Róma nem kellemetlen, de az emberek nagyon is ájtatosak. Amerika elrémítő, a lakosság önző szatócsokból áll. Páris egyáltalában nem tetszik nekem. Grévy elnök nagyon egyszerű és az ember unja magát környe­zetében.» Egy hóhér levele. Marwood angol hóhértól, ki a főnixparki gyilkosokat kivégezte, eredeti levelet tesz közzé a «Dublin Chronicle.» Elpanaszolja benne mily feltűnő makacssággal üldözik az összes lapok, valahányszor el kell járnia tisztében. Szemére vetik nevezetesen, hogy a szegény elitélteket igen soká várakoztatja a csapóajtón s hogy többször is hasz­nálja ugyanazon kötelet. Erre azt válaszolja, hogy ha meghosszabbítja is egy kissé az elitéltek halál­­félelmét, ez azért történik, hogy meggyőződjék róla, ha vájjon rendben vannak-e a szíjak, melyek az elitéltet lekötve tartják. Az egész szíj- és kötélké­szülék az ő saját tulajdona, harminc fontba kerül s a kivégzések sovány díjazása folytán többször is kénytelen használni ugyanazon kötelet, de min­den kivégzés után gondosan megmosatja azt szap­pannal. — Megemlíti továbbá, mennyivel jobban díjazzák a hóhért Franciaországban és igy végzi «nyílt level»-ét: «Kéri alulírott, hogy őt is ugyan­oly helyzetbe juttassák, nem személyes érdekből, ha­nem nemzete becsületének érdekében, a mely min­den egyébnek fölötte áll s számit honfitársainak jó­zan belátására s hazafiasságára, hogy mielőbb or­vosolni fogják a dolgok e hiányos állapotát. I. T. Marwood, esquire.» Rinsolt trónörökös az idén ismét hosszabb ideig fog tartózkodni Erdélyben. Görgényben e célból már nagy előkészületeket tesznek. Többi közt a m.-vá­­sárhelyi indóház pályaudvarát tetemesen megbőví­­tik, építenek benne új szalont és egy díszes toi­­lette-szobát is a trónörökös számára. A bíbornok-hercegprímás megint bizonyítékát adta 351 barna Zsigmond fővárosi tanácsos május 31-én önkeze által véget vetett életének. A­kik ismerték, már régóta vettek észre rajta búskomorságot s nem kételkednek a felett, hogy szomorú tettét elmezavar­ban követte el. Erre vall a főpolgármesterhez irt utolsó levele is. Barna Zsigmond 1829. február 8-án született Nagy-Károlyban. Elemi és gymnáziumi is­koláit II.­Károlyban, a bölcsészetet Szatmárott és Pécset végezte. 1848-ban a pesti egyetemen orvos­növendék volt s innen lépett be mint önkéntes az 1. honvéd zászlóaljba. Az egész hadjáratot végig küzdötte; a télit Görgey alatt, a nyárit a VII. had­testben Pöltenberg alatt. Világosnál mint főhadnagy tette le fegyverét. Zászlóaljának egy ütközetéből sem hiányzott. Gyuláról mint foglyot Aradra vitték s ott besorozták az 1. sz. morva cs. k. ezredbe.

Next