Magyarország, 1974. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-10 / 10. szám
Magyarország cikkei általában igen munkaigényesek. A szerkesztőségben sokszor évődnek a kollegák egymás között, vajon a külpolitikai vagy a hazai témájú cikkekbe kell-e több munkát fektetni. Ahelyett, hogy ebben a „belügyben” állást foglalnánk, röviden ismertetjük mai számunkban induló sorozatunk előtörténetét. Mivel lapunk fő profilja a külpolitika, egyéb rovataink is szívesen foglalkoznak olyan témákkal, amelyeknek nemzetközi összefüggései is vannak. Ilyen a tolmácsolás és fordítás ügye, amelyről most a lap hazai élet rovatának vezetője kezdett sorozatot. Ahhoz azonban, hogy ezt a témát át lehessen tekinteni, fel kellett kutatni az idevágó irodalmat. Mint mai cikkünkben is szó esik róla, meglehetősen gyér számú irodalomról van szó. Ahhoz azonban még mindig túlságosan bő, hogy a szerző mindezt előkerítse, majd végig is rágja magát rajta. Magyar és idegen nyelvű szakkönyvek, néhány tolmács-memoár, külföldi folyóiratok, hazai és külföldi feljegyzések, előterjesztések halmozódtak asztalán feldolgozásra várva, önerejéből ehhez sem juthatott volna hozzá. A tolmács- és fordításügy elméleti és gyakorlati művelői azonban minden segítséget megadtak neki. Ahogy a költő mondja:- Minden elmélet hazug, csak az élet virágzó fája zöld. Az irodalom önmagában egyoldalú képet adott volna. Meg kellett keresni azokat, akik mint tolmácsok és fordítók dolgoznak vagy kapcsolatban állnak ezzel a szakmával. Náluk sem mutatkozott hiány segítőkészségben, legfeljebb egyik-másikuk húzódozott attól, hogy nevét, véleményét nyilvánosságra hozzuk. Ez nem meglepő, a tolmácsok és fordítók a névtelenség közegében élnek. Most mégis megköszönjük azoknak, akik útbaigazítást adtak cikksorozatunk elkészítéséhez, akár az irodalom megjelölésével, akár saját tapasztalataik ismertetésével. Ferenczy Gyula, a Fordító és Tolmácsképző Intézet igazgatója, dr. Dániel Tamásné, az intézet tanára elsősorban az ügy oktatási vonatkozásaiban, dr. Merényi Imre és dr. Karcsay Sándor, az OFFI igazgatója és igazgatóhelyettese a fordításügy elméletében és gyakorlatában, Ponyhó István és Lomb Kató jeles vezető tolmácsaink a szakmai gyakorlatban adtak rendkívül értékes információkat. De hasznos és értékes felvilágosításokat kaptunk a Művelődésügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium megfelelő osztályaitól is. A szerkesztőség tudatában van annak, hogy egy ilyen szövevényes témában csak a szakma legjobb ismerőivel való kooperációban igazodhat el. Az újságírónak az a dolga, hogy a kapott szóbeli és írásbeli tényanyagot élvezhető újságcikké ötvözze. Álláspontunk A program teljesül A teljes realitásra törekedtek legutóbbi ülésükön is a KGST végrehajtó bizottságának tagjai. Ezt azért érdemes kiemelni ezúttal külön is, mert egy hosszú folyamat egyetlen periódusát vizsgálták, s nagyon sok függ attól, mennyire hiteles az elkészített mérleg. A tagállamok képviselői körültekintően mérték fel a szocialista gazdasági integráció 1971-ben elfogadott komplex programja teljesítésének eredményeit. Megállapították, hogy a program megvalósulóban van, s minthogy az nem egy-két évre, hanem egy-két évtizedre szól, az eddigi sikerek jó alapot adnak a további munkához. Ez mindig biztató, de napjainkban talán különösen is figyelmet érdemel. A KGST-tagállamok ugyanis éppen az egyik mostani világproblémával, az energiagondokkal néznek szembe úgy, hogy tervbe vették az integráció elmélyítését a villamosenergia-termelésben. Ennek keretében megállapodtak abban, hogy közösen vesznek részt a Szovjetunió és Magyarország között létesítendő 750 kilovoltos távvezeték felépítésében. Ez a nemzetközi távvezeték a Szovjetunió európai részének egységes energiarendszerét kapcsolja össze az európai KGST-országok egyesített energiarendszereivel. És lesz-e mivel táplálni a vezetékeket? A jelek szerint, igen. A számítások szerint a KGST-országokban és Jugoszláviában 1971 és 1980 között a villamosenergia-termelés mintegy kétszeresére, 1990-ig pedig ismét kétszeresére növekszik. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a szocialista országok dinamikus fejlődése nem igényel több energiát, s hogy ennek a szükségletnek a kielégítése minden problémától mentes. Szó sincs róla. Hazánkban is nagy erőfeszítéseket kell tennünk a növekvő igény kielégítésére, s ezen a termelés fokozását éppen úgy értenünk kell, mint a szigorú takarékosságot. De ami ezúttal is szembetűnően kidomborítja a szocialista gazdasági közösséghez való tartozásunk előnyeit, az éppen az a lehetőség, hogy egyrészt szilárdan támaszkodhatunk a Szovjetunióból származó és tervezett importra, másrészt az együttműködés révén pótlólagos energiaforrásokról is tudunk gondoskodni. Az említett új távvezeték építése ezt a célt szolgálja, nemcsak hazánk, hanem más szocialista országok számára is. A KGST huszonöt éves. Fejlődése töretlen, eljutott a megvalósuló integráció magaslatára. Szilárd támogatás Amikor Gromiko szovjet külügyminiszter Damaszkuszban és Kairóban járt, hazánkban is általános megelégedés fogadta azt a tényt, hogy a szovjet diplomácia ilyen magas szinten vesz részt a közel-keleti rendezést célzó erőfeszítésekben. Mindjárt tegyük hozzá: abban a térségben a szovjet politikai jelenlét akkor is vitathatatlan, amikor nem tartózkodik ott a külügyminiszter. A szovjet politika abban érezteti hatását, hogy következetesen segíti, támogatja az arab népek igazságos követeléseit. Szilárdan amellett van, hogy a Közel-Kelet valamennyi állama és népe számára biztosítani kell a békét, a biztonságot és a határok sérthetetlenségét. Nem konjunkturális kapcsolatok fűzik a Szovjetuniót Egyiptomhoz, Szíriához, Irakhoz és a térség más államaihoz, hanem olyan szálak, amelyek az imperializmus elleni együttes harc közös elveire épülnek. A Szovjetunió tehát ebben a térségben is elvi politikát folytat, s éppen ezekben az elvekben domborodik ki az alapvető különbség a szovjet és az amerikai politika között. Amennyiben persze az amerikai lépések konkrét előrehaladást hoznak a közel-keleti kérdések megoldásában, annyiban Moszkvában is egyetértéssel követik például Kissinger tárgyalásait, de ettől még nem szabad, nem lehet egyenlőségi jelet tennünk a két külpolitikai törekvés közé. S teljesen nyilvánvaló, hogy a haladó arab államoknak kedvező minden változás — mégha a felszínen amerikai közvetítéssel is jönnek létre a megegyezési formaságok — elválaszthatatlan a Szovjetunió és a többi szocialista ország következetes békepolitikájától, nemzetközi súlyától, segítségnyújtásától. A Közel-Kelettel kapcsolatos szovjet politika alapjaiban tehát változatlan, következetes, mégis szüntelenül megújhodó, kezdeményező. Most például — s ezzel is összefüggött Gromiko útja — rövidebb távú célja a szíriai és az izraeli csapatok szétválasztásának elősegítése. A szovjet politikát nem egyoldalú, önös érdekek vezérlik. Saját érdekei egybeesnek a világ népeinek érdekeivel, hiszen a háború egyetlen nép számára sem jelent elfogadható alternatívát. Márpedig a Közel-Keleten kialakult helyzet, a konfliktus kiterjedésének kockázata, szüntelen háborús fenyegetés. A válság békés rendezésének ezzel szemben haszonélvezője az egész világ lenne. A MAGYARORSZÁG szerkesztőségéhez érkező gyakori érdeklődésre — ki mit csinál a lapnál, melyik munkatársunk miért felelőst — ezúton felelünk. Olvasószerkesztőnk: Nyerges Ágnes. A lap 3—13. oldalán külpolitikai cikkek találhatóak; a nemzetközi politika témaköreinek rovatát Gömöri Endre vezeti. A hazai kérdésekkel, az ország életével foglalkozó belpolitikai rovatunk vezetője dr. Novobáczky Sándor, tudományos rovatunké Nyárády Gábor, kulturális rovatunké pedig Bános Tibor. Várkonyi Endre főmunkatársunk hazai témájú cikkeket ír, s felelős az „1396 Budapest, Pf. 634." felcímű oldalunkért is. Gellért Gábor főmunkatársunk a politikai sorozatok és a sportoldal gazdája. A hatoldalas „Öt világrész száz lapjából" című rovatunk gazdája Veszprémi Miklós. A lap tördelőszerkesztője: Hoppe Pál. Ami külföldi munkatársainkat illeti: a lap megalakulása óta az MTI állandó külföldi tudósítóival kötött megállapodás alapján most Bécsből Oltványi Ottó, Belgrádból Nyárádi Róbert, Berlinből dr. Pinczési Pál, Bonnból Bochkor Jenő, Brüsszelből Kis Csaba, Bukarestből Marton László, Havannából Király Ferenc, Londonból Patak Károly, Moszkvából Bokor Pál, Párizsból dr. Dobsa János, Pekingből Aczél Endre, Prágából Flesch István, Rómából Magyar Péter, Szófiából Ambrus István, Varsóból Márkus Gyula, Washingtonból pedig Köves Tibor tudósít. E számunk képei: MTI Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat A lapot a Magyar Posta terjeszti, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI) Budapest V., József nádor tér 1. Távbeszélő: 180-850 Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda 1900 Budapest Előfizetési díj: 1 hónapra 12,— Ft, negyed évre 36,— Ft, fél évre 72,— Ft, egész évre 144,— Ft Lapunk a Szovjetunióban, NDK-ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban megrendelhető a helyi postahivataloknál, más országokban a „KULTÚRA" Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál (H 1389 Budapest, Postafiók 149) vagy az alább következő címeken: ANGLIA: THE DANUBIA BOOK COMPANY B. I. Ivanyi, 58 Chatsworth Road, LONDON NW2 4DD. AUSZTRÁLIA: COSMOS BOOKSHOP 145 Roland St. KILDA. VKc. 3182.: READ AND CO. 694-696 George St. SYDNEY NSW 2000.: AUSZTRIA: GLOBUS, Vertrieb ausländischer Zeitschriften (VAZ) Höchstädtplatz 3. A-1200 WIEN: Rudolf NOVAK GmbH. Postfach 739. (Köllnerhofgasse 4.) A-1011 WIEN I., BELGIUM: DU MONDE ENTIER S. A. Rue du Midi 162 1000 BRUXELLES, LA CENTRE DE LA CAMBRE, Jékey Elemér 31, rue G. et. J. Martin BRUXELLES 15., BRAZÍLIA: LIVRARIA BRODY LTDA. Caixa Postai 6366 SAO PAULO: LIVRARIA D. LANDY Caixa Postai 7943 SAO PAULO. DANIA: HUNNIA BOOKS AND MUSIC Langemosever 37. BAGSVAERD. FINNORSZÁG: AKATEEMINEN KIRJAKAUPPA Keskuskatu 2. HELSINKI 10.: FRANCIAORSZÁG: SOCIÉTÉ BALATON 12. Rue de la Grange Batelier PARIS 9., HOLLANDIA: CLUB QUALITON Prinsenstraat 26. AMSTERDAM: LIBREX AGENTUREN Pallieterstr. 57. AMSTELVEEN. IZRAEL: ALEXANDER FISCHER R. H. Strauss 3. JERUSALEM: GONDOS SÁNDOR Herzl 16. Bét Hakrand HAiFA: HADASH KOLCSÖNKONYVTAR Nesz Ciona u. 4. TEL AVIV (Kod No. 63904). JUGOSZLÁVIA: FÓRUM Voivode Misica bro] 1. NOVI SAD KANADA: DÉLIBAB FILM AND RECORD STUDIO 19. Prince Arthur Street West MONTREAL 130. P. O.; PANNÓNIA BOOKS 2 Spadina Road TORONTO 179. Ont. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Dr. GEORGES MILOTAY Elbe Str. 73. 7 STUTTGART - Münster: UJVARY-GRIFF Painbreitenstr. 4/0 8022 GRUNWALD , München; NORVÉGIA: TANUM CAMMERMEYER Karl Johansgt 41/43 OSLO 1.; OLASZORSZÁG: A. ANDREI LAZAR Via Monte Delle Gioie, 24 00199 RÓMA; SVÉDORSZÁG: A. B. NORDISKA BOKHANDELN Drottninggatan 7-9. 101 10 STOCKHOLM 1.; A. B. SANDBERGS BOKHANDEL Sture, gután 8. 114 37 STOCKHOLM 5.; SVÁJC: METROPOLITAN VERLAG Teichweg 16. CH-4142 MÜNCHENSTEIN; USA: CENTER OF HUNGARIAN LITERATURE, 4418-16 Avo., Brooklyn, N. Y. 11206. HUNGARIAN BOOKS AND RECORDS 11802 Buckeye Road CLEVELAND. Ohio 44120. VENEZUELA: LUIS TARCSAY Apartado. 50.692 CARACAS V_____________________|