Magyarország, 1971. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1971-11-07 / 45. szám
A vendég hamar családtagnak érezheti magát Észtországban , nem a táj ismerős: a szelíd mezők, a fenyvesek közötti kisvárosok nem emlékeztetnek sem az Alföldre, sem a Dunántúlra. A Szovjetuniónak ebben a Balti-tenger melletti köztársaságában az életforma hasonlatosságai teszik ismerőssé az idegent. A „második műszak” kifejezésre az észt asszonyok az első pillanatban elmosolyodnak. Náluk is ez a szóösszetétel honosodott meg. Az újságokban, a rádióban, a televízióban szinte naponta foglalkoznak azzal, hogyan lehetne ezt könnyebbé tenni, s a nálunk ismerthez hasonló következtetésekre jutnak. A társadalomnak azt kell szorgalmaznia, hogy több szolgáltatás legyen és nem utolsósorban olcsóbban, a családoknak viszont meg kell változtatniuk a hagyományos munkamegosztást. A társadalmi segítség azonban gyorsabban érkezik, mint a családi. A legfrissebb tallinni vicc azon a férjen csúfolódik, aki csak a felesége kezéből fogadja el a reggelit, de Észtországban a szolgáltatások már valódi tömegszolgáltatások. A mosodákból napok alatt hazavihető a tiszta ruha, a gyorsaság nem kerül külön pénzbe. Az élelmiszer-üzletek hűtőpultjaiból az asszonyok sokfajta félkész ételt vásárolhatnak, alig valamivel drágábban, mint, ha az alapanyagot veszik meg. A piaci és az üzleti árak között is alig-alig van különbség. Nem érdemes piacra járni, legfeljebb szórakozásból. A varrás sem otthoni munka. Szinte minden háztömbben van szabóság: olcsón varrathat, aki nem talál ízlése szerinti konfekcióruhát, de a szabóságok alakítást, javítást is szívesen, megfizethető áron vállalnak; nyitvatartási idejükben is alkalmazkodnak ahhoz, hogy sok nőnek csak késő este, a vacsora, a gyerekek lefektetése után jut ideje önmagára. Megszokott kép, hogy este kilenckor, fél tízkor még többen ülnek próbára várakozva — tízkor zárnak. Áram — átalányért A közvetett szolgáltatások szintén egyszerűsítik a háztartási munkát. Természetes, hogy nem minden tevékenységet lehet helyettesíteni az ipar módszereivel. Amíg például nincs gombnyomásra működő takarító robot, csak a család tarthat rendet — de természetesen az sem mindegy, hogy milyen eszközökkel, s hogy mennyibe kerülnek ezek a gépek és mennyibe a használatuk. Észtországban — mint a Szovjetunióban mindenütt — az iparfejlesztés egyik legfontosabb célja az, hogy az emberek életét egyre több, célszerűbb gép javítsa. A háztartási kisgépek nagyon olcsók. Minden családnak van porszívója, padlókefélője és mosógépe. A fogyasztott villanyáramért általányt fizetnek, ez a csekély öszszeg nem haladja meg az egy főre jutó jövedelem 1,2 százalékát. Villany mindenütt van, a legeldugottabb tanyákon is. A városi és a vidéki életforma különbségének feloldásához a villamosítás volt az első lépés. A halászattal, növénytermesztéssel, fakitermeléssel foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó asszonyok így akkor is porszívóval takarítanak, televíziót néznek, rádiót hallgatnak, ha harminc kilométerre van a legközelebbi szomszéd. A gyerekek villanyfény mellett tanulnak, tudják, hogy mi történik a világban, s nem maradnak ki az iskolából azért, mert nem bírják tartani a tempót; akkor is tanulnak, ha már nem feltétlenül kötelező. Nem a nem számít A szó nálunk használatos értelmében nincs segédmunkás és betanított munkás. Nem annyira éles a különbség a végzett munka értékelésében sem, hiszen mindenki speciális feladatot lát el. A társadalmi munkamegosztásnak ezt a színvonalát, a jövedelem elosztásának ezt a módját azonban csak az a szocialista gazdaság teremtheti meg, amely — mint a szovjet köztársaságok szövetségéhez tartozó Észt SzSzK is — ipari fejlődésének szerves részévé teszi iskolarendszerét. A közoktatás a gyárakban, a mezőgazdasági üzemekben kamatozik, az észt asszonyok számára pedig abban is, hogy kevesebb a gondjuk, nem kerülhetnek eleve hátrányos helyzetbe a férfiakkal szemben, ha ugyanolyan a képzettségük, mint azoké. Az Észt Szovjet Köztársaság megalakulása óta mindig arra törekszenek, hogy hasonló feltételek között tanulhassanak a városi és a vidéki gyerekek. A másfél milliós lélekszámú országban ezt könynyebb megvalósítani, mint nagyobb területű és lakosságú országokban. Mégis voltak nehézségek. A városi hagyományok kialakultak, Tallinn és Tartu a középkor óta diákváros — Tartuban például minden negyedik lakos diák —, de a híres egyetemek mellé sok, korszerűen felszerelt vidéki iskola, kollégium is kellett, hogy valamennyi gyer Eszt nek Nincs stb. Intézményesen A tanulók nek egyenlő eséllyel indulhasson választott hivatása felé. Bevezették — mint a Szovjetunióban mindenütt — a tízosztályos iskolarendszert. Az általános ismereteket nyújtó nyolc osztály elvégzése kötelező, a kilencedik és a tizedik osztály a középiskola. Elérték, hogy a nyolcadik osztály befejezése után szinte mindenki tovább tanul. A család és a társadalom normái megegyeznek: ha törvény nem is írja elő, az alapkövetelmény a tíz osztály. Műszerészet a divat Minden munkaképes nő dolgozik. Nincs háztartásbeli. Az ipar fejlődése meggyorsította a mezőgazdasági nagyüzemek gépesítését, vidéken is szükség van minden nő munkájára. A mezőgazdasági üzemek többségében már ma is helyben dolgozzák fel élelmiszerré a termést. Ezért is sok a konzerv, a félkészétel az üzletekben. A technikai alapműveltség birtokában a gépek valósággal vonzzák az asszonyokat — ez bizonyosodott be Észtországban. Az utóbbi években több műszergyár létesült, a nők körében most ez a legdivatosabb, legkeresettebb szakma. Az élelmiszergyárakban, fafeldolgozó üzemekben is hozzáértő nők kezelik a gépeket, a kisebb hibák miatt nem szaladnak szerelőért, maguk is ki tudják azokat javítani. Egyre több nő szerzi meg a felsőfokú műszaki végzettséget. A köztársaságban minden negyedik értelmiségi munkakörben nő dolgozik. A vegyipar, gyógyszeripar diplomásai között 40 százalékot képviselnek a nők, az iskolákban és a felsőfokú oktatási intézmények oktatói karában pedig éppen többségben vannak a nők, s hasonló a helyzet az orvosok körében is. Arányukhoz viszonyítva mégis kevesen kerülnek vezető beosztásba. Gyakran elhárítják a kinevezést. Az okok ismerősek: háztartás, család. Az asszonyoknak itt is nagyon ötletesnek, találékonynak kell lenniük, ha otthon is ugyanúgy helyt akarnak állni, mint hivatásukban. A bölcsődei, az óvodai helyek gyarapodnak, de az igény mindig nagyobb a lehetőségeknél. A felvételeknél azokat a családokat részesítik előnyben, ahol nincs nagymama — Észtországban is sok a nyugdíjas — vagy nagyobb testvér. Az elbírálásban a szükség dönt, a jövedelem csak az egyik szempont a sok közül. A szülési szabadság gyorsan letelik, nincs hároméves gyermekgondozási segély. A legkitűnőbb szolgáltatások sem pótolhatják az egyenlő „családi közteherviselést”, ez pedig még hiánycikk. VICZIÁN ERZSÉBET MAGYARORSZÁG 1971 45 29 KILÁTÁS A TALLINNI TORNYOKRA Nem érdemes piacra járni Idejében gondoskodjék az ajándékokról! AZ EGYETEMI KÖNYVESBOLT AJÁNLJA: . . . .pld. J. Hősök: SVEJK 60,- Ft . . . .pld. Móricz Zsigmond: RÓZSA SÁNDOR 1 -2. kötet 60,- Ft Rózsa Sándor a lovát ugratja - Rózsa Sándor összevonja szemöldökét . . . pld. H. Perruchot: TOULOUSE-LAUTREC ÉLETE 45,- Ft . . . .pld. Széchenyi Zsigmond: DENATURÁLT AFRIKA 52,- Ft .... pld. ERMITÁZS: Francia festészet, a XIX. század és a XX. század eleje 250,- Ft 90 színes képtábla . . . . pld. A MAGYARORSZÁGI MŰVÉSZETEK TÖRTÉNETE, 1-2. kötet 263,- Ft Az első kötet a szöveget és a rajzos ábrákat, valamint 32 színes képtáblát közöl, míg a második kötetben 845 fekete-fehér kép található . . . .pld. Rados Jenő: MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 125,- Ft .... pld. SCULPTURA HUNGARICA. Mai magyar szobrászat 90,- Ft 90 képtábla A felsorolt művek egyenként is megrendelhetők. Egyéni vásárlóknak 100,- Ft felett portó- és költségmentes a szállítás, 160,- Ft felett négyhavi részletfizetési kedvezményt nyújtunk. Kérjük, szíveskedjék hirdetésünket kivágni, kitölteni és bélyeggel ellátott, szabványméretű borítékban címünkre feladni. CÍMÜNK: EGYETEMI KÖNYVESBOLT, Budapest V., Kossuth Lajos utca 18. A megrendelő neve: -------------------------------------------------------Pontos címe:-----------------------------------------------------—-----------Személyi ig. száma (csak részletrendelésnél):-------------------------