Magyarország, 1970. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-01 / 9. szám

Bírói ítélet egy nemi átváltozásról Ketalb (Tribune Published with The New ferkTimes and The Weshinjton Post Egy angol bíró kijelen­tette, ő az első bíró Nagy- Britanniában, akinek va­laha is el kellett döntenie, hogy egy ember melyik nemhez tartozik. Döntése: sebészi beavatkozással nem lehet megváltoztatni vala­kinek a nemi hovatartozá­sát. Sir Roger Ormrodnak ítéletet kellett mondania arról, hogy érvényes-e a 38 éves April Ashley, egy volt tengerészből nővé válto­zott modell házassága Arthur Cameron Corbettel. Miután körvonalazta „ezt a lényegében megrendítő, de szinte hihetetlen történe­tet”. Sir Roger Ormrod ki­jelentette: „A nemek meg­változtatásáról csak akkor beszélhetünk, amikor a születésnél hibásan álla­pították meg az újszülött nemét, ami a későbbi vizs­gálat során kiderült.” A bíró hatálytalanította a házasságot. A kék bár­sony maxikabátba öltözött, karcsú és elegáns April Ashley egy vörös Rolls- Royce kocsin hajtott el a bírósági tárgyalás után. Ügyvédjei közölték, hogy fellebbezést nyújt be az ítélet ellen. Cameron Corbett, aki beismerte, hogy transzvesz­tita, beteges okokból a má­sik nem ruháit viseli, azt állította, hogy April Ash­ley­vel 1963-ban Gibraltár­ban kötött házassága szük­ségszerűen érvénytelen, mert annak ellenére, hogy Ashleyt 1960-ban megope­rálták, házasságkötésükkor még férfi volt. Corbett hol azt állította, hogy a fele­sége nem volt hajlandó vele hálni, hol pedig, hogy erre nem is volt képes. April Ashley viszont azt erősítgette, hogy akkor nő volt és most is az, s a férjét vádolta a házastársi kötelesség elmulasztásával, illetve impotenciával. Kilenc orvos, beleértve az anatómiai és a lélekta­ni szexuális abnormitások szakértőit, vallomásában szakértői véleményt adott a tanúkihallgatások során ebben „a törvény és a té­nyek szempontjából egy­aránt rendkívüli ügyben”. Sir Roger elmondotta, hogy April Ashley fiúnak született, a neve George Jamieson volt, fiúként is nőtt fel, s 16 éves korában került a tengerészeihez, ahonnan különböző klini­kákon folytatott pszichiát­riai kezelés után más pá­lyára lépett. 21 éves ko­rában egy nőimitátor cso­porthoz csatlakozott. „Ebben az időben — folytatta a bíró — Jamie­son már rendszeresen szed­te az aesztrogén női nemi hormont, hogy kifejlődje­nek keblei és fizikailag nőiessé váljanak vonalai.” 1960-ban sebészeti beavat­kozáson esett át — úgyne­vezett nem-átalakító mű­téten. April Ashley azt val­lotta, hogy később egy fér­fival nemi kapcsolatokat tartott fenn. Hat hónappal a műtét után találkozott Corbettel, Lord Rowallan fiával. A férfi akkor 40 éves volt, s feleségével és négy gyer­mekével élt együtt, „de szexuálisan boldogtalan és abnormális volt”. Corbett és April Ashley 1963-ban kötött házasságot. Szexuá­lis kapcsolat sem a házas­ság előtt, sem azután nem volt a házastársak között. Az esküvő után alig tizen­négy nappal April Ashley elhagyta a férjét. A bíró elmondotta, hogy egy cambridge-i professzor kromoszóma-vizsgálata szerint April Ashley férfi. Sir Roger felvetette, hogy April Ashley lényegében transzszexuális férfi, vagy­is olyan férfi, akiben égő vágy él, hogy a másik nemhez tartozzék, s úgy érzi magát, mint „férfi testbe börtönzött nő”. Az ilyen emberek szá­mára a sebészi beavatko­zás, mondotta, könnyítést jelent pszichológiai nehéz­ségeiken­­, de nem változ­tatja meg nemiségüket. Az orvostanúk egyetértettek abban, hogy az egyén bio­lógiai szexuális konstitú­­ciója a születés előtt már eldőlt, s orvosi vagy sebé­szi módszerekkel ezen nem lehet változtatni. A tör­vénynek a nemiség megál­lapításánál három ténye­zőt kell figyelembe vennie: a kromoszómákat, a pete­fészket, illetve egyéb ne­mi szerveket. April Ashley az ítélet kimondása után ezt mon­dotta az újságíróknak: „Az ítélet megrendített. Hét éve férjnél vagyok, s ezalatt férjes nőnek tekintettek. Mindent összevetve: az ember csak az lehet, aho­gyan élni tud, és én nem tudok úgy élni, mint egy férfi.” Peter Madok, April Ash­ley ügyvédje azt mondot­ta, hogy ügyfele a pokol­ban érzi magát. „A tör­vény szerint férfi, de tár­sadalmilag nő.” EGYENSÚLYI HELYZET Ahogyan Nixon elképzeli (France Nouvelle) Tizenhárom éves feleség? fiúk 18, a lányok 15 éves korukban köthetnek házas­ságot. A kezdeményezés, hogy a minimális korha­tárt emeljék, a kormány­tól indul ki. A terv ellen sok diák tiltakozik, azzal érvelve, hogy ezzel kedveznek a házasság előtti nemi élet­nek. Egyes szülők viszont nem tartják elég draszti­kusnak az emelést, és azt állítják, hogy még a 21 és 18 évesek sem elég érettek a házasságra. A szegény hinduk azonban — falun és városban egy­aránt — a gazdagok fény­űzésének tekintik — a ma­gas házasságkötési kort. „Én nem engedhettem meg magamnak, hogy két lá­nyomat tovább eltartsam”, magyarázta az egyik taka­rítónő Új-Delhiben, aki lá­nyait 13 éves korukban ad­ta férjhez. Dr. S. Chandrasekhar, egészség- és családterve­­zésügyi államminiszter ki­jelentette, hogy a korha­tár felemelésének legfőbb oka a rendkívül magas születési arány. Az indiai állami tisztviselők évente 21 millió új nevet írnak be az anyakönyvbe. Mivel évente csak 8 millió em­ber hal meg, az 530 mit­ Frankfurter Rundschau Ez idő szerint India la­kosságának minden réte­gében viták folynak azzal kapcsolatban, hogy a háza­sulandók kor­minimumát fel akarják emelni. A fennálló törvényes rendel­kezések értelmében a fér­fias nép évente 13 millió­val szaporodik. Ha a lá­nyoknak csak 20 éves ko­rukban szabadna férjhez menni, a miniszter becslése szerint a születési arány 20 százalékkal csökkenne. Az indiai falvakban a je­lenlegi törvényes rendel­kezések ellenére a leányo­kat rendszerint 13 éves korukban vezetik oltárhoz. A szülők ennél idősebb lá­nyukat anyagi tehernek ér­zik és az első kínálkozó alkalommal férjhez adják őket. Indiában már 1929-ben kibocsátották az első gyer­­mekházasság-ellenes tör­vényt. Ebben a kor­mini­mumot férfiak számára 18, a lányok számára 14 év­ben állapították meg. En­nek a szabályozásnak azon­ban nem volt hatása, mivel a törvénysértők ellen csak harmadik helyről lehetett panaszt emelni. Akkoriban még nem anyakönyvezték a születéseket, úgyhogy a vőlegény és a menyasz­­szony korát nehezen lehe­tett megállapítani. A há­zastársak, akik nem tart­ják be a korhatárt, 1956 óta büntetendők. (15 nap börtön vagy pénzbüntetés), de eddig senki ellen nem emeltek vádat. - ---------ITT LEVÁGANDÓ! --------­MEGRENDELŐLAP Megrendelem 1970. március 1-től a MAGYARORSZÁG c. politikai és társadalmi hetilapot Előfizetési díj: 1 hónapra 12,— Új évre 36,— Az előfizetési díjat a postahivatal megbízottjának fizetem. Név: ........................................................................... Utca, házszám: ........................................................ Város, község: ........................................................... megrendelő aláírása

Next