Magyarország, 1970. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-18 / 42. szám

MAGYARORSZÁG szerkesztősége ezúttal egy belső vitájának anyagához szeretne hozzászólásokat, véleményeket hallani kedves olvasóitól. Egy ideje foglalkozik szerkesztősé­günk kollektívája a jövőben sor­ra kerülő közvélemény-kutató ívek megszerkesztésével. Az az elképzelésünk, hogy adott idő­ben olvasóinkhoz fordulunk, hogy megkérdezzük véleményü­ket lapunkról, rovatainkról, té­máinkról, írásaink hangjáról és mindenekfelett arról, hogy mi­lyen újabb témák iránt érdeklőd­nének. Eddig mintegy 30—40 kér­dést fogalmaztunk meg, hogy ezekből válasszuk ki majd azt a néhányat, amellyel olvasótábo­runkhoz fordulunk. Azt szeretnénk kérni, írják meg kedves olvasóink, hogyan tegyük fel a kérdéseket. Eddig a követ­kező elképzelések alakultak ki. Egy (vagy több) kérdésben a lap általános arculatával kapcsola­tosan szeretnénk érdeklődni, va­jon elégedettek-e azzal olva­sóink, vagy valamilyen változta­tást kívánnak. Egy másik kérdés­ben a lap frisseségével kapcso­latos véleményüket kutatnánk (itt természetesen tekintetbe kell venni, hogy a Magyarország hetilap és mint ilyen, nem verse­nyezhet a napilapok, a rádió és a televízió gyorsaságával). Egy következő kérdés arra vo­natkoznék, vajon elégedettek-e olvasóink az egyébként vélemé­nyünk szerint népszerű „öt vi­lágrész száz lapjából” című ro­vatunk összeállításával és azzal a témamegoszlással, amelyet ebben a rovatban mintegy 13—14 hónapja megvalósítani igyek­szünk, hogy a nagy politikai kérdések mellett a kultúra és a tudomány területéről származó érdekes cikkekből is igyekszünk válogatni az eddiginél jóval na­gyobb arányban. Elképzeléseink között ott sze­repel az is, hogy megkérdezzük olvasóinkat: a lap második ré­szének témáival, tehát elsősor­ban a hazai témákkal mennyire vannak megelégedve. Itt is fi­gyelembe kell venni, hogy a Ma­gyarország nem a napilapok hangján és témaválasztásában igyekszik megkeresni azokat a problémákat, amelyekkel foglal­kozni óhajt, azaz általánosabb érdekű nagyobb kérdéscsoporto­kat kísérlünk meg feldolgozni. Van azután még egy kérdés­­csoport, ez a lap hangját illeti. Az elmúlt hét esztendőben igye­keztünk adatokban gazdag és még a statisztika számait is fel­használó írásokban a napilapok­tól kissé eltérő hangot kialakí­tani. Ennek sikeréről vagy balsi­keréről is örömmel vennénk ol­vasóink véleményét. Arra gondolunk, hogy a köz­vélemény-kutatási ívek akkor töl­tik be feladatukat, ha már az előkészítés során is megkérdez­zük a legérdekeltebbeket: azo­kat, akik majd esetleg válaszol­nak. kollektívája nagy örömmel és ér­deklődéssel várja ebben a tárgy­körben is olvasói hozzászólását — abban a reményben, hogy a sok-sok válaszból mi majd a legjobb kérdéseket tudjuk össze­állítani. ---- ■ --­ T TTTTT n FTT T Imi IFI I llüm 1TI r fi flT Álláspontunk Fegyverben — a békéért A szocialista országok határaik, szuverenitásuk, békés vív­mányaik védelmében egységükre és együttműködésükre építe­nek. Arra, hogy közös erővel állják útját minden egyes szocia­lista ország vagy az egész szocialista világrendszer elleni impe­rialista próbálkozásoknak. Ezek meghiúsítása minden téren fon­tos: a politika síkján éppúgy, mint a gazdaságban, a tudomány­ban vagy az ideológia területén. Katonai téren azonban elenged­hetetlen, minden imperialista támadásra megsemmisítő csapást kell mérni. Ez is csak közös erőfeszítésekkel lehetséges, vagyis az egység és az együttműködés minden téren döntő, a katonai szövetségben kifejezetten létkérdés. Hadseregeink összeforrottsága nem automatikusan, önmagá­tól alakult ki. Voltak persze objektív alapjai, amelyek­­kedvez­tek kialakulásának. Ilyen az azonos, szocialista társadalmi rend, a pártjainkat, kormányainkat vezérlő közös ideológia, cél és ér­dek. Erre épülve jött létre egy olyan védelmi szervezet — a Varsói Szerződésiben tömörült országok szövetsége —, amely a politikai, katonapolitikai együttműködést valósítja meg. Ez azon­ban csak kereteket ad a katonai koalíciónak. Tartalmát, értékét az határozza meg, mennyire szoros az együttműködés a hadse­regek építése, a fegyverrendszerek egységesítése, a kiképzés te­rületén, mennyire összehangolt a nemzeti hadseregek parancs­nokságainak tevékenysége, milyen erős a testvérországok fegy­verbarátsága, vagyis: hadseregeink képesek-e eleget tenni a­­szo­cialista védelmi szövetségből reájuk háruló feladatoknak. E felelősségteljes tennivalók magas színvonalú, gyors, pontos, összehangolt teljesítésére készítenek fel a Varsói Szerződés tag­államai hadseregeinek gyakorlatai, köztük a napokban az NDK területén megkezdődött Fegyverbarátság fedőnevű hadgyakor­lat is. A közös hadgyakorlat a közvetlen katonai célokon túl poli­tikai érdekeinket is szolgálja: erősíti népeink barátságát, fokozza az összefogásunkba vetett bizalmat, az imperialisták felé pedig demonstrálja együttes erőnket és elszántságunkat a béke védel­mében. Örvendetes, hogy ebben a nemes célú akcióban magyar csapatok is részt vesznek, hiszen a mi katonafiaink is a békéért állnak fegyverben. I0T1 ! Két nyilatkozat Ritka összehasonlítási alkalom adódott a múlt héten, csü­törtökön. A két szuperhatalom ugyanazon a napon nyilatkozott hivatalosan a világpolitika égető kérdéseiben. A szovjet külügy­minisztérium a közel-keleti, Nixon az indokínai ügyben tette közzé nézeteit. A két nyilatkozat nem azonos témát érintett, összehasonlí­tásuk mégis tanulságos. Kitűnik belőlük a szovjet és az ameri­kai politikai mentalitás közötti különbség, a világpolitikai prob­lémák megközelítésében jelentkező eltérés, s az, kinek mi a célja egy-egy ilyen nyilatkozattal a hazai és a világközvéleményt illetően. Szembetűnő a különbség a probléma megközelítésében. A Szovjetunió mondanivalóját a valós helyzethez fűzte: „a jelen körülmények között, amikor az Egyesült Arab Köztársaság és Jordánia leszögezte készségét a tárgyalásokra Jarring közvetíté­sével, s mikor lényegében fennáll a tűzszünet...” — olvashat­tuk nyilatkozatában. Ezzel szemben Nixon a körülmények meghamisításával „a vietnamizálási program nagy sikerei nyo­mán” előállott helyzetről beszélt. A Szovjetunió a válság megoldásának módját a politikai rendezésben jelölte meg „azon az alatton, hogy teljesítsék a Biz­tonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának minden pont­ját”. Az Egyesült Államok viszont nem a nemzetközi jog nor­máin alapuló „megoldást” fejtegetett, hanem „fegyverszünetet” négyszázezer megszálló jelenlétében, s figyelmen kívül hagyott minden olyan platformot — így a Dél-vietnami Ideiglenes For­radalmi Kormány javaslatait —, amely az igazságos rendezés alapja lehetne. Míg a szovjet kormány a térség minden népé­nek érdekét célzó lépéseket szorgalmazott, addig Nixon maka­csul védelmezte a térség békéjét súlyosan fertőző Thieu—Ky— Kiem klikk pozícióját. Mindez nem hagy kétséget a tekintetben, hogy míg a szovjet nyilatkozat a helyzet, a Szovjetunió politikájának, szándékainak tisztázását tűzte ki céljául, addig Nixon a helyzet ködösítése, az amerikai politika leplezése és ezen keresztül a hazai és a világ­közvélemény megtévesztése végett állt a nyilvánosság elé. _ Két nyilatkozat — két politika. Mindkettő csütörtökön hang­zott el. De csütörtököt csak az amerikai politika mond majd. »■minim­ ­ MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi Hetilap Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő GÁRDOS MIKLÓS h. főszerkesztő Szerkesztőség: Bános Tibor (kultúra), Gellért Gábor (politikai sorozatok), Gömöri Endre (nemzetközi politika), Körmendy István (katonapolitika), dr. Novobáczky Sán­dor (hazai élet), Nyárády Gábor (tu­domány), Nyerges Ágnes (levelezés), Várkonyi Endre (olvasószerkesztő) Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137-660 Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Külföldi tudósítók: BÉCS: Lóránt László Endre BELGRÁD: Kocsis Tamás BERLIN: Dr. Győrffy Tibor BONN: Polgár Dénes BUKAREST: Kopreda Dezső LONDON: Dr. Sugár András MOSZKVA: Hável József BRÜSSZEL:­­ Dr. Dobra PEKING: Baracs Dénes PRÁGA: Flesch István SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Márkus Gyula WASHINGTON: Köves Tibor az MTI állandó külföldi tudósítói Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csel­lány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesí­tőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: 1 hónapra 12,- Ft, negyed évre 36,- Ft, fél évre 72,- Ft, egész évre 144,- Ft 70.3897/2 - Zrínyi Nyomda, Budapest Készült ofszet eljárással Ultraset 72-es rotációs gépen. F. v.: Bolgár Imre Index: 25 606 Lapunk külföldre előfizethető köz­vetlenül a KULTÚRA Könyv- és Hír­­lapkereskedelmi Vállalatnál, BUDA­PEST 62, P. O. B. 149. vagy a szocialista országokban: BULGÁRIA: Direktia R. E. P., 11 pl. Slavekov, So­fia. CSEHSZLOVÁKIA: Madarska Kul­túra, Vacavské nom 2, PRAHA 1. Postova Novinova Sluzba - dovoz tis­ku, Vinohradská 46, PRAHA 2. Pos­tova Novinova Sluzba — dovoz tisku, Leningradska 14, Bratislava. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: Zei­­tungsvertriebsamt, Fruchtstrasse 3-4, 1004, BERLIN. JUGOSZLÁVIA: Forum, Novi Sad, Vojvode Midisa broj 1. Ju­­goslovenska Knjiga, Beograd, Terazije 27. ROMANIA: OSEP, Bucuresti, OSEP Oradea. LENGYELORSZÁG: B. K. W. Z. Buch, Warszawa, ul. Vronia 23. SZOVJETUNIÓ: Pochtamt — Import, Moszkva, Pochtamt-Import, Leningrad. KOREA: Chulpanmul, Phenjan. VIET­NAM: Phong Phat Hanh Bao Chi, 17 Dinh Le, Hanoi. KÍNA: Beijing Waisen Shudian, Periodical Division, P.O.Box 50, Peking. ALBANIA: Nder­­marja Shtem­ore e Botimere, Tirana. Nyugat-Európában és a tengerentúl. ANGLIA: Collet's Holding Ltd., Den­­ington Estate, Wellingborough, North­­ants.­­ Danubia Book Co., 78. Shaftes­bury Av. London, W. 1. AUSZTRÁLIA: Current Books, G. P. O. Box 4886. Sydney. AUSZTRIA: Globus (VAZ), Höchstadtplatz 3., A-1200. Wien I. BRAZÍLIA: Livrario Brody Ltda., P. O. B. 6366. Sao Paulo. FRANCIA­­ORSZÁG: Agence Littéraire et Artis­­tique Parisienne, 7 rue Debelleume, Paris 3. Société Balaton, 13 rue de la Grange-Bateliére, Paris 9., KA­NADA: Pannónia Books, 2. Spadina ave, Toronto 4., Ontario Délibáb film and Record Studio, 19. Prince Arthur Street, West Montreal, 18. Quebec. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZ­­TÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Post­fach 46., Wilhelmstrasse 4., 7 Stutt­gart 1. Griff Verlag, Uber der Klause 7., 8 München 90. Kuben und Sag­­ner, Schliessfach 68., 8 München 34. USA: Joseph Brownfield. 1484 Third Avenue New York, N. Y. 10 028.­­ Farn Book Service, 60. Fifth Avenue, New York 3. N. Y. — Stechen and Hafner Inc. 13 East 10th Street, New York 3. N­Y. A MAGYARORSZÁG 1970/42. (351.) számának fényképei az MTI Külföldi képszolgálat, az MTI Foto, továbbá Révész Tamás (24. oldal) felvételei. Karikatúra (32. ol­dal) Puszta Péter. V._________________

Next