Magyarország, 1970. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-18 / 42. szám
MAGYARORSZÁG szerkesztősége ezúttal egy belső vitájának anyagához szeretne hozzászólásokat, véleményeket hallani kedves olvasóitól. Egy ideje foglalkozik szerkesztőségünk kollektívája a jövőben sorra kerülő közvélemény-kutató ívek megszerkesztésével. Az az elképzelésünk, hogy adott időben olvasóinkhoz fordulunk, hogy megkérdezzük véleményüket lapunkról, rovatainkról, témáinkról, írásaink hangjáról és mindenekfelett arról, hogy milyen újabb témák iránt érdeklődnének. Eddig mintegy 30—40 kérdést fogalmaztunk meg, hogy ezekből válasszuk ki majd azt a néhányat, amellyel olvasótáborunkhoz fordulunk. Azt szeretnénk kérni, írják meg kedves olvasóink, hogyan tegyük fel a kérdéseket. Eddig a következő elképzelések alakultak ki. Egy (vagy több) kérdésben a lap általános arculatával kapcsolatosan szeretnénk érdeklődni, vajon elégedettek-e azzal olvasóink, vagy valamilyen változtatást kívánnak. Egy másik kérdésben a lap frisseségével kapcsolatos véleményüket kutatnánk (itt természetesen tekintetbe kell venni, hogy a Magyarország hetilap és mint ilyen, nem versenyezhet a napilapok, a rádió és a televízió gyorsaságával). Egy következő kérdés arra vonatkoznék, vajon elégedettek-e olvasóink az egyébként véleményünk szerint népszerű „öt világrész száz lapjából” című rovatunk összeállításával és azzal a témamegoszlással, amelyet ebben a rovatban mintegy 13—14 hónapja megvalósítani igyekszünk, hogy a nagy politikai kérdések mellett a kultúra és a tudomány területéről származó érdekes cikkekből is igyekszünk válogatni az eddiginél jóval nagyobb arányban. Elképzeléseink között ott szerepel az is, hogy megkérdezzük olvasóinkat: a lap második részének témáival, tehát elsősorban a hazai témákkal mennyire vannak megelégedve. Itt is figyelembe kell venni, hogy a Magyarország nem a napilapok hangján és témaválasztásában igyekszik megkeresni azokat a problémákat, amelyekkel foglalkozni óhajt, azaz általánosabb érdekű nagyobb kérdéscsoportokat kísérlünk meg feldolgozni. Van azután még egy kérdéscsoport, ez a lap hangját illeti. Az elmúlt hét esztendőben igyekeztünk adatokban gazdag és még a statisztika számait is felhasználó írásokban a napilapoktól kissé eltérő hangot kialakítani. Ennek sikeréről vagy balsikeréről is örömmel vennénk olvasóink véleményét. Arra gondolunk, hogy a közvélemény-kutatási ívek akkor töltik be feladatukat, ha már az előkészítés során is megkérdezzük a legérdekeltebbeket: azokat, akik majd esetleg válaszolnak. kollektívája nagy örömmel és érdeklődéssel várja ebben a tárgykörben is olvasói hozzászólását — abban a reményben, hogy a sok-sok válaszból mi majd a legjobb kérdéseket tudjuk összeállítani. ---- ■ -- T TTTTT n FTT T Imi IFI I llüm 1TI r fi flT Álláspontunk Fegyverben — a békéért A szocialista országok határaik, szuverenitásuk, békés vívmányaik védelmében egységükre és együttműködésükre építenek. Arra, hogy közös erővel állják útját minden egyes szocialista ország vagy az egész szocialista világrendszer elleni imperialista próbálkozásoknak. Ezek meghiúsítása minden téren fontos: a politika síkján éppúgy, mint a gazdaságban, a tudományban vagy az ideológia területén. Katonai téren azonban elengedhetetlen, minden imperialista támadásra megsemmisítő csapást kell mérni. Ez is csak közös erőfeszítésekkel lehetséges, vagyis az egység és az együttműködés minden téren döntő, a katonai szövetségben kifejezetten létkérdés. Hadseregeink összeforrottsága nem automatikusan, önmagától alakult ki. Voltak persze objektív alapjai, amelyekkedveztek kialakulásának. Ilyen az azonos, szocialista társadalmi rend, a pártjainkat, kormányainkat vezérlő közös ideológia, cél és érdek. Erre épülve jött létre egy olyan védelmi szervezet — a Varsói Szerződésiben tömörült országok szövetsége —, amely a politikai, katonapolitikai együttműködést valósítja meg. Ez azonban csak kereteket ad a katonai koalíciónak. Tartalmát, értékét az határozza meg, mennyire szoros az együttműködés a hadseregek építése, a fegyverrendszerek egységesítése, a kiképzés területén, mennyire összehangolt a nemzeti hadseregek parancsnokságainak tevékenysége, milyen erős a testvérországok fegyverbarátsága, vagyis: hadseregeink képesek-e eleget tenni aszocialista védelmi szövetségből reájuk háruló feladatoknak. E felelősségteljes tennivalók magas színvonalú, gyors, pontos, összehangolt teljesítésére készítenek fel a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek gyakorlatai, köztük a napokban az NDK területén megkezdődött Fegyverbarátság fedőnevű hadgyakorlat is. A közös hadgyakorlat a közvetlen katonai célokon túl politikai érdekeinket is szolgálja: erősíti népeink barátságát, fokozza az összefogásunkba vetett bizalmat, az imperialisták felé pedig demonstrálja együttes erőnket és elszántságunkat a béke védelmében. Örvendetes, hogy ebben a nemes célú akcióban magyar csapatok is részt vesznek, hiszen a mi katonafiaink is a békéért állnak fegyverben. I0T1 ! Két nyilatkozat Ritka összehasonlítási alkalom adódott a múlt héten, csütörtökön. A két szuperhatalom ugyanazon a napon nyilatkozott hivatalosan a világpolitika égető kérdéseiben. A szovjet külügyminisztérium a közel-keleti, Nixon az indokínai ügyben tette közzé nézeteit. A két nyilatkozat nem azonos témát érintett, összehasonlításuk mégis tanulságos. Kitűnik belőlük a szovjet és az amerikai politikai mentalitás közötti különbség, a világpolitikai problémák megközelítésében jelentkező eltérés, s az, kinek mi a célja egy-egy ilyen nyilatkozattal a hazai és a világközvéleményt illetően. Szembetűnő a különbség a probléma megközelítésében. A Szovjetunió mondanivalóját a valós helyzethez fűzte: „a jelen körülmények között, amikor az Egyesült Arab Köztársaság és Jordánia leszögezte készségét a tárgyalásokra Jarring közvetítésével, s mikor lényegében fennáll a tűzszünet...” — olvashattuk nyilatkozatában. Ezzel szemben Nixon a körülmények meghamisításával „a vietnamizálási program nagy sikerei nyomán” előállott helyzetről beszélt. A Szovjetunió a válság megoldásának módját a politikai rendezésben jelölte meg „azon az alatton, hogy teljesítsék a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának minden pontját”. Az Egyesült Államok viszont nem a nemzetközi jog normáin alapuló „megoldást” fejtegetett, hanem „fegyverszünetet” négyszázezer megszálló jelenlétében, s figyelmen kívül hagyott minden olyan platformot — így a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány javaslatait —, amely az igazságos rendezés alapja lehetne. Míg a szovjet kormány a térség minden népének érdekét célzó lépéseket szorgalmazott, addig Nixon makacsul védelmezte a térség békéjét súlyosan fertőző Thieu—Ky— Kiem klikk pozícióját. Mindez nem hagy kétséget a tekintetben, hogy míg a szovjet nyilatkozat a helyzet, a Szovjetunió politikájának, szándékainak tisztázását tűzte ki céljául, addig Nixon a helyzet ködösítése, az amerikai politika leplezése és ezen keresztül a hazai és a világközvélemény megtévesztése végett állt a nyilvánosság elé. _ Két nyilatkozat — két politika. Mindkettő csütörtökön hangzott el. De csütörtököt csak az amerikai politika mond majd. »■minim MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi Hetilap Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő GÁRDOS MIKLÓS h. főszerkesztő Szerkesztőség: Bános Tibor (kultúra), Gellért Gábor (politikai sorozatok), Gömöri Endre (nemzetközi politika), Körmendy István (katonapolitika), dr. Novobáczky Sándor (hazai élet), Nyárády Gábor (tudomány), Nyerges Ágnes (levelezés), Várkonyi Endre (olvasószerkesztő) Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137-660 Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Külföldi tudósítók: BÉCS: Lóránt László Endre BELGRÁD: Kocsis Tamás BERLIN: Dr. Győrffy Tibor BONN: Polgár Dénes BUKAREST: Kopreda Dezső LONDON: Dr. Sugár András MOSZKVA: Hável József BRÜSSZEL: Dr. Dobra PEKING: Baracs Dénes PRÁGA: Flesch István SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Márkus Gyula WASHINGTON: Köves Tibor az MTI állandó külföldi tudósítói Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csellány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: 1 hónapra 12,- Ft, negyed évre 36,- Ft, fél évre 72,- Ft, egész évre 144,- Ft 70.3897/2 - Zrínyi Nyomda, Budapest Készült ofszet eljárással Ultraset 72-es rotációs gépen. F. v.: Bolgár Imre Index: 25 606 Lapunk külföldre előfizethető közvetlenül a KULTÚRA Könyv- és Hírlapkereskedelmi Vállalatnál, BUDAPEST 62, P. O. B. 149. vagy a szocialista országokban: BULGÁRIA: Direktia R. E. P., 11 pl. Slavekov, Sofia. CSEHSZLOVÁKIA: Madarska Kultúra, Vacavské nom 2, PRAHA 1. Postova Novinova Sluzba - dovoz tisku, Vinohradská 46, PRAHA 2. Postova Novinova Sluzba — dovoz tisku, Leningradska 14, Bratislava. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: Zeitungsvertriebsamt, Fruchtstrasse 3-4, 1004, BERLIN. JUGOSZLÁVIA: Forum, Novi Sad, Vojvode Midisa broj 1. Jugoslovenska Knjiga, Beograd, Terazije 27. ROMANIA: OSEP, Bucuresti, OSEP Oradea. LENGYELORSZÁG: B. K. W. Z. Buch, Warszawa, ul. Vronia 23. SZOVJETUNIÓ: Pochtamt — Import, Moszkva, Pochtamt-Import, Leningrad. KOREA: Chulpanmul, Phenjan. VIETNAM: Phong Phat Hanh Bao Chi, 17 Dinh Le, Hanoi. KÍNA: Beijing Waisen Shudian, Periodical Division, P.O.Box 50, Peking. ALBANIA: Ndermarja Shtemore e Botimere, Tirana. Nyugat-Európában és a tengerentúl. ANGLIA: Collet's Holding Ltd., Denington Estate, Wellingborough, Northants. Danubia Book Co., 78. Shaftesbury Av. London, W. 1. AUSZTRÁLIA: Current Books, G. P. O. Box 4886. Sydney. AUSZTRIA: Globus (VAZ), Höchstadtplatz 3., A-1200. Wien I. BRAZÍLIA: Livrario Brody Ltda., P. O. B. 6366. Sao Paulo. FRANCIAORSZÁG: Agence Littéraire et Artistique Parisienne, 7 rue Debelleume, Paris 3. Société Balaton, 13 rue de la Grange-Bateliére, Paris 9., KANADA: Pannónia Books, 2. Spadina ave, Toronto 4., Ontario Délibáb film and Record Studio, 19. Prince Arthur Street, West Montreal, 18. Quebec. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Postfach 46., Wilhelmstrasse 4., 7 Stuttgart 1. Griff Verlag, Uber der Klause 7., 8 München 90. Kuben und Sagner, Schliessfach 68., 8 München 34. USA: Joseph Brownfield. 1484 Third Avenue New York, N. Y. 10 028. Farn Book Service, 60. Fifth Avenue, New York 3. N. Y. — Stechen and Hafner Inc. 13 East 10th Street, New York 3. NY. A MAGYARORSZÁG 1970/42. (351.) számának fényképei az MTI Külföldi képszolgálat, az MTI Foto, továbbá Révész Tamás (24. oldal) felvételei. Karikatúra (32. oldal) Puszta Péter. V._________________