Magyarország, 1970. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-22 / 47. szám

r 's A MAGYARORSZÁG e heti számában olvasóink egy kivágható megrendelőlapot ta­lálnak: újra felkérjük lapunk ré­gi és új barátait: a példányon­kénti vásárlás helyett fizessenek elő lapunkra. Minden lapnak nagy erőt je­lent, ha olvasóinak többsége az­zal is megmutatja ragaszkodá­sát, hogy az előfizetők sorába áll. Nagyon reménykedünk ab­ban, hogy mostani felhívásunk, amely nem kampány, éppen csak baráti felszólítás lapunk kedvelőihez, jó eredménnyel jár majd és újabb több ezer elő­fizetőt örvendeztethetünk meg a Magyarország 1971-es évköny­vével. (Az évkönyv egyébként már a kötészetben van; elké­szülte után azonnal megkezd­jük az előfizetőkhöz való eljut­tatását és a többi példányok­nak a hírlapterjesztőkhöz való kiszállítását, hogy azok is hoz­zájuthassanak, akik készpénzért óhajtják megvásárolni.) Lapunkat — ezt olvasói anké­tokon, barátaink sok száz leve­léből hetenként többször is meg­állapíthatjuk — népszerűnek mondják, olyannak, amely a je­lek szerint kielégíti olvasótábo­runk igényeit. Igyekszünk meg­jegyzéseiket, bírálatukat mindig figyelembe venni, és az elmúlt esztendőkben sohasem hallgat­tuk el, ha hibáztunk; általában közreadjuk még a legkellemet­lenebb hibákat szóvá tevő olva­sói levelet is. Ami a lap elterjedettségének számadatait illeti: az 1970/45-ös számot 122 190 példányban ál­lította elő a Zrínyi Nyomda. (Csak érdekességként említjük meg, hogy az expedíció ebből a mennyiségből 65 993 példányt juttatott el vidékre, a többi ősz- e lett meg Budapest és a kül­földi előfizetők között. Külföldi­­ előfizetőink számával egyelőre­­ még elégedetlenek vagyunk -­­ hozzá kell tenni, hogy a ter­­j­jesztés ott nem könnyű feladat.) Az előfizetők száma 1970. ok­tóber 1-én 55 164 volt. (Itt is­­ megemlítenénk, hogy vidéki elő­fizetőink száma viszonylag ma­gas, 36 900 — kis falvakban és tanyákon is akadnak előfize­tőink, Zalaegerszegtől Záhonyig és Nagymarostól Gyékényesig.) Sokszor vitatkoztunk már szer­kesztőségi értekezleten: vajon milyen rétegek körében a leg­népszerűbb a lap? Nagyon ne­héz erre válaszolni; az előfize­tést nyilvántartó kartotékokon nem mindenütt szerepel az elő­fizető foglalkozása, a példá­nyonkénti vásárlóknál még ne­hezebb akárcsak hozzávetőlege­sen is megállapítani, munkás-e, diák-e, termelőszövetkezeti tag-e vagy értelmiségi lapunk egy­­egy olvasója. A levelezési ro­vatunkhoz érkező sok száz levél alapján azonban ionaal állít­hatjuk: minden dolgozó réteg köréből akadnak olvasóink, szin­te minden korosztály megtalál­­ja a számára érdekes olvasni­valót. A MAGYARORSZÁG­ éppen ezért bizakodva néz a­­ megrendelőlap alapján befutó új előfizetések elé: reméljük, hogy az ütemesen és állandóan növekvő példányszámból egyre több lesz a laphoz való ragasz­kodását előfizetéssel is bizonyító olvasónk. ___________________ Álláspontunk A kongresszus Élénk a politikai élet Magyarországon. Az emberek többsége érdeklődik a politika iránt, figyel mindarra, ami határainkon belül és kívül történik. De nemcsak passzív szemlélődő, van vé­leménye az eseményekről, szavakban és tettekben általában ál­lást is foglal a szocializmus és a béke ügye mellett. Az új tár­sadalom igazságossága, az embert felemelő ereje, a szocializmus és a béke összefüggésének felismerése nagy tömegeket állított és állít ma és a jövőben is a kommunisták mellé. Hazánkban ez a politikai szellem az utóbbi hónapokban különösen megerősödött: kongresszusra készült az ország ve­zető politikai ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt. Sorrend­ben a tizedik kongresszusra, amely — miként a korábbiak — meghatározza a párt irányvonalát. Ez a politika, minthogy a párt társadalmat irányító centrum, döntően befolyásolja az or­szág előrehaladását. A pártkongresszus a mi viszonyaink között nem egyszerűen pártügy, hanem az MSZMP olyan kiemelkedő eseménye, amely a munkásosztály, minden dolgozó életében kíván további ked­vező változásokat, az egész országban még magasabb színvo­nalú fejlődést elindítani. Ebből következik, hogy a kongresszus sikerét nemcsak a néhány napos tanácskozás eredményességé­vel mérhetjük majd, hanem az utána következő években le­játszódó, valamennyiünk és minden szövetségesünk, jó barátunk javát szolgáló átalakulásokkal, cselekedeteinkkel, így tekintünk ma vissza a négy év előtti, IX. pártkong­resszusra is. Nem állítjuk, nem is állíthatjuk, hogy ez idő alatt mindent jól csináltunk, hogy elveinket, elképzeléseinket mara­déktalanul és hibátlanul valóra váltottuk. Tiszta lelkiismerettel mondhatjuk azonban, hogy a kongresszus jó irányt szabott az országnak és határozataink megvalósításával előbbre jutottunk a szocializmus útján. Az erősebb népi hatalom, a fejlődő társa­dalom, a gyarapodó gazdaság, a műveltebb lakosság, a növekvő nemzetközi tekintély állítja ki igazán a jó bizonyítványt a IX. kongresszusról, s azokról a párttagokról és pártonkívüliekről, munkásokról, parasztokról és értelmiségiekről, fiatalokról és idő­sebbbekről, akik a párt politikáját követve, odaadó munkájuk­kal gazdagították hazánkat. Őket most mindenekelőtt az foglalkoztatja: vajon folyta­­tódik-e ez a bevált politika? A párt vezetése nem tartotta titokban, milyen elképzelé­seket terjeszt a kongresszus elé. Még a nyáron kidolgozta és nyilvánosságra hozta irányelveit, amelyeket országszerte meg­ismertek és megvitattak. A társadalom helyzete, az ország jö­vője, a politikaformálás művészete még világosabban áll a la­kosság előtt. Ennek alapján köztudott, hogy a kongresszus előtt fekszik a javaslat: mondja ki, hogy „pártunk és népünk nagy társadalmi programja a legközelebbi négy esztendőben a szo­cializmus teljes felépítésének magasabb szintű folytatása le­gyen”. Ez pedig egyértelmű lenne az eddigi politikai irányvonal megerősítésével, tehát a bevált politika folytatásával. A kongresszus azonban nem arra készül, hogy egyszerűen a folytatásra buzdítson. Ennél többre van szüksége ma az or­szágnak. Egyrészt arra, hogy az új társadalom építése maga­sabb szinten, tehát intenzívebben, fejlettebb társadalmi és gaz­dasági viszonyok között, még kiterjedtebb marxista-leninista világnézeti alapról történjék. Másrészt pedig arra, hogy a helyes politika végrehajtásában jelentkező következetlenségek, hibák megszűnjenek, a társadalom átmeneti jellegéből adódó és az imperializmus ideológiai fellazító tevékenységének hatására érez­hető, a társadalom fejlődését hátráltató nézetek visszaszorul­janak, vagyis a közgondolkodás szocialista elemei erősödjenek. Ebből következik, hogy a kongresszus — minden jel szerint — síkraszáll az alapjaiban változatlan politika hatékonyabb vég­rehajtásáért, a módszerek, eszközök, formák korszerűsítéséért, azért, hogy határozottabb harc induljon az előrehaladást gátló fogyatékosságok, káros magatartás- és gondolkodásbeli jelensé­gek ellen. Munkatanácskozás lesz tehát a X. kongresszus, amelyen a számvetés és az útmutatás szerves egységet alkot majd. Ezt is várjuk tőle. Tanúbizonyságát annak, hogy a párt nem áll meg történelmi útján, tovább kutatja a szocialista építés új felada­tainak helyes megoldását. A magyar párt kongresszusa határainkon kívülre is tekint. Állást foglal ugyanis a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdé­seiben, meghatározza a magyar külpolitika alapelveit, foglalko­zik a párt külkapcsolataival, a nemzetközi munkásmozgalomban játszott szerepével és további feladataival. Szövetségeseink, har­costársaink szerte a világon ismét meggyőződhetnek róla, az MSZMP, a Magyar Népköztársaság kötelességének tartja, hogy a mai bonyolult, ellentmondásos világhelyzetben, a szocializmus és az imperializmus erői közötti küzdelemben, elvi, internacio­nalista politikával biztosítsa a szocialista építőmunka nemzet­közi feltételeit, s ezzel a szocialista világrendszer, az egész nem­zetközi munkásmozgalom érdekeit is szolgálja, elősegítse a béke, a demokrácia, a szocializmus világméretű erőinek növelését.­ MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő GÁRDOS MIKLÓS h. főszerkesztő Szerkesztőség: Bános Tibor (kultúra), Gellért Gábor (politikai sorozatok), Gömöri Endre (nemzetközi politika), Körmendy István (katonapolitika), dr. Novobáczky Sán­dor (hazai élet), Nyárády Gábor (tu­domány), Nyerges Ágnes (levelezés), Várkonyi Endre (olvasószerkesztő) Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137-460 Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Külföldi tudósítók: BELGRÁD: Kocsis Tamás BERLIN: Dr. Győrffy Tibor BONN: Polgár Dénes BUKAREST: Kopreda Dezső LONDON: Dr. Sugár András MOSZKVA: Hável József BRUSSZA:­­ DJ' Dobs° PEKING: Baracs Dénes PRÁGA: Flesch István SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Márkus Gyula WASHINGTON: Köves Tibor az MTI állandó külföldi tudósítói Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesí­tőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: 1 hónapra 12,- Ft, negyed évre 36,- Ft, fél évre 72,- Ft, egész évre 144,- Ft 70.4070/2 — Zrínyi Nyomda, Budapest Készült ofszet eljárással Ultraset 72-es rotációs gépen. F. v.: Bolgár Imre Index: 25 606 Lapunk külföldre előfizethető köz­vetlenül a KULTÚRA Könyv- és Hír­­lapkereskedelmi Vállalatnál, BUDA­PEST 62, P. O. B. 149. vagy a szocialista országokban: BULGÁRIA: Direktia R. E. P., 11 pl. Slavekov, So­fia. CSEHSZLOVÁKIA: Madarska Kul­túra, Vaclavské nem 2, PRAHA 1. Postova Novinova Sluzba — dovoz fis­­ku, Vinohradská 46, PRAHA 2. Pos­tova Novinova Sluzba — dovoz fisku, Leningradska 14, Bratislava. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: Zei­­tungsvertriebsamt, Fruchtstrasse 3-4. 1004, BERLIN. JUGOSZLÁVIA: Forum, Novi Sad, Vojvode Midisa broj 1. Ju­­goslovenska Knjiga, Beograd, Terazije 27. ROMÁNIA: OSEP, Bucuresti, OSEP Oradea. LENGYELORSZÁG: B. K. W. Z. Ruch, Warszawa, ul. Vronia 23. SZOVJETUNIÓ: Pochtamt — Import, Moszkva, Pochtamt-Import, Leningrad. KOREA: Chulpanmul, Phenjan. VIET­NAM: Phong Phat Hanh Bao Chi, 17 'Dinh Le, Hanoi. KÍNA: Beijing Waisen Shudian, Periodical Division, P.O.Box 50, Peking. ALBANIA: Nder­­marja Shtem­ore e Botimeve, Tirana. Nyugat-Európában és a tengerentúl. ANGLIA: Collet's Holding Ltd., Den­­ington Estate, Wellingborough, North­­ants.­­ Danubia Book Co., 78. Shaftes­bury Av. London, W. 1. AUSZTRÁLIA: Current Books, G. P. O. Box 4886. Sydney. AUSZTRIA: Globus (WAZ), Höchstadtplatz 3., A.1200. Wien I. BRAZÍLIA: Livrario Brody Ltda., P. O. B. 6366. Sao Paulo. FRANCIA­­ORSZÁG: Agence Littéraire et Artis­­tique Parisienne, 7 rue Debelleume, Paris 3. Société Balaton, 13 rue de la Grange-Bateliére, Paris 9.; KA­NADA: Pannónia Books, 2. Spadi­a­­ve, Toronto 4., Ontario Délibáb film and Record Studio, 19. Prince Arthur Street, West Montreal, 18. Quebec. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZ­TÁRSASÁG : Kunst und Wissen, Post­fach 46., Wilhelmstrasse 4., 7 Stutt­gart 1. Griff Verlag, Uber der Klause 7., 8 München 90. Kuben und Sag­­ner. Schliesstach 68., 8 München 34. USA: Joseph Brownfield. 1484 Third Avenue New York, N. Y. 10 028.­­ Farn Book Service. 60. Fifth Avenue, New York 3. N. Y. — Stechen and Hefner Inc. 13 East 10th Street, New York 3. N­Y. MAGYARORSZÁG 1970 47. (356.) számának fényképei az MTI Külföldi képszolgálat, az MTI Fotó , továbbá Bohanek Miklós (32. oldal), Kereki Sándor (31. oldal), Lippay Ágnes (27. oldal) és Nyerges Ágnes (29. oldal) felvételei Karikatúra (24. oldal) Puszta Péter

Next