Magyarország, 1965. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1965-08-08 / 32. szám

16 MAGYARORSZÁG 1965/32 Krim inalisztika * A bűn múzeuma A fotocellás készülék jelez v • / Papacósta, a pesti albérlő A szombathelyi suhanc KANTOR A MÚZEUMBAN, A TABLÓK ELŐTT Rátalált a zsákra és máris indúlt tovább I. Mély a csend, csak a neoncsövek zümmögnek a plafonon s árasztják sápadt fényüket. Jobbra: Kántor, balra: Tigi, az eddigi legeredményesebb két rend­őrkutya életnagyságú, kitömött fi­gurája. Szemre, csaknem egyformák. Kántor talán kissé nyúltabb, Tigi zömökebb, mindkettő hatalmas, szép állat. Tigi előtt OTP-fiók ma­kettje, mintha csak vigyázna rá, pe­dig felesleges: ha az ember az apró kassza felé közelíti a kezét, a foto­cellás jelzőkészülék hangos berre­géssel riaszt — modern modell. Kö­rül a falakon felnagyított ujjlenyo­matok, meg a bűnügyi nyilvántartó fényképezési módszereinek rövid története. Alatta, kis asztalkán, ven­dégkönyv. Bűnügyi Múzeum, Buda­pest, Mosonyi utca, 1965 nyara. Amikor a régi Pest-Budából a Margitszigettel meg Óbudával együtt 1872-ben Budapest lett, akkor kezdték tervezgetni, hogy az egyre növekedő városnak előbb-utóbb egy­ségesen szervezett rendőrségre is szüksége lesz. Egy híján tíz esztendő telt el, amíg — 1881-ben — az ak­kori XXI. törvénycikk intézkedett Budapest rendőrségének felállításá­ról. Keleti Géza rendőrfogalmazó — később főkapitányhelyettes — volt az első. aki. puszta magánszorgalom­ból, gyűjtögetni kezdte az ügyekből megmaradt bűnjeleket, jegyezgette az eseményeket. A múzeum felállí­tását csak 1908-ban írta elő egy igazságügyi minisztériumi rendelet. Egy kis szobában elhelyezett, 124 darabból álló anyaggal nyílt meg a múzeum. De hiába gyűlt a sok új érdekesség, 1926-ig pincehelyiségben raktározták őket. Ekkor azonban a volt főkapitányság épületében, a mai Roosevelt tér — Zrínyi utca — Vi­gyázó Ferenc utca által közrefogott, bombapusztította telek helyén, egy nagyobb, s két kisebb helyiségben rendezkedhetett be. A nagyobbik te­remben a jelentősebb és didaktikai szempontból érdekes bűnesetek el­követésének eszközei a falak men­tén, s a tettesek fényképei a fala­kon. A görög Papacósta bandájának kasszafúró-szerszámai, a einkotai tömeggyilkos Kiss Béla női áldoza­tait rejtegető bádoghordók, a kosár, amelyben Mágnás Elza holttestét vitték a budai Dunapartra, valuta­csempészek kettős fenekű bőrönd­jei, szúró-, ütő- és lőfegyverek, no meg fényképek szinte végtelen sora­­ez volt a kezdő-anyag fontosabbik része. (Ha már Papacósta nevét említet­tük: ez az ügy volt a budapesti ál­lamrendőrség első világsikere. 1892—95 között .15-20 nyugat-euró­pai és balkáni nagyvárosban soroza­tos, eddig ismeretlen módon végre­hajtott kasszafúrás történt. A bűnö­zők zsákmánya milliókra rúgott. 1895 februárjában kifosztották Bu­dapesten a legnagyobb Váci utcai trafikot, a Márkus Nyomda pénz­tárát, egy ékszerüzletet és egy bank­pénztárt. A helyszín árulkodott: nyilvánvaló volt, hogy Budapestre érkezett az akkor már Európa-szer­­te hírhedt banda. Nemcsak meré­szen, szemtelenül is dolgoztak: a megfúrt kasszákban német nyelvű, gúnyolódó üzeneteket hagytak bátra a rendőrségnek. A nyomozók a fővárosban lakó külföldi származású albérlőket vet­ték sorra. Így bukkantak rá a Do­hány utca 43-ban egy görög „nagy­­kereskedő” hátrahagyott bőröndjére, benne kulcsok, reszelék, fúrók. A Kertész utca 43. egyik lakásában pedig ugyancsak . egy görög „keres­kedő” bőröndjét találták 80 darab álkulccsal, 18 kézi- és egy villany­fúróval. t Szabadkán bukott le Papacósta. Eleinte tagadott, de annyira a sarok­ba szorították, hogy kénytelen volt feladni a kilátástalan küzdelmet és vallott. Társai: Stahiio Mathias, le­­züllött orvos és Affendakis Perikies mérnök, vele együtt buktak. Az ügy külön érdekessége volt” — s nyilván ehhez kellett két diplomás —, hogy az európai bűnözés törté­netében először készültek fel szinte tudományos alapossággal az akciók­ra Rhodos szigetén, először alkal­maztak kasszafúrásnál villanyfúró gépet és először „dolgoztak” gumi­kesztyűben.) A két kisebbik teremben a rend­őrség fejlődését szemléltető anya­got mutattak be: egyenruhákat, fel­­szerelési tárgyakat, fényképeket a különböző szervek működéséről stb. stb. 1940—41-re már mintegy 10 000 darabról kellett a múzeumnak gon­doskodnia. A háború ennek kéthar­madát megsemmisítette. A felszabadulást követő első idő­szakban — érthető módon — nem jutott erő és idő a múzeumra. Anya­ga hosszú időn át rendezetlen volt. Az ötvenes évek közepén egy kis csoport újból hozzáfogott az anyag­­gyűjtéshez, de az ellenforradalom megint szétdúlta a múzeumot. Alig egy-két érdekesebb bűnjel maradt meg. Például az az 1917-es önműködő revolver-készülék, ame­lyet egy lakatossegéd készített. Az illető albérletben lakott és állan­dóan fosztogatták a szekrényét. Er­re a szekrényajtó belsejére felsze­relte ezt az önműködő készüléket, amely bele is lőtt a tolvajba. Igaz: a feltalálót is elítélték súlyos testi sértésért. Megmaradt, azoknak az üvegfioláknak egy része is, amelyek­ben a tiszazúgi gyilkosságok áldo­zataiban exhumálásukkor talált ar­zén-maradványokat őrzik. Az ellenforradalom leverése után Dr. Katona Géza rendőralezredes, kandidátus irányításával indult meg a rendszeres feldolgozó munka, s a múzeum, jelenlegi formájában, 1959. áprilisában nyílt meg. Az anyag feldolgozása és bemu­tatása eltér a felszabadulás előtti, de általában a külföldön látható ha­sonló múzeumok feldolgozási és be­mutatási formáitól is. Korábban a tárgyak, bűnjelek gépies felsorakoz­tatása jelentette a bűnügyi múzeu­mot. A Mosonyi utca számára — a modern didaktikai célok figyelem­­bevételével — az új ügyekből ren­delkezésre bocsátott bő irat- és fényképanyag alapján külön forga­tókönyvel írtak, amely témák sze­rint csoportosítja a látnivalót. (A látogatók: rendőrök, jogászok, ügyészségi, bírósági dolgozók, mun­kásőrök. A múzeum nem nyilvá­nos.) Ilyen témák például „Ismeretlen halottak személyazonosítása”. „Gya­nús halálesetek”, „Gyermekülés”, „Kábítószerek”, stb. stb. és minden téma tablóján egy-egy ügy. Természetesen ez a rendszír nagy­fokú rendezési rugalmasságot köve­tel. Nemcsak azt, hogy egyre fris­sebb és frissebb anyagokat hozzon a múzeum, hanem hogy — együtt­működve a törvényszéki orvostan, a vegyészet, a krjmináltechnika, a kriminálpszichológia, a modern bűn­üldözés minden tudományos szak­területén dolgozó specialistával — egyre újabb és újabb módszerek eredményességét is népszerűsítse az illetékesek körében. Ezért 1964-ben dr. Sinka Lajos rendőrőrnagy irányításával felújítá­si munka kezdődött. | A krónikás pedig a továbbiakban belelapoz majd a múzeum forgató­­könyvébe. Mielőtt azonban ezt megtenné, megáll Kántor előtt, „aki” — igenis „aki” — tíz álló éven át, 1953 má­jus 10-től, hároméves korától, 1963. december 31-ig a Vas megyei főka­pitányságon teljesített szolgálatot. 536 ügyben nyomozott és ezekből 279 esetben eredményesen. Közben 1365 kilométert talpalt, szimatolva a nyomot. 1953. júliusában Nemesmedvesre vitte a gazdája, Tóth Tibor alhad­nagy, mert úgy jelentették, hogy ügy­nök jött át a határon. Kántor hét ki­lométeren át szimatolt s aztán rátóti rejtekéből előhúzta az illetőt. 1955. januárjában Szombathelyen a 2-es számú posta bejáratánál baltával le­ütötték a pénzeszsákos postást.' (A 700 000 forintos, nagyszállítmányt csak tíz perccel később hozták, eb­ben a zsákban csak párezer forint volt.) Kántor szimatot vett, aztán irány a város pereme. Ott rátalált a zsákra, s máris indult tovább, egyenesen az állomásra, ahol el­kapta Geröiy Imre 19 éves suhanc.pt. A fiú konokul tagadott, d* hiába: Kántor a személykiválasztásnál, amikor 8—10 ember közül kellett kihúznia a tettest, méghozzá több­ször egymás után, következetes ma­radt. Geröiy 15 évet kapott. Szökött disszidenseket, önbetörő földműves- | szövetkezeti boltvezetőt, falfirkáló fasisztát, sok apróbb-nagyobb tol­vajt, bűnözőt juttatott az igazság­szolgáltatás kezére Kántor, Kipling és Jack London állat-hőseinek mél­tó, mai utóda (Folytatjuk) GELLERT GÁBOR L<ll!lflllilllllll!lllllllllll!lltlllllllll!|lllll!l'll|!|!i!lllílllll> A HISTÓRIÁBÓL miM'iit­! Augusztus 8—14. 100 ÉVE — Liszt Ferencet kitörő lelkesedéssel ünnepelték, amikor első hangversenyén az általa feldolgozott Rákóczi-indulót vezényelte el, Utána Magyarországi Szent Erzsébet Legendája című oratóriumát mutatta be, s ugyanazon a hangversenyen dirigálta első ízben be­mutatott új operájából a Dózsa Györgyből a Himnuszt Erkel Fe­renc is. — Meghalt Semmelweis Ignác, a világhírű magyar orvos, a gyer­mekágyi láz első gyógyítója. 1 50 ÉVE — Az egyetemi ifjúság szervezete, a Galilei kör emlékülést tar­tott Jean Jaurés halálának első évfordulóján. Beszédet mondott Jászi Oszkár és Kunfi Zsigmond. — Bárdos Arthur színházrendező megnyitotta az Andrássy úton (a mai Állami Bábszínház helyiségében) a haladó szellemű Modern Színpad kabarét, ahol Nagy Endre, Medgyaszay Vilma, Vi­dor Ferike és még sok neves színész lépett fel, s adta elő Ady Endre —Reinitz Béla dalait, Gábor Andor tréfáit. — A budapesti főkapitányság betiltotta a szocialista nőmoz­galom béke-gyűlésének megtartását. — A budai Mátyás templom alapkőletételének 900-adik év­fordulóját ünnepelte. m 25 ÉVE — A magyar sajtó részletesen beszámol róla, hogy teljes erővel tombol a London feletti légicsata, ami az angliai német partra­szállás előkészítésének tekinthető. — Üzemanyaghiány miatt az autótaxik leállítása után Buda­pesten erősen korlátozták az autóbuszforgalmat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék