Magyarország, 1975. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-12 / 2. szám

FelsőoktatásA közgazdasági szabályozórend­szer ötödik ötéves tervbeli módosításának célja. A ki­bernetika szerepe a biológia tudo­mányának továbbfejlődésében. A vallás a szocializmusban. Közélet és magánélet. A tudományos-tech­nikai forradalom és a mai világ­szituáció. A munka és a munka­helyi vezetés szociológiai kérdései. A vezető és beosztott viszonya. A politikai magatartás szociológiai vizsgálata. Ezek mind­ találomra néhány előadás címe, amelyek a Marxizmus—Leninizmus Esti Egye­temén hangzanak el. De idemá­solhatnánk akármelyik speciális kollégium vagy szakosító tanfo­lyam tematikáját — s hasonlóan sokoldalú, változatos lenne a kép. 21 —1—7 nap Az utóbbi években a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyetem igencsak felzárkózott az állami egyetemek mellé — népszerűség­ben, túljelentkezésben. Csak Buda­pesten az 1974—75-ös tanévben 11 000-en jelentkeztek az esti egye­temre, s mindössze 7000-et tudtak felvenni közülük. Miért ez a nép­szerűség, az érdeklődés? Kétség­telen : hazánkban megnőtt a tár­sadalomtudományok iránt az ér­deklődés. Egyes foglalkozási ágak képviselői — orvosok, művészek, ipari szakminisztériumok, nagyüze­mek, az államigazgatási apparátus dolgozói, pedagógusok — részben hivatásukkal kapcsolatban, részben attól függetlenül igénylik a magas szintű marxista ismereteket Bizo­nyos beosztásban nélkülözhete­tlen a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem elvégzése, olykor mint követelményt elő is írják. A nép­szerűség oka nyilván az is, hogy a hallgatók viszonylag kedvező feltételekkel tanulhatnak, munka mellett, heti egyszeri egyetemi fog­lalkozással. A vizsgákra való fel­készüléshez törvényesen 21, ál­lamvizsgákra plusz 7 nap tanul­mányi szabadság jár. Persze azért munka mellett nem könnyű tanulni. Sok a kötelező, az ajánlott irodalom és bizony a munkahelyi teendők gyakran nem teszik lehetővé a készülést a he­tenkénti foglalkozásokra. Pedig a követelmények egyre magasabbak. A vizsgákon, a konzultációkon, a foglalkozásokon megkövetelik az elmélyült ismereteket, az aktív részvételt, a vitakészséget. A sza­kosító tagozaton eddig az egyik sikeres államvizsga egyben a kö­vetkező évre is biztosította a to­vábbtanulást. Ezentúl csak az ta­nulhat tovább, teheti le az újabb államvizsgát, aki nemcsak átbuk­dácsolt a vizsgán, de legalább kö­zepes eredményt ért el, s a foglal­kozásokon is részt vett a közös munkában. Kötelező az előadáso­kon, foglalkozásokon való részvé­tel, a pontosság. A felkészülésről való meggyőződést szolgálják az év közbeni dolgozatírások, a tesztla­pos feladatmegoldások, a hallgatók kiselőadásai, vitaindítói. Az isme­retek jobb elsajátítása a célja az egyetem módszertani kabinetjének is. Szemléltető eszközöket, írásve­títőket szereztek be, hogy színe­sebbek, érdekesebbek legyenek az előadások. Az egyetemre való bejutáshoz felvételi vizsgát kell tenni. Az ál­talános tagozaton a marxista kö­zépiskola anyagából, a szakosítón, az általános tagozat ismereteiből. (A speciális kollégiumokon nincs felvételi vizsga.) A társadalomtudományok esti egyetemi rendszerű oktatásának már negyedszázados múltja van. Az 1952-ben létrejött budapesti es­ti egyetemnek 100 hallgatója volt — főleg pártonkívüli értelmisé­giek. Az ellenforradalom után a hallgatók köre kibővült — párt­munkásokkal, propagandistákkal, állami és tömegszervezeti intéz­mények leendő kádereivel. S bár az oktatás pártintézmény kereté­ben történik, sok pártonkívülit is oktatnak. (A hallgatók kétharmada párttag, egyharmada pártonkívüli.) Pesten az MSZMP Budapesti Bi­zottságának oktatási igazgató­sága, vidéken a megyei pártbizott­ságok oktatási igazgatóságai fog­lalkoznak a marxizmus—leniniz­mus magas szintű oktatásával. Bu­dapesten két éve — vidéken előbb — alakult oktatási igazgatóság. Korábban külön működött: a Marxizmus—Leninizmus Esti Egye­tem, az 5 hónapos, 1 éves nappali pártiskolák, s külön a rövidebb tanulmányi jellegű pártiskolák. E három intézményt összevonva egy­séges irányítással, tanári karral, s új, e célra tervezett, szép formájú épületben kezdte meg működését a Budapesti Oktatási Igazgatóság a Villányi úton. S bár a budapesti intézmény nem gazdája a vidéki esti egyetemeknek, mégis innen látják el tananyaggal, tematikai összefoglalókkal, jegyzetekkel a többi egyetemet is. Tíz év alatt másfél millió példányszámban je­lentettek meg tananyagot Egyes ál­lami egyetemeken és főiskolákon is használják a marxista egyetemi jegyzeteket, tankönyveket Diplomás hallgatók A budapesti esti egyetem négy fakultással működik. A hároméves általános tagozat középszintű po­litikai képzést nyújt a marxizmus mindhárom ágából (filozófiát, poli­tikai gazdaságtant és munkásmoz­galom történetét tanítanak). A szakosító tagozatok felső szintű képzést, a speciális kollégiumok egyes szakterületeken marxista- leninista továbbképzést adnak. A kerületi továbbképző tanfolyamok aktuális kérdésekkel foglalkoznak. Az egyetemen filozófia, szocioló­gia, esztétika, politikai gazdaság­tan, szocialista gazdaságpolitika, a munkásmozgalom története, párt­építési és vezetési, valamint peda­gógiai és módszertani tanszék mű­ködik. Tizenháromféle tanfolyam-típu­son, 147-féle tanfolyamon 22 000 hallgatót oktatnak Budapesten. Az 1973—74-es tanévben két új ta­gozat is indult — a pártépítési és vezetési ismeret, valamint a köz­­művelődési. Vannak olyan speciális kollégiu­mok, amelyeket a legújabb igé­nyek, a friss érdeklődés kielégíté­sére indítottak. Érthetően nagyon sokan találták vonzónak az V. öt­éves terv gazdasági szabályozó rendszere, a szövetkezeti gazdálko­dás elvi és gyakorlati kérdései, a szocialista világgazdaság vagy az MSZMP életszínvonal-politikája című speciális kollégiumot, csak­úgy, mint a szociológiai speciális kollégiumokat .Legutóbb több mint 500-an jelentkeztek szocioló­giára.) A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén vallástörténetet és valláskritikát is oktatnak. Hallhat­nak előadásokat a részt­vevők a vezetés tudományáról, a szocialista világgazdaság, az üzemi demokrá­cia, a fejlett kapitalista országok munkásmozgalma témakörében. Az esztétikai oktatás népszerűségét jellemzi, hogy 3 évfolyamon 600 hallgató választotta az általános, az ágazati és a speciális esztétikai szakot. A hallgatók összetétele egyre színesebb, változatosabb. Az esti egyetemen tanulóknak 12 százalé­ka gazdasági vezető, 10—10 száza­léka orvos, pedagógus, fizikai munkás, 40 százaléka olyan, akinek már egyetemi vagy főiskolai vég­zettsége van. (A szakosító tago­zaton 60 százalék diplomás.) Az esti egyetemet főleg 30 és 50 év közöttiek látogatják, a 30 éven aluliak aránya 27, az öt­ven éven felülieké 4 százalék. A hall­gatók kétharmada tölt be munka­helyén, lakóhelyén társadalmi funkciót , s ez természetesen a felvételnél előnyt jelent A különböző intézmények dolgo­zói részére kihelyezett szakosító vagy speciális kollégiumot is indí­tanak. Egyebek között az esti egye­tem látja el az Újságírószövetség iskolájában a marxista oktatást. Kihelyezett tanfolyam működik az írószövetségben, a műszak­i és orvostudományi egyetemen, a szakoktatók részére, a Nemzeti és a Madách Színházban, a Televí­zióban. Sok olyan levelező hallga­tója van az egyetemnek, aki dip­lomáciai szolgálatban vagy keres­kedelmi kirendeltségen külföldön dolgozik. Indítottak hathetes kur­zusokat nagyüzemi munkásoknak a társadalomtudományok és a pártmunka elméleti kérdéseiről. Most szerveznek a XII. kerületben egy tanfolyamot egészségügyi in­tézmények vezetőinek, főorvosai­nak. Az előadók a téma legkiválóbb ismerői. 35 függetlenített és 700 tiszteletdíjas tanár vezeti a foglal­kozásokat. Tanítanak az állami egyetemek tanárai, a társadalom­­tudományi intézetek — a Filozó­fiai, a Szociológiai, a Közgazda­ságtudományi Intézet, a Politikai Főiskola, a Párttörténeti Intézet tanárai, minisztériumok szakembe­rei, hivatalos pártmunkások, gaz­dasági vezetők. Előadásokat tarta­nak — többek között — miniszte­rek, államtitkárok, magas rangú gazdasági vezetők, kiváló tudósok, esztéták. Az oktatók közül 283-an már tíz évnél régebben, 79-en tíz éve tanítanak ezen az egyetemen. Vita légkör A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem képesítést nem ad. 1964 óta azonban főiskolai végzettséget nyernek azok a hallgatók, akik három államvizsgát tettek. (A marxista egyetemen szerzett ál­lamvizsgát a tudományos fokoza­tok elnyerésénél is elismerik.) A hallgatók többsége mégsem a diplomáért tanul (hiszen sokan már egyetemi, főiskolai végzettsé­gük mellé szerzik meg mint máso­dik diplomát). Nem is a divatot követik, noha kétségtelen, hogy bizonyos körökben szinte „státus­­szimbólum” marxista egyetemre járni... A legtöbb hallgatóban őszinte érdeklődés él a marxista tudományok iránt. Bővíteni, mélyí­teni kívánják ilyen irányú ismere­teiket. S igencsak vonzó az egye­temen uralkodó nyílt, őszinte lég­kör, a sokoldalú vita lehetősége. KÁDÁR MÁRTA A politika egyeteme Marxizmus— leninizmus Tizenegyezer jelentkező A MARXISTA-LENINISTA EGYETEM A VILLÁNYI ÚTON Egyharmada pártonkívüli M­AG­YARORSZÁG 19 7 5 2

Next