Magyarország, 1968. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-20 / 42. szám

Humphrey és munkatársai Ha Hubert Humphrey be­kerül a Fehér Házba, felté­telezik, hogy olyan típusú hivatalos személyiségekk­el és bizalmasokkal veszi kö­rül magát, akiket „régi po­litikusoknak” neveznek. Persze, lesz köztük né­hány új arc is. Köztudomá­sú, hogy Humphrey több fiatalt, négert és több nőt akar felelős pozíciókba he­lyezni. Mindenesetre a Hu­bert Humphreyhez közel ál­lók már régen komoly ta­pasztalatokat szereztek Washingtonban. A Demokrata Párt jelölt­je hangsúlyozta, hogy a leg­főbb vezetőket illetően a Humphrey-kormányzat el­tér majd a távozó Johnson­­kormánytól. Ez arra mutat, hogy a jelenlegi kormány­ban komolyabb változások várhatók. Könnyen lehet, hogy ki­vételt képez majd Clark Clifford hadügyminiszter. Humphrey egyik munkatár­sa közölte, hogy a Demok­rata Párt elnökjelöltje cso­dálja Clifford hadügymi­nisztert, bízik benne és „rengeteget tárgyal vele”. Clifford ez év márciusá­ban vette át a Pentagon legmagasabb tisztségét. Az 58 éves George Ballt emlegetik a leggyakrabban a Humphrey-kormány kül­ügyminisztereként. Most az Egyesül Államok ENSZ-de­­legációjának vezetője. Ballt „galambnak” tekintik a vietnami háborúban. Kennedy elnök hozta be George Ballt a külügymi­nisztériumba, ahol a máso­dik ember lett Dean Bush külügyminisztersége alatt. Mielőtt az ENSZ-megbíza­­tását kapta volna, kivált a kormányból. Hubert Humphrey alel­­nök külügyi tanácsadói kö­zött új arc Zbigniew Brze­­zinski a Columbia Egyetem „kommunista ügyekkel fog­lalkozó kutatóintézetének igazgatója”. A 40 éves Brze­­zinski a Humphrey-gárda egyik fiatalabb tagja. Kül­politikai téren­­kétségtele­nül kulcsfontosságú pozíciót kapna a Humphrey-kor­­mányban, vagy a külügy­minisztériumban, vagy pe­dig a Fehér Házban. Brzezinski Lengyelor­szágban született. 10 éves korában került az Egyesült Államokba és 1958-ban kap­ta meg az amerikai állam­­polgárságot. Korábban a külügyminisztérium politi­kai tervezőtanácsának tag­ja volt. Amikor gazdaságpolitikai kérdésekről van szó, Humphrey munkatársai azt MAGYARORSZÁG 1968/42 mondják, hogy Walter Hel­­lerhez fordul, aki Kennedy elnök gazdasági tanácsadó bizottságának elnöke volt és dr. Charles Schultzéhez, a költségvetési iroda igaz­gatójához, aki ez év elejéig töltötte be ezt a tisztséget. Mindkettő az „új gazdaság­­politikai” híve. A Humph­­reyhez közel álló körök vé­leménye szerint Heller szó­ba jöhet, mint a kormány tagja is. 53 éves és jelenleg a Minnesotai Egyetem köz­gazdász-professzora. Dr. Schultze 43 éves és a Mary­landi Egyetem közgazdász­tanára. Robert Nathan, jól ismert washingtoni közgazdász kétségtelenül kulcsfontossá­gú szerepet tölt majd be a Humphrey-kormányban. Az 59 éves Nathan a program­­tervezetet előkészítő 32 cso­portot koordinálta a válasz­tási hadjárat során. Róla ezeket mondják Humphrey munkatársai: „ő a mi in­tellektuális vezetőnk.” Nathan már régen közel áll Humphreyhoz. Mindket­ten az Amerikaiak a De­mokrata Akcióért első tag­jai közé tartoztak. Számolni kell azzal is, hogy szakszervezeti veze­tőknek is komoly szerepük lesz Humphrey politikájá­nak kialakításában. Jelölé­sét majdnem valamennyien támogatták, Walter Reu­­thernek, az Autómunkások Szakszervezete elnökének kivételével. Humphrey tanácsadói a polgárjogok, a bűnözés és a városi problémák kérdései­ben: David Ginsburg wa­shingtoni ügyvéd és Ken­neth Clark, a New York-i City College egyik néger pszichológusa. Az 56 éves Ginsburg már több washingtoni kormány­ban részt vett. Johnson el­nök felkérte, hogy tevé­kenykedjék a polgári enge­detlenséggel foglalkozó or­szágos tanácsadó bizottság igazgatójaként,­­ írta a bi­zottság jelentésének nagy részét, amelyben hangsú­lyozzák, hogy a fehér faj­üldözés az amerikai lázon­gások egyik alapvető oka. Az 54 éves Clarkot a né­gerek és a városok problé­mái egyik szakértőjének tekintik. Norman Shermanról, az alelnök sajtótitkáráról majdnem bizonyossággal feltételezik, hogy ugyanezt a fontos tisztséget töltené be a Fe­hér Házban is Humphrey elnöksége ese­tén. Külföldi és hazai uta­zásain mindig elkíséri az alelnököt. A 40 éves Sher­man Virginiában született, de Minnesotában nőtt fel és ott is járt egyetemre. U.S.News & World Report MINDIG KIKERÜLI! Mi történt Szuper­titkos Éva Peron holttestével? raktár Die Presse Hosszú évekkel ezelőtt meghalt már, de halálában is foglalkoztatja az argen­tinokat Éva Peron, aki elő­ször ismeretlen színésznő, majd később Juan Peron volt argentínai diktátor barátnője és végül felesége volt. Éva Peron 1952-ben halt meg. Három évvel később Juan Peron egy katonai ál­lamcsíny következtében el­vesztette hatalmát és kül­földre menekült. Éva Peron testét halála után bebalzsamozták, majd a peronista párt központ­jában helyezték el. A pucs­­csista katonatisztek azon­ban — még mielőtt elké­szült volna Éva Peron mauzóleuma — elfoglalták a központot, a teljesen ép testet ládába zárták és a hadsereg főhadiszállásán helyezték el. Az új rend­szer nem akarta, hogy Éva Peron tetemét propaganda­célokra megkaparintsák, és ezért a fővárostól távol, az egyik katonai erődben egy raktárban tartották a ko­porsót. Azóta a híresztelések százai kaptak lábra. A leg­szélesebb körben az a vé­lemény, hogy a testet a Rio de la Platába dobták. Vannak, akik úgy vélik, hogy tömegsírba temették, sőt egyesek szerint titok­ban Európába szállították és ott földelték el Eva Pe­ron testét. HÓCIPŐ • SÁRCIPŐ WELLINGTON CSIZMA EGÉSZSÉGÉT VÉDI-NEM ÁZIK ÁT AURORE Az amerikai kongresszus egyik bizottságából (mely­nek vezetője States tábor­nok, az amerikai hadsereg hadianyagainak fő ellen­őre), szivárgott ki a hír, hogy a NATO hadianyagá­nak Franciaországból tör­tént átköltöztetése alkal­mával, eltűnt egy egész titkos raktár. A raktárban az Európában létesítendő amerikai légitámaszpontok építéséhez szükséges és 175 000 dollárt érő cölöpö­ket őriztek. Komputer és Homérosz $a$ter!Watf­rid­son Angol és amerikai nyel­vészek véleménye szerint pontos választ adott egy komputer arra a kérdésre, vajon az Odüsszeiát és Iliászt több író írta-e vagy sem. A komputer egyértel­műen úgy válaszolt, hogy Homérosz mindkét művet maga írta. A készülék fél perc alatt 250 000 szót elemzett és vetett egybe, valamint a két éposz mon­datszerkezetét és a mon­datok hosszúságát is össze­hasonlította. Az elemzés­ből kitűnt — hangzik a nyelvészek jelentése —, hogy „feltűnően azonos írásmód jellemzi Homérosz művét és lehetetlen, hogy a két elbeszélő költeményt több író írhatta volna”.

Next