Magyarország, 1964. január-június (1. évfolyam, 1-22. szám)
1964-06-28 / 22. szám
•Iv A statisztika iránytűje társadalmunk egyik legfájóbb jelenségére hívja fel a figyelmet: hazánkban a művi vetélések gyakoribbak, mint bármely más országban. 1980- ban ezer propagatív korú, tehát 15—19 éves nőre több mint 65 művi vetélés esett. Japánban, ahol rendkívül kiterjedtek a művi vetélések, 1955-ben ez az arányszám 50.2 volt. 1959-ben 43,6, s ami emellett lényeges, a művi vetélést csak a kívánt számú gyermek után veszik igénybe. Hazánkban a művi vetélések aránya magasabb, mint valamennyi népi demokráciában. Ezek egy részében ugyanolyan rendelkezések vannak érvényben, mint nálunk, máshol vagy tilos, mint az NDK- ban, vagy úgy korlátozták, mint Csehszlovákiában, ahol két gyermek megszületése után lehet csak szabadon megszakítani a terhességet. Hazánkban 1956-ban 82 463 nő élt a rendeletadta lehetőséggel, 1963-ban már 181 841. Nyolc év alatt 1 173 412 művi vetélés történt! Kétes értékű világrekordot állítottunk fel. ■ Az abortuszok gyakorisága 1957 után elsősorban a fiatal nőknél (és a házasokét is meghaladó arányban a hajadonoknál) növekedett. Az 1961-es gyakoriság alapján száz nőre — tekintet nélkül családi állapotukra — 20 éves koruk eléréséig 11, 25 éves korukig 62, 30 éves korukig 126, és úgynevezett propagatív koruk végére 200 művi vetélés jut. Az első gyermek megszületése előtt a nők 18, a második előtt 47, és a harmadik előtt 74 százalékának volt legalább egy művi vetélése. És ez idő alatt emelkedett a méhen kívüli terhességek, valamint a spontán vetélések száma is. A következő fontos tény az, hogy Magyarországon mind több a koraszülés és egyre nő a kisebb súllyal született csecsemők aránya is. Az 1962-ben született 130 053 csecsemő közül csak 51 505 tartozott a 3001—3500 gramm súlyú csecsemők kategóriájába. 1957—62 között 49,1 ezrelékkel csökkent ennek az egészséges súlykategóriának az aránya, és közel ugyanennyivel nőtt a 2001—3000 gramm súlyúaké. A 2000 grammnál kisebb súlyúak száma ez idő alatt még további 7,5 ezrelékkel emelkedett, s ennek a súlycsoportnak a halálozása 1962-ben 518,7 ezrelék volt. Vagyis ennek a kategóriának több mint a felét, a leggondosabb orvosi ellátással sem tudták megmenteni. Hogy mit jelent a csecsemőhalandóságban az érett súly, azt jól mutatják a további összehasonlító számok. A 2001—3000 gramm születési súlyúak halálozási aránya 1962-ben 48,9 ezrelék volt, míg a 3000—4500 gramm súllyal született egészséges csecsemőké 19,8 ezrelék, ami közel jár az Európában legalacsonyabb svéd, holland halálozási átlaghoz. A születési súlycsoportokban 1957—62 között végbement eltolódás mintegy 5,2 ezrelékes rosszabbodást jelent a csecsemőhalálozásban. Részben itt keresendő hazánk viszonylag magas csecsemőhalandóságának oka. Pedig, ha az elmúlt húsz évet nézzük, kétségkívül jelentős eredményeket láthatunk. Hiszen 1946- ban 119 ezrelék volt, 1948-ban 94 ezrelék, azóta 43 ezrelékre csökkent a csecsemőhalálozási arány. (A múlthoz viszonyítva, a megváltozott életkörülmények hatására, a legnagyobb mértékben a csecsemőhalandóság aránya javult.) A 43 ezrelékben azonban egyáltalán nem jut kifejezésre az a haladás, ami hazánkban gazdasági, szociális, kulturális téren, különösen az utóbbi nyolc év alatt, végbement. Világviszonylatban előkelő helyen állunk az egy főre eső orvosellátásban. A szüléseknek több mint 90 százaléka kórházakban, klinikákon történik. A tbc, a diftéria mint népbetegség, gyakorlatilag a múlté. Eljutottunk odáig, hogy az egy főre jutó kalóriafogyasztásban túlhaladtuk a legfejlettebb kapitalista országokat, az anyák ezrei mégis olyan fejlődésben elmaradt magzatokat hoznak a világra, mintha valamilyen súlyos és tartós élelmezési válságban élnénk évek óta. Micsoda ellentmondás! És ez annál feltűnőbb, mert nem világjelenségről van szó. A vizsgálatok szerint az urbanizációs ártalmaknak, a nők fokozott részvételének a termelő munkában alárendelt szerepe van! Miért nem érezteti ez hatását más, és fejlettebb országokban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, az NDK-ban? Ez utóbbiban a koraszülések aránya 6,2 százalék, Angliában 6-7 százalék között mozog, emelkedő tendencia nélkül. Nálunk pedig a koraszülöttek aránya 1962-ben országosan 10,1 százalék, Budapesten 12,4 százalék volt. A koraszülés nemcsak csökkent életképességet ad, hanem egyéb károsodással is jár. Nem lehet hallgatni arról sem, hogy az életben ma 1938-ban a csecsemőhalálozások kétharmadát exogén, vagyis külső körülmények (éhség, nyomor) okozták, 1960-ban viszont fordított volt az arány: a halandóság kétharmada endogén, azaz belső okok miatt következett be. A külső okok csökkentésében jelentős eredményeket értünk el — ez a megváltozott életviszonyokból következik —, s ha ezt a tényezőt néznénk, akkor a jelenleginél sokkal jobb helyet foglalnánk el e világranglistán. De szomorú, hogy korántsem tudunk ilyen eredményeket felmutatni az endogén halálokok megszüntetésében. Az élveszülöttek között egyre nő a 2000 grammnál kisebb súlyúak aránya, mégpedig az 1956 óta mind sűrűbb művi vetetések nyomán. Az összefüggést bizonyítja a budapesti terhesgondozók 1962. évi anyagából készült feldolgozás. Az élveszülöttek megoszlása százalékban: fedő szervezet, 40 ezer tagja van, a tagdíj kicsi és tagjai főleg nők. A szervezet célja nővédelmi tanácsadás szóban, írásban, vagyis a terhesség megelőzésének propagálása. De foglalkoznak szekszuális problémákkal, a fiatalság nevelésének kérdésével is. Japánban 50 ezerszakképzett védőnő foglalkozik rendszeresen felvilágosítással. Svédországban 1949-ben rendelettel bevezették az iskolákban a szexuálbiológiai oktatást. De idézhetnénk még több példát is. A prüdéria nem segít, csak tudatlanságot terjeszt, ágyat vet a későbbi bajnak. Nálunk a felvilágosítás nem átfogó, nincs átütő ereje, jórészt egyéni — bár igen tiszteletreméltó — próbálkozásokra korlátozódik. Ezért a nők egyszerűen nincsenek a veszély tudatában. Fokozott felelősség hárul a szülőkre, pedagógusokra, de az egész társadalomra, hogy a mai, korábban élő fiatalok megfelelő egészségügyi felvilágosításban részesüljenek. Nálunk is meg kell találni ennek a leghatásosabb módját. Mai problémák koraszülöttek, életképtelenek Külső és belső okok hatása Nemi felvilágosítást nálunk is íradt koraszülöttek 7,7 százaléka súlyosan fogyatékos: béna, vak, süket, idióta. A koraszületéseknek jelentékeny közvetlen gazdasági kihatása is van: ellátásuk csak igen drága koraszülött osztályon lehetséges. Egyre több ilyen intézményt kell létrehozni, méghozzá a legsürgősebben, hiszen mindent meg kell tenni a gyermegyermekhalandóság, amióta Zalaegerszegen létrehozták a koraszülő osztályt.) Egyre növekvő gond a taníthatatlan szellemi fogyatékos gyermeke elhelyezése. Jelenleg a meglev otthonokban 4—5 évre jegyezne elő felvételeket. Az elmúlt néhány évben és fele Budapesten elsősorban a 2000 gram kék életbenmaradásáért. (Zala memon aluli éretlen szülöttek arány gyében például azóta csökkent a emelkedett. Íme a számokAz tehát kétségtelen, előzetes művi vetélések a hogy az koraszürehoztákságot, ez a Családtervezési Társaaz egész országra kitértetések arányának emelkedését okozzák. A személyi kultusz korszakában életbe léptetett embertelen abortusztilalmat — igen helyesen — megszüntettük. A baj csak ott van, hogy az abortuszok engedélyezését nem kíséri egészségügyi felvilágosítás, hogy ezzel a lehetőséggel vissza ne éljenek. Sokan vallják, hogy nem több a művi vetélés, mint egy foghúzás. A későbbi katasztrófák hátterében minden esetben a tudatlanság, az egészségügyi ismeretek hiánya ismerhető fel. Szükség van a házastársak akarata szerinti, önkéntes születéskorlátozásra, családtervezésre. Az emberiség nem szaporodhat korlátlanul, de ezért vannak a fogamzásgátló szerek, melyek egy része nálunk is kapható. Az orvosok véleménye szerint ezek rendszeres használatával 80 százalékkal lehetne csökkenteni a művi vetélések számát. Ezért fontos, hogy nálunk is legyen megfelelő egészségügyi propagandahálózat. Nincs helye az álszeméremnek! Lengyelországban lét KOLLÁR MÁRIA 2000 gramm súlyon aluli 1000 GRAMMOS CSECSEMŐ A SCHÖPF-MEREI KÓRHÁZ INKUBÁTORÁBAN Annyi mint egy foghúzás? Budapest Az egész ország Az élveszülöttek százalékában 1956 1962 1956 1962 3,9 5.5 3,5 3,7 2000—2499 gramm súlyú 6.5 6,9 5,0 6,4 Koraszülött együtt 10,4 ■ 12,4 8,5 10.1 A magzat súlya Az anyák előző művi vetéléseinek száma 0 1 2 3 és több 2000 grammig 3.5 5.4 6.9 7.6 2000—2499 grammig 6.0 7.4 8.5 9.3 2500 grammon felül 90.5 87.2 84.6 83.1 MAGYARORSZÁG