Magyarország, 1970. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-31 / 22. szám
Áradások a szomszédban Jelentés Ukrajnából • Belgrád és Bukarest hírei A hazai árvízhírek mellett aggódva figyeljük a szomszéd országokból érkező jelentéseket az áradásokról. Súlyos károkat okozott az árvíz Ukrajna északi és nyugati területein. A Dnyeszter, a Prut és a Szeret mellett (más kisebb folyókat is megduzzasztott az áradás) szovjet földön a Tisza is kiöntött. A jelentések szerint 13 ember életét vesztette, több mint 16 000 lakost kellett a kiürített területekről elszállítani. Az árvíz a tyemopoli, zsitomiri, ivovi, csernyovíci, hmelnyiceji, Ivanofrankovszti és a Kárpáton túli területen pusztított. A felmérések szerint Ukrajnában több mint 8000 lakóház rongálódott meg és 160 ipari épületben keletkeztek károk. Utak, hidak, vasúti töltések pusztultak el, jelentős vetésterület került víz alá. A romániai és jugoszláviai árvízhelyzetről tudósítóink, Kopreda Dezső, illetve Kocsis Tamás jelentését adjuk. A Maros, az Olt, a Duna Május 12. és 14. között Románia egész területén hatalmas esőzések voltak. Az esőzóna mintegy 50 000 négyzetkilométeres területet fogott át és a lehullott csapadék négyzetméterenként 50— 110 liter között mozgott. Számítások szerint, ha ezt a mintegy 2 milliárd 500 millió köbméter vizet tartályvonatba töltenék, az Egyenlítőt negyvenszer átfogó szerelvényre lenne elegendő. Erdélyben és Moldvában a már előbb lehullott esőzések vízmenynyisége egyharmada volt a vidékek egész évi csapadékmennyiségének. A nedvességtől amúgy is telített talaj szinte egy cseppet sem volt képes magába szívni. Ugyanakkor a május 11-i hirtelen felmelegedés jelentős hótömegeket olvasztott fel a Kárpátokban és ilyen körülmények között a víztömeg elsöprő erővel zúdult alá és áradásokat okozott. Erdély északi és középső részében, valamint Moldvában kilépett medréből a Szamos, a Maros, a Beszterce, illetve a Jijia és számos kisebb folyó. A dühödten támadó elem alattomos gyorsasággal jelentkezik. Például a Maros hozama Marosvásárhely magasságában órák alatt meghaladta a másodpercenkénti kétezer köbmétert. A víz néhány óra alatt elöntötte a Garpati nevű új lakónegyedet, az alsóvárost, az Ady negyedet és a Poklos-patak környékét. Az első árvíz sújtotta városok közé tartozik Szatmár is. Az áradat mindenekelőtt a Szamos jobb partján levő lakónegyedekben és az ipari egységekben tett felbecsülhetetlenül nagy kárt. A medrüket elhagyó folyókhoz ezután újabbak csatlakoztak: a Küküllő, az Iza, a Szeret, a Prut, az Olt. A levonuló árhullám újabb megyéket lepett meg: Fehér, Szeben, Hunyad, Arad, Szilágy következett és Galac lakosságára is a megpróbáltatás nehéz órái következtek. A május 15-én kiadott második hivatalos vízügyi helyzetjelentés már arról számolt be, hogy az ár számtalan helységet öntött el, közöttük olyan nagyvárosokat mint Dés (40 000 lakos) Gyulafehérvár (30 000), Szamosújvár (15 000) Meggyes (56 000), Segesvár (35 000) stb. Víz alá kerültek nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek, a vasútvonalon 23, az országutakon pedig 16 szakaszon megbénult a közlekedés. Felbecsülhetetlen károk * 80 Az okozott károk szinte felbecsülhetetlenek. 145 a halálos áldozatok száma. 39 megyéből 37-et érintett többé vagy kevésbé az áradás. 1100 helységet öntött el teljesen vagy részben és több mint 80 000 házba hatolt be a víz. Az áradás összedöntött vagy súlyosan megrongált 32 000 lakóházat, mintegy 10 000 más épületet, 850 hidat. Az árvíz sújtotta térségekből több mint 270 000 embert költöztettek ki. Mintegy 270 iparvállalat (köztük országos jelentőségű üzemek és kombinátok) rongálódott meg súlyosan. A kisebb egységekben keletkezett károkat még nem tudták felmérni. Az ipar veszteségéhez kell még számítani a termelés több napos kieséséből származó károkat. Keddig több mint 850 000 hektár mezőgazdasági terület került víz alá, nagy többségükben a folyóvölgyekben elterülő rendkívül termékeny földek, tósarjadt vetéssel, legelők, erdők, szőlőskertek, gyümölcsösök. Ideiglenes adatok szerint több mint 30 000 számosállat pusztult el és az elmenekített állatok is erősen megsínylették a takarmány és az istálló hiányát. A megyei jelentések alapján készített ideiglenes mérleg szerint a mezőgazdaságot ért kár messze meghaladja az egymilliárd lejt, használhatatlanná vált 1800 kilométer hosszúságú villamos áramvezeték. Az ár a legtöbb helyen visszavonulóban van, de a veszély még sok helyen nem múlt el. Május 24-én és 26-án újabb árhullám vonult le Románia több folyóján. Ismét víz alá került Segesvár, Dicsőszentmárton, Meggyes, Fogaras. Tovább támad az Olt, a Szeret, a Prut, és a Bilad. Rendkívül súlyos a helyzet a Duna deltájában és Moldvában, Galacot, a 200 000 lakosú nagy ipari centrumot három folyó ostromolja: a Prut és a Szeret máris közvetlen veszélyt jelent, míg a Duna tetőzése június 4—6. között várható. Még húsz nehéz nap Jugoszláviában még hátra van a neheze. A kritikus napokat igazán a jövő héttől várják, de akkor tartósan, a legderűlátóbb számítások szerint is legalább húsz nehéz napon keresztül. 151 kilométer hosszú a Tisza jugoszláviai szakasza Kanizsától Titelig, s a Magyarország felől jövő árhullám a hét elején már teljes nagysá-gában megérkezett Jugoszláviába. Ehhez járul a Maros Románia felől hömpölygő, csökkenni nem akaró víztömege, amely közvetlenül a jugoszláv határ fölött ömlik bele a Tiszába. (A múlt hét végi ferencszállási gázroggyanás egyik percről a másikra riadóhelyzetet teremtett a Tisza bánáti oldalán. Ha a Maros töltéseivel Magyarországon bárhol nagyobb bajok lennének, a víz egész tömegével nekirohanna az alacsonyan fekvő jugoszláviai részeknek. (Rábén és Majdán mélyebben fekvő területeit azonnal elő is készítették kitelepítésre.) A romániai esőzések hatására árad a Bega (olyan nagy várost veszélyeztetett, mint a 60 000 lakosú Zrenjanin), a Temes, s a kisebb, de mindig veszélyes Brzava és a Karasica. Titeltől pedig a Duna viszi tovább a Tiszába összegyülemlett nagy áradatot. A Duna vízállása önmagában sem alcsony, ami lassítja a Tiszából érkező víz levonulását. A Duna vízrendszeréhez tartozik Szerbia jellegzetes folyója, a Morava, amelynek mindkét ága, a nyugati és a déli Morava is kilépett a medréből május 21-én: a nyugati Morava a hegyipatakok felduzzadása miatt (a tiszai árhullám magyarországi tetőzése idején Jugoszláviában szinte mindenütt napokon át zuhogott az eső, sőt a hegyekben helyenként hó is hullott!) több ezer hektár szántóföldet öntött el Kraljevónál, a déli Morava pedig a 30 000 lakosú Krusevac környékén veszélyeztette az alacsonyabban fekvő településeket. Érthető tehát, hogy a jugoszláv árvízvédelmi vonalat máris kiterjesztették a Tiszán és közvetlen környékén túl, gyakorlatilag a Vajdaság egész területére és az Al-Dunára is. A Vaskapunál folyó közös jugoszláv—román erőmű és gátrendszer építkezésnél a két ország együttes védelmi parancsnokságot szervezett. A fő frontvonal jelenleg a Tisza és környéke s ezekben a napokban Zenta vidéke. (Zenta a jugoszláv Tisza-part legnagyobb, 30 000 lakosú és talán legderűsebb városa, Bácska egyik legrégebbi települése.) Zentánál ezrek és ezrek erősítették a gátakat, hullámtörő-lemezeket, szádfalakat, homokzsákok tömegét helyezték el. A manapság leggyakrabban emlegetett jugoszláviai Tisza menti falunevek : Martonos, Törökkanizsa, Adorján, Ada, Mohol, Becse, Péterréve és Szanád. Mindezekről a helyekről hol átázások, hol szivárgások nyomán érkeznek hírek, az eddigi válságokat azonban átvészelték. Megkezdődött a Tisza menti jugoszláv falvakban és városokban a lakosság védőoltása, tífusz, paratífusz és tetanusz ellen. A jugoszláviai árvízvédelemben egyébként igen nagy jelentőséget tulajdonítanak — s teljes joggal — a magyar és a román árvízvédelmi szervekkel kialakított állandó kapcsolatnak. Már az árvíz érkezésének kezdetén találkoztak az országhatáron a magyar és a jugoszláv szakemberek. A következő napokban megteremtették az árvízvédelmi főhadiszállások közötti teljes együttműködést. A jugoszláv árvízvédelmi koordinációs bizottság a két ország között államközi egyezménynek megfelelően szakértőket is küldött Magyarországra, akik állandó rádióösszeköttetésben állnak Jugoszláviával és óráról órára tájékoztatót adnak a magyarországi helyzetről. (A jugoszláv árvízvédelem állandó hírforrása a Kossuth-rádió is.) A magyar és jugoszláv vízügyi szervek együttműködését az elmúlt napokban Jugoszláviában több ízben is kifogástalannak minősítették. (Az együttműködés néhány jellemzője: előkészületek történtek különösen arra, hogy — amennyiben szükségessé válna — a határ közelében fekvő egyes magyar falvak lakói átmenetileg menedéket találjanak a határ jugoszláv oldalán, illetve a jugoszláv károsultak átjöhessenek Magyarországra. Szabadka, Szeged jugoszláviai testvérvárosa pedig — amelyet nem érint a Tisza áradása — szükség esetére sátrakat, takarókat, csizmákat és élelmet ajánlott fel, kiegészítve azzal, hogy szükség esetén vállalják a veszélyeztetett területekről kitelepített vagy esetleg kitelepítendő gyermekek ideiglenes elhelyezését.) GYULAFEHÉRVÁR FŐUTCÁJA MÁJUS 26-ÁN Romániában 145 a halálos áldozatok száma