Magyarország, 1970. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-19 / 29. szám
ni MAGYARORSZÁG 634-es postafiókja - mint azt az utóbbi időkben többször is jeleztük — dugig megtelt levelekkel. Ez önmagában rendkívül örvendetes. Csakis olyan vonatkozásban okoz gondot, hogy nyilvánosságra hozásukat megszabja a 31. oldal terjedelme. (Alkalmanként általában 7—8 hozzászólás fér rá az oldalra.) A levelezési rovatvezető helyzetét alaposan megnehezítik a hivatalos személyektől érkező és halogatás nélkül közreadandó helyesbítések, az egyes szakjellegű cikkek tárgyát alaposan elemző, hivatástudat diktálta észrevételek - ezek olykor jóval terjedelmesebbek, mint az olvasók levelei. (Hozzátehetjük, a magánszemélyektől érkező véleménynyilvánítások, vitairatok, adalékok, kiegészítések között is egyre ritkábban akad kurta, néhány soros írás, inkább a több géppapírnyi terjedelmű eszmefuttatások száma gyarapodik.) Ilyenformán furcsa ellentmondás és érdekellentét keletkezik a levelező-olvasók és a „csak" olvasók között. Aki megkedvelte a 31. oldal nyíltságának színes egyvelegét, sokféleségét, az olykor bosszús, hogy a szokottnál kevesebb levelet talál az oldalon, megnövekedett terjedelemben, néha nem is elég változatos válogatásban, hanem rokon témakörökben. Aki viszont fáradságot vett, hogy a lapunkon keresztül közölje a nagy nyilvánossággal a bizonyos cikkhez fűződő gondolatait, nemritkán megsértődik, de mindenesetre bosszankodik, ha gondosan fogalmazott mondatai helyett csak mondandójának lényegét látja viszont, esetleg nem s csonkításán sűrítésben. A levéltorlódás nyomán sokat törtük a fejünket, hogyan lehetne „kecske-káposzta” egyensúlyt teremteni a 31. oldal érdekessége javára. A MAGYARORSZÁG szerkesztősége végül is úgy döntött - mint azt e héten jelezzük is a postafiók 634. bevezető soraiban -, hogy lényegükre sűrítve közöljük a terjedelmes leveleket is. Amit pedig már egyszer valaki elmondott e helyen, annak ismétlésétől akkor is eltekintünk, ha most más valaki veti fel. A levelek kurtítása és tömörítése számunkra kényszerűség, örömest mellőzzük, ha a hozzászólók - az idegen „beavatkozást" elkerülendő - maguk élnek a tömör fogalmazás lehetőségével. ________________7 Álláspontunk Népi diplomácia „Az államférfiak tanácskozásain kívül a népi diplomácia, a tömeges utazások és a személyes ismerkedések nagyon gyümölcsözők. Ez nemcsak magyar—finn viszonylatban van így, hanem általában is a népek közötti barátságot szolgálják, a békét erősítik.” Kállai Gyula mondta ezt Helsinkiben tartott sajtókonferenciáján. Szavait a magyar—finn barátsági hét sikere bizonyította. Magyarország és Finnország városaiban a politikai küldöttségek eredményes találkozói, tárgyalásai mellett több száz népi diplomata, a két ország társadalmának megannyi képviselője folytatott hasznos eszmecserét, ismerkedett egymás életével, erősítette a barátság szálait. Ez a törekvés azonban nemcsak a hagyományokból, a rokonságból táplálkozott, hanem azokból a tényekből, amelyek összekötnek bennünket a mában, a ma politikai küzdelmeiben. Mindkét ország érdekelt abban, hogy a kölcsönös előnyök alapján erősítse kapcsolatait, ezt jelzi az országaink közötti műszaki-gazdasági egyezmény, a hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodás, kulturális kapcsolataink fejlődése. S mindkét ország küzd azért, hogy a békés egymás mellett élés politikája a nemzetközi élet általánosan elismert normája legyen a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolataiban. A hivatalos és a népi diplomácia a jövőre gondolva is egyazon törekvéseknek nyit utat. Az államférfiak összehangolják politikájukat, hogy megteremtsék az európai biztonságot, sikerre vigyék az európai biztonsági értekezlet ügyét. A társadalom legkülönbözőbb rétegeinek képviselői pedig azon munkálkodnak, hogyan lehetne a Balaton mellett és valamelyik finnországi tó partján közös nyaralótelepeket építeni, miként lehetne továbbfejleszteni a testvérvárosok mozgalmát. Végső soron azonban minden területen annak bizonyságát láthatjuk, hogy Magyarország szocialista elkötelezettsége és Finnország semlegességi politikája a békéért folytatott cselekvő munkálkodásban megtalálta a magyar—finn kapcsolatok további fejlesztésének biztos alapját. Szomszédainkról Moszkva és Bukarest kapcsolatát Budapesten is élénk figyelemmel kísérik. Ez természetes, hiszen Magyarország azonos, szocialista világrendszerben él a Szovjetunióval és Romániával. Szilárd szövetségese mindkettőnek. Szomszédos is velük. Közös otthonuk Európa. Még tovább is sorolhatnánk azokat a politikai, geopolitikai tényezőket, amelyek arra indítják hazánkat, hogy érdekeltként figyelje a szovjet—román viszony alakulását. S megelégedéssel vegye tudomásul azt a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amelyet a Szovjetunió és Románia a közelmúltban Bukarestben kötött. Ez a szerződés ugyanis fontos építőeleme annak a többoldalú egyezményekre — a Varsói Szerződésre és a KGST-ről szóló megállapodásokra épülő szövetségi rendszernek, amely Magyarország számára is a szuverenitás, a dinamikus fejlődés egyik biztosítéka. Amikor tehát a legnagyobb és legerősebb szocialista ország, a Szovjetunió és a felemelkedését a szocializmusnak köszönő Románia ismételten hitet tett a közös védelmi politika és a sokrétű együttműködés mellett (Koszigin: „A szovjet—román szerződés ünnepélyesen alátámasztja a megingathatatlan hűséget a Varsói Szerződésből adódó kötelezettségek iránt”, Maurer: „A szerződés egész tartalmával a román—szovjet barátság és együttműködés fejlesztésének eszköze”s gyakorlati tevékenységében ehhez tartja magát, akkor nemcsak a két ország, hanem hazánk számára is kedvezőbbé válnak az új társadalom építésének külső feltételei. A burzsoá reakció rágalmazza ezt a szerződést, mint ahogyan rágalmaz és igyekszik megakadályozni a szocialista országok összefogását segítő minden akciót. Kiváltképpen gátolni próbálja a Szovjetunióhoz fűződő barátság erősítését. Nemzeti különállásra buzdít, nacionalizmust szít az egységgel és az internacionalizmussal szemben. Propagandája a szocialista országok elvtársi, egyenjogú és kölcsönös előnyökre épülő kapcsolatait „beavatkozásnak”, „a szuverenitás korlátozásának” tünteti fel. Mesterkedéseit csak egyértelmű, szilárdan elvi, következetes, szavaiban és tetteiben egységes szocialista politika fullasztja kudarcba, csak az biztosítja az igazi szuverenitást, függetlenséget, csak abból táplálkozhat a tartós nemzetközi tekintély. A szovjet—román szerződés ennek a politikának adott újabb lendületet. MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő Szerkesztőség: Bános Tibor (kultúra), Gellért Gábor (politikai sorozatok), Gömöri Endre (nemzetközi politika), Körmendi István (katonapolitika), dr. Novobáczky Sándor (hazai élet), Nyárády Gábor (tudomány), Nyerges Ágnes (levelezés), Várkonyi Endre (olvasó szerkesztő) Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137-660 Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Külföldi tudósítók: BÉCS: Lóránt László Endre BELGRÁD: Kocsis Tamás BERLIN: Dr. Győrffy Tibor BONN: Polgár Dénes BUKAREST: Kopreda Dezső LONDON: Dr. Sugár András MOSZKVA: Hável József PÁRIZS: Inkai Miklós BRÜSSZEL: Lenel M.*,és PEKING: Baracs Dénes PRÁGA: Flesch István SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Márkus Gyula WASHINGTON: Kis Csaba az MTI állandó külföldi tudósítói Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetheti bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: 1 hónapra 12,— Ft, negyed évre 36,— Ft, fél évre 72,— Ft, egész évre 144,- Ft 70.3344 2 - Zrínyi Nyomda, Budapest Készült ofszet eljárással Ultraset 72-es rotációs gépen. F. v.: Bolgár Imre Index: 25 606 I i -«fti-i -ire_ -« ■» Lapunv kui rotoré etonzemeto Közvetlenül a KULTÚRA Könyv- és Hirlapkereskedelmi Vállalatnál, BUDAPEST 62, P. O. B. 149. vagy a szocialista országokban: BULGÁRIA: Direkzia R. E. P., 11 pl. Skrvekov, Sofia. CSEHSZLOVÁKIA: Modarska Kultúra, Vacavské nám 2, PRAHA 1. Postova Novinova Sluzba — dovoz tisku, Vinohradská 46, PRAHA 2. Postova Novinova Sluzba — dovoz tisku, Leningradska 14, Bratislava. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: Zeitungsvertriebsamt, Fruchtstrasse 3-4. 1004, BERYN. JUGOSZLÁVIA: Fórum, Novi Sad, Vojvode Midisa broj 1. Jugoslovenska Knjiga, Beograd, Termije 27. ROMÁNIA: OSEP, Bucuresti, OSEP Oradea. LENGYELORSZÁG: B. K. W. Z. Buch, Warszawa, ul. Vienia 23. SZOVJETUNIÓ: Pochtamt — Import, Moszkva, Pochtamt-Import, Leningrad. KOREA: Chulpanmul, Phenjan. VIETNAM : Phong Phat Hanh Bao Chi, 17 Dinh Le, Hanoi. KÍNA: Beijing Waisen Shudian, Periodical Division, P. O. Box 50, Peking. ALBANIA: Ndermaria Shtemore e Botimere, Tirana. Nyugat-Európáfcn és a tengerentúl. ANGLIA: Collet's Holding Ltd., Denington Estate, Wellingborough, Northants. Danubia Book Co., 78. Shaftesbury Av. London, W. 1. AUSZTRÁLA: Current Books. G. P. O. Box 4886. Sydney. AUSZTRIA: Globus (VAZ), Höchstadtplatz 3., A-1200. Wien 1. BRAZÍLIA: Livrario Brody Ltda., P. O. B. 6366. Sao Paulo. FRANCIAORSZÁG: Agence Littéraire et Artistique Parisienne, 7 me Debelleymn, Paris 3. Société Balaton, 13 rue de la Grange-Batelière. Paris 9., KANADA: Pannónia Books, 2. Sondina ave, Toronto 4., Ontario Délibáb film and Record Studio, 19. Prince Arthur Street, West Montreal, 18. Quebec. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Postfach 46., Wilhelmstrasse 14., 7 Stuttgart 1. Griff Verlag, Uber der Klause 7., 8 München 90. Kuben und Sagner. Schliessfach 68., 8 München 34. USA: Joseph Brownfield. 1484 Third Avenue New York, N. Y. 10 028. Farn Book Service. 60. Fifth Avenue, New York 3. N. Y. — Stechen and Hefner Inc. 13 East 10th Street, New York 3. NY. MAGYARORSZÁG 1970 29. (338.) számának fényképei az MTI Külföldi Képszolgálat, az MTI Foto, továbbá Bozsán Endre, Novotta Ferenc és Péterffy István felvételei.