Magyarország, 1965. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1965-08-08 / 32. szám

MAGYARORSZAG 1365/32 17 Népgazdaság A minőség pecsétőrei IHa jön a reklamáció Hiba-statisztika Marha, cipő, tojás VIZSGÁLAT A MERT-LABORBAN Egyszerre kíván tapintatot és erélyt Az egyik nagy rádiótechnikai gyár februárban nagyobb mennyiségű magnetofont akart külföldi vevőjé­nek küldeni. A MERT szakértői a készülékek felét nem tartották meg­felelőnek: mechanikai hibákra buk­kantak. Igaz: nem kevés munka után a magnetofonok már kifogásta­lanul működtek. Az újabb, többezres szállítmány már kifogástalan volt, tanultak a hibákból, de — amint ki­derült — a magnetofonokat jelentős túlórával, vasárnapi műszakban ké­szítették — megemelve az önköltsé­get. Erről mitsem tud a külföldi ve­vő, őt csak a megrendelt áru érdek­li, (Még nagyobb lett volna a kár, ha a rossz magnókat messzi külföldről visszaküldték volna a feladónak.) Magyarországon kiterjedt appará­tus ügyel arra, hogy az export-áru minősége mindig megfeleljen a vá­sárló igényének, előírásának, A MERT — Minőség Ellenőrző RT — feladata, s ezzel részben a külföldi vevők bízzák meg, hogy ráüsse az árura a minőségi garanciát jelző pe­csétet, illetve a világnyelvek egyikén kiállítsa a hibátlan minőséget igazoló okmányt. Nagy felelősség terheli te­hát a MERT-et, érthető ezért, ha túzzel-vassal küzd a külföldre kerü­lő áru minőségéért, s nem egyszer vitázik egyes üzemek, gyárak veze­tőivel, akik vélt vállalati érdektől vezéreltetve, azt szeretnék, hogv az ellenőrök engedjenek a minőségi kö­vetelményekből. Rohammunka A hibák mögött sok közismert ok húzódik meg: hó végi hajrá, felüle­tesség, kapkodás, a technológiai fe­gyelem megsértése. Több vállalat például az első negyedévi szállítási és tervkötelezettségeinek — az utó­lagos megállapítás szerint — roham­munkával igyekezett eleget tenni. A műszeripar márciusban 50 százalék­kal több export-árut mutatott be mi­nőségi ellenőrzésre, mint januárban, az utolsó hónapon belül is az utolsó hét volt a legforgalmasabb. Az álta­lános gépipar is hasonlóképpen járt el, s ennek elég szomorú vége lett: március utolsó hetében a nem meg­felelő tételek értéke az előző hetinek a hatszorosára ugrott. S ez egy kis túlzással azt jelenti, hogv áprilisban jóformán mással sem foglalkozhattak, mint javították azt, amit március­ban elrontottak. Hogyan kerülhet mégis külföldre hibás áru, amikor szállítás előtt ala­posan megvizsgálják? A minőségel­lenőrző szakemberek sem tévedhe­tetlenek, de a baj gyökere nem itt van. A MERT nem mindent el­lenőriz. Ma hozzávetőleg Csák az exportnak 50 százalékát bírálja fe­lül. Az egyik nagy textilgyár szöve­tet mutatott be ellenőrzésre. A szak­értők több ezer métert kifogásoltak beragadt nyomás, színeltérés, foltos­ság miatt. A gyár és az illetékes kül­kereskedelmi vállalat mégis expor­tálta. Hamarosan jött is a reklamá­ció. A külföldi áru Statisztika is készült az export­reklamációkban felvetett hibákról. A kimutatások tanúsága szerint a legtöbb hiba oka a gyártási gondat­lanság, sorrendben ezután követke­zik a technológiai fegyelem megsér­tése, az anyaghiba, a rossz csomago­lás, a helytelen szállítás, expediálás, s mindössze a reklamációk néhány százalékának oka a hibás konstruk­ció. Szinte valamennyi hiba olyan, amelyet fegyelmezett és tervszerű munkával el lehet kerülni. (Aligha van olyan vállalat, gyár, üzem a világon, ahol munka közben ne hibáznának. Ezt vallják a MERT szakértői is, akik gyakran a magyar vevő vagy külföldi eladó képvisele­tében felülvizsgálják a külföldről vásárolt termékeket is. Nemrégiben több svéd és dán üzemtől vásároltunk kenderpozdor­­ja-lemez gyárhoz szükséges kiegé­szítő berendezéseket: mindegyiknél sok gyártási hibát fedeztek fel. Csak példaként: a berendezés vezérlőpult­ján az egyes kapcsolókat nem a tech­nológiai sorrendnek megfelelően he­lyezték el, másiknál felcserélték a feliratokat. Egyes csavarok görbék voltak, fúratok hiányoztak stb.) Ezúttal azonban a magyar termé­kek minőségéről van szó. Sok gyár­ban ma már szívügyüknek tekintik a jó minőséget. (A világpiac általá­ban érzékenyen reagál a gondos kivitelre, az utóbbi években különö­sen éles a nemzetközi verseny.) Az Ikarusz-gyár termékeinek minősége fokozatosan, állandóan javul, határ­időre szállít, a Balatonfüredi Hajó­gyárban is egyre jobbak a hegesz­tések, az Orion-gyár tv-készülékei világszerte keresettek — s ebben az is közrejátszik, hogy a gyári meó egyre szigorúbb, s a gyár vezetősége ragaszkodik a minőségi előírások megtartásához. Sajnos a gyárban a belső minő­ségellenőrzés sokhelyütt még nem áll a helyzet magaslatán: engedé­keny, a rosszul értelmezett vállalati érdek hatása alá került. A Duna és a Szigetvári cipőgyárakban olyan cipőket aakrtak elhelyezni az ex­portrakományba, amelyek jelentős százaléka hibás (rossz a kéregkidol­gozás, ráncolódik a bélés, eltérnek a méretek stb.), s csak a kívülálló szu­­per-meósoknak — a MERT szakem­bereinek — érdeme, hogy ezek nem jutnak el a külföldi vevőhöz. (A Szombathelyi Cipőgyárban ilyen eset sokkal kisebb arányban fordul elő: a belső minőségellenőrzés még idejében kiszűri a rossz minőségű terméket.) 100 tv vizsgázik Érdemes közelebbről is belepillan­tani a munkájukba Hogyan ellenőr­zik például a televíziókészülékek minőségét? Munkájuk megkezdésé­nek előfeltétele: az új típusok jó minősége, amelyről a házi ellenőrzés 1000 órás próbával győződik meg. Megvizsgálják: megfelel-e a nemzet­közi színvonalnak. Az új típusú ké­szülékek első 50—100 példányát egyenként, tüzetesen megvizsgálják, s ha elkezdték a sorozatgyártást, szúrópróbaszerűen a készülékek 10 százalékát négyórás üzemi próba alá vetik, 10 százalékkal magasabb hálózati feszültségen működtetik — ezt is ki kell bírnia. Ha például tíz tv-ből csak kettő nem bírja az üzemi próbát, akkor már a teljes tétel nem kaphatja meg a megfelelő minősí­tést. A méréses ellenőrzéseken egyébként 8—10 jellemzőt vizsgál­nak,, s csak ezt követi a megfelelő osztályzatú bizonyítvány. Árucikke válogatja a minőségel­lenőrzés módját. A cipőt például ezerpáras tételben mutatja be a gyár. Ebből 200 pár kerül tüzetes vizsgálatra — ha 4—5 pár nem felel meg az előírásnak, az egész szállít­mányt visszatartják, s a gyári meó kezdheti a munkáját elölről. A tömegáruk esetén általában ma­tematikai-statisztikai vizsgálati mód­szert követnek az ellenőrök, de ter­mészetesen a speciálgépeket, hajókat (de például az állatokat is) egyedileg vizsgálják. Külföldön kedvelt magyar tömeg­áru a tojás. Egy vagonba általában 144 ezer tojást raknak — ebből 8 ezer darabot vizsgálnak meg — lám­­páznák — különös gonddal. Ha a megvizsgált tojások között egyetlen olyat találnak, amely úgynevezett hőfoltos (a kezdődő romlás előjele: a hő hatására a csíra megduzzad a sárgában), vagy a sárgában vér és húscsomók találhatók, vagy: a sár­gának a zöldtakarmánytól zöldes a színe — az egész szállítmányt visz­­szautasítják, s az ellenőrzés, átválo­gatás kezdődik elölről. Több nyugati ország — különösen Olaszország — szívesen vásárolja az úgynevezett magyar tarka fajtájú hízott marhát, mert a húsa világos színű, márványozott, az állat telt­idomú, húsos, szépformájú, fejlett izomzatú, finom csontú. A szakér­tők minden állatot külön megmust­rálnak, s csak azután döntenek: al­kalmas-e exportra. Néhány éve job­bára csak állami gazdaságok nevel­tek „exportképes” marhát — ma már az export jelentős százalékát a termelőszövetkezetek adják. A nemesnádudvari, felsőszentivá­­ni, kondorosi termelőszövetkezetek különösen fejlett, szép példányokat nevelnek — ki is fizetődik nekik. (Sajnos, sok szövetkezet gyakran decemberben kénytelen áruba bo­csátani 450 kilós állatját is, csak­hogy eleget tegyen évi bevételi ter­vének. Ha még két-három hónapig hizlalná, — 500—550 kilósak jöhet­nek exportnál számításba — jóval nagyobb összeg kerülne kasszájuk­ba.) Vegyészeti laboratórium Éppen e kiterjedt tevékenysége miatt a MERT egyre jobban szélesí­ti hálózatát: ma már a budapesti központon kívül Miskolcon, Szege­den, Debrecenben, Pécsett, Győrött és Záhony határállomáson is tart fenn kirendeltséget — szakembereit a me­gye ipari, illetve mezőgazdasági jel­legének megfelelően csoportosítja. Á fővárosban és Záhonyban (ez utóbbi helyen a nagy tranzitforgalom miatt) vegyészeti laboratóriumot tart fenn, a vizsgálatok zömét az üzemekben végzi, s időnként felkér — ha szükséges — neves szakembe­reket, ismert kutatókat egy-egy al­kalmi vizsgálatra. A minőségellenőrző vállalat mint­egy száz külföldi céggel dolgozik együtt, sőt: számos külföldi ellen­őrzési cég nevében is folytat minő­ségi ellenőrzést — az alapanyagtól a késztermékig. A minőségellenőrzés nem nagyon népszerű tevékenység. Kényes fel­adat — egyszerre kíván tapintatot és erélyt, belátást és szigort. Az el­lenőröknek, ha becsületesen fogják fel feladatukat, időnként óhatatlanul szembe kell kerülniök a termelő üzemekkel. Nekik és a népgazda­ságnak is jobb, ha ilyen összeütkö­zésre nem kerül sor, mert ez azt je­lenti, hogy az áru jó, indulhat a szállítmány az idegen országba. BENKÖ TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék