Magyarország, 1968. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-07 / 1. szám
Síposok Pofon a 80. percben Heti 2000 mérkőzés 1967 áprilisában a magyar ökölvívó-bajnokságon, a Sportcsarnokban történt, a Schrick—Benke középsúlyú mérkőzés eredményhirdetése során, amikor a bíró — pontozótársainak véleményét kifejezésre juttatva — Schrick kezét, emelte a magasba, az emeleti karzatról söröskancsó repült a szoritóba. Szerencse, hogy a túlzott mennyiségű „célzóvíz” hatásaként a korsó, ha nem is sokkal, de célt tévesztett és szinte csodával határos, hogy sem a korsó, sem a vastag filcszőnyegen is ezer darabra pattanó szilánkjai senkiben sem tettek kárt. A szorítót megcélzó Sz. Béla utána 30 napig rácsok mögött elmélkedhetett a történtekről. Motorcsónakkal a Szigetre Érdekes, lélektanilag külön tanulmány a játékvezető, a bíró szerepköre. Sokszor a pillanatok tört része alatt hozott döntései ugyanilyen gyorsan szétzúzzák a gátlásokat, hihetetlen indulatok felszabadítására képesek. S mindebben voltaképpen a bíró, a tizenegyest megadó, a négyméterest elnéző, a fordított ítéletet kihirdető bíró a főszereplő, aki az esetek döntő többségében legjobb tudása, minden igyekezete ellenére a küzdőtér szenvedő hősévé válik. Sűrűn hallani „elcsalt” mérkőzésekről, „rövidlátó” bírókról s egy-egy igazi heves sportcsata után csoda, hogy ha annak a szegény bírónak le- és felmenő rokonsága nem csuklik a következő vasárnapig egyfolytában. Ha ugyanis éppen söröskancsót nem is, de durva szavakat jócskán vagdalnak a mérkőzések lebonyolítására vállalkozó sportemberek fejéhez. Könnyebb testi sértések is akadnak szép számmal, hiszen a rendőrség, a karhatalom nem akadályozhatja meg minden esetben olyan apparátussal a bíróveréseket, mint amikor Szőkét motorossal menekítették át a Margitszigetre a Latorca utcából, vagy amikor Zsoltot az akkori kapitány, Sebes Gusztáv tanácsára az ügyeletes rendőrtiszt egyenruhájában csempészték ki az ostromlott várhoz hasonlító diósgyőri stadionból. Mindez persze korántsem hazai specialitás. Sőt. (Az emlékezetes angol— argentin világbajnoki labdarúgómérkőzés játékvezetője, a nyugatnémet Kreitlein a tanú rá.) Dél- Amerikában már hosszú évek óta vizesárkok, magas drótkerítések választják el egymástól a pályát és a nézőteret. A különféle sportágak játékvezetői testületei világszerte a szurkolók támadásainak kereszttüzébe kerültek. A külföldi botrányok mértékétől mi még szerencsére messze „elmaradtunk”. Olyan is ritkán történik meg, mint a Hatvani Spartacus—Kisköre járási labdarúgó-mérkőzésen, ahol a játékvezető csak a 80. percig tűrte némán a szidalmakat és egy 13 éves gyereken maga vett — helytelenül — elégtételt a különben jogos sérelmeiért. A feladatát tökéletesen — vagy mondjuk, jól — ellátó bíró működése bizony szinte sohasem téma. A bíró, a játékvezető, a sportesemények karmestere csak egy-egy vitát kiváltó ítélete nyomán válik érdekes személlyé. Az NB I-ben 300 forint De még e kockázat veszélyét is sokan vállalják. Az MTI statisztikája szerint a közvetlen felügyeletük alá tartozó 32 sportágban 17 931 versenybíró működik. A létszám természetesen a labdarúgásban a legnagyobb (4407), de a kézilabda (1957), az atlétika (1898), a röplabda (1136) terén is igen tekintélyes. A különböző minősítéssel rendelkező játékvezetők, versenybírók szervezetileg a járási, városi, megyei illetve az országos sportszövetséghez tartoznak. A bíróküldést mindig az illetékes szövetség intézi. A Magyar Labdarúgó Szövetség azonban csak az NB. I., NB. I. B, és az NB. II-es bajnokság, valamint a Népköztársasági Kupa döntőinek ügyeivel, játékvezető-küldésével foglalkozik. Hasonló a gyakorlat a többi sportágban. Korábban felmerült még valamiféle egységes, sportágakra való tekintet nélkül minden játékvezetőt, versenybírót egy szervezetbe tömörítő, érdekképviseleti szerv létrehozásának gondolata. Megvalósítása azonban még nem került napirendre. A tetszetős számok ellenére egyébként a helyzet több sportágban aggasztó. A statisztika országos viszonylatban a minősítéssel rendelkező bírók számát jelzi, gyakorlatilag azonban csak ennek fele, háromnegyede működik. A statisztika szerint különben — 1955-tel szemben — majdnem megkétszereződött a játékvezetői testületek létszáma (akkor 10 303 versenybíróról tudott a kimutatás). Nyilvánvalóan emelkedett a bírók száma, de a valóban működőké így is csak takarékoskodva elégíti ki az igényeket. Egyes sportágakban — például a röplabdában, ökölvívásban vagy vívásban — a valóban működő bírók számát és korukat tekintve felettébb nyugtalanító a helyzet. Mindezt azzal magyarázzák, hogy az erkölcsi megbecsülés már említett kérdései mellett anyagi vonzásról szó sincs. A bírói díjak még a külön kasztot képviselő labdarúgásban is alacsonyak. Az NB. I- ben például a játékvezető és a két partjelző 300 forintos tiszteletdíjat kap, az előírt utazási és szállásköltségre, valamint a 31 forintos napidíjra csak akkor jogosult, ha utaznia kell a mérkőzés színhelyére. Különben csupán a tiszteletdíj jár. Az NB. IIl-ban viszont már csak 110 forint a hármas juttatása, míg az úttörő-mérkőzés bírája 10 forintot vehet fel. Más sportágban általában 22 forint a játékvezetői díj. A különböző versenyeken közreműködő, országos minősítéssel rendelkező bírók 4 órás elfoglaltság után 20, 6 órás után 25, 8 órás után 30 Ft tiszteletdíjat, azaz jó esetben 5 forintos órabért kapnak. Pedig jól képzett és művelt versenybírók, játékvezetők nélkül a sport egyszerűen meghal. Működésük fontosságának bizonyítására egyetlen példa: nálunk egy-egy hét végén közel kétezer különböző rendű-rangú labdarúgó-mérkőzésen kell fújni a sípot, lengetni a zászlót. Nagy a bírók felelőssége. A szabályok szellemében történő játékvezetés mindemellett segíthe Féltucat nyelv A magyar játékvezetőknek van nemzetközi tekintélyük. A különböző kupa-mérkőzések, a bajnokcsapatok több sportágban bevezetett Európa Kupa-küzdelmei egyre nagyobb lehetőséget biztosítanak a legjobbjaink számára. Elsősorban Zsolt, de Gere, Aranyosi, Emsberger, Wottava és mások minden külföldi labdarúgó-pályán szívesen látott vendégek. A magyar kosárlabdasport eredményessége messze elmarad a várakozástól, de Kassai Ervin, egyik tanácsunk közlekedési igazgatóságának fiatal munkatársa, a világ egyik legjobb bírója, több Szovjetunió—Egyesült Államok párosmérkőzésen működött a két fél felkérésére, közmegelégedésre. A többiek, Cziffra, Vince és társai is kapósak. Röplabdában a fél tucat nyelvet tökéletesen beszélő dr. Holvay Endre, a Gelka főosztályvezetője számos országban tartott már nemzetközi játékvezetői tanfolyamot és évek óta a nemzetközi bíróküldés irányítója. És még a nálunk gyengécske téli sportokban is vannak világhírű versenybíróink. Ketten közülük: dr. Terták Elemér és Emmanuel Antal a téli olimpián is fontos szerephez jut. Terták látja el a műkorcsolya-versenyek főrendezői tisztét. S hadd adózzunk a nemrég elhunyt dr. Rozgonyi György emlékének is, aki az olimpiák és világbajnokságok vívóversenyeinek örökös főbírója volt. A sportok változó szabályainak, fejlődésének irányzata általában az egyszerűsítésre, a bírók felelősségének csökkentésére törekszik. (A vízilabda sajnálatosan negatív példával szolgál ezen a téren.) A viszonylag könnyebb helyzetben levő, lényegében csak stopperórával, vagy mérőszalaggal működő versenybírák munkáját lényeges technikai újítások könnyítik. Úszásban már nem lenne szükség a több olimpiát megjárt híres Stampfer Sinyó bácsi csalhatatlan stopperjére, gazsométer méri az időket. A vívók pástján berregő gépek jelzik a találatokat, a jégkorongban már három bíró működtetésével kísérleteznek. Mindez könnyít a bírók, játékvezetők egyáltalán nem irigylésre , s többek között ezért is elismerésre — méltó feladatán. VAD DEZSŐ KREITLEIN RENDŐRÖK GYŰRŰJÉBEN Anyagi vonzásról szó sincs MAGYARORSZÁG 1968/1 1, ellenkező esetben gátolhatja egyegy sportág fejlődését. (Gondolunk például labdarúgásban a testtel való játék alkalmazására, a durva vagy kemény játék közötti különbségre és így tovább.) Öntvények, fémfelületek tisztításához ACÉLSZEMCSE kiváló minőségben, minden szemnagyságban vágott és gömbölyített kivitelben raktárról kapható: az ÉVM. Betonelemgyártó Vállalat, Budapesti Betonórugyár 4. sz. telepén. Bp. X., Szállás u 44. sz. Telefon: 148-272. Kedvező szállítási feltételek. A megrendeléseket szíveskedjék Budapest, XXL. (Csepel) Rákóczi F. u. 289. sz. alá küldeni. Telefon: 479—1009 mellékállomás.