Magyarország, 1965. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1965-08-08 / 32. szám
Az egyik nagy rádiótechnikai gyár februárban nagyobb mennyiségű magnetofont akart külföldi vevőjének küldeni. A MERT szakértői a készülékek felét nem tartották megfelelőnek, mechanikai hibákra bukkantak. Igaz, nem kevés munka után a magnetofonok már kifogástalanul működtek. Az újabb, többezres szállítmány már kifogástalan volt, tanultak a hibákból, de — amint kiderült — a magnetofonokat jelentős túlórával, vasárnapi műszakban készítették — megemelve az önköltséget. Erről mit sem tud a külföldi vevő, őt csak a megrendelt áru érdekli. (Még nagyobb lett volna a kár, ha a rossz magnókat messzi külföldről visszaküldték volna a feladónak.) Magyarországon kiterjedt apparátus ügyel arra, hogy az exportáru minősége mindig megfeleljen a vásárló igényének, előírásának. A MERT — Minőség Ellenőrző RT — feladata, s ezzel részben a külföldi vevők bízzák meg, hogy ráüsse az árura a minőségi garanciát jelző pecsétet, illetve a világnyelvek egyikén kiállítsa a hibátlan minőséget igazoló okmányt. Nagy felelősség terheli tehát a MERT-et, érthető ezért, ha tűzzel-vassal küzd a külföldre kerülő áru minőségéért, s nem egyszer vitázik egyes üzemek, gyárak vezetőivel, akik vélt vállalati érdektől vezéreltetve, azt szeretnék, hogy az ellenőrök engedjenek a minőségi követelményekből. Rohammunka A hibák mögött sok közismert ok húzódik meg: hó végi hajrá, felületesség, kapkodás, a technológiai fegyelem megsértése. Több vállalat például az első negyedévi szállítási és tervkötelezettségeinek — az utólagos megállapítás szerint — rohammunkával igyekezett eleget tenni. A műszeripar márciusban 50 százalékkal több exportárut mutatott be minőségi ellenőrzésre, mint januárban, az utolsó hónapon belül is az utolsó hét volt a legforgalmasabb. Az általános gépipar is hasonlóképpen járt el, s ennek elég szomorú vége lett: március utolsó hetében a nem megfelelő tételek értéke az előző hetinek a hatszorosára ugrott. S ez egy kis túlzással azt jelenti, hogy áprilisban jóformán mással sem foglalkozhattak, mint javították azt, amit márciusban elrontottak. Hogyan kerülhet mégis külföldre hibás áru, amikor szállítás előtt alaposan megvizsgálják? A minőségellenőrző szakemberek sem tévedhetetlenek, de a baj gyökere nem itt van. A MERT nem mindent ellenőriz. Ma hozzávetőleg Csák az exportnak 50 százalékát bírálja felül. Az egyik nagy textilgyár szövetet mutatott be ellenőrzésre. A szakértők több ezer métert kifogásoltak beragadt nyomás, színeltérés, foltosság miatt. A gyár és az illetékes külkereskedelmi vállalat mégis exportálta. Hamarosan jött is a reklamáció. A külföldi áru Statisztika is készült az exportreklamációkban felvetett hibákról. A kimutatások tanúsága szerint a legtöbb hiba oka a gyártási gondatlanság, sorrendben ezután következik a technológiai fegyelem megsértése, az anyaghiba, a rossz csomagolás, a helytelen szállítás, expediálás, s mindössze a reklamációk néhány százalékának oka a hibás konstrukció. Szinte valamennyi hiba olyan, amelyet fegyelmezett és tervszerű munkával el lehet kerülni.Aligha van olyan vállalat, gyár, üzem a világon, ahol munka közben ne hibáznának. Ezt vallják a MERT szakértői is, akik gyakran a magyar vevő vagy külföldi eladó képviseletében felülvizsgálják a külföldről vásárolt termékeket is. Nemrégiben több svéd és dán üzemtől vásároltunk kenderpozdorja-lemez gyárhoz szükséges kiegészítő berendezéseket, mindegyiknél sok gyártási hibát fedeztek fel. Csak példaként: a berendezés vezérlőpultján az egyes kapcsolókat nem a technológiai sorrendnek megfelelően helyezték el, másiknál felcserélték a feliratokat. Egyes csavarok görbék voltak, furatok hiányoztak stb.) Ezúttal azonban a magyar termékek minőségéről van szó. Sok gyárban ma már szívügyüknek tekintik a jó minőséget. (A világpiac általában érzékenyen reagál a gondos kivitelre, az utóbbi években különösen éles a nemzetközi verseny.) Az Ikarusz-gyár termékeinek minősége fokozatosan, állandóan javul, határidőre szállít, a Balatonfüredi Hajógyárban is egyre jobbak a hegesztések, az Orion-gyár tv-készülékei világszerte keresettek , s ebben az is közrejátszik, hogy a gyári meó egyre szigorúbb, s a gyár vezetősége ragaszkodik a minőségi előírások megtartásához. Sajnos a gyárban a belső minőségellenőrzés sokhelyütt még nem áll a helyzet magaslatán, engedékeny, a rosszul értelmezett vállalati érdek hatása alá került. A Duna és a Szigetvári cipőgyárakban olyan cipőket akartak elhelyezni az exportrakományba, amelyek jelentős százaléka hibás (rossz a kéregkidolgozás, ráncolódik a bélés, eltérnek a méretek stb.), s csak a kívülálló szupermeósoknak — a MERT szakembereinek — érdeme, hogy ezek nem jutnak el a külföldi vevőhöz. (A Szombathelyi Cipőgyárban ilyen eset sokkal kisebb arányban fordul elő: a belső minőségellenőrzés még idejében kiszűri a rossz minőségű terméket.) 100 tv vizsgázik Érdemes közelebbről is belepillantani a munkájukba Hogyan ellenőrzik például a televíziókészülékek minőségét? Munkájuk megkezdésének előfeltétele: az új típusok jó minősége, amelyről a házi ellenőrzés 1000 órás próbával győződik meg. Megvizsgálják: megfelel-e a nemzetközi színvonalnak. Az új típusú készülékek első 50—100 példányát egyenként, tüzetesen megvizsgálják, s ha elkezdték a sorozatgyártást, szúrópróbaszerűen a készülékek 10 százalékát négyórás üzemi próba alá vetik, 10 százalékkal magasabb hálózati feszültségen működtetik — ezt is ki kell bírnia. Ha például tíz tv-ből csak kettő nem bírja az üzemi próbát, akkor már a teljes tétel nem kaphatja meg a megfelelő minősítést. A méréses ellenőrzéseken egyébként 8—10 jellemzőt vizsgálnak,és csak ezt követi a megfelelő osztályzatú bizonyítvány. Árucikke válogatja a minőségellenőrzés módját. A cipőt például ezerpáros tételben mutatja be a gyár. Ebből 200 pár kerül tüzetes vizsgálatra — ha 4—5 pár nem felel meg az előírásnak, az egész szállítmányt visszatartják, s a gyári megkezdheti a munkáját elölről. A tömegáruk esetén általában matematikai-statisztikai vizsgálati módszert követnek az ellenőrök, de természetesen a speciálgépeket, hajókat (de például az állatokat is) egyedileg vizsgálják. Külföldön kedvelt magyar tömegáru a tojás. Egy vagonba általában 144 ezer tojást raknak — ebből 8 ezer darabot vizsgálnak meg — lámpáznak — különös gonddal. Ha a megvizsgált tojások között egyetlen olyat találnak, amely úgynevezett hőfoltos (a kezdődő romlás előjele: a hő hatására a csíra megduzzad a sárgában), vagy a sárgában vér és húscsomók találhatók, vagy a sárgának a zöldtakarmánytól zöldes a színe — az egész szállítmányt viszszautasítják, s az ellenőrzés, átválogatás kezdődik elölről. Több nyugati ország — különösen Olaszország — szívesen vásárolja az úgynevezett magyar tarka fajtájú hízott marhát, mert a húsa világos színű, márványozott, az állat teltidomú, húsos, szépformájú, fejlett izomzatú, finom csontú. A szakértők minden állatot külön megmustrálnak, s csak azután döntenek: alkalmas-e exportra. Néhány éve jobbára csak állami gazdaságok neveltek „exportképes” marhát — ma már az export jelentős százalékát a termelőszövetkezetek adják. A nemesnádudvari, felsőszentiváni, kondorosi termelőszövetkezetek különösen fejlett, szép példányokat nevelnek — ki is fizetődik nekik. (Sajnos, sok szövetkezet gyakran decemberben kénytelen áruba bocsátani 450 kilós állatját is, csakhogy eleget tegyen évi bevételi tervének. Ha még két-három hónapig hizlalná, — 500—550 kilósak jöhetnek exportnál számításba — jóval nagyobb összeg kerülne kasszájukba.) Vegyészeti laboratórium Éppen e kiterjedt tevékenysége miatt a MERT egyre jobban szélesíti hálózatát: ma már a budapesti központon kívül Miskolcon, Szegeden, Debrecenben, Pécsett, Győrött és Záhony határállomáson is tart fenn kirendeltséget — szakembereit a megye ipari, illetve mezőgazdasági jellegének megfelelően csoportosítja. A fővárosban és Záhonyban (ez utóbbi helyen a nagy tranzitforgalom miatt) vegyészeti laboratóriumot tart fenn, a vizsgálatok zömét az üzemekben végzi, s időnként felkér — ha szükséges — neves szakembereket, ismert kutatókat egy-egy alkalmi vizsgálatra. A minőségellenőrző vállalat mintegy száz külföldi céggel dolgozik együtt, sőt, számos külföldi ellenőrzési cég nevében is folytat minőségi ellenőrzést — az alapanyagtól a késztermékig. A minőségellenőrzés nem nagyon népszerű tevékenység. Kényes feladat — egyszerre kíván tapintatot és erélyt, belátást és szigort. Az ellenőröknek, ha becsületesen fogják fel feladatukat, időnként óhatatlanul szembe kell kerülniök a termelő üzemekkel. Nekik és a népgazdaságnak is jobb, ha ilyen összeütközésre nem kerül sor, mert ez azt jelenti, hogy az áru jó, indulhat a szállítmány az idegen országba. BENKŐ TIBOR Népgazdaság A minőség pecsétőrei ! Ha jön a reklamáció Hiba-statisztika Marha, cipő, tojás VIZSGÁLAT A MERT-LABORBAN Egyszerre kíván tapintatot és erélyt MAGYARORSZÁG 1365/32 17