Magyarország, 1966. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-09 / 41. szám
A négerek DIEAZBIT Nem egy amerikai, hanem Gunnar Myrdal svéd szociológus volt az, aki 1944-ben „An American Dilemma” című művében kellő távlatból és kötetlenül jellemezte a négerek igazi helyzetét az Egyesült Államokban, valamint az előítéleteknek azt a szövevényét, amellyel az uralkodó kaukázusi faj igazolta az elnyomásra és a fajok elválasztására irányuló érdekeit. Myrdal műve — húszéves jubileumi kiadását 1964-ben tették közzé — ösztönzően hatott arra, hogy a négerek felszabadítási mozgalma 80 éves stagnálás után új lendületet kapott. Mindenekelőtt hozzásegített ahhoz a felismeréshez is, hogy a legfelső bíróság által 1893- ban jóváhagyott „separate but equal” formula egyenlőtlenséget és leplezett elnyomást takar. 1966 márciusában Virginia állam legfelső bírósága — vagyis azé az államé, amelyből az 1776-os Bill of Rights, az emberi jogok első világtörténelmi proklamációja származik — jóváhagyta egy bíró ítéletét, aki Mildred és Richard Loving-ot vegyes házasság miatt egyévi börtönbüntetéssel sújtotta. A két fiatal (Richard fehér bőrű, Mildred néger) 1958-ban Washingtonban, a fővárosban esküdött örök hűséget egymásnak (Washingtonban a házasságkötés megengedett volt). Amikor azonban viszszatértek szűkebb hazájukba, éjszaka kirángatták őket a házból, mindkettőjüket letartóztatták és fejenként egyévi börtönbüntetést szabtak ki rájuk. Az ítélet végrehajtását azzal a feltétellel függesztették fel, hogy haladéktalanul elhagyják Virginia állam területét. A házaspár visszaköltözött Washingtonba. Amikor évekkel később időközben született gyermekeikkel az asszony szüleinek meglátogatására Virginiába utaztak, mindkettőjüket ismét letartóztatták. Az állam legfelső bíróságához benyújtott fellebbezés eredménytelen maradt. Ez a bíróság továbbra is érvényesnek ismeri el Virginia állam fajkeveredés (miscogenetion) és vegyes házasság (intermarriage) elleni törvényeit. Ezek a törvények tiltják, hogy „fehér személy nem fehér vagy fehér és amerikai indián kevert vérűtől eltekintve, bármely más fajúval házasságot kössön”. A vegyes házasság elleni törvények még érvényben vannak a 11 déli államban és az Egyesült Államok alábbi államaiban: Delaware, Maryland, Nyugat-Virginia, Kentucky, Missouri, Oklahoma, Indiana és Wyoming; összesen tehát 19 államban. E törvényeket viszonylag ritkán alkalmazzák a gyakorlatban, mert attól tartanak, hogy a legfelső szövetségi bíróság érvénytelenítené az ítéleteket. A legfelső bíróság már 1964 decemberében alkotmányellenesnek és éppen ezért érvénytelennek nyilvánította Florida állam egyik törvényét, mely szerint büntetendő cselekmény, ha „egy fehér és egy színes bőrű személy rendszeresen ugyanabban a helyiségben tölti az éjszakát”. A felmerült konkrét esetben egy színes bőrű férfiról és egy fehér nőről volt szó. A bíróság azonban tartózkodott attól, hogy döntést hozzon a Floridában is érvényes vegyes házasságot tiltó törvény kérdésében. A fajkeveredést és a néger-fehér házasságokat tiltó törvények formálisan egyformán kezelik a fehér férfi — néger nő és a néger férfi — fehér nő problémát. Ha közelebbről nézzük a kérdést, akkor azonban látnunk kell, hogy a két eset társadalmilag és lélektanilag teljesen eltérő és a látszat mögött alapvetően más értékelést találunk. A néger férfi és a fehér nő kapcsolatát — a legradikálisabb köröket kivéve — még ma is botrányosnak, de legalábbis viszszataszítónak és ártalmasnak tekintik, míg a fehér férfi és a néger nő kapcsolata — ha egyáltalán törődnek vele — társadalmilag sohasem vált ki az előbbihez hasonló reakciót. (Persze, ez csak a házasságon kívüli viszonyra vonatkozik.) A néger nőt már eleve egészen másként bírálták el, mint a férfit. A rabszolgaság idején a fehér férfi természetes szexuális objektuma volt. A nő házassága és családja ebben semmiféle szerepet sem játszott; a négerek házassága jogilag nem is létezett. Ez is egyik oka annak, hogy a néger nőt inkább befogadták a fehérek családi életébe, mint a férfit. Az akadályok, az etikett, a szokások, a fehérektől való elválasztásra és elkülönítésre irányuló szankciók egész rendszere majdnem kizárólag a néger férfi ellen irányult. A néger férfi távoltartása a fehér nőtől egyúttal kiindulópontja lett a lincseléseknek is. Megtorolták a néger férfi közeledését fehér nőhöz még akkor is, ha az szívesen fogadta udvarlását; nem a fehér nőt védték, hanem a fehér férfi kizárólagos birtoklási jogát a fehér nő felett. Amennyiben kollektívan, s nem az egyéni szexuális ösztön és szexuális irigység szemszögéből nézzük a kérdést, akkor azt látjuk, hogy a fehér férfi — néger nő kapcsolat azért nem vetett fel különösebb megfontolásokat, mert a gyermekek mindenképpen négernek számítottak. Az anya személye biztos volt. Másképpen állt a helyzet fordított esetben: fehér anya gyermekét könynyebb fehérnek becsempészni a közösségbe. Mississippi államban érvényben van egy olyan törvény is, mely szerint büntetendő, aki a nyilvánosság előtt a fajok közötti vegyes házasság mellett szót emel. Ez magyarázza, hogy a négerek eljövendő céljaik rangsorolásnál a szexuális egyenjogúságot a fehérekkel az utolsó helyre állították. Többé-kevésbé tudatosan ugyanis abból indultak ki, hogy a fehér férfinak ezt a központi, sokoldalúan biztosított pozícióját nem tudják közvetlenül sikeresen támadni. szexuális kiközösítése Energetikai bekerítés 4.(C O M BAT «WIH LE JOURNAL DE PARIS 1767) A vietnami háború nem akadályozza az Egyesült Államokat abban, hogy tovább folytassa a gazdasági és a politikai behatolást a világ más térségeibe. Ahogyan a régi gyarmattartó hatalmak a népmozgalmak nyomására, vagy — mint Nagy-Britannia esetében — pénzügyi nehézségek miatt feladják pozícióikat, Észak-Amerika mindjárt a helyükbe lép. Kongóban (Kinshasa), Ghánában, Libériában, egészen Szaúd- Arábiáig mindjobban érződik az amerikai trösztök jelenléte. Franciaország és az Egyesült Államok kapcsolatainak megromlása sem tulajdonítható egyedül a francia vezetőknek. Illetékes francia körök úgy vélik, hogy az Egyesült Államok részéről kezdeményezett egyfajta összeesküvéssel, vagy bekerítési kísérlettel állnak szemben. Az Egyesült Államok ugyanis sürgősen a francia beruházók helyébe szeretne lépni a tengerentúli országokban. Rabat és Washington komoly „közeledése” után a „kinyújtott kéz” manőver hullámai most elérik Algériát is. B. Abdesszalamnak, az algériai kormány iparügyi miniszterének moszkvai utazásával párhuzamosan — amelynek során egyezményt írt alá szakértők és műszaki szakemberek kicseréléséről, valamint jelentős mennyiségű fúró- és talajkutató berendezés szállításáról . A. Ghozali, az algériai földgázszállítási és kereskedelmi országos vállalat vezérigazgatója Washingtonba utazott, hogy tranzakcióról tárgyaljon a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezetőivel. Egy algériai küldöttség júniusban már megtette az első lépéseket ez irányban és bizonyos, hogy Ghozali nem tér haza üres kézzel. Algéria a Világbankot is kérte, hogy engedélyezzen számára 400—500 millió dolláros kölcsönt az ország energiaalapjának újjáépítéséhez és fejlesztéséhez, különösen egy távvezeték lefektetéséhez, amely ellátná földgázzal Bone-Phillipeville iparvidékét, továbbá egy gázcseppfolyósító gyár építéséhez és folyékony metánt szállító hajók vásárlásához. Ghozali terveinek a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank segítségével történő megvalósulása, bár nem boríthatja fel a Földközi-tenger vidékének energia-egyensúlyát, mégis ki fogja terjeszteni a francia földgázipar konkurenciáját. A francia földgázipar már szembekerült egy német—holland közös fronttal, amely az 1964. december 1-én aláírt, s az Északi-tenger német partvidéke előtt, a Juist-szigettől 4 km-re és Borkum-szigettől 3 km-re levő gázlelőhelyek kiaknázását szabályozó szerződésen alapszik. A Francia Gázfinomító Részvénytársaság által közzétett legutóbbi adatok szerint a június folyamán Franciaországban előállított folyékony gáz menynyisége elérte a 39 807 tonnát. Ez a mennyiség, akárcsak az összes többi más, júniusban gyártott késztermék 22 százalékkal meghaladta az 1965. év hasonló időszakában elért színvonalat Mégis — bár a nyersolajtermelés gyorsabban növekszik, mint a fogyasztás (1954-hez képest 10 százalékkal nőtt, ugyanakkor Franciaország gazdasági aktivitása egészében véve csak 3,5 százalékkal emelkedett), a földgáztermelés elmaradottnak mondható. A Hasszi R'Mel-i, arzewi és más kitermelőhelyek révén, különösen a francia—algériai egyezményekben lefektetett feltételek miatt, Franciaország rövid időn belül a szó szoros értelmében körül lesz zárva tenger alatti gázlelőhelyekkel. Allergiás a feleségére STUTTGARTER ZEITUNG Sigurd Lindh, 60 éves nyugdíjas svéd férfi most, 15 évi házasság után éppen olyan forrón szereti 46 éves feleségét, Greta asszonyt, mint házasságkötésük napján. Sigurd azonban a szó legszorosabb értelmében nem tudja elviselni Gretát. Ha húsz percnél tovább tartózkodik ugyanabban a szobában, ahol felesége, bedagad a szeme, s könnyezni kezd, mintha hagymát vágna. De ez még nem elég: krónikus asztmája annyira rosszabbodik, hogy ki kell sietnie a szabadba, hogy köhögése csillapodjék. Sigurd Lindh allergiája röviddel a házasságkötés után kezdődött. Szemei anynyira könnyeztek, hogy kollégái tréfálkozni kezdtek, s kérdezgették, vajon tényleg oly szomorú dolog-e a házasság, hogy emiatt állandóan sírni kell. A házastársaknak nem volt más lehetőségük, orvoshoz kellett fordulniuk. Lindh két évet töltött kórházban, s mint valamiféle kísérleti nyállal, mindennel próbálkoztak: kenőcsökkel, tablettákkal, injekciókkal, négy ízben allergia-tesztet hajtottak végre rajta, amelynél a legkülönbözőbb hatásoknak tették ki. A beteg hátára nyolc ápolónő és Lindh asszony egy-egy hajfürtjét erősítették. Az ápolónők haja semmiféle hatással sem volt a betegre, a saját feleségének haja viszont kiütést okozott. Az orvosi probléma ezzel megoldódott, de nem oldódott meg a kezelés kérdése. A próbálkozások eredménytelenek maradtak. Sigurd Lindh allergiás volt és maradt is a feleségére. " S így a férj kénytelen volt elköltözni edsvallai közös otthonukból. Kezdetben körülbelül 100 kilométer távolságra, rokonoknál lakott. A felesége négyhetenként meglátogatta. Végül azonban visszaköltözött Edsvallába, egy külön kis házacskába. Időnként átinteget a családjának, gyakran meg is látogatja őket, de 10 percnél tovább sohasem marad. Akkor ugyanis égni kezd a szeme és ő már tudja, hogy ilyenkor kerülnie kell feleségét MAGYARORSZÁG 1966/41 15 AZ AMERIKAI ATOM VERKU (Süddeutsche Zeitung;